Esti Ujság, 1942. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-04 / 27. szám
SZERDA, 1942 FEBRUÁR 4. Aschner Lipót lemondott az UTE elnökségéről Milyen vezetőket és egyesületeket érint a szövetségek és egyesületek szervezetét szabályozó miniszteri rendelet? A vallás- és közoktatásügyi miniszter a 239.000/1942. sz. rendelete 2. §-ának 3. pontja a következőket tartalmazza: „Sportszövetségek tisztikarának, vagy más szervének és sportegyesületnek tagja nem lehet az, akit az 1941 :XV. t.-c. 9. §-a értelmében zsidónak kell tekinteni. Az olyan sportegyesületet, amely ennek a rendelkezésnek nem felel meg, fel kell oszlatni.“ Ez a rendelet a sportegyesületeink között már alig zavar némi vizet. Ha pár évvel ezelőtt érte volna el például a labdarúgó szövetséget és annak egyesületeit, más lett volna a helyzet. Az új MLSz azonban a hatalmi körébe eső kérdésekben és személyekben már két évvel ezelőtt elvégezte úgy a szövetségben, mint az egyesületekben a zsidótlanítást. A jelenlegi rendeletnek inkább érdekes vonatkozásai vannak. Néhány nagy egyletünk vezetőségében, hogy úgy mondjuk, a „kulcspozícióban“ ült még olyan elnök, vagy alelnök, akit a vasárnap kiadott miniszteri rendelet személyében érint. Igaz, vele szorosan összefüggésben látszik lenni az egyesület élete is, így érdekes vonatkozása van a rendeletnek az Újpesti TC elnökségére. Aschner Lipót, az UTE évtizedeken át volt elnöke, — mint értesülünk — már le is mondott elnöki tisztségéről. Őt követte Kiss Zoltán, az egyesület alelnöke. Ugyanez a helyzet a Weiss Manfréd TK vezetőségében is, ahol maga az elnök, lovag Wahl Henrik van érintve a miniszter rendelete következtében. Ugyancsak a lemondását várják az egyik vidéki nagy egyesület elnökének is. Tegnap este azonban éppen, a szövetségben hangoztatták, hogy a Salgótarjáni BTC vezetőségét egyáltalán nem érinti az új miniszteri rendelet. Érdekes, hogy úgy az Újpestnél, mint a WMTK-nál zavartalanul folyik tovább a klub élete. Az UTE elnöke hétfőn már nem fogadta a sportbizottságot, amely minden hétfőn délután az elnöknél szokta tartani üléseit. Hangsúlyozta a volt elnök, hogy a jövőben sem szűnik meg érdeklődni a klub ügyei, sőt annak működése iránt, de a jövőben elzárkózik minden olyan működéstől, amelynek akár vezetői, vagy akárcsak tanácsadói színezete is volna. Ugyanez áll a WMTK elnökére is és magára a WMTK-ra. A nagy csepeli egyesület élete tovább zajlik és — miként értesültünk — ugyanazt a színvonalat kívánja tartani, mint eltávozott elnöke idejében. A vidéki egyletet már — amennyiben a hírek megfelelnek a valóságnak — érzékenyebben érintené elnökének szükségszerű távozása. Más kérdés, hogy a versenyzők között mennyi aktív tagot érint a 239.000/1942. sz. miniszteri rendelet. Az NB I. egyesületekben alig akad már egy-egy zsidó labdarúgó játékos.* Úgy tudjuk, hogy a Nagyváradi AC sem szerepeltette már egyetlen zsidó játékosát az ősszel sem. Annál is inkább, mert helyére kiváló, keresztény utánpótlás áll a rendelkezésére a kisebbül Kalocsay személyében. A többi NB I egyesületben már nincs ténylegesen működő zsidó labdarúgó játékos, mert úgy tudjuk, hogy pl. Hoffmann, a Ferencváros játékosa is megvált már az egyesületétől. Az NB II-ben csak a Vasast érinti közelebbről, sőt súlyosan a miniszteri rendelet. A Vasas a tavalyi őszi idény elején hat zsidó játékost igazoltatott le, akikkel már jól összedolgozta csapatát és csoportjában vezető helyet harcolt ki magának. Ezt a csapatot most szét kell bontania a rendelet következtében és a Vasasnak vissza kell térnie a régi, bevált módszeréhez, a saját nevelésű játékosok szerepeltetéséhez. Még néhány másodosztályú klubban szerepelt az ősszel egy-egy zsidó játékos, de itt sem teremt olyan helyzetet a miniszter rendelete, amely miatt az egyesület életében fennakadás, vagy zavar állana elő. Amint látjuk, egyik vonalon sincs tehát olyan zavar, vagy fennakadás, amely miatt „üzemzavar“ állana elő a labdarúgás gépezetében. Jogos-e Szentgyörgyi győzelme ? (Poroszlói tanulságok) Ketten beszéltek hétfőn este a Szentgyörgyi—Szelezsán-mérkőzésről. Az EB második helyezettje, a keményöklű Szentgyörgyi győzelme, illetve annak igazsága felett nagy vita fejlődött ki. — Csodálom, — mondotta a Szentgyörgyi-párti — hogy Szelezsán csak szóba is jöhetett a győzelem szempontjából. Hiszen az nem ökölvívás ma már, hogy folyton defenzívában vagyok, hátrálok, sőt szaladok az ellenfelem elől. — Igen ám, de közben be-beszurkált Szelezsán Szentgyörgyinek. Támadott, az igaz, Szentgyörgyi, de nem tudta megütni Szelezsánt. Ez a vicc! — Az nem lehet komoly ökölvívás, de még csak egyenlő értékű verseny vagy versenyző sem, ha valaki szalad az ellenfele elöl. Ezzel nem lehet ma már megélni. — Az első két menetben azt sem lehet mondani — védte kedvencét a Szelezsánpárti, — hogy nem kapott volna elég „szurkát“ Szentgyörgyi. — Jó, elismerem, hogy ijedtében odapöccintett néhányat Szentgyörgyi orrára, de legalább annyit kapott is az első két menetben. Igaz, ekkor úgy istenigazában el sem tudta találni Szelezsánt, mert az úgy szaladt, rohant előle. Hanem azután a harmadik menetben mindent vetett Szentgyörgyi. Ha kapott is valamit az első két menetben, azt most kamatostól adta vissza. Még egy perc és Szelezsán a földön fekszik. — És a megintés, amelyben utánütésért részesítették Szentgyögyit! Azt beszállította. — Nézze, kicsire nem nézünk. A tény az, hogy Szentgyörgyi a korszerű és tehetséges ökölvívó-stílus képviselője. Ezt bebizonyította Boroszlóban is. Ma ütni kell. Lehetőleg többet, mint az ellenfél. De az olyan hátrálós, passzív ökölvívók számára, mint amilyen Szelezsán is, nem terem külföldön, vagy nemzetközi mérkőzésen babér. Ezért jogos Szentgyörgyi győzelme és igazságos is. (A vita még most is tart és előreláthatólag majd csak vasárnap este ér véget.) SZABADKA REMEKELT a délvidéki asztalitnisz-bajnokságon, amely hétfőn ste ért véget. Eredmények: Férfiegyes, I. oszt.: 1. Harangozó I. SzATC, 2. Sidó WMTK. Férfiegyes I/B oszt.: 1. Lantos WMTK, 2. Csender DSC. Női egyes: 1. Kolozsvári Sári Kolozsvár, 2. Chovichlei SzTC. Női páros: 1. Lévainé, Chovich;2. Kolozsvári, Tumbász. Férfipáros: 1. Harangozó I. és XI., 2. Rózsa, Schrett. Vegyespáros: 1. Csovich, Harangozó; 2. Lévayné, Harangozó. ♦ BOTOND GYÖRGYI műkorcsolyázó bajnoknő vasárnap délután a Sportpalotában rendezett jégünnepélyen zsúfolt nézőtér előtt nagy sikerrel szerepelt. * A BKE hétfőn a városligeti műjégpályán rendezte házi gyorskorcsolyázó-versenyét a következő eredményekkel: 500 m: 1. Kilián 47.7 mp, 2. Bereknyei 49.2 mp, 3. Saáry 49.4 mp. — 3000 m: 1. Kilián 5:36.2 p, 2. Bereknyei 5:39.4 p, 3. Pajor 5:41.3 p. — Ifi. 500 m: 1. Májay 53.5 mp, 2. Hargittei II. 550 mp, S. Butikat 56.3 mp. isii Ujs&t 7 Berlin, február 4. Mint a Német Távirati Iroda illetékes részről értesül, a keleti arcvonal északi részében német csapatok február 1-én visszaverték a bolsevisták több helyi jellegű támadását. A támadások súlypontja két községre esett, amelyek ellen a bolsevisták ismételten nagyobb erőket vetettek harcba. Ezeket a támadásokat, amelyek a kora reggeli órákban kezdődtek és délután ismétlődtek, a németek visszaverték, nagy veszteségeket okozva a bolsevistáknak. Egy szomszédos szakaszon a bolsevisták a fagy és az esti órákban megindult havazást kihasználva, két éjszakai támadást indítottak a német vonalak ellen. Az ellenségnek itt is halottakban és sebesültekben szenvedett súlyos veszteségek után eredménytelenül vissza kellett vonulnia. Német páncélos erők január 27-én a keleti arcvonal középső szakaszán több erős bolseviki egységek által megszállt helységet foglaltak el. Az ellenség ezen a napon a helységek körüli harcokban igen sok foglyot ás több mint ötszáz halottat vesztett. A német csapatok hat löveget, három páncélelhárító ágyút, hét géppuskát és igen sok gránátvetőt zsákmányoltak. Mint most kiegészítőleg közük, a német páncélos harckocsik gyors és merész támadása ezen a ponton teljesen meglepte a bolsevikiket, úgyhogy a német páncélos legénység részben már rövid harc után el tudta foglalni a helységeket. Az egyik ponton két bolseviki század ellenállást kísérelt meg; a német páncélosok a harc során teljesen felmorzsolták a két századot. Mindenütt visszaverték a bolsevisták helyi jellegű támadásait Két szovjet repülőteret bombáztak a német repülők Német harci- és zuhanóharci repülőgépek erős kötelékei hétfőn a keleti arcvonal középső szakaszán csapatfelvonulásokat támadtak meg és bombaledobással, valamint fegyverekkel nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. Különösen sikeres volt a támadás két repülőtér ellen. Német repülők merész mélyrepülésben az ellenség tizennyolc repülőgépét a földön súlyosan megrongálták. Az elhárításra felszállt szovjet repülőgépek közül hármat légi harcban lelőttek; a német repülők nem szenvedtek veszteséget. Német vadászrepülők kedden a kölni arcvonal északi szakaszán a szovjet vonalak fölött kialakult légi harcokban az eddigi jelentések szerint 17 ellenséges gépet lőttek le saját veszteség nélkül. NEGYEDÓRA égis „méte(írótógitulál“. aki a tüzet lánggal oltja, zsebtéglából várat épít és tíz perc alatt bárkit megtanít büdzsézni Kuktasapkát visel, amikor a Katona József utcai lakás hálószoba-laboratóriumába vezet. Kopott szekrény roskadozik a sarokban, a kis kerek asztalon lombikok, gyufaskatulyák és gyertyacsonkok hevernek, a fehérre mázolt ágy mellett pedig vígan pattog a tűz az apró vaskályhában, aminek tetejét valami különös célból óriási virágcseréppel borították le. — Vascserépkályha, kérem — világosít fel a házigazda és elmeséli, hogy egyszer, hirtelen vásárlási kedvében, vett egy nagy virágcserepet. Bár növénytudós is, mégse tudta sokáig mire használni a cserepet, — egyszer aztán remek ötlete támadt, felfordítva a vaskályha tetejére borította — és kályhája nyomban cserépkályhává változott. ■— Mindennek van valami haszna, kérem, — magyarázza és rosszallan fenyegetőzve emeli fel az ujját, amikor folytatja: — persze, a legtöbb ember csak felületesen szemlélődik az anyagok világában... Azt se tudják például sokan, hogy az álmatlanság ellen legjobb a gyertyaláng. Igen mérges embernek látszik Szolnoki meteorológus-fizikus-kémikus úr, hát a vendég is bólogat helyeslően,s óvakodik megérdeklődni a dolgok lényegét, nehogy őt is a vészesen tudatlanok közé sorozza. Később aztán mégis kiderül, hogy miért jó altatószer a gyertyaláng: a szénsav bágyasztja el az álmatlan embert, akinek most már csak arra kell vigyázni, hogy paplanába ne kapjon a láng. . A ház ura most közelebb hajol, megköszörüli torkát s úgy közli rekedten az izgalomtól: — Vége a tűzbiztosításnak, rájöttem a titokra: lángot lánggal lehet eloltani! Az ember Winettoura, meg a Nagytudalmú Medvére gondol, akik a vadnyugaton lóhalálában menekültek a préritűz elöl a szürke medvék társaságában és amikor már nem volt menekvés, kitépték maguk közül a füvet, aztán meggyújtották a mezőt, a lángok meg rohantak visszafelé, a két lángfüggöny összeütközött és kialudt a tűz. De a házigazda nem hagyja sokáig kétségek között meghökkent hallgatóját s kifejti apróra: a kiömlött spiritusz tanította meg arra, hogy mi a tűz igazi ellensége, a láng oltja a lángot. — Meggyujtottam a kiömlő spirituszt, hogy kárba ne vesszen, — mondja és elmeséli, hogy a gyufa tüzet nyomban eloltotta az égő folyadék lángja. Pár üveg denaturált szeszt használt már fel azóta kísérletekre és bebizonyosodott, hogy a „spiritusz lobogó lángja minden más lángot elolt”. •— Azért van jelentősége ennek, mert nincs mindig kéznél a víz — folytatja, aztán kioktatja vendégét, amikor ég a ház, vagy a szalmakazal, méternyi távolságban összeklapált bádogvályúkkal kell körülvenni s meggyújtani a beléjük öntött spirituszt — a fellobbanó lángfüggöny minden más tüzet kiolt... Bizonygatni akarja igazát s a találmány jelentőségét és már elő is hoz egy mélytányért meg egy teli spirituszos üveget, amikor észreveszi, hogy feszeng a vendég és egyre a karóráját nézi. Akkor előveszi a vekkerét s odamutatja büszkén: — Ezért nem vagyok ideges ember, kérem! Letörtem a nagymutatót, így csak órákról, meg negyedórákról tudok — egy-két perc ide vagy oda, én sohase sietek! Az időt azonban a letört nagymutató se tudta megállítani, lemond hát a tüzes kísér-letről és inkább kisebb találmányait mutatja elő: a zsebtéglát, azaz néhány tucat bevágott szélű kartonlapot, amiből a gyerekek várat építhetnek, — közönséges aprófákat, amiket sorba rakhat az ember s ha ütögeti őket, szólnak, mint a xilofon, — meg a rohamneszeszert, egy tenyérnyi szappantartót, amelynek mélyére rövidszárú fogkefét, törtnyelű borotvát, reklám-fogpasztát, meg egy miniatűr pamacsot rakott. — Elmés dolog a tan-bridzskártya is, amivel tíz perc alatt mindenkit megtanítok bridzsre, — mutatja elő a kis kártyacsomagot. — Mindegyik kártyalapra ráírtam: kör hölgy, báró fiú, pik király, — a sok színű* figura nem zavarja így a játékost, megtanulja hát percek alatt a szabályokat! Elmenőben még a látogató kezébe nyom egy kis csomagot a náthaporból, amely csersavból és keményítőt készül és ,,pár óra alatt meggyógyítja a legnáthásabb embert“. Ajándékoz néhány apróbb, régi füzetet is, melyekben tízcentis négyzetgyököt vonz vagy húsz év előtt, harminc éves korában, hogy megállapítsa: milyen gyorsan forog a föld, meg a naprendszer és helyes-e váljon a piroskanapi meteorológus-szabály. A lépcsőházban r.ég a távozó után kiált: — Ezek csak apróbb dolgok, persze — az igazi találmányon, ami talán az emberiséget menti meg, most tűröm éppen a fejemet! Csak lakást ne változtasson addig. A Hűvösvölgybe ma nehezen jutna el a látogatót ó.