Esti Ujság, 1942. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-03 / 26. szám

BUDapest, 1942 HETEDIK ÉVFOLYAM, 20. SZÁM. SZERKESZTŐ­SÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTA­ZÁSI IRODA, BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KKT. S. POSTATAKARÉKPENZTÁRI CSEKK SZ.: 49.927. ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY HÓNAPRA 2 P 5« PILL. EGYES SZÁM ARA HÉTKÖZNAP 1» F. A SZER­KESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTAZÁSI IRODA TELEFONSZÁMA: 01—444—00. IRA FILLÉR G­öring nyolc napja Olaszországban tárgyal Berlin Törökország semlegességéről — Londoni jelentés a ,,szingapúri drámáról" — A Führer üdvözletét küldte a Quisling-kormánynak Tengeri csata a Marshall-szigeteknél a japáni és az amerikai hajóhad között A HÁBORÚ FRONTJAI közül a távol­keleti front volt a legmozgalmasabb és leg­­eseményteljesebb az elmúlt három nap alatt. Továbbra is a japánok gyors előre­törése, annak nyomán az angol-amerikai erők szakadatlan visszavonulása jellemezte ezeket a harcokat. A japánok most már Szingapúr kapui előtt állnak, az erődöt nemcsak a japán légierő bombázza szaka­datlanul, h­anem­ a nehéztüzérség is.. Szín-, gapúr helyzete, minden jelentés szerint, rendkívül súlyos. Különösen figyelemre­méltó a londoni rádió komor hangú beszá­molója, amely minden eddiginél súlyosabb dráma bekövetkezésével számol. Japán hadicéljai, politikai elgondolásai csak most kezdenek kibontakozni egész hallatlanul nagy arányaikban, az eddig el­ért hatalmas győzelmek után. Ma már két­ségtelen, hogy a japánok követik a Csen­des-óceánról lassan kiszoruló angolszászo­kat az Indiai-óceánra is. Különböző japán megnyilatkozásokból látszik hogy Japán politikai érdekszférájába akarja vonni nem csupán a Csendes-óceán egész roppant ke­leti medencéjét, hanem az Indiai-óceán szi­getvilágát is, tehát az egész világ nyers­anyagkincseinek és gazdagságának igen te­kintélyes részét. Japán már ma felkészül azokra a hatalmas munkákra, amelyeket ezeknek a hódításoknak befejezése után el kell végeznie. Már számítgatják, milyen hajóhadat kell építenie Japánnal új biro­dalma védelmére és milyen kereskedelmi hajóparkra lesz szüksége a területek gaz­dasági kihasználására. És a japán politikai és gazdasági terveket olyan haderő tá­masztja alá, amely ellett az angolszász ha­talmak eddig egyetlen csatatéren sem tud­ták megvédeni pozíciójukat­.. AZ EURÓPAI ÉLETNEK rendkívül ér­dekes eseménye a Norvégiában végbe­ment változás. Quisling új kormányt ala­kított, amely az új európai szellem jegyé­ben a norvég nemzet megújhodását akarja szolgálni. A német nép vezérének mondott köszönetet Quisling kormányának meg­alakulása alkalmával a norvégek iránt ta­núsított nagylelkű megértéséért, a norvé­g­iai birodalmi biztos pedig a Führer leg­­szívélyesebb jókívánságát tolmácsolta Quislingnek. Berlinben figyelemreméltó kommentárokkal kísérik a Norvégiában bekövetkezett fordulatot. Megállapítják, hogy egy északi államban elejtették az egyéni főhatóság elvét, mindazonáltal el­hamarkodottnak mondják, hogy már ma következtetéseket vonjanak le a Norvégia és Németország, vagy más európai álla­mok, így Hollandia, Belgium, vagy éppen Franciaország viszonyának jövőbeli ala­kulása szempontjából. A megértés és együttműködés szelleme, amely Norvégiá­ban megnyilvánul, mégis bizonyos követ­keztetések levonására ad alkalmat a ki­alakuló új Európa szelleme és politikai el­rendeződése szempontjából. A kérdésnek egy másik oldalára világít rá a svéd sajtó magatartása. A svéd köz­vélemény általában elutasító magatartást tanúsít a norvég eseményekkel kapcso­latban. A lapok az „északi politikáról“ vallott svéd felfogása ismert érveivel in­dokolják ezt az állásfoglalást és hangsú­lyozzák, hogy mélyreható­­eltérések vannnak a svéd­ és a norvég nép politikai gondolko­zása között. Egyes lapok azt is kétségbe vonják, hogy a Quisling-kormányt nemzet­közileg elismernék, indokolásul hivatkoz­nak a Londonban székelő norvég menekült­kormányra. A LEGÚJABB ESEMÉNYEK különö­sen időszerűvé teszik Törökország maga­tartását. Refik Saydam török külügymi­niszter erre vonatkozólag most megtar­tott rádióbeszédében leszögezte, hogy Tö­rökország „hű marad ahhoz, amit mon­dott és amit elhatározott“, vagyis a világ­háború kezdete óta követett semlegességi politikájához. Ezt a tényt Berlinben min­den további állásfoglalás nélkül, megálla­pításként szögezik le és rámutatnak arra, hogy Törökország, amely csaknem az arc­vonal között terül el, mindenképpen igyek­szik távolmaradni a viszálytól. GÖRING BIRODALMI TÁBORNAGY január 27-ike óta Olaszországban van, a déli tengelyhatalomnál tett látogatásából azonban­ csak most adtak ki közlést­ a nyil­vánosság számára. A német légierő meg­szervezője hosszabb tanácskozást folyta­tott a Ducéval, kihallgatáson volt az olasz császár és királynál, azután szemleúton járt, most pedig további megbeszélésekre visszatért Rómába. Útjának különös je­lentőséget ad az a körülmény, hogy az északafrikai harcokban rendkívül nagy szerepet játszanak a tengely légierői. Rommel vezérezredes kétségkívül komoly erősítéseket kapott a Földközi-tengeren át ellentámadásának megkezdése előtt. Római katonai körökben éppen most hang­súlyozták, hogy a földközitengeri helyzet az utóbbi időben lényegesen megváltozott és ez tette lehetővé utánpótlás rendszeres küldését Észak-Afrikába. Az olasz hajó­hadon kívül német és olasz tengeralattjá­rók fokozott tevékenysége hiúsította meg az angoloknak azt az igyekezetét, hogy Észak-Afrikát elzárják Olaszországtól és Rommel vezérezredest megfosszák az után­pótlás lehetőségeitől. Az Észak-Afrikába érkezett hajókaravánok mellett mégis a légierő kiegészítése volt a legkönnyebb és legbiztosabb lehetőség Rommel vezérezre­des helyzetének javítására. Bengázi és né­hány kisebb helység elfoglalásával újabb, jól berendezett repülőterek is jutottak a tengelycsapatok kezére, amelyek az észak­afrikai légierő növelését még nagyobb mértékben lehetővé teszik. Göring birodal­mi tábornagynak most már több mint egy hete folytatott és Rómában még ezentúl is folytatandó megbeszélései ezért rendkí­vüli jelentőségűek nemcsak politikai, ha­nem katonai szempontból is. Göring Rómában és Szicíliában Berlin, február 3. (Német Távirati Iroda) A Nagynémet Birodalom birodalmi tábornagya január 27-e óta Olaszországban tartózkodik. Január 28-án a birodalmi marsall többórás megbeszélést folytatott a Ducéval, őfelsége a király és császár január 29-én fogadta Gö­ring birodalmi tábornagyot. Január 29-én este a birodalmi tábornagy Rómából Délolaszországba utazott és Szicíliában január 30-ától február 1-éig felkereste a német légi fegyvernem ott állomásozó kötelékeit, hogy meggyőződjék azok harcrakészségéről és ütőerejéről. Göring birodalmi tábornagy február 2-án további megbeszélésekre visszatért Ró­mába. * Szingapúr előtt állnak a japán csapatok TOKIO, február 3. A császári főhadiszállás jelenti: Japán haderők elfoglalták Moulmein Városát, ame­lyet a brit csapatok kiürítettek. A város­tól délre levő Madoni légitámaszpont­ot használhatatlan állapotban találták csapa­taink, mert aknarobbanások teljesen elpusz­tították a kifutó mezőket. A várostól északra fekvő repülőteret a japán csapatok sértetlen állapotban foglalták el és ott nagy zsákmányt ejtettek. Hétfő óta teljesen a japánok kezében van Johore Bahru városa. Amikor a japán előőrsök bevonultak a városba, azt az an­golok már teljesen elhagyták. Egész város­részek égnek. Szingapúr felett japán bom­bázók keringenek. A johore-bahrai szultáni palotából, amely sértetlen maradt, Szinga­púr hadikikötőjében és környékén számos tüzet lehet megfigyelni. A legutóbbi jelen­tések szerint Szingapúr szigete körül a harc már megkezdődött. A japáni gyorscsapatok a sziget felé vezető hidakon nyomulnak előre, közben japán repülők és motoros tü­zérek már tűz alá vették a fontos katonai célpontokat, repülőtereket, olajtartály­okat és a fontos közlekedési útvonalakat. Az ellenség légi ellenállása csekély. Szingapúr kikötőjében nagyobb hajóhad tartózkodik, így két 10.000 tonnás, mintegy tíz 5—6000 tonnás és sok kisebb hajó. A japán bom­­bázógépek támadásainak most ez a hajóhad a fő célja. A légitámadások a kikötői be­rendezésekben igen nagy károkat okoztak. Szingapúr fölött hétfőn japán repülő­gépek harcba szálltak tíz Hurricane és hét Buffalo hadirepülőgéppel. Tíz gépet bizto­san, három másikat valószínűleg lelőttek. Az egyik japán gép harc közben rábukott a kiszemelt célra és felrobbant. A burmai harcokban bombatámadások és légiharcok folyamán kereken száz ellen­séges repülőgépet pusztítottak el, ezek kö­zött olyanokat is, amelyek csak a legutóbbi hetekben érkeztek a Közel-Keletről a bur­mai arcvonalra. Az ellenségnek Burmában csupán bizonyos csungkingi légierők állnak rendelkezésére amerikai önkéntesekkel. Japán hadihajók szétverték az ellenséges hajóhadat TOKIÓ, február 3. A császári főhadiszállás közli: A most már teljesen japán kézben levő Marshall­­szigetek körüli vizeken ellenséges hajóhad tűnt fel. A japán hadihajók az ellenséges hajóhadat szétverték. Egy ellenséges cir­káló kigyulladt, több ellenséges hadihajó p pedig megrongálódott. Hétfőn este a császári főhadiszállás a következő részletesebb hivatalos közle­ményt adta ki a tengeri ütközetről: Vasárnap a hajnali órákban a Marshall­­szigetek körüli vizeken feltűnt egy repülő­­gép-anyahajóból, több cirkálóból és rom­bolóból álló ellenséges hajóraj. A japán tengeri haderő nyomban megtámadta az ellenséges egységeket. A kifejlődött ten­­geri csata során egy amerikai cirkálón tűz

Next