Esti Ujság, 1942. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-01 / 122. szám

Budapest, 1942 HETEDIK ÉVFOLYAM, 132. SZÁM. SZERKESZTŐ­SÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTA­­ZÁSI IRODA. BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KRT. S. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK SZ.: 49.927. HÉTFŐ 10 FILLÉR ARA ARA EGY HÓNAPRA 1 P 50 FELL. EGYES SZÁM ARA HÉTKÖZNAP 10 F. A SZER­­KESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTAZÁSI IRODA TELEFONSZÁMA: 01—414—00. Nagy vásárlási kedvvel megkezdődött a magyar könyv háromnapos ünnepe Heves légiharcok Afrikában, a keleti fronton és a Földközi-tenger felett Az angol légihaderő 44 gépet veszített tegnap nyugaton — Rész­letes német jelentés a charkovi­­ csatáról — Párisi hír: ledön­tötték VII. Edward szobrát, feltörtek egy élelmiszerraktárt, agyonlőttek két rendőrt Benest teszik felelőssé a csehországi zavargásokért MA MÁR KITERÍTHETJÜK A CHAKKOVI CSATA TÉR­KÉPÉT: a német hadvezetőség kilépett eddigi tartózkodó maga­tartásából és réS£léf£&"*"létenzé­­seket adott ki a világ legna­­gyob arányú páncélos mérkőzé­séről. A hivatalos közlések szá­raz adatain túl rendelkezé­sünkre állanak azok a tudósítá­sok is, amelyeket a német had­­vezetőség meghívására a csata­téren látogatást tett semleges újságírók lapjaiknak küldtek. Mindezekből megállapítható, hogy a szovjet erre az offenzí­­vára összpontosította minden erejét, emberben és anyagban egyaránt. Timosenko felvonu­lása Charkovtól mintegy két­száz kilométerre délkeletre kez­dődött és a várostól száz kilo­méterre északkeletre húzódott. A hadművelet célja természe­­tesen a donce-vidéki ipari körze­tek és az ukrajnai termékeny vidékek visszafoglalása volt. Sztálin Timosenko hadsereg­csoportjába a legjobb csapato­kat osztotta be és a rendelke­zésre álló legjobb hadianyagot bocsátotta rendelkezésére, mert hiszen a támadás sikerétől füg­gött a további ellenállás lehető­ségének megteremtése. A ten­gely légihaderejének és tenger­alattjáró flottájának tevékeny­sége ugyanis az utóbbi időben mind szűkebb térre szorította az angolszász utánpótlást s a szov­jet hadvezetőség már a legna­gyobb gondokkal küzdött. A német nagyvezérkar megtet­te a szükséges ellenintézkedése­ket, s hogy kelepcébe csalja Ti­­mosenkót, még meg is gyengí­tette azokat a helyeket, amelyek­ről feltételezhető volt, hogy a szovjet áttörési pontokat szemel­te ki. Az előkészítés a legna­gyobb csendben folyt, míg aztán a keresi csatával, tehát tulajdon­képpen német kezdeményezéssel, megkezdődött a hadművelet­ első felvonása . Itt, mint ismeretes, három hadsereget vesztett a Szovjet, tervei összekuszálódtak és Charkov környékén már olyan időpontban kellett Timosenkonak mozgásba lendítenie hadserege másik szárnyát, amelyet a keresi csatával a német hadvezetés dik­tált neki. Most már csak az volt a gond: engedi-e Timosenko, hogy előírják neki az időpontot, s harapófogója déli szárnyának szétzúzása folytán lemond-e ter­ve további végrehajtásáról ? Má­jus 12-én Bock vezértábor­nagy főhadiszállására megérke­zett az értesítés az ellenfél tá­madásáról. Ez volt a h­arkovi csata harmadik mozzanata, ami­kor az izjumi térségben a Done­­cen át megkezdte előretörését a szovjet­ek. Tíz nap múlva az el­lenséges csapatok zömét bekerí­tettnek lehetett tekinteni s most már hiába kezdte meg Timosen­ko a visszavonulást,­­ Alexe­­jevszkoje mellett becsapódott mö­götte az arcvonalon ütött rés ka­puja, s a legelkeseredettebb har­cok közben május 29-ig Timosen­ko elit csapatainak félmillió em­bere vagy elesett, vagy megsebe­sült, vagy fogságba esett. A ti­zennegyedik páncélos dandárból egyetlen egy páncélos sem mene­kült meg, hét lovashadosztály lovas, *lwi­pMBztah­afc­ el, még­­most is ott száguldoznak a szét­roncsolt harckocsikkal, csapat­­szállító autókkal, felgyújtott vo­natoszlopokkal zsúfolt térségen, amelyet holttestek tízezrei borí­tanak. AZ AFRIKAI SIVATAGBAN véget ért az a rövid pihenő, ame­lyet Rommel engedélyezett az el­lenségnek ... Most már, hogy Marmark­ában ismét megindul a tengely hadigépezete, nyilván­való: miért kellett hosszú hete­ken keresztül a leghevesebb ro­hamokat intéznie Málta ellen a német és olasz bombázó kötelé­keknek. Akkoriban, mikor napjá­ban többször is sűrűn egymást követő hullámokban ellátogattak a földközitengeri brit támaszpont fölé a szövetséges légiflotta gé­pei, az angolszász hadvezetés és közvélemény egyformán nagy nyugtalansággal találgatta: mi a­­célja..ezeknek ..a kíméletlen és ,p­i­­henés nélküli támadásoknak. A katonai szakértők és civil publi­cisták egyhangúan megállapod­tak abban, hogy a németek és olaszok inváziós terveket készí­tettek, s a bombázások „a talajt akarják megpuhítani“, hogy az­tán ejtőernyős csapatokat tegye­nek partra Máltán. Az esemé­nyek néhány nap óta azt mutat­ják, hogy a tengely hadvezetése egy pillanatig se gondolt Málta elfoglalására s a légirohamok csak azért indultak újból és új­ból a sziget ellen, mert el akar­ták vonni az angolok figyelmét az afrikai nagyarányú szállítá­sokról. Ezekben a hetekben indultak útnak az olasz kikötőkből a Rom­mel tábornoknak szánt szállítmá­nyok: ember és hadianyag egy­aránt. Megerősítették a sivatagi hadvezér seregét, Rommel meg­kapta azokat az új fegyvereket, .. amelyek a­ téli hadműveleti pi­henő alatt a német gyárakban készültek, s ma már a marmark­­cai homokon is ott vannak azok a harci eszközök, amelyek fénye­sen bizonyították be a hharkovi irtózatos küzdelmek során hasz­nálhatóságukat és megsemmisítő fölényüket az ellenség fegyverei fölött. A német hadvezetőség még pár nappal ezelőtt is csak úgy nyilatkozott Rommel had­mozdu­latairól és helyi sikereiről, hogy azok nem szolgálnak más célt, mint az ellenfél „megtapogatá­­sát“. Úgy látszik, erre a tájéko­zódásra csak igen rövid idő volt szükséges, mert az Afrikából újabban érkező jelentések már nagyszabású hadművelet kibon­takozásáról számolnak be. Fog­lyok ezrei, óriási arányú hadi­zsákmány az eddigi eredmény, sőt egy hadosztály parancsnoka, Sir Cowen tengernagy is a fog­ságba esettek között van. Min­den jel arra mutat, hogy a leg­­­­közelebbi hetekben, esetleg már napok múlva Afrikában is meg­indul a nagy tavaszi offenzíva, amelynek eredménye hozzájárul 1942 hadműveleteinek döntő fon­tosságához. ANGLIA GONDJAI IS SOKA­SODNAK MOSTANÁBAN. A német haditengerészet és légi­erő kötelékei a napról-napra kiadott jelentések szerint a szo­kottnál is hevesebben és érzé­kenyebb csapásokkal sújtanak le a szigetország hajón érkező utánpótlására. Az elsülyesztett gőzösök májusi statisztikája olyan magasra szökött fel, amilyenre alig van példa a há­ború három esztendejének törté­netében. Kétségtelen, hogy a téli hónapokat a német hadve­zetőség újabb­ tengeralattjárók építésére használta fel, s ma es a fegyvernem erejét és akció­­képeségét tekintve, sokkal félel­metesebb, mint a háború kezde­tén volt. Mutatja ezt az a tény is, hogy az angol és amerikai A FŐMÉLTÓSÁGÚ ASSZONY A M­ÁRI­ARE­MET­EI ZARÁNDOKLATON

Next