Esti Ujság, 1942. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

4 HÍREK A zsemlye és kifli új ára A közellátásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely sze­rint a vizes­zsemlye, császár­­zsemlye és vizeskifli legmaga­sabb fogyasztói ára az ország egész területén darabonként hat fillér, legmagasabb viszonteladói ára pedig a vevő üzletébe szál­lítva, darabonként 5 fillér. A rendelet a Budapesti Köz­löny szerdai számában jelenik meg és kihirdetése napján lép hatályba. (MTI) — A pápa apostoli áldását küldte a magyar leventéknek. Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás római útja alkalmá­val átnyújtota XII. Pius pápá­nak azt a díszes albumot, amely a 32.000 budapesti kato­likus levente áldozócsütörtöki első közös szentáldozásáról ké­szült fényképfelvételeket tar­talmazza. A Szentatya az albu­mot atyai szeretettel, látható örömmel fogadta és az ifjúság Országos Vezetőjének, valamint a magyar leventéknek apostoli áldását küldte a hercegprímás útján.­­ Honvédeket búcsúztattak Csíkszeredán. A zászlódíszbe öltözött székely város virág­esővel ünnepelte a hadba induló honvédalakulatot. A honvédség nevében Bérczy Károly alezre­des, a lakosság nevében Szász Gerő polgármester szóltak a ka­tonákhoz. A frontraindulók pa­rancsnoka lelkes szavakkal mon­dott köszönetet. A katonavonat a Himnusz hangjai mellett fu­tott ki az állomásról.­­ Virág Ferenc pécsi püspököt XVI. Fius pápai trónállóvá nevezte ki. A püspök pénteken mutatja be aranymiséjét egyházmegyéjének egyik falujában. Ma délelőtt adták át az aranymisés főpásztornak Serédi Jusztinián bíboros herceg­­prímás levelét, amelyben arról ér­tesíti Virág püspököt, hogy XII. Pius pápa pápai trónállóvá kine­vezte. — Személy­hajó járat Szeged— Óbecse—Újvidék között. A MFTR közli, hogy július 6-ától hetenként ötször személyhajójáratot indít Szeged és Óbecse között öt közbe­eső állomás érintésével. A Szeged­ről hétfőn induló hajó Óbecsétől Titel érintésével Újvidékig közle­kedik.­­ Együttes ülést tartottak a képviselőház bizottságai. A véderő, közjogi, közigazgatási, közgazdasági, közlekedésügyi és igazságügyi bizottság kedden délután vitéz Takács Tolvaj Jó­zsef gróf elnöklésével ülést tartott és részleteiben letár­gyalta a világháború tűzharco­sai érdemeinek elismeréséről szóló kiegészítő törvényjavasla­tokat. A kormány részéről vitéz Bartha Károly honvédelmi mi­niszter jelent meg a gyűlésen és válaszolt a felszólalásokra. Az együttes ülésen elfogadtak né­hány kisebb módosítást. 1. Házasság. Báró Mirbach Erzsébet és Kamscha Albert a sokszoros magyar rekorderlovas, az európai hírű zsoké, július hó 4-én délelőtt 11 órakor tartják es­küvőjüket a sombereki kegyúri templomban. zaákodi Csiszér János szobrász­művész és felesége Clementis Flóra leányát Líviát, július hó 2-án (csütörtök) este 8 órakor az Egyetem­ téri templomban vezeti oltárhoz szentpéteri Nyárády Jenő m. kir. ezredes és felesége tolcs­­vai Bónia Adrienne fia, Iván. Az esketést dr. Kemenes Illés tan. ker. kir. főigazgató végzi. Tanuk: Pirkner Ferenc elnök-igazgató és dr. Bónis Imre igazgató. .Nagy Marianna és Kovács Ist­ván a váci székesegyházban jún. 27-én tartották nászmisével egybe­kötve esküvőjüket. A német rádió a honvédnapon­­ „A magyar katona“ címmel a kö­vetkezőképpen emlékezett meg a honvédségről: Ha valaki vizsgálja a magyar­ság európai szerepét és jelentősé­gét, arra a meggyőződésre jut, hogy ennek a nemzetnek hírét­­nevét elsősorban a magyar nép katonai tulajdonságai alapozták meg. Már a IX. és X. századbeli nagy és merész vállalkozások, amelyek nyugaton az Atlanti-óceán part­jáig, délen pedig Szicíliáig terjed­tek, megmutatták a magyar lovas­vezérek szervező tehetségét és bá­­mulatraméltó had­vezető­ tehetségét. De a későbbi idők is, amikor a magyarok már keresztény hitre tértek, telve vannak fényes harci teljesítményekkel. Helyénvaló megemlékezni ez al­kalommal arról, hogy a megszokott déli harangszó is a magyar fegy­verek egyik nevezetes győzelmére emlékeztet bennünket. Nem telt el azóta egy évszázad sem, amelyben a magyar nemzet­nek ne kellett volna újból és újból fegyvert ragadni. Nekünk, németeknek, a magyar katona régi időktől fogva bátor és hű küzdőtársunk volt. Nagy Fri­gyes, a katonakirály is csodálója volt a magyar katonaságnak. A Ziethen vezetése alatt ismertté vált könnyű lovasságát magyar mintá­ra szerveztette és képeztette ki. Az első világháborúban új fény­ben ragyogtak fel a régi magyar katonaerények. A Kárpátokban az emlékezetes téli csatában a német bajtársak­kal egyetemben megállították az „orosz gőzhenger” és a rákövet­kező nagyarányú áttörő csatában, Görbéénél, visszafordulásra kény­­szerítették. Valamennyi harctéren kivívott más győzelmeik sorozata beigazolta, hogy a magyar hő­siesség a korszerű küzdelemben is változatlan maradt. ★ Amikor az előző világháború után mindenütt megkezdődött az új fegyverkezés és új harci mód­szerek fejlődtek ki. Magy­arorszá­­got a trianoni kényszerbéke bék­lyói katonai szempontból megbéní­tották és tétlenségre kényszerítet­ték. A magyar lakosságnak egy­­harmadát, az ország területének pedig kétharmadát vesztette el, a Kárpátok régi védősáncaival együtt. A Csonkamagyrország­­nak megengedett kis­ véderő, még­hozzá korszerű fegyverek nélkül, még csak az új nyílt határok biz­tosítására sem volt elegendő. A bé­kediktátorok szándékát azonban, hogy a megcsonkított, életképtelen országot előbb-utóbb belehaj­ta a kisentente karjaiba, keresztezte a magyar nép rendíthetetlen nemzeti öntudata és az önvédelemre irá­nyuló töretlen eltökéltsége. Min­den nehézséggel és akadállyal szemközt a számszerűen kicsiny, de régi katonai szellemtől áthatott trianoni hadseregbe vetette re­ményét. Egyidejűleg különös gon­dot fordítottak a fiatal férfinem­zedék testi és lelki edzésére, így köszöntött be azután az 1938. év, amely Magyarországnak — hála a két baráti hatalom, Né­metország és Olaszország tetterős támogatásának — meghozta a rég óhajtott katonai egyenjogúságot. Ami azóta a magyar királyi hon­védség újjáépítése körül történt, egyike a korszerű hadseregszerve­zés legnagyszerűbb teljesítményei­nek. Tekintetbe véve a leküzdendő számtalan nehézséget, méltán so­rakozhat ez a teljesítmény a né­met véderő felépítésének csodálat­raméltó üzeme mellé.­­ Alig fél évvel azután, hogy visz­­szaszerezte fegyverkezséének teljes szabadságát és még felfegyverzés alatt állott, a fiatal honvédség máris magára vonta a világ figyel­mét. Honvéd kötelékek 1939 tava­szán alig egy hét alatt vissza­vették a húsz évvel ezelőtt elsza­kított Kárpátalját — a legnehe­zebb terep- és időjárás-v­iszonyok mellett. Hasonló gyors ütemben vitték keresztül a hadműveleteket 1941 tavaszán, amelyek a Jugoszlávia elleni hadjárat keretében Délma­­gyarország részeinek visszahódí­­tására vezettek. A kiépítés és­­újjászervezés az­óta sem állott meg. Amikor a múlt évben Németország elébevágott Szovjetoroszország támadásának s maga ment át támadásba, a ma­gyar katona megint csak német bajtársa mellett állott. A honvéd kötelékek a nehezen járható Kárpátokban áttörték a vörösök védelmi vonalát és gyors előretöréssel birtokba vették a Dnyeszter felső folyásánál a leg­fontosabb átkelőhelyeket. Ezzel rá­­kényszerítették az ellenséget, hogy feladja Lembergnél és Ravarusz­­kánál szívósan védett állásait. Német vezetéssel a későbbiekben is részt vettek a magyar házcso­portok a múl­t nyári diadalmenet­ben. Hozzájárultak Umannál a nagy bekerítő csata teljes sikeré­hez, alátámasztották a merész előretörést Nikolajev ellen, hogy azután szívós elhárító harcban a nagy kiterjedésű előreszökő Dnye­­per-szakaszt tartsák a vörös túl­erő támadásaival szemben. A hon­védeknek ez a leit­art­ó helytállása lényegesen hozzájárult a Kiev kö­rüli csata győzelmes befejezéséhez. Utána a magyar csapatok rendkí­vül nehéz terep- és időjárási vi­szonyok közben is elsőknek érték el a Donecet. ★ A téli hónapokban a honvéd kötelékek nagyon eredményesen működtek közre Ukrajna talpraál­­lításában, nemkülönben a partizá­nok elleni harcokban. Az 191­11. nyara megint ott ta­lálja a magyar katonát — nagyobb számmal és jól felfegyverezve — a bolsevikok elleni harcban. Már a Charkov körüli hatalmas bevezető csatában fényesen kitüntették ma­gukat a honvédek, mint azt a né­met véderőjelentés ki is emelte. Annyi bizonyos, hogy a honvé­dek az ezután következő harci cselekményekben újabb dicsőséget fognak aratni. A korszerű harcban is megtartják régi katonai értékü­ket a bátorság, a harcbaszállásra való készség, a merészség és a vál­lalkozó kedv­e a legjobb tulaj­donságai a magyar katonának. Befejezésül emlékezzünk még meg arról a meleg bajtársiasságról, amely a német és a magyar had­sereg harcosait egymáshoz fűzi. A hűség és a bizalom hagyományos és különösen az első világháború­ban megerősödött érzelmein nyug­szik ez, amelyeket ez a harc — amennyiben ez egyáltalában lehet­séges — még jobban elmélyített. (MTI) — A MAGYAR KÜLÜGYI TÁR­SASÁG BALKÁN - BIZOTTSÁGA új, ,,Magyarország és a Balkán” című kötete Gál István szerkeszté­sében megjelent. A könyv lapjain a Balkánkutatás vezető egyéniségei, közöttük SS egyetemi tanár ismer­teti a magyar Balkánkutatás múlt­ját, mai állását és a jövő felada­tait. Gál István sok ismeretlen adatot, közöl azokból a tervezetek­ből, amelyeket Teleki Pál és kor­­társai a gyakorlati megvalósítás érdekében megalkottak.­­ A borsodmegyei napközi otthonban nyolcezer gyermeket nyaraltatnak. Vitéz Borbély- Maczky Emil főispán kezdemé­nyezésére Borsodvármegyében mindenütt megszervezték a nyári napközi otthonokat. Most nyolcvan napközi otthonban kezdték meg a nyaraltatást, előreláthatólag nyolcezer gyer­mek talál otthont a Zöldkeresz­tes Védőnők felügyelete alatt álló intézetekben. A NÉMET LAP A HORTO­BÁGYI RIZSTERMELÉSRŐL. A Br­am Mitlag legutóbbi szá­mában fényképes riportot közöl a sikeres hortobágyi rizsterme­lésről. E. Thaler lelkesen szá­mol be a nehézségeket és fárad­ságokat leküzdő nagyjelentőségű munkáról és megállapítja, hogy a magyar rizstermelés olyan te­rületeket kapcsolt be a terme­lésbe, amelyek évezredek óta terméketlenek voltak. — Munkásleányt gázolt a helyi­érdekű villamos. Ma reggel a So­­roksári-úton a helyiérdekű villa­mos elgázolta Károlyi Mária gyári munkásleányt. A mentők a sze­rencsétlenség eszméletlen áldoza­tát a Magdolna-kórházba vitték. — HOGYAN ÜZENJÜNK A VÖRÖSKERESZT BAJTÁRSI RÁDIÓSZOLGÁLATA ÚTJÁN? .4. Vöröskereszt bajtársi rádió­­szolgálat az utóbbi időben annyi üzenetet kap, hogy feladatának csak nagy nehézségek leküz­dése árán tud eleget tenni. A hozzátartozók javarésze ugyanis nem tartja be az előírásokat, nagyon gyakran kérik olyan üzenetek továbbítását, amelyek egyáltalában nem sürgősek és fontosak. A Vöröskereszt a rá­­dióüzenéshez szükséges tudni­valókról ma este 8 óra 50 perc­kor külön rádióelőadásban tájé­koztatja a nagyközönséget. — BEKÜLDÖTT HÍREK. Á ,Lát­­határ” kisebbségi kultúrázom le jú­liusi számában vezető helyen közli Hóman Bálint közoktatásügyi mi­niszter nagyfontosságú nyilatko­zatát a nemzetiségi kérdésről. Ér­tékes tanulmányok és friss beszá­moló egészíti ki a magas színvo­nalú lap tartalmát. — A Nemzeti Munkaközpont tégla- és agyag­ipari szakcsoportja füsttelen napot rendezett. Tizenegyezer cigartta, harminchat csomag dohány, jelen­tős mennyiségű csomagolópapír és gyufa gyűlt össze. — Kolozsvárott július 9-án leven­tevere­s szemlét tar­tanak. Az ünnepségeken hétezer levente vesz részt. — Az állami gépjáróművezetőképző tanfolyam a Technológiai és Anyagvizsgáló in­tézetben július 13-án nyílik meg. A NÉMET RÁDIÓ A MAGYAR HONVÉDRŐL isii Itisáf ­ .A MAGYAR KIRÁLYI FO­LYAM- ÉS TENGERHAJÓZÁSI RT. június 20-án tartotta az 1991. üzleti évre vonatkozó rendes köz­gyűlését, Komarniczki Gyula dr. miniszteri tanácsos, alelnök elnök­lete alatt. A közgyűlés az igazga­tóság évi jelentését, mely kedvező üzletmeneteiről számol be és a zár­számadásokat jóváhagyólag tudo­másul vette. A társaság az 1941. évben a háborús nehézségek da­cára hajóparkját és hajóműhelyeit erőteljes mértékben fejlesztette és úgy az áru-, mint a személyszállí­tás terén rendkívüli teljesítménye­ket ért el. — Zaromloklás Szent IIh­.tó tiszteletére. A szentkuti kegyhe­lyen 14.000 zarándok sereglett össze, hogy Szent László párt­fogását kérje a sorsdöntő idők­ben. A hivők ünnepi körmeneten vettek részt, majd hatezer zarán­dok járul szentáldozáshoz.­­ A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság június hó 30-án bessenyei Beöthy László V. b. t. t., nyug. kereskedelemügyi miniszter elnöklésével megtartotta 45. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés elhatározta, hogy az 1941. évre szóló 45. számú részvényszelvényei július 6-tól kezdve darabonként 1,90 pengővel váltassanak be a Creditanstalt-Bankverein magyar­­országi fióktelepénél, Budapest, V., Nádor­ utca 4. szám és a Festi Magyar Kereskedelmi Bank köz­pontjánál, Budapest, V., Ferenc József­ tér 3. szám alatt 3ZE£DA, 1942 JÚLIUS 1. —­ Biciklis kifutót keresünk. Jelentkezni 1* . József-körút .5. Színházjegy iroda. Ügynökök fodrászok, illatszerészek, fűszeresek és festéketek látogatására felvétetnek. (Nagy kereseti lehetőség — magas ju­talék.) Jelentkezés 3—4-ig Vágány­ u. 13. illatszergyár. Hasznait kéki­fis és tintás Üvegeket minden mennyiségren.­­Jó tételekben jé, m­ígas ágon­­ veszünk Müller Testvérek R. T., Lehel­ utca !».

Next