Esti Ujság, 1943. április (8. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-01 / 73. szám
Budapest 1943 április 1 NYOLCADIK ÉVFOLYAM, 73. SZ. SZERKESZTŐSEO. KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTAZÁSI IRODA, BUDAPEST. Vtl.: JOZSEK-KUT 5. POSTATAKAREKPÉNZTAKI CSEKK SZ.I .9.927. Csütörtök \ ! VOK W " /». ELÍJKSZETÉSI ARA EGY HÓNAPRA 3 F 30 FTLL. EGYES SZÁM ARA HÉTKÖZNAP 12 F A SZE%, KESZTŐSÉG, KIADÓHÍVATAJ., SZÍNHÁZJEGY- P.S. UTAZÁSI IRODA TELEFONSZÁMA: •!—141—OO.1. Szinyei Nierse Jenő kultuszminiszter ma érkezik haza Berlinből Mit kell a lakónak üzetnie a légitámadás kártalanítására? Berlini jelentés Rommel sikeres harcairól Tuniszban Eredményes német vállalkozások Sztarafa-Russzánál Kubánnál a bolsevisták valamennyi támadását visszaverték . Amerikaiak veszik át a transziráni vasutat Laval tárgyalásai Párisban Kilencszázezer tonna a Doenitz-offenziva első havi eredsstnye ÉSZAK-AFRIKÁBAN a legutóbbi huszonnégy óra folyamán a háttét nem változott lényegesen. A berlini és római jelentések arról számolnak be, hogy a Rommel-hadsereg utóvédei igen heves ellenállást fejtenek ki és eddig sikeresen megvédték állásaikat, amelyek alighanem Gabestől északra, Outres környékén vannak. Közép-Tuniszban El Guetarnál és Maknassynál az amerikaiak francia'' alakulatok támogatásával szakadatlanul támadnak, de nem tudnak előrejutni a tengerpart felé. Megakadt az az amerikai előretörés is, amely Piehonból indult ki és Kairouan ellen irányult. É Észak- Tuniszban most már szintén nagyobb arányú harcok vannak. Medjez el Babnál az 1. angol hadsereg jelentékeny erői kezdtek támadást, ennek a hadseregnek északi szárnya a tengerpart közelében, Tamera táján a Sedjenan folyó felé igyekszik előretörni. Egyelőre annyi kétségtelen, hogy a német-olasz afrikai hadsereg ellenállóereje nem tört meg és az angolok még távolról sem érték el összpontosított támadásuk hadászati céljait. A legközelebbi napok eseményeit alighanem az dönti el, melyik félnek sikerül jobban megoldania az újonnan támadt utánszállítási problémákat. A németolasz légierő állandóan éberen őrködik, hogy az angolszász hajóforgalmat megakadályozza, vagy megnehezítse. Az angolszászoknak bizonyára nagyobb raktáraik vannak Algírban és Líbiában, az eddigi harcok során azonban olyan nagytömegű hadianyagot kellett felhasználniuk, hogy valószínűleg sürgős utánpótlásra szorulnak. A tengelycsapatok ugyanekkor rövidebb, tehát kevesebb veszteséggel járó útvonalon gondoskodhatnak Szicíliából új hadianyagkészletek, esetleg csapaterősítések bevonásáról. Valószínűnek látszik, hogy a német-olasz csapatokat a legjelentősebb terület, tehát Bizerta és Tunisz, vagyis a szó legszorosabb értelmében vett hídfőállás védelmére fogják összpontosítani. Ezen a területen az angolszászoknak még igen szívós és erőteljes ellenállásra kell számítaiuk. Kömmel tábornagy és von Arnim tábornok kétségkívül mindent megtesznek, hogy az angolokat súlyos áldozatokkal végrehajtott hadműveleteik végső eredményétől megfosszák. ROOSEVELT A LEGUTÓBBI WASHINGTONI sajtóértekezleten Edennel folytatott megbeszéléseiről így nyilatkozott: " A brit külügyminiszter az az ember, akivel mindenben teljesen egyetértek, legalább is kilencvenöt százalékban egy nézetet vallak vele. A newyorki rádió közlése szerint az angol külügyminiszter washingtoni tárgyalásait megelőzték . Edennek Sztálinnal és Molotovval folytatott megbeszélései. Roosevelt bejelentette azt is, hogy a szövetségesek áprils elején kezdődő konferencia-sorozatán résztvesznek a Szovjetúnió képviselői is. A washingtoni megbeszélésekről nem adtak ki hivatalos közleményt. Eden azon-ban felkérte Rooseveltet, hogy „szabad formában nyilatkozzék küldetéséről“. Berlini jelentés szerint német politikai körökben érdeklődéssel vették tudomásul Rooseveltnek azt a kijelentését, hogy Edennel folytatott tárgyalásai során kilencvenöt százalékban jutottak megegyezésre. A Wilhelmstrassén figyelemreméltónak tartják ezt az összhangot a kölcsönös felfogásban, annál is inkább, mert ez is csak hangsúlyozza az amerikaiak készségét, hogy a Szovjetunióval mindenáron teljes megértésre jussanak. Az Atlanti Charta és más hasonló elvi megállapodások feladása az angolszász hatalmak részére ezek után nagyon is kézenfekvő. Rooseveltnek az a bejelentése, hogy a megbeszéléseket a jövőben a szovjet kormánnyal is folytatják, nem történhetett volna meg, ha a washingtoni megbeszélések során a szovjet követelésekre vonatkozóan nem merültek volna fel egészen határozott javaslatok. Hogy ezek a bolsevista követelések milyen irányúak, az egyebek között Konnedcsuk helyettes külügyi népbiztossá történt kinevezéséből is kiviláglik. Római jelentés szerint olasz politikai körökben különösen arra mutatnak rá, hogy Roosevelt kijelentése szerint a megegyezések kilencvenöt százaléka sikerült. A Telegrafo szerint azért nem adtak ki hivatalos jelentést a tárgyalásokról, mert a legfontosabb kérdésekben nem sikerült megegyezni. Egy pontban úgy látszik teljes az egyetértés, ez az Atlantic Charta fokozatos elvetése. Eden úgy látszik meggyőzte Rooseveltet arról, hogy az Atlantic Chartát a látszat fenntartása mellett fokozatosan el kell ejteni. Angol részről a szovjetre való tekintettel nem tartják célszerűnek a kisnemzetek szabadságának túlzott hangoztatását. Ehelyett a washingtoni tárgyalásokon egy négyhatalmi egyezmény körvonalai bontakoznak ki, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína részvételével. Az európai ügyek megtárgyalása céljából, amint a Telegrafo jelenti, Londonban ülnek össze és ezen a megbeszélésen Amerikát Sumner Weiler fogja képviselni. GADOW ELLENTENGERNAGY rendkívül érdekes cikkben foglalkozik a német tengeri hadviselés új formáival a Berliner Börzenzeitung hasábjain A német ellentengernagy hangsúlyozza, hogy a tengeri hatalom és uralom eddig a csatahajóflotta fölényes erején nyugodott. Ma Németország számára az ellenség tengeri összeköttetései ellen irányuló harc áll előtérben. Az első lépés az új utakon a repülőgépnek a tengeri hadviselésbe való bekapcsolása volt. A második lépés abban állott, hogy a repülőgépeket nagyobb távolságokban alkalmazták és felhasználták őket búvárnaszádcsoportok irányítására, azután a repülők maguk is résztvettek a hajókaravánok elleni támadásban. Az angolszász részről erősen lebecsült búvárnaszád technikai és taktikai fejlődéseken sem állt meg és végül ez a fegyvernem a tovább fejlődött elhárító eszközökkel szemben is fölényesnek bizonyult. A tengeri csata helyébe a „hajókaraván-csata“ lépett az európai és atlanti vizeken. Kelet- Ázsiában pedig ugyanekkor forradalmi változás ment végbe. Senki sem várta, hogy egy tengeri hatalom több, mint hatezer kilométer távolságban harcba veti repülőgépeit és azokkal nagy flottarajokat semmisít meg, amint azt a japánok teszik. Anglia eddig a háború kitörésekor rendelkezésére állott flottav állományában csatahajóinak egyharmadát, cirkálóinak és rombolóinak több, mint felét, tengeralattjáróinak csaknem száz százalékát elvesztette, az Egyesült Államok flottája is elvesztette állományának több, mint felét. A hajóépítés nem tudta és nem tudja pótolni ezeket az óriási veszteségeket, munkáját egyébként is meg kell osztania kereskedelmi hajók, biztosító járművek és hadihajók építése között, ezenkívül pedig állandóan javí tásokkal is kell foglalkoznia. R O MM E L-A K N A R A FUTOTT ANGOL PÁNCÉLOSOK TUNISZBAN