Esti Ujság, 1943. június (8. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-01 / 123. szám

Budapest, 1943 júniusi NYOLCADIK ÉVFOLTAM, 123. SZ. SZERKJ­­SÉG, KIADÓHIVATAL, SZÍNHÁZJEGY- ÉS UTA­ZÁSI IRODA, BUDAPEST, VIII., JÓZSEF­.KÉT 5. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK SZ.: «9.».. ARA EGY HÓNAPRA STSD FTLL., ARA HÉTKÖZNAP 12 F. A SZER­KESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, SZINHÁZ-JEGY- ÉS UTAZÁSI IRODA TELEFONSZÁMA: *1—MA—10. Arc11 2 fillér ­ AZ ALEXANDRIAI FRAN­CIA FLOTTA kétesztendős, de mindvégig reménytelen küzde­lem után került az angolszászok kezére.. A francia hadihajókat tudvalevőleg mindjárt a német­francia fegyverszüneti szerző­dés atírása után szerelték le, a hadihajók azóta állnak az alexandriai kikötő egyik elkülöní­­tett részében, legfontosabb al­katrészeiktől és lőszereiktől meg­fosztva, mind kevesebb és keve­sebb tengerésszel a fedélzetükön. Az angolok már ismételten meg­kísérelték, hogy a francia hajó­kat teljesen birtokukba vegyék. A legutóbbi kísérlet a múlt esz­tendőben történt, amikor a ten­gelyhatalmak csapatai elérték El Álamein környékét és úgy lát­szott, hogy közvetlenül fenye­getik a Nílus delta vidékét. Ak­koriban felszólították a franciá­kat, hogy hajóikat vigyék az Egyesült Államok valamelyik kikötőjébe, ahová szabad utat biztosítanak nekik. Godefrey ten­gernagy elutasította ezt a fel­hívást, miután tisztán látta, hogy ezzel a lépéssel megsértené a német-francia fegyverszüneti szerződést, ezenkívül pedig még teljesebb mértékben kiszolgál­tatná hajóit az angolszász hatal­maknak. Azóta az angolok rend­szeres éhségblokád alá vették a francia tengerészeket, akik nem kapahatták meg zsoldjukat, nem juthattak élelmiszerekhez és végül teljesen lerongyolódva, kimerülve, kénytelenek voltak engedni az angolszász követelé­seknek. Az angolszász jelentésekből is kivehető, hogy az alexandriai hajók megszerzését nem tartják különösen nagy katonai nyere­ségnek. A kiéheztetett francia tengerészeknek a jelek szerint semmi kedvük sincs ahhoz, hogy angol-amerikai szolgálatba lépje­nek, erre vall az is, hogy a leg­utóbbi rádiójelentések szerint angol tengerészek érkeztek Alexandriába, akik átvették a hajókat a franciáktól. Az angolok és amerikaiak egyéb­ként rossz tapasztalatokat szereztek a francia tengeré­szekkel a dakari flotta át­adása utáni időkben; emlékeze­tes, hogy a newyorki kikötőige irányított francia hajók tisztjei tömegesen dezertáltak a kikö­tőkből. A francia­ hadihajók legalább három éve nem voltak dokkban, javítási munkákra, ezért több hónapi munkába kerül, amíg a hajókat némileg használható ál­lapotba helyezik. Mindettől el­tekintve, valamennyi Alexan­driában átadott francia hadi­hajó meglehetősen elavult tí­pusú és felszerelésű. Figyelemreméltók az alexan­driai francia flotta használható­ságának megítélése szempontjá­ból azok a kommentárok, ame­lyeket angolszász tengerészeti szakértők fűzte le annak idején a touloni francia flotta átadásának kérdéséhez. Annak idején Lon­donban megállapították, hogy még a legjobb tengerészeknek is fél esztendőre van szükségük, amíg idegen hadihajóegységekkel megismerkednek, azt megszok­ják és azzal úgyszólván össze­nőnek, enélkül pedig az egység­nek nincs komoly harci értéke. Ugyanez vonatkozik most, az an­golokra is az alexandriai flottáv­val kapcsolatban. A volt szövet­séges társtól elszedett hajók legalább is belátható időn belül nem jelentenek komoly erőgya­rapodást az angolszász flotta számára. GIRAUD ÉS DE GAULLE TÁ­BORNOKOK hétfőn délben kezd­ték meg az érdemi tárgyalásokat Algírban. De Gaulle részéről Re­­née Massigli és André Philips, Giraud részéről Georges tábor­nok és Jean Manay vettek részt a tárgyalásokon. Giraud mindkét munkatársa nemrégiben érkezett Franciaországból Algírba. Jelen volt a megbeszélésen Catroux tá­bornok is. A hétfői angol lapok szerint az angol kormány nagy érdeklődés­sel figyeli ezeket a megbeszélé­seket, egyelőre azonban nem avatkozik bele a tárgyalásokba. Angol részről nem kételkednek a tárgyaló felek kölcsönös jó­akaratában s ezért remélik, hogy az algíri megbeszélések pozi­tív eredménnyel végződnek. Lon­donban azt hiszik, hogy Marok­kó helytartójává Georges tábor­nokot fogják kijelölni, aki egy­úttal Giraud tábornok egyik kép­viselője is lesz az újonnan meg­alakítandó francia végrehajtó ta­nácsban. AZ EURÓPAI PARTRASZÁL­LÁS ESÉLYEIVEL foglalkozik Knickerbocker, az ismert ameri­kai újságíró a Daily Sketsch cí­mű lapban, emlékeztetve a sze­rencsétlen véget ért dieppei part­raszállás tanulságaira. Knicker­bocker­ szerint a dieppei partra­szállás a valóságban inváziós kí­sérlet bevezetése lett volna, ha mindjárt az első órákban teljes kudarcra nem vezetett volna. Az amerikai újságíró nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a következő offenzíva sokkal nehezebb lesz, mint­ a tuniszi vállalkozás volt. A dieppei partraszállás idején, a szövetségeseké volt a légifölény, és angolszász hajók ellenőrizték az egész vonalon a tengereket. Ennek ellenére a németek rövid idő alatt kiverték őket elfoglalt állásaikból és közben elvesztet­ték embereik felét. A dieppei ta­nulság az, hogy nem néhány ezer, hanem néhány százezer emberrel kell part­raszáll­ni. Több angol és amerikai tábornoknak az a né­zete, hogy az első partraszállási kísérletet legalább félmillió em­berrel kellene végrehajtani, ehhez azonban ezer hajóra van szük­ség, tehát jóval többre, mint amennyit, az északafrikai partra­szállás alkalmával mozgósítottak. A NEW YORK TIMES JE­LENTÉSE SZERINT az Egye­sült Álamok moszkvai nagykö­vete, Standley tengernagy be­nyújtotta lemondását, mert „bi­zonyos, az állásával kapcsolatos körülmények nem felelnek meg felfogásának“. Hull külügyi ál­lamtitkár nyomban a közlés megjelenése után kijelentette) / •' . . • \i ... A partizánok vérfürdőt rendeztek 82 albán községben Részletes jelentés a Dél-Anglia ellen Intézett német légitámadásokról A moszkvai cseh kommunisták nem kívánják Benes hazatérését Megegyezést várnak Giraud és De Gaulle algíri tárgyalásaitól f * • ' •' A német csapatok meg­védték állásaikat az ötnapos kukán­ csatában Vitéz Béldy Alajos altábornagy átadja az első családi házat és hadiárvajelvényt Gyulán

Next