Esti Ujság, 1943. május (8. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-20 / 113. szám

■pan rf umvamamsm hw.'.wjemshh ,-áH fóVongf ■>/ mno/y^ 'vi/i/irw'Wh»/,,( WSZLAVJANSZ^O <f"' ^R»xX*^f /f...­ // "^C" =5 VLA *’ ',urí* \ ^.-\X**-**u ' !'!i,„utn'|. v^S-^l C»^ \ °n ^ ín, ^ 1 J -$ <#% A/exa/7(/zoxSaC\^\llkf/,fK%ttK 'll'1 lí^ \ V\*.. l/l V^U/y^t >rjr U^S» 7 *—* f\y -*$* (ik - / / ?f \ ^>MESidJÁ *S o X Q'Á/exeJevka1g?l .( .... ;"""- tA * ;:V^// IZJÚM ** J v\^N\\|í' '*■>/,<c /-^^-^aBSCI ^uiuiw/, ., _______.r,.,.„^ - ,, > o,,y%0A/ecseó \#y """" |ré '''W/l^.- • ] ^ '%*%í/',,‘‘ ^ so 100 íX'iyr '"''■ «....., \Szi-r&éovo -l/Htt J? í Y? Sfelo-Jfurak/no L Tt '* > l . ' Jztiroóje/szk j? / 1 o JficlovodszAoje .Uff'/Z,// iapiifi elleni támadd iiÉBierűr&a ! l»es£éSít SfoHrchiia as éssaScaaseraSiai Ewngresssus eüStt AMSTERDAM, május 23. Churchill miniszterelnök — mint 1­. brit hírszolgálat jelenti — az északamerikai kongresszus előtt beszédet mondott. Beveze­tőben hangsúlyozta, büszke ar­ra, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia jó szövetségesek és hogy a feladatok teljesítésé­ben bajtársia­kan igyekeztek elöl­­járni. Amikor legutóbb járt az Egyesült Államokban, az ameri­kai kongresszusi harag töltötte el a Pearl Harbour­dben inté­zett „áruló támadás“ és az Egye­sült Államokhoz intézet német és olasz hadüzenet miatt. A brite­ket és az amerikaiakat egye­síti a közös veszély, az ünnepélyes hit és a nagy cél. „Vérének hangja“ azzal a meggyőződéssel tölti el, hogy a világ jövője szempontjából semmi sem fon­tosabb, mint a két nép testvéri egyesülése háborúban és béké­ben. Röviden vázolta a háború ed­digi lefolyását és megállapí­totta, hogy a Csendes-óceánon gyorsan következett egyik sze­rencsétlenség a másik után. Az angolok vereségét a Malájz fél­szigeten és Szingapúrban „a leg­nagyobb katonai katasztrófá­nak“, mindenesetre a brit törté­nelem legnagyobb katonai ka­tasztrófájának mondotta. Mind­ezt és még sok mást jóvá kellett tenni. Megállapította azután, hogy az angoloknak épp­­oly nagy érdekük a Japán elleni sza­kadatlan és szünet nélküli had­viselés, mint az Egyesült Álla­moknak. Azért áll a kongresszus előtt, hogy kijelentse, hogy Nagybritannia a háborút az Egyesült Államok oldalán, ve­lük összhangban, csapatainak legjobb hadászati bevetésével fogja viselni. A Japán elleni há­borúnak figyelmreméltó­tás­­ét azoknak a hadseregeknek, légi és tengeri erőknek kell átvenniük, amelyeket Nagybritannia most India keleti határán összevont. Ez az egyik lehetőség arra, hogy Kínának segítségére menjen''!­, mert Kína hatásos és közvetlen megsegítése a legsürgősebb kö­zös feladatokhoz tartozik. Churchill a továbbiakban ki­jelentette, hogy Japán leküz­dése nem jelenti Németország leküzdését, míg Németország le­küzdése kétségtelenül Japán ve­reségét jelentené. E­­sei­­ nem akarja azt mondani, hogy nem­ lehet mindkét oldalon egyidejű­leg eljárni. Az amerikai erők na­gyobb részét tényleg most a csendesóceáni arcvonalon hasz­nálják fel. I Mintia kétszer annyi foaiót TCS2rts mint áss Egresi & Áliamök Churchill hangoztatta azután, hogy 1942-ben az Egyesült­­Ál­lamok vették át a főfelelősséget a Japán elleni háború folytatá­sáért, míg Nagybritannia az At­lanti-óceánon vette át a háború terhének főrészét. Nagybrian­­niának — állapította meg Chur­chill — az Egyesült Álamokkal való szövetség létrejötte óta a kereskedelmi hajót­érben szenve­dett veszteségei­ tekintetében kétszer annyit kellett magára vállalnia, mint az Egyesült Álla­moknak. Azt hiszi, megállapít­­hatja, hogy az ellenintézkedések hatásossága terén eléri, lényeges javulás következtében a tenger­alattjáró-háborúban könnyebbe­dés következett be, hangsúlyozta azonban, hogy a tengeralatt­járó-veszély még mindig a leg­nagyobb veszedelem, amellyel Anglia és az Egyesült Államok szemben állanak. Anglia foly­tatja Németország ellen a nagy légitámadást is, ezt erőteljesen támogatják az Egyesült Álla­mok légi erői. Megoszlanak a nézetek arra nézve, várjon a légi hatalom egymagában vezethet-e Német­ország vagy­ Olaszország leküz­désére, a kísérlet megérdemli a fáradságot, de nem zár ki más rendszabályokat. A kísérlet sem­mi esetre sem­ árthat. Churchill közölte, hogy a német völgy­záró gátak ellen legutóbb inté­zett támadásban a támadó 1­0 bombázógépből 8 elveszett. Va­­lamennyien egyetértenek abban, hogy ezt a légi hatalmat, mihelyt lehetséges, harcba kell vetni Ja­pán ellen, szovjetorosz szövetségekre. El­ismerte, hogy amikor az afrikai vállalkozást tervezték, azt re­mélték, hogy még a múlt év vége előtt megszerzik­ az ural­mat Tunéziában. A háború fő terhét — hang­súlyozta Churchill a Szovjet- Uun­ió viseli, ezért amennyire ész­szerű és gyakorlatilag keresztül­vihető, mindent meg kell tenni a Szovjetunió tehermentesítésére. Beszéde végén Churchill kije­­letette, hogy az ellenség még mindig hatalmas, nehéz hozzá­férni, még mindig hatalmas had­seregekkel, óriási segélyforrá­sokkal és felbecsülhetetlen stra­tégiai területtel rendelkezik. Még egy" súlyos veszély" van s ez a háború elhúzódása, minthogy senki sem tudja megjósolni, hogy ez mily­op új bonyodalmakat hozhat. Rámutatott arra, hogy a háború elhúzódása az óriási kiadások miatt a demokráciákat kifáraszthatja, tompulttá teheti és elválaszthatja. (MTI) Churchill és rég ételfia a találkozási Sztálinnal és Csaligkalsekkel A legnehezebb probléma az erők felhasználása, tekintette a tengeralattjárók ellenállására, a nagy óceánokon és a szűk tenge­reken. Ezért elengedhetetlen, hogy gyakran tartsanak érte­kezleteket és hogy megtalálják a legkedvezőbb kilátásokat az erők bevetésére. A miniszterelnök annak a re­ményének adott kifejezést, hogy Roosevelt elnökkel együtt „ha­marosan“ t­alálkozh­atik Sztálin­nal és Csiangkajsek­kel, amit rég­óta óhajtanak. Az északafrikai hadjáratról szólva, Churchill különösen Gi­­raudról emlékezett meg és hang­súlyozta, hogy Tunisz elfogla­lása „különösen ösztönző“ volt a ­ Az evangélikus gimnázium­ra hagyta vagyonát egy orosházi gazda. Kunos József orosházi gazda 41 és fél holdnyi szántó­földjét fél házilletőségét az oros­házi evangélikus gimnáziumra hagyományozta. Ha az iskola megszűnnék, a hagyaték az oros­házi evengélikus egyházközségre száll. CSU­BATOK, 1948 MÁ­JUS 1 1. Washingtonban hiszik, hog­y Litvinov nem tér vissza . Moszkvából Stockholm, május 20. (MTI) Washingtoni diplomáciai kö­rökben kételkednek abban, hogy Litvinov szovjet nagykövet visszatér Washingtonba — je­lentik az Aftonbladednek Ame­rikából. Litvinovot nyomban Moszkvába hívták, mihelyt ki­tört a szovjetorosz-lengyel vi­szály. fl ifüü ®§!fi#f*s i#faü iMfiiiisa MEiüüeifüfi 3fi füiisf tel® meg BERLIN, május 20. Illetékes német részről közült tájékoztatásul. A legújabb megállapítások sze­rint­ a völgyzáró gátak bombá­zása következtében 370 ember meghalt, 36 ember eltűnt s ezen­kívül életét vesztette még 341 különféle nemzetiségű hadifo­goly. Különösen egyes hatóságok érdeme, hogy ennek az angol tá­madásnak nem lett még több ál­dozata. Ezek a hatóságok ugyan­is az érdekelt lakosságot nyom­ban értesítették a támadásról és haladéktalanul megindították a szükséges intézkedéseket is. Kez­detben azt hitték, hogy az áldo­zatok száma nagyobb. A lakos­ság egy része ugyanis, amikor a támadásról értesült, az erdőkbe menekült s ezért eleinte eltűnt­nek hittél­ őket. A lezúdult víz­tömegek következtében okozott gazdasági kár szerencsére nem olyan nagy mértékű, mint gon­dolták. E károk kiegyenlítésére megtették a kellő intézkedése­ket. (MTI) Urabra 10.000 e­asa=ar®p©I sebassílf foglyot cserélnek ki Szmirna (Szmir) május 20. (Stefan­) Szmirnában a május 28-ára kitűzött olasz-angol hadifogoly­csere előkészületei megtörtén­tek. Ez lesz az ötödik s az ed­digi megállapodások értelmében az utolsó fogolycsere-kontingens. Ez alkalommal kb. tízezer sebe­sült vagy beteg katonát t­erel­nek ki Olaszország és Nagy-bri­­tannia között. (MTI) A­­ arafe berniszti füttek támadása amerikai katonaság ellen Tanger, május 20. (Stefani) Tuniszból jelentik: Súlyos in­cidens játszódott le Pont du Fahs vidékén az amerikai kato­nák s bennszülöttek között.­­ Ugyanis az amerikaiak három bennszülött nőt erőszakkal elra­boltak ; a beduinok emiatt táma­dást intéztek ellenük. Három amerikai katonát megöltek és hetet súlyosan­ megsebesítettek. A három nőt a beduinok kisza­badították és lakásukba, Duar­­ba, visszavezették. Visszatérésük után Duar lakossága, az ameri­kai megtorló támadástól félve, a hegyekbe, menekült. (MTI) • POLITIKAI NAPILAP: MEGJELENIK MINDEN HÉTKÖZNAP DÉLBEN Felelős szerkesztő: Szerkesztő: MAKRAI JÁNOS vitéz BÉRY LÁSZLÓ Felelős kiadó: Dr. BÁTHORY •HÜTTNER JÁNOS Nyomatott a Stádium Sajtóvállalat körforgógépein. — Felelős: Gerőzy Aladár igazgató

Next