Esti Ujság, 1943. január (8. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-02 / 1. szám

4 Hitler újévi szózata: El vagyunk szánva, hogy ezt a harcot csak félre­érthetetlen győzelemmel fejezzük be Berlin, január 2. (Német Távirati Iroda) A Führer újévi szózatot intézett a német néphez, amelyben többek közt ezeket mondja: Az elmúlt négy esztendőben a német nép is tudatára ébredt an­nak, hogy ebben a harcban életre-halálra menő küzdelem féljük. A Führer ezután felsorolta, hogy a történelem folyamán az ellenség milyen ürüggyel igyekezett le­gyűrni a feltörekvő német erőt. — Tökéletesen mindegy volt — folytatta — hogy milyen indoko­lással folyta­k ezek a háborúk, az ok mindig ugyanaz volt: gyűlölet az erős német biroda­lom, mint Középeurópa védő­­hatalma ellen, a német nép és az olasz nép élet­igényeinek tagadása és végül a kapitalizmus érdekeltsége a hábo­rúban. Mert ellenségeink Állam­férfiam egyben fegyverkezési rész­vénytulajdonosok is. Semmi sem természetesebb, minthogy a nemzetközi zsidóság volt rég­óta a mestere és szitója az emberiséget elválasztó hábo­rúknak, az a hatalom, amely minden em­beri etikától távol csak az arany­ban látja élete célját. Az 1914—18-as világháborúban a kalmárok koalíciója és zsidó cin­kosaiknak sikerült a német nép józan eszét elködösíteni és elvakí­tani a fenyegető veszedelemmel szemben.­­ Wilsonnak tizennégy pont­jával sikerült a csatatereken soha le nem győzött német népet lelki erejében megrendíteni és azután megsemmisíteni. A német nép ma más, mint volt a világháborúban. A német nép ebben a háborúban nem fog eltávolodni nemzeti szo­ciálisig, népi eszményétől. Semmi kétség nincs abban, hogy ennek a harcnak a végén a nemzeti szo­cialista állam megingathatatlan és kikezdhetetlen tömbként fog át­ülni Európában.­­ Azonban senki se kételkedjen abban, hogy ez a harc népünk életéért folyik és azt más erőkkel folytatjuk, mint a régi Németország. Ha én 1939 szeptember 1-én azt mondot­tam, hogy sem az idő, sem fegy­veres erő nem fogja megdönteni a mai német államot, ma már min­den német is láthatja, hogy e jós-, Tat helyességében nem lehet kétel­kedni. Ugyanakkor azt is állítot­tam, hogy amennyiben a nemzet­közi zsidóság azt hiszi, hogy új világháborúval a német vagy más európai népeket megsemmisítheti, az évezredek óta a zsidóság leg­súlyosabb tévedése lesz és nem a német nép, hanem a zsidóság maga fog kipusztulni. Azt, hiszem, hogy ma már ebben sincsen semmi kétség. Most­­már nem fordulhat elő, hogy egy átok­­sújtotta faj a tisztességes embe­reit millióit kergesse a csataterek­re és azokat feláldozza csak azért, hogy a nemzetközi zsidóság foly­tathassa üzleteit és kitombolhassa magát ótestamentumi gyűlöleté­ben. A kapitalista nyugati álla­mok, sőt Amerika és a bolseviz­­mus közötti szövetkezés csak azért jöhetett létre, mert a vezetés mind­két esetben a nemzetközi zsidóság kezében van. Mihelyt ezekben az államokban csak a legkisebb mér­tékben is a valódi nemjmzeti érde­kek jutnak kifejezésre, azonnal mutatkoznak a legélesebb ellenté­tek is a cselekvésben.­­ A nemzeti szocialista állam állásfogalalását ebben a hatalmas küzdelemben két szempont hatá­rozza meg. Az egyik: mi sem Franciaországnak, sem Angliának, még kevésbé Ame­rikának semmi rosszat nem tettünk. Ezektől az országoktól semmit sem követeltünk, ami okot adha­tott volna a háborúra. A másik szempont: múltán a háborút ki nem kerülhettük, elha­tároztuk, hogy a küzdelmei a végleges és félre­érthetetlen döntésig folytatjuk, hogy utódaink életében ne ismét­lődhessék ez a katasztrófa. — Felesleges, hogy az angol és amerikai zsidók közhírré tegyék a szövetségesek célját, amely abból Páris, január hő,­őnagysága szörnyen ideges és gondterhes volt a karácsonyt meg­előző héten. ■—­ Ez évben nincs ajándék sen­kinek — jelentette ki végül. Elő­ször is már nincs is mit vásárolni — ha meg van — az árak fantasz­tikusak — Afinyi baj legyen... a bitrá­táim feje fájjon, ha nincs krisz­­kindli. Elhatározásom szilárd és megmásíthatatlan. És ezért... őnagysága is, mint annyi ezer, százezer, millió ember,­­ elindult ajándékvásár-vadá­­szatra. Francia szokás szerint a kará­csony kizárólag a gyerekeké. Az ajándék pedig hivatalosan és szi­gorúan a kandalló elé kitett cipők­be helyezendő el. A tizenöt éven fe­lüliek az ajándékot január elsején kapják. Mint a kéményseprő és a házmester. ♦ A nagyáruházak előtt hiányzott a hullámzó, bámész tömeg. Ez évben nem volt délutánon­ként — a fényárban úszó kiraka­tokban megrendezett — ingyenes gyermekelőadás. Piroska nem sé­tált gyanútlanul és ügyetlenül — mekanikus lábain — a füstölgő pirosfényű ház felé és farkas koma sem csettintett nagyokat hosszú nyelvével és tüzes szemei sem fo­rogtak villámgyorsan az utcán to­longó ezer és ezer felnőtt gyermek ujjongó tapsaitól kísérve. A hatal­mas „Galerie-Lafayette áruház“ ormára épített évek óta híres — húsz méter magas „Pere Noel“ — ,,Karácsony-Apó“-ja sem szórja szét ezer csillogó fényben szikrázó ajándékait. Valóságos, naponta megismétlődő tűzijáték jelezte a szent Karácsony közeledtét és szó­lította fel az embereket: Vásárol­jatok és Adakozzatok! Ez évben az áruházak sötétek maradtak. Reggelenként hosszú embersor várt a megnyitásra és valóságos közel­harcot kellett megvívni, hogy egy­­egy árut — és a hozzátartozó el­adókisasszonyt — megragadhasson a vevő. * A nagyok és kicsik által annyira szeretett rúgóra járó, felhúzós autó, lokomotív, motorcsónak, a karácsonyi vásár első napjának első órájában — mindenütt — el­fogyott. A körbenfutó vonat — a múlt szép emléke — egész Páriá­ban egy darab sem volt található. Az ólomkatonák igazi háborúba mentek. Golyó lett belőlük, úgy vé­dik meg a hazát. Most fából ké­szülnek. Nem éppen csúnyák, — de drágák. Nagy sikere volt a miniature baromfi udvarnak. Sokan memoár­felújításnak vették meg, hogy visz­­sza­emlékezhessenek, milyen is volt a párisi piacról oly régi idők óta eltűnt — liba, pulyka, vagy csirke. És az árak: egy kakas ára 3 francs, pulykáé 5 francs! Mintha álmodnánk! A játékok általában összezsugo­rodtak. Nincs már óriásmackó és életnagyságú gyermek-baba. Lát­tunk egy miniature flottát — fá­ból. Torpedó-naszád 300 francs, csatahajó 500 francs, repülő-anya­­hajó 2000 francs! Hiába, még fá­ból is drága egy hadiflotta! És a babák. A híres, szép, olcsó francia babák! Kis 20 centis rongy­baba — 300 francs, porcellánfejű 1000 francs, egy büszke, valódihajú­­— mamát nyávogó 2000 francs. A hivatalnok egyhavi fizetése. Kis, felszerelt konyha — nem kapható ez évben. Kartonból való fűszeresbolt — annál több, aktuá­lis felírású fiókokkal és dobozok­kal. „Saharin“, „hadi­kávé“ stb. Egy megmaradt benzinkútra egy négyéves kisleány nagyszemeket meresztve megkérdezte: „Hát a a benzinnel nemcsak foltot tisztí­tottak, hanem kútból ittak a hábo­­rú előtti emberek?“ * Na és mit kaptak várjon a na­gyok? A férfiak emberemlékezet óta agyonszidott „csak nyakkendő" ajándékot — ez évben izgatottan és rojtos nyakkendősen várták. De hiába! — Selyemanyaghiány — no meg a szükséges 2 textil­pont hiány miatt őnagysága egy pipával (egy nap meglátod szívem, még valódi dohány is lesz belévalónak felkiál­tással) vagy sehol sem található esernyőt majdnem helyettesítő sé­tabottal — kedveskedett. Állítólag jövőre igen divatos lesz ... Férjáram pedig sietve össze­szedte és becserélte aranyóra-lán­cát, jegygyűrűjét és nyakkendőtű­jét — egy jól sikerült „dublera“ — mert az ékszerészeknél az idén annyira divatos — aranyvirágbok­­réta-bross, — hosszú spanyol fülbe­való, ujjnyi vastag női pecsétgyűrű — csak ugyanannyi gramm arany beszolgáltatásával vásárolható. Ara? — Nem is olyan régen egy­­egy vidéki házat vehetett érte az ember. Dehát karácsony csak egyszer van egy évben — és mit meg nem tesz egy szegény férj őnagysága megelégedett mosolyáért és a­­ ház nyugalmáért. Horváth Éva áll, hogy a német népet megfoszt­ják ifjúságától, milliónyi német fiatal életet elpusztítanak, a biro­dalmat szét­darabolják és minden időkre kapitalista vagy a bolse­vista szomszédok védtelen áldoza­tává teszik. Azonban ez a másik világ úgy látszik nem tudja, hogy a nemzetiszocialista Német­ország többé már nem alkal­mas az ilyen kísérletre, hogy legyőzni nem fogják és hogy soha sem gondol a kapitulációra, hanem ellenkezőleg el van szánva ezt a harcot csak félreérthe­ re Amtt látott és vásárolt Őnagysága a párisi kar és újévi vásáron?Szökött orosz hadifoglyok betörési ügye a szombathelyi törvényszék esti Upap tettem győzelemmel befejezni. A legbiztosabb kezes ezért a szel­lemért a nemzeti szocialista párt által nevelt német nép. Jogunk van hinni ebben a győ­zelemben saját erőnk, kato­náink vitézségének, az otthon hűségének és munkájának alap­ján és azért, mert segítségünkre van­nak Európa és Ázsia velünk szö­vetkezett bátor nemzetei. —­ Az új esztendő kezdetén az egész német nép nevében köszö­netet kell mondanom az otthon és az arcvonal hősiességéért és mun­kájáért. Én magam is­ egyik tag­ja ennek a népnek, csak­ azért emelkedem ki néptársaim tömegé­ből, mert az a megtiszteltetés ért, hogy ennek a népnek vezére le­gyek. Népem szenvedése az enyém, éppenúgy, mint az én büszkesé­gem és örömem a népemé lesz majdan. Fogadjuk meg, hogy az elkövetkező esztendőben ennek a népnek szolgálatába állítjuk min­den erőnket. Az ökölvívó pankrációs csapat­bajnokságra (Vasárnap kezdődik) Jegyeket elővi az ESTI ÚJSÁG JÓZSEF­ KÖRÚT birkózó küzdelmekre (Gsüt., péntek, szombat) ételben árusít JEGYIRODÁJA 5. TEL.: 14-44-00. SZOMBAT, 1943 JANUAR 2. Lukács Béla miniszter a Magyar Élet Pártja feladatairól Vitéz Lukács Béla tárcanél­küli miniszter, mint a Magyar Élet Pártja országos elnöke, érdekes cikket írt az ötödik év­folyamába lépő Magyar Élet Párt értesítője újévi számában. Cikkében kifejti, hogy a párt minden tagja a magyar jövőért dolgozik, ezért hoznak áldoza­tot, ezért teljesítik fokozottabb mértékben kötelességeiket, ezért küzdenek és szenvednek. A magyar nép tudja és érzi ezt, elég érett és értelmes ahoz, hogy őszintén beszél­jünk vele. A párt éppen azzal nyerte és tartotta meg a nép túlnyomó nagy többségének bizalmát, s ennek a magyar népnek csal­hatatlan érzéke van ahhoz, hogy megállapítsa, ki a jóbarát és ki az, akinek a hangos szavai, hamis követelőzése mögött a belső ellenség rejtőzik. Fontos feladat vár a pátra a bevonultak hozzátartozóinak gondozása terén —– írja a to­vábbiakban vitéz Lukács Béla miniszter — és pártszervezeteink adjanak példát arra, hogyan kell testvéri magyar szeretettel gondoskodni a rászorultak­ról Ebbe a munkába kapcsolódik bele a bizalom ápolása a veze­tők iránt, akiknek ma igen nehéz a helyzetük. Ma nem a békés élet, nyugodt gazdagodás és gondtalan jövő idejét éljük, ha­nem a napi nehézségeket kell el­hárítanunk és fel kell készül­nünk még nagyobb megpróbál­tatások elviselésére. Történelmi felelősség nehezedik ránk és helyt kell állnunk minden vona­lon. Vállalnunk kell a nehéz fel­adatokat, a lemondást. Példánk és dicsőséges minta­képünk legyen a Kormányzó Úr Öfőméltósága, az ő egyéniségéből merítsünk erőt és haladjunk tovább ren­dületlen hűséggel az örök ma­gyar célok, a boldogabb magyar jövő felé. előtt A vas megyei Porpácon hetekkel ezelőtt híre terjedt, hogy orosz ejtőernyősök bujkálnak a határ­ban. A lakosság nyugtalanságát azonban csakhamar lecsillapította a csendőrség. A községet körül­vevő erdőkben ugyanis csakugyan elfogtak négy bujkáló oroszt, akik­ről azonban kitűnt, hogy nem ejtőerny­ős bolsevisták, hanem az egyik németországi fogolytáborból megszökött orosz hadifoglyok, akik elvergődtek Porpácig, de ott az éhség már bekergette őket a faluba. Éjszaka két gazdához is betörtek és nagyobb mennyiségű élelmiszert loptak. A négy oroszt: Natocsij Borisz 19 éves komorov­­kai, Strelka Dimitrij Mihajlovk­a 23 éves timofejevkai, Jed­orov De­meter 28 éves cérnai földmívest és Vakarinka Vaszil 29 éves tarcsiv­­cei motorvezetőt most vonta fele­lősségre a szombathelyi törvényi szék rendes bírósága, miután a rögtön ítélőbíróságtól az men­tette meg őket, hogy mint ide­gen állampolgárok, nem tud­hattak a statáriumról. A bíróság a négy oroszt fejenkint jogerősen két-kéthónapi fogházbün­tetésre ítélte. Büntetésük kitöltése után visszatoloncolják őket Német­országba. Szilveszter éjszakáidnak rendán eseményei 1942 utolsó éjszakáján több esethez hívták ki a mentőket, mint előző években. Este 9 órától reggel 8 óráig 37 helyre vonultak ki a mentők. A legtöbb munkát az ittas emberek adták: 14 alkoholmérgezési eset fordult elő s ami a legérde­kesebb, nagy számmal sze­repeltek nők is az áldozatok között. Az ó-esztendő utolsó esetét éj­fél előtt pár perccel szerepel a mentők naplójában. A Verpe­léti úton jött a mentőautó, ami­kor egy rendőr megállította őket. Az úttesten egy 40 év kö­rüli munkáskülsejű nő­ feküdt eszméletlenül, alkoholmérgezés ádozata lett. Nem tudják ki az illető. Eszméletlen állapotban vitték a Rókusba. Az újév első mentőesete 0 óra 3 perckor a Váci­ út és Meder­ utca sarkánál volt. Itt is részeg emberrel volt dolguk. Szűcs Ferenc, 32 éves kovács­segédet vitték eszméletlen álla­potban kórházba. Az új esztendő első újszülöttje egy cigánygye­rek. Soroksárújtelepen Farkas Julia, 28 éves cigányleány, egy cigányprímás leánya, rosszul lett és a mentők megállapították, hogy anyai örömök előtt áll. A mentőautóban egy egészséges fiúgyermeknek adott életet. Az új esztendő első rendőri intézkedése Pestújhelyen, az Andrássy-úton történt. A Borz­­vendéglőben Fábri József, vas­öntő és Fiedler István, cipész 50 pengős számlát csináltak, de nem akartak fizetni, összetörték a poharakat, üvegeket, a beren­dezést is, úgy, hogy többszáz pengő kárt okoz­tak a vendéglősnek. Rendőrt hívtak, de a két ga­rázda ember megtámadta a rend­őrt is, összekötözve kerültek a főkapitányságra, ahol őrizetbe vették őket. Szilveszter éjszakáján két nagyarányú betörést jelentettek a főkapitányságon. Dr. Kátay Jenő ügyvéd, Kossuth Lajos­ tér 13. számú házban lévő lakását, mialatt vendégségben volt, ál­kulccsal kifosztották. 50.000 P a kár. A betörők, akik álkulccsal hatoltak a lakásba, magukkal vitték az összes ékszereket, sző­nyegeket és más értékes tárgya­kat. — A Váralja­ utca 3. számú házban Libiczai Henrikné fod­­rászszalontulajdonosnő lakását törték fel, mialatt rokonainál tartózkodott. 8000 pengő a kár. A főkapitányság életében külö­nösen érdekes változást hozott az új esztendő. Újév napján új számokkal látták el a rendőrség egyes osztályait , és megszűnt a híres 200-as cella. Ide kerülnek a letartóztatott bű­nözők, betörők, sikk­asztók és más bűnözői a milliós főváros­nak. Most ez a fogda nem kapott számot, csak egy új tábla került a 200-as szám helyébe, amelyen ez a szó áll, ,f­ogda". Brazil-amerikai vegyes katonai bizottság alakult BUENO­S-AS RÉS, jan. 2. (Német Távirati Iroda) Rio de janeiroi jelentés szerint ott vegyes brazil-amerikai katonai bizottság alakult. (MTI)

Next