Esti Ujság, 1942. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-26 / 143. szám

TÉNTEK, 1942 JÚNIUS 26. esti . Gróf Tetejű Béla, az Erdélyi Párt elnöke: A Magyar Élet Pártjában kívánunk még hűségesebben és legered­ményesebben együttműködni az új Magyarország felépítésében Első ízben jelentek meg tegnap este a MÉP-ben az Erdélyi Pá­rt képviselői A Magyar Élet Pártja csütörtö­kön este akadém­ia utcai székházá­ban értekezletet tartott, amelyen első ízben vettek részt hivatalosan az Erdélyi Párt törvényhozói, élü­kön gróf Teleki Béla pártelnökkel. A pártértekezleten résztvett Kállay Miklós miniszterelnök, Tasnádi Nagy András, a Képvise­­lőház elnöke, a kor­slány tagjai, valamint a párt igen sok törvény­hozója és a főispán­ kar sok tagja. A pártértekezletet a Kassán tartózkodó Lukács Béla tárcanél­küli miniszter, országos elnök tá­vollétében Bárczay Ferenc párt­vezérhelyettes nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal méltatta az elhunyt Győrffy-Bengyel Sán­dor miniszter nagy emberi eré­nyeit, államférfial érdemeit s azt a súlyos veszteséget, amely el­hunytéval mindkét pártot érte. A párt tagjai kegyeletük kifejezé­séül állva hallgatták végig a párt­vezérhelyettes szavait és az értekezlet jegyzőkönyvében örökítették meg Györffy-Ben­­gyel Sándor emlékét. Az Erdélyi Párt üdvözlése A pártvezérhelyettes ezután sze­retettel köszöntötte a Magyar Élet Pártjával pártszövetségre lé­pett Erdélyi Pártnak az értekez­leten megjelent tagjait. — Én — mondotta többek kö­zött —, akinek a miniszterelnök úr megbízatása folytán alkalmam volt az Erdélyi Párttal tárgyalásokat folytatni, tanúságokat tehetek ar­ról, hogy az Erdélyi Pártot ugyanazok a nagy nemzeti célok vezetik, amelyek pártunk programját is alkotják. Erdély magyarsága és az Erdélyi Párt tagjai a huszonkét évig tartó megszállás idején tettekben adtak bizonyságot hazafiságukról és sok áldozatot hoztak szenvedésben is a ma­gar hazáért. Minden igyekeze­tük,­ arra irányul, hogy kulturális és gazdasági téren egyaránt pótol­juk azt, amit Erdély magyarságá­nak a huszonkét évi elnyomatás okozott. Amikor arról biztosítom az Erdélyi Pártot, hogy pártunk m­inden tagját ez a törekvés hatja át, arra kérem őket, tekintsék pár­tunkat mindig az otthonuknak. A pártvezérhelyettes nagy taps­sal fogadott szavaira gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt elnöke vála­szolt. Köszönetet mondott a szívből jövő üdvözlésért és ünneplésért, amelyben mindannyian részesültek, majd így folytatta szavait: — Mi, az Erdélyi Párt tagjai, örömmel és teljes bizalommal jö­vünk ebbe a párthelyiségbe. Ha elsősorban Erdély újjáépíté­sén is akarunk dolgozni, emel­lett soha egy pillanatra sem té­vesztjük szem elől az országos érdekeket, az általános magyar célokat. Azzal a meggyőződéssel jöttünk ide, hogy ebben a munkánkban más segítséget is fogunk kapni. Biztosíthatom a Magyar Élet Párt­ját, hogy mindenkor számíthat reánk a közös kérdésekben.­­ Még egyet szeretnék hang­súlyozni: mi elsősorban nemzetpolitikát kívánunk folytatni és nem napi politikát. Ha hatalmas tere is van ma a napi politikának, meggyőződésem, hogy az idők hatása alatt és ab­ban a szellemben, amelyet a mi­niszterelnök úr bemutatkozó be­szédében és azóta is minden meg­nyilatkozásában kifejtett, a nem­­zetpolitika elfoglalja majd a napi politika minden helyét. Ebben a nemzetpolitikai munkában kívá­nunk mi a Magyar Élet Pártjá­ban, ha lehet még őszintébben és hűségesebben és remélem, az új Magyarország felépítésében a leg­eredményesebben együttműködni. Hosszantartó éljenzés fogadta gróf Teleki Béla szavait. ■OST JELENT MEG! STADIUM KIADÁSI Dr. Saád Ferenc: Nevelőállam Századunk nagy háborúinak: a világtörténelem két legvéresebb összecseapásána­k k­a­to­na é* * *» nem­­zetnevelési tami­ságait írja le a jelen író ebben a könyvében. Ezeken keresztül mutatja meg a magyar nemzet szebb jövő i’e.c vezető útját* melynek végső célja a hazafias érzéstől és katonás szellemtől/ áthatott, becsületes, vfi­lásosy/ma­?yar lány és ifjú. Feltétlink­ü! olvastassuk­­el serdül* tebb gyermekeinkkel ezt a hasz­­nos^ésfoktos művet! ÁraT"t?artonkütésben 6 pengő. Kapható: STÁDIUM könyvkiadó­­nál (Budapest, VI., Róz­sa­ u. 111.) és minden könyvkereskedésben. Pfeifer Ferdinánd Nemzeti Könyv*­kereskedés k. f. r. Budapest IV., Kossuth Lajos utca 5. sz.. Telefon: 18-57-30. 18-74 00. Kállay miniszterelnök: Lélekben, hitben és elhatározásban megerősödve tértem haza Erdélyből Megújuló taps közepette Kállay Miklós miniszterelnök állott fel szólásra. — Amikor az ország második nagy pártja szívvel csatlakozik a mi munkánkhoz, szükségét érzem, hogy én is felszólaljak, hogy meg­köszönjem csatlakozásukat és né­hány szóval reflektáljak azokra a gondolatokra, amelyekkel az Er­délyi Párt elnöke az Erdélyi Párt­nak a pártszövetséghez való csat­lakozását kísérte. — Én és meggyőződésem, hogy mi mindannyian valóban nemzetpolitikát aka­runk folytatni. Én már bemutatkozásomkor kife­jezést adtam ennek a szándékom­nak s az azóta elmúlt idő alatt nem tapasztaltam mást pártunk részéről, mint feltétlen lelki csat­lakozást ehhez az alapgondolat­hoz. Aki figyelemmel kísérte ed­digi megnyilatkozásaimat, azt hi­szem, vajmi kevés eltérést tapasz­talt nálam a pártpolitikai, parti­kuláris kérdések irányában. A pártpolitikának a nemzeti­­ életből való kikapcsolása egyik fontos alaptétele annak, hogy munkalehetőséget ad­junk az országban azoknak a tényezőknek, akiket be aka­runk kapcsolni a nemzeti munkába, s akik a munka vitelére híva­tottak. — És még egy körülményről akarok megemlékezni, amit a pártban a legnagyobb megnyug­vással és örömmel tapasztaltam. Soha még a nyomát sem fe­deztem fel ebben a pártban az egyéni torzsalkodásnak, az Intrikának, a különböző érvé­nyesülési vágyaknak, pedig minden ilyen törekvésnek elsősorban nálam kellett volna ki­bukkannia. Most, amikor e két nagy párt pártszövetségben egye­sül, le akarom szögezni, hogy a magyar közéletben nem hi­szem, hogy volt még egy párt, amely annyi önzetlenséggel, összetartással, együttérzéssel állott a nemzeti ügyek szolgá­latába, amint ezt nekem volt módom pártunk részéről ta­pasztalni. —* Amikor köszönetet mondunk az Erdélyi Pártnak csatlakozásá­ért és elfogadjuk és megerősítjük az ö, velünk mindenben közös alapelveit, tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy együttes munkánk a pártszövetségben még inkább elő fogja segíteni a teljes összhangot, az azonos célkitűzést, egymás nyílt és őszinte megbecsü­lését. (Lelkes taps és éljenzés.) — Mint pártvezér, bizonyos el­fogódottsággal fogadom az Erdé­lyi Párt csatlakozását, amelynek szintén pártvezére lettem. Elfogó­dottsággal, mert csak nemrég jár­tam Erdélyben, s ez az utam min­dig felejthetetlen marad. Azt hit­tem, azért kell Erdélybe mennem, hogy hitet, bizalmat, lelkes kitar­tást öntsek erdélyi testvéreinkbe,­­ én, és barátaim, akik velem voltak, jöttünk vissza onnan megerősödve lélekben, hitben és elhatározásban. (Éljenzés és taps.) Visszajöttünk azzal a meggyőződéssel, hogy an­nak az országnak sorsában és jö­vőjében, amelyben ilyen nép lakik, amely annyi szenvedés és baj kö­zepette ilyen hangtalanul, ilyen türelemmel, ilyen csodálatos intui­tív úriassággal viseli el sorsát. a A vacsora során Palányi-Csi­­lyás Jenő mondott igen meleg­hangú pohárköszönt­őt képviselő­társai nevében az Erdélyi Párt törvényhozó tagjaira. Beszéde elején azt fejtegette, hogy a Maros és a Tisza, bár kü­­lön-külön is nagy erőt jelent, ez az erő a két folyó egyesülésével mennyire megsokszorozódik. Ez­után azt méltatta, milyen fontos szerepe van a két párt szövetségé­nek, amely létrejöttének megpe­­csételése ma csak formalitás volt, lényegében a pártszövetség már régóta fennállott. Megvolt azóta, amióta Teleki Pál mindannyiunk szívébe véste az erdélyi kérdése­ket. Azóta egyetlen k­orrr­ányelnök sem mulasztotta el, Kállay Miklós pedig különösen jellegzetes módon juttatta kifejezésre azokat az ér­zelmeket, amelyek a párt tagjait eltöltik. Az Erdélyi Párt nevében Nyirő József mondott köszönetet. Rámutatott arra, hogy a Maros Erdély felől, a székely magyar ka­puból, a székely hegyekből, az­örök Kárpátok ezeréves határai­ból indul, magyar földön folyik , magyar földön át jut örök szimbó­lumként a Tiszába A Maros, az erdélyi magyar­ság könnyeivel volt tele, a sok könny és imádság azonban újabb kitartáshoz és a ma­gyar élet folytatásához adott erőt. A Maros a­ magyar üzenet útja volt. Ebbe önthették hitüket, amely nem esetlegesség volt, hanem ezer­éves alapokon nyu­godott s éppen ez biztosította, hogy soha vége e földön nem lehet. Erdély magyarságától elve­­hették a rádiót és a modern találmányokat, de nem tilt­hatták meg, hogy madár szár­nyára ne köthessék üzenetü­ket. Hogy az a virág, ame­lyet ő és magyar testvéreinek felesége öntözött, ne törjön át a határokon keresztül, hogy az ima szárnyán ne találjanak utat s üzenetük ne jusson el minden magyarhoz, aki e föl­dön él — Mi — mondotta ezután nem is váltunk el soha egymástól, mi egy pillanatra sem hagytuk el egymást. Nem igaz, hogy van Erdély és anyaország — nincs, csak Magyarország van. (Percekig tartó lelkes taps.) S ez nehézségeket, csak megerősödött hittel lehet bízni! Kállay Miklós miniszterelnök szavait hosszantartó, lelkes éljen­zés követte. Bárczay Ferenc párt­­vezetőhelyettes meleg szavakkal üdvözölte ezután Budai István kép­viselőt abból az alkalomból, hogy a párt tagja lett, majd az értekez­letet bezárta, az a gyönyörű történelemképző erő ,amelynek köszönjük, hogy ha­­zajötünk, ez tette a mi magyar magatar­ásunkat a legnagyobb ha­talommá azon az úton, amely da­rabokra tudta törni a békeszerző­dések zöld asztalát. — El kellett jönnünk ide, hogy megmutassuk: ezen a földön min­den magyar vérnek egymásra kell találnia. Nincs olyan kis cseleke­det, amely ne hatna ki a nemzet egész életére. Minden cselekedet hatalmas történelmi erővel hat, ha a nemzet javát szolgálja. Felemelt fejjel mondhatjuk el, hogy az arculvert és börtönviselt testek megdicsőültek a nem­zet érdekében és az erdélyi nép egy pillanatig sem volt hűtlen az örök magyar hit­hez. Bár hoztam volna magammal egy Szál virágot vagy egyetlen szál füvet s most letehetném­ a nemzet oltárára, mert benne lenne nem­zetem sorsa. Mert jóllehet kicsiny a fűszál és meginog a legkisebb szél simogatására is, de a legna­gyobb viharban is megtartja­­ere­jét, nem adja meg magát, inkább meghal. S ma ez a legfőbb szim­bóluma az Erdélyi Pártnak is. Dolgozunk, odaadjuk életün­ket is, mert nem magunkra és nem a politikára nézünk, mi csak azt látjuk, hogy hazatértünk. Nyirő József ezután a magyar­ság összefogásáról szólott, amely olyan erőt ad, amit a világon sem­mi sem ingathat meg,­­ hiszen a magyarságnak a legerősebb törté­nelmi alapja van. Pillanatokra szembe lehet ugyan szállni ezzel a történelmi erővel, de a magyar nemzet jogát senki el nem vitat­hatja. Egy nemzet csak önmaga pusztíthatja el magát, a magyarság azonban hatalmas történelmi hiva­tást teljesít s az erdélyi képviselők Utolsó csepp vérükig az örök ma­gyar erőt, az örök magyar gondo­latot, az örök magyarságot fogják szolgálni! Nyirö József beszédét hatalmas éljenzés és taps fogadta s Kállay Miklós miniszterelnök, valamint a kormány tagjai is gratuláltak be­szédéhez. m Macya/Levaret ylet j­nidfs 4­-én­ d. c.3 órai VEJtSBJ1TT TART Nyirö József: Az erdélyi nép egy pillanatig se volt hűtlen az Örök magyar hithez 5 Többszáz kanadai tűzoltó érkezett Angliába Genf, június 26. (Német Távirati Iroda) A Daily Mirror jelentése sze­rint többszáz kanadai tűzoltó ér­kezett Angliába, mert Anglia több vidékén a helyi tűzoltóság személyzete nem elegendő. (MTI) A vármegyei mentők munka a A Vármegyék és Városok Orszá­gos Mentőegyesülete június 27-én, szombaton déli fél 12 órakor a se­bészeti klinika Baross­ utca 23—25. számú előad­ó érmében évi rendes közgyűlését tartja. Runyai Sáldos Béla dr. elnök Gömör- és Kishont várm m.egye főispánja beszámol ar­ról a hatalmas élet- és egészség­­mentő munkásságról, amelyet a VOME 88 mentőállomása, 128 segélyhelye és 154 gépkocsija vég­zett az 1941. évben. A vármegyei mentők 52.598 esetben végeztek betegszállítást és 17.868 esetben nyújtottak első segélyt. Az elmúlt esztendőben a vármegyei mentők gépkocsijai 1,76­1.000 kilométert futottak be. A VOME mennállása óta 534.351 esetben működött és 11.401.625 kilométert tettek meg gépkocsijai. Az elmúlt esztendőben 944 működési napon 21 mentőgép­­kocsijukat a honvédség vette igénybe. 191­2-ben 88 új gépkocsit állítanak szolgálatba a vármegyei mentők. A közgyűlés után, délután 4 óra­kor a klinika előadótermében men­­tőü­gyi országos értekezletet tar­tanak, amelyen dr. Bakay Lajos egyetemi tanár, a sebészeti kli­nika igazgatója, a VOME orvos­­alelnöke elnöki megnyitója után az elsősegélynyújtás tanításának jelentőségét vi­atják meg honvé­delmi és polgári szempontból, mentő és katonai főorvosok. A háborús magyar áll­mad­óssági cím­letek letétbe helyezése A kormány rendeletet adott ki, amellyel a háborús magyar állam­adóssági címletek letétbehelyezésé­­ről szóló rendeleteket módosítja. A háborús magyar államadós­sági címletek letétbehelyezése tár­gyában kibocsátott 500/1941. M. E. számú rendelet, valamint az ezt kiegészítő és módosító rendeletek­ben megállapított letétbehelyezési, illetőleg bejelentési kötelezettség­nek utólagos teljesítésére különös méltánylást érdemlő körülmények esetében a pénzügyminiszter enge­délyt adhat, ha az érdekelt a kö­­telezettségnek a megszabott határ­időben önhibáján kívül nem tett eleget és az engedély iránti kérel­mét legkésőbb ezévi augusztus 31-ig előterjeszti. . Mindazok, akik az 500/1941. M. E. számú, valamint az ezt ki­egészítő és módosító rendeletek­ben megállapított letétbehelye­zési, illetőleg bejelentési kötele­zettségnek azért nem tehettek ele­get, mert címleteik birtokát a for­radalmak miatt vagy az ország területének ellenséges megszállása, megcsonkítása vagy hasonló rend­kívüli esemény következtében vesztették el — a címleteknek is említett rendeletekben megállapí­tott letétbehelyezése, illetőleg be­jelentése helyett — erről a körül­ményről kötelesek a tényállás részletes ismertetése mellett a Pénzintézeti Központ hadikölcsön­­osztályához ezévi augusztus 31-éig bejelentést tenni. Az 500/1941. M. E. számú, va­lamint az ezt kiegészítő és módo­sító rendeletek hatályát a rende­let a külföldön lakó magyar ál­lampolgárokra is kiterjesztheti. Ennek folytán a külföldön lakó magyar állampolgárok a háborús magyar államadóssági címleteiket kötelesek a magyar királyi kül­képviseleti hatóságoknál vagy a Pénzintézeti Központ hadikölcsön­­osztályánál letétbe helyezni, illető­leg bejelenteni. A letétbehelyezés, illetőleg bejelentés végső hátán idejét a pénzügyminiszter álla­pítja meg. (MTI)

Next