Esti Ujság, 1943. január (8. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-18 / 13. szám

HÉTFŐ, 1943 JANUAR 18. .... ..................... . mm.mi nr ti Isti Uiify umm Könyörtelenül meg kell fékeznünk a fegyelmetlenséget, a közösségi érzés hiányát és az önzést­wmmmmammmmemammammmmmmaammmmaasmaasammmmmemammmmmm - mondta Antal István Makón Makó, január 18. (MTI) Csanád, Arad és Torontó­ vár­megyéink mintegy száz társadalmi egyesülete vasárnap délután a ma­kói városháza közgyűlési termében igen népes együttes értekezletet tartott, hogy kimondja a törvényhatóság tár­sadalmi egyesületei nemzeti együttműködésének megalaku­lását. Az alakuló gyűlésen megjelent és nagy beszédet mondott dr. Antal István nemzetvédelmi propaganda­­miniszter. Dr. Fejér Miklós főispán meg­nyitó beszéde után dr. Péter Er­nő ismertette a Nemzeti Együttmű­ködés-mozgalom célját, majd Sági István igazgató-tanító indítványá­ra Egyhangú lelkesedéssel kimon­dották a várm­eg­yi társadalmi e­gyesületek Nemzeti Együtt­működésének megalakulását s az új szervezet elnökévé dr. Ga­lambos Emil törvényszéki elnö­köt választották meg. tél órájáig ne csak megőrizzük, hanem még jobban felfokozzuk. Könyörtelenül meg kell fékeznünk a fegyelmetlenséget, a közösségi érzés hiányát, az önzést. Rajta kell tartani szemünket mindazokon a jelenségeken és tüneteken, amelyek arra mutatnának, hogy egyesek, vagy bizonyos rétegek nem tudnak vagy nem akarnak beleilleszkedni a legmagasabb fokú belső fegyelem és áldozatkészség által meghatáro­zott mai életünkbe. É­s ezeket a kötelességeket tel­jesíteni — fejezte be beszédét An­tal István miniszter — az állam egyedül a maga eszközeivel csak akkor lesz képes, ha felsorakozik mögéje az egész magyar társada­lom összhangzatos ereje: az erős társadalom. Az a társadalmi együttműködés és munkaközösség, amelyet itt megteremtettünk, bizo­nyára hatalmas tényezője lesz a céltudatos autonóm társadalmi munkának és nemzeti helytállás­nak. Dr. Antal István nemzetvédelemi propagandaminiszter beszédét igen gyakran szakította félbe tetszés­­nyilvánítás és taps s beszéde vé­geztével igen meleg ünneplésben részesítette az alakuló gyűlés lel­kes közönsége a minisztert. ,,Társadalmunk egyesületi szervezete túlméretezett“ Ezután dr. Antal István üsze­­netvédelmi propagandaminiszter nagy beszédében a társadalmi szer­­vezkedés szükségességéről szólott. — Az erős nemzet alapzata — mondotta — az erős társadalom. Viszont az a társadalom erős, amely azonos szemlélettel nézi az or­szág összes életkérdéseit, egyetért a nagy nemzeti célokban és ugyanazt a felfogást vallja az utak és módok tekinetében is, ame­lyekkel a nemzeti közösség e célok megvalósításai felé törekszik.­­ A társadalmi egyesületek céltudatos munkái alkalmasak arra, hogy a magyarság lelke mé­lyén rejlő nemzetépítő erőket ha­tékonyan megsokszorozzák. De egy­egy társadalom nemcsak akkor mutatja­­a dezorganizáltság képét, ha nincsenek életképes szervezetei, de akkor is, ha túlteng benne a szervezés. Sajnos, Magyarországon ma ott tartunk, hogy társadalmunk egyesületi szer­­vezettsége túlméretezett és már-már az a helyzet, hogy egyesületi téren alig lehet beszélni a társadalmi erők egyöntetű, cél­tudatos együttműködéséről. Min­dennél fontosabb érdeke tehát az országnak, hogy a túl sok egyesü­let és szervezet működésében szét­forgácsolt társadalmi erők között olyan szintézist teremtsen, amely lehetővé teszi a szétszórt erők együttműködését. Ezt a célt szolgálja az az orszá­­gos akció, amely törvényhatóságon­ként " Intézményes munkaközösséget óhajt kiépíteni az egyesületek között s ilyképpen nagyszabású utas­te­ti és társadalmi feladatok megoldá­­sát is el tudja érni. S mindezeken felül hozzájárulhat annak­ a­ t, egy­séges magyar közszellemnek kiala­kításához, amelyre a mai élethalál­­küzdelemben múlhatatlan szükség van. Az autonómiák összhangzatos munkája az együttműködések megszerve­zésének alapgondolata csakis az ősm­agyar szervező gondolat, az autonómia gondolata lehet. Ezt az országot ezer év viszon­­tagságai között az azonos vi­lág- és nemzetszemlélet által áthatott autonómiák összhang­­zatos munkája, tartotta, fenti. Ezért kell vigyázni arra, hogy a­­társadalmi szervezetek közötti együttműködés és munkaközösség megteremtése ne járjon ott önkor­­­­ányok­ gondolat a ex obrum rejlő cselekvőkészség bürokratikus elsor­vasztásával, viszont azonban az összes utonómiákat képessé kell tenni az egységes munka kifejté­sére Erre az egységes összhangzatos társadalmi munkára a most kez­dődő 1943. esztendőben még fokoz­atottabb szükség lesz. Az 1943. esztendő döntő eszten­dő lesz. A döntés azoknak a i­sme­reteknek kezébe adja a győzelem pálmáját, amelyek igaz ügyük vé­delmében az egyéni és a közösségi erények nagyobb birtokállományát tudják felsorakoztatni. Ezért va­­­­gyok biztos abban,­ hogy a mi ügyünk győzelmesen kerül ki a mai példátlan világ­küzdelemből. A mi oldalunkon felsorakozott erkölcsi, hatalmi és anyagi erők ugyanis a háború elmúlt esztendői során nemcsak hogy nem haszná­lódtak el, hanem fokról-fokra nö­vekedtek és még korántse jutottak el a legnagyobb teljesítőképesség végső fokára. Nagy szövetségeseit!.!? háborús, katonai, gazdasági és politikai tel­jesítményéi felülmúlják a világtör­ténelem bármely népének hasonló eredményeit. A mi nemzetünk há­borús teljesítménye is példátlan. Nemcsak hős katonáink áldo­zatkészsége, de az egész ma­gyar társadalom belső erőkifej­tése is kiállja a történelem legszigorúbb kritikáját. Katonai szervezésünk céltudatos­sága, politikai vezetésünk színvo­nala, pénzügyi és gazdasági telje­sítőképességünk eredményessége , a­z egész magyarság rendí­the­tetlen helytállási készsége bizalommal tölthet­­i mindnyájunkat, akik e kis nemzet sorsával törödnek. Még súlyos hatások várnak ránk“ *9 — Természetesen vannak hibák a mi életünkben is, de az állam­­­vezetésben megvan az elhatározás ezek kiküszöbölésére. Ne felejtsük, hogy sok olyan belső problémánk is van, amellyel a háború erőfeszí­tései ellenére is behatóan foglalkoz­nunk kell: a liberális kor mulasz­tásai, az időszerű szociális felada­tok, a zsidókérdés, a nemzetiségi problémák és középeurópai helyze­tünkből adódó sok-sok más külön­leges feladat, amelyek mind körül­tekintést kívánnak az állam m­in­­den tényezőjétől. Mindezek ellenére meg vagyok győződve, hogy a most következő 1943. év a to­vábbi fejlődés esztendeje lesz a magyar nemzet számára. Ez nem jelenti azt, mintha ebben az évben kevesebb gondunk, keve­­sebb nélkülözéseink lennének. il­­lenkezőleg: Bizonyára várnak ránk talán még a mainál is súlyosabb nélkülözések és megpróbáltatások. —­ A magyar politika legfőbb célja most csak az lehet, hogy ezeket az erőtényezőket a dön­ Kinevezések a budapesti és a kolozs­vári egyetemeken A Magyar Távirati Iroda je­lenti: " * A Kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előter­jesztésére a budapesti Pázmány Péter tudó­m­ány­egy­etemen Art­­ner Edgár dr., a hittudomány­­kari őskereszténytörténet és Bé­­késy György dr., a bölcsészettu­­dom­ány kari gyakorlati fizika egyetemi nyilvános rendkívüli tanárát., a kolozsvári Ferenc Jó­zsef tudományegyetemen Boér Biek dr., a jog- «s« államtudo­mányi kari, közgazdaság- f és pénzügytam, Imre Lajos dr., a matematikai és természettudo­mányi kari általános és fizikai kémiai, Csík La­jos dr., a mate­matikai és természettudományi kari fajbiológiai és örökléstani és Márén Mihály dr., a matema­tikai és természettudományi kari embertani tanszék egyetemi nyilvános rendkívüli tanárát egyetemi nyilvános rendes ta­nárrá kinevezte. A Középeurópai Vasútegylet pályázatai A Középeurópai Vasútegylet pá­lyázatot hirdet kiváló vasúti szak­­irodalmi munkák, valamint olyan találmányok és tökéletesítések ju­talmazására, amelyek a vasútüzem számára jelentékenyen­ hasznosak. A pályadí­jak összértéke 30.000 birodalimi márka; az egyes díjak 1500—7500 márka. A pályadíjakat a bíráló bizottság 1945-ben ítéli Odf- A találmányok és tökéletesí­tések megvalósítása vagy kipró­bál­á­sa, valamint a szakirodalmi munkák megjelenése 1930 január 1-től 1943 dec. 31-ig terjedhet. A pályázatokat ezévi április 1-étől 1944 január 31-éig kell benyúj­tani Berlinben a Középeurópai Vasútegylet ügyvivő igazgatósá­gánál A találmányokat vagy tö­kéletesítéseket benyújtá­'suk előtt a Középeurópai Vasútegylet kötelé­kébe tartozó valamelyik vasútigaz­­gatóságnak k­i kell próbálnia. A díj elnyerése nem fosztja meg a feltalálót a szabadalmaztatás jo­gától, sem meglévő szabadalmá­nak kihasználásától. (MTI) Linkomies Edwin, a finn képviselőház elnöke előadást tartott Budapesten A finn képviselőház alelnöke, Linkomies Edwin egyetemi ta­nár, aki Budapesten tartózkodik, szombaton este nagy érdeklődés­sel fogadott felolvasást tartott a Finn-Magyar Társaság rendezé­sében a parlament delegációs termében. Az előadáson igen nagy számban jelentek meg a magyar­ főváros politikai, társa­dalmi és irodalmi életének kivá­lóságai. Linkomics Edwin professzor előadása elején köszönetet mon­dott a baráti Magyarországnak, kijelentette, hogy a finn nép mindig büszke volt arra, hogy­ a magyar nép testvérnemzete. Majd párhuzamot vont a ma­gyar és finn történelem között. Áttért az 1939-ben megindult fünn-orosz háborúra. Részletesen kifejtette, hogy­ a finn nép nem akarta a há­borút, de az orosz makacs elszántság miatt kénytelen volt fegyverrel megvédeni becsületét. Pontos számszerű adatokkal ismertette azután, hogy a téli háborúban a Szovjet kétszázezer bolse­vista katonát veszített,a se­besültek száma is sokszáz­ezerre tehető,­­ míg a finn veszteségek halottak­ban és sebesültekben 23.000 főt tesznek ki. Kijelentette, hogy a finn nép szabadságának eszményképét Mannerheim tábornagyban látja, ahol mö­gött egy emberként áll. Részletesen foglalkozott még Finnország politikai, gazdasági és társadalmi életével, továbbá színházával és kultúrájával. Az­zal zárta előadását, hogy a finn nép hisz az isteni gondviselésben és biztos, hogy ebben a hitében soha nem fog csalatkozni. Az előadás után Tasnádi Nagy András, a képviselőhöz elnöke teát adott Linkomics Edwin ta­nár és a meghívott előkelőségek tiszteletére. A mechelni érsek felhívása a terrorcselek­mények ellen Brüsszel, január 18. Van Stocy bíbornok, Hecheln érseke és Belgium prímása va­sárnap valamennyi belga temp­lomban felhívást olvastatott fel, amelyben elítéli az utóbbi idő­ben nö­vekvő számban elkövetett terrorcselekményeket. A lakosság józan belátására hi­vatkozva, az érsek figyelmezteti a hívőket a vérontás következ­ményeire, az általános bizonyta­lanságra és nyugtalanságra, va­lamint az elkerülhetetlen szigorú megtorló rendszabályokra. Ha a dolgoknak ez a végze­tes alakulása tovább tart, még komolyait veszélyekkel kell számolni. Nem ismeretesek sem e merény­letek szerzői, sem az, hogy mi­lyen célokat szolgálnak.. Bármi legyen is azonban szándékuk és indítóokuk, a mostani erőszakos cselekmények nem igazolhatók, ezért fe­héres cselekedeteknek m­eg kell szünndők. (MTI) a­utrémir főnökének intétzkeése a szaMságsit katonák visszaalazítsa n­gyftlan A szabadságos vonatokon elő­állott torlódások levezetése ér­dekében a második hadsereg alakulataitól szabadságon lévő honvédegyén visszaszállítása ja­nuár 19-től 24-ig szünetel. Ezért, akiknek január 17-e után kellene Magyarországból útba indulnia, azoknak szabadságát hét (7) nappal meghosszabbítom. Ez az intézkedés n­em vonat­kozik a megszálló csoportokhoz tartozó és szabadságon lévő honvéd egyénekre. Ez utóbbiak szabadságuk lejártakor alakula­taikhoz bevonulni tartoznak. X­I­. kir. honvédvezérkar fő­nöke. (MTI) Ki$$zeminiriumot és nyomdát létesítenek Buda* netten a pálo$ok PÉCS, január hó. Közel egy évtizede már, hogy a lengyel földről hazatért, pálosok megalapítottál­ első budapesti rend­­házukat és még ugyanazon évben, 1934 októberében, Pécsett is meg­telepedtek. A rend az első időkben sokat küzdött a kezdet nehézségei­vel, de sikerült gyökeret ereszte­­niök a hazai földbe. A körülmé­nyek kedvező alakulása folytán 1940 májusában az Alföld szívében, Szentkúton, a harmadik pálos rend­­házat is megnyitották. A magyar földre visszatért pálos rend terveiről és jövő feladatairól . Mihály, a pécsi rendház meg­alapítója és főnöke mondott érde­kes részleteket annak a megható búcsúztatásnak kapcsán, amelyben a pécsi hívek részesítették Buda­pestre való távozása alkalmából. P. Mihály kijelentette, hogy az új feladatok szellemében már meg­történtek a változások is. A rend központja azontúl Budapesten lesz. Elmondotta P. Mihály, hogy a rend megvalósítandó tervei között, szerepel a Fráter György nyomda r.­t. megnyitása a közeli hónapok­ban. A nyomda berendezése nagy­részt már együtt van a legmoder­nebb szedőgépekkel. Rövidesen sor kerül a budapesti kisszeminárium felállítására. A tervek megvalósítását igen nagy mértékben elősegíti a rend anyagi erejének gyarapodása újabb igen értékes ajándékozással. Kréz­mer József soltvadkerti szőlőbirto­kos a rendnek ajándékozta a Solt­­vadkerten lévő 10 holdas minta­­szőlőjét, rajta hatalmas, kitűnően felszerelt présházzal, egy arihászai és két vincellérlakással. Ennél­ a félmilliós ingatlannak jövedelméből fedezi majd a rend a r­ ovidiusok ne­veltetését és tanítását. Ezenkívül befejezés előtt áll Schmidt Miksa budapesti gyáros ajándékozási ügye is, aki, mint emlékezetes, Budapes­ten a Mányoki­ út­raevett­­300 négyszögöles parkot, kastélyt és két lakóházat hagyományozott a pálosokra. PÉNTEKEN, január 22-én először P­esti Színház M írta.:­ülés Endre IZABELLA, LASÜLŐ Színmű S felvonásban (4 kép) MÉZET MÁRIA, AJTAT DI­NEL GYÖRGY: Az előadáson dr.

Next