Esti Ujság, 1943. március (8. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-01 / 48. szám

^AZ OSZTAlytORIJÁTÉK NYEREMÉNYJEgYZÉKE A 70­01PA10N| Budapest 1943 március 1 Ára fillér NYOLCADIK ÉVFOLYAM, 48. SZ. SZERKESZTŐ­SÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTA­ZÁSI IRODA, BUDAPEST. Vmn., JÓZSEF-KBT 5 TOLT AT AK­A­REK PÉNZTÁRI CSEKK SZ.: *9.92*. Hétfő ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY HÓNAPRA S P 30 ETIL, EGYES SZÁM­ÁRA HÉTKÖZNAP 12 F. A SZER­­KESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY­ ÉS UTAZÁSI IRODA TELEFON­SZÁMA: *1—*44—30. VÁLOGATOTT SZOVJET­ HADSEREGET semmisítettek meg a német csapatok a keleti arcvonal déli szakaszán Kudarcba fulladtak a bolsevista támadások Charkovtól nyugatra Orel vidékén a németek megjavították vonalaikat Német felhívás a balti államok népeihez a totális háborúban való részvételre Willkie jelölteti magát az USA elnökségére Bernard Shaw Gandhi feltétel nélküli szabadlábra helyezését sürgeti A Yankee Clipper holttestei még nem kerültek elő Védelemre rendezkednek be az angol-amerikai csapatok az Atlasz-hegység­ hágó­ állásaiban A KELETI HADSZÍNTÉREN megszilárdult a német védelem, sőt a front egyes szakaszain a német hadvezetés magához ragadta a kezdeménye­zést. A szovjet haderő Rosztov és Csarkov visszafoglalása után semmi áldozatot sem kímélve, a Dnyeper felé tört elő, ez az előre­törés azonban a váratlan olva­dás következtében egyre jobban veszített lendületéből. A németek pompásan kihasználák ezt­z időnyerést csapataik újjárende­­zésére és az összevont erősítések harcbavetésére. A középső és a déli szakaszon nemcsak megállí­tották a szovjet hadsereget, ha­nem bravúros ellentámadással visszafoglaltak két stratégiailag is rendkívül fontos várost: Lozo­­váját és Kramatorszkaját. Az oroszok a Kurszktól észak­ra nyúló szakaszon újból, — most már harmadszor a téli hadjárat során­ — megismétel­ték tömegtámadásaikat, nyilván­valóan azért, hogy a középső és a déli szakaszt tehermentesítsék és onnan elvonjanak német erő­ket. Ez a kísérletük azonban meghiúsult a szívós német ellen­álláson és az offenzíva, éppen úgy, mint a múltban, nem tudott kibontakozni és hiábavalóak vol­tak a véres áldozatok. Bár a Szovjet nyilvánvalóan az egész óriási arcvonalon újabb és újabb támadásokra­­fog indulni, (mert hiszen valóságos létérdeke, hogy a nyár beállta előtt eljusson a Dnyeper vonaláig és felszabadít­sa a Donec-medencét, valamint egész Ukrajnát, visszafoglalva az elveszített Krím-félszigetet is), anélkül, hogy merész jóslásokba bocsátkozhatnánk, máris megál­lapíthatjuk, hogy a helyzet lé­nyegesen megváltozott a néme­tek javára, ami kitűnik az ellen­séges jelentésekből A tegnapi német hadijelentés- Sd kapcsolatban kiadott hiva­talos tájkoztató közlemény ki­emeli, hogy a Charkovtól nyu­gatra fekvő térségben nagy te­vékenységet fejtettek ki a né­met légierő harci és zuhanó harcirepülő kötelékei, valamint a magyar vadászbombázók is, akik nagy sikerrel vettek részt az orosz utánpótlás szét­verésében. A német és a magyar repülők együttes támadásaikkal megsemmisítettek három pán­célos felderítő kocsit, 11 löve­­get, 4 páncéltörő ágyút, 80 szállító tehergépkocsit és több mint száz fogatolt járművet. TUNISZBAN A NÉMETEK nem a térnyerés, hanem a feörlés taktikájával harcolnak, mert hiszen nyil­vánvalóan az a legfőbb céljuk, hogy a tuniszi, illetve bizertai hídfőt keményen a kezükben tartsák és ezáltal biztosítsák a tengely tengeri és repülő­haderőinek az ellenőrzését a Földközi-tenger nyugati részén is, megakadályozva ennek a fon­tos tengerrésznek szabad hasz­nálatát a szövetségesek szá­mára. Ezt a feltevést igazolja az a tény, hogy a németek a múlt hé­ten a déli szakaszon elért térnye­résüket most váratlanul feladták, miután sikeres offenzívájukkal alaposan megtizedeltek néhány amerikai hadosztályt. Az ameri­kai csapatok a segítségükre siető brit csapatokkal együtt nyomon követték a tervszerűen visszavo­nuló németeket, és hatalmas vesz­teségeket szenvedtek a tengelyi­­erők által elhelyezett aknamező­kön. Közben a német-olasz erők újabb meglepetésszerű támadás­ba kezdtek, ezúttal a britek ellen, a Bizertától Medzsesz el Babig terjedő szakaszon, megint véres­­ veszteségeket okozva nekik. Egyébként Észak-Afrikában rendkívül megélénkült mindkét részről a légitevékenység és ezekre a nagyobb ar­nyú légihar­cokra nézve jellemző, hogy egye­dül a tegnapi napon huszonhá­rom gépet veszítettek a britek. AZ AMERIKAI KÖZVÉLE­MÉNYT a háború súlyos izgalmai közepette is élénken foglalkoztatja a jövő évi elnökválasz­tás. Ez a körülmény két­ségtelenül igazolja, hogy a roose­velti politika tekintetében ko­rántsem olyan egységes Amerika népének felfogása, mint ahogy azt az elnök környezete feltün­tetni szeretné. Az utóbbi időben sűrűn emlegették mint leendő elnökjelöltet Thomas Dewey new­­yorki kormányzót, aki most ki­jelentette, hogy semmi szín alatt sem hagyja jelöltetni magát. Néhány nap előtt Hoover volt elnök is elutasította magától a jelöltség felajánlását és így az­tán teljesen előtérbe került Will­,­kie és Brick­er ohioi kormányzó jelölése. Willkie megnyerte magának az indiaanai elektorokat és meg­kezdte választási harcának előké­születeit. Willkie kilátásai azon­ban, amennyiben Bricker kitart jelöltség mellett, meglehetősen megromlottak, miután az ohiói kormányzó személyében komoly ellenféllel kerül szembe. Bricker nagy tekintélyre tett szert gaz­dasági intézkedéseivel és ma sem­mi sem érdekli jobban — az elő­ző világháború szomorú tapaszta­latai után — az amerikai köz­véleményt, mint a békeállapot­ban bekövetkező gazdasági viszo­nyok, a hadiipar átállítása béke­­termelésre, más szóval a munkás­­tömegek kenyerének biztosítása. Egyelőre Willkie mögött a köz­­társasági párt nem áll osztatla­nul és könnyen megtörténhetik, hogy a Brick­er­­választási csatá­ját fogja siker koronázni. ANGLIÁNAK A TUNISZI ÉS A KELETI HELYZET fordulatai mellett a legnagyobb gondot Gandhi állapota okozza. A fogságban böjtölő Gandhi egészségi állapotát egész Anglia feszült figyelemmel kíséri, mert mindenki tisztában van vele, hogy az indiai függetlenség ve­zérének esetleges mártírhalála nagy válságot robbantana ki a domíniumban. Churchill a kemény kéz politi­káját folytatja és a politikai kö­rök nyugtalansága ellenére is megtagadta Gandhi szabadlábra helyezését, bár azt saját pártjá­nak tagjai közül is sokan taná­csolták neki. Most az ír szárma­zású világhírű író, Bernard Shaw is hallatja szavát. Újságírók előtt kijelentette, hogy ,,Anglia kirá­lyának feltétel nélkül szabadláb­ra kell helyeznie Gandhit. Ez a legkevesebb, amit meg lehet tenni A­­REPÜLŐGÉPEK SZÁZ­AI SZÁLLÍTJÁK A SZICÍLIAI CSATORNA FELETT TUNISZBA A KATONÁKAT ÉS HADIANYAGOT

Next