Esti Ujság, 1943. június (8. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-01 / 123. szám

KEDD, SMS JÚNIUS 1. Partizán bandák pusztítottak nyolcvankét albán községben Zágráb, június 1. (Magyar Távirat Iroda) A Hrvatski Narod közli a Ko­­sovo című albán lap cikkét arról, hogy január 5-én és 6-án nyolcvan­két albán községben micsoda öldöklést, és pusztítást végeztek ez albán lakosságban a Monte­­ne­gróból oda áthatott partizá­nok. A vérengzést az albán lap csak azért hozza most, mert annak nagy arányai miatt a hatósági vizsgálat hónapokig tartott, amíg a áldoza­tokat s a kárt megállapították. Bihor, Szenice és Belopolje albán községek — írja az albán lap — a Montenegro és Albánia között elterülő úgynevezett semleges zó­nában feküsznek és várták annak­idején az Albániához való hozzá­csatolásukat. Ez év január 5-én éjszaka négy-ötezer főnyi partizánbanda bt. és leple alatt Pavle Gyuri­­sics tábornok vezetése alatt hirtelen megrohanta a terüle­tet és a nyolcvankét községben az alvó lakosság feje fölött gyújtogatni, pusztítani és ra­bolni kezdte a házakat. A meglepett és megrémült lakos­ság éjszakai öltözékben rohant ki a fagyos éjszakába, ahol a bandi­ták puskákkal és fejszékkel várva, öldösni kezdték őket. Azokat, aki­ket nem öltek meg, a fagy pusztí­totta el és csak keveseknek sikerült Albá­niába elmenekülniük. A 4926 áldozatot így részletezi az albán lap: agyonlőttek 590 fér­fit, 340 nőt, megöltek 115 férfit, 285 nőt és 701 gyermeket. Élve elégett 705 gyermek, halálra kínoz­­tak 119 férfit, 266 nőt és 747 gyer­meket. Megsebesítettek 359 férfit és 275 nőt. Megfojtottak 103 személyt és magukkal hurcoltak 251 asz­­szonyt és leányt. Elraboltak 3650 ökröt, 5470 tehe­net, 66.620 juhot, 9260 kecskét, 1900 lovat, 2328 szamarat és 81.453 baromfit. Ezenkívül magukkal vit­tek 59.400 mázsa szemesterményt, 9000 mázsa tejterméket és 4040 mázsa mézet. LAVAL a pápai nunciussal és Brinon nagykövetvel tanácskozot! VICHY, június 1. Laval kormányfő hétfőn fo­gadta Valerio Valeri pápai nun­ciust, Brinon államtitkár nagy­követet és több megyefőnököt. (MTI) Serédi Jusztinián bí­boros­hercegprímás személyesen adta át jókívánságait a hetven­ötéves Zichy János grófnak Zichy János gróf, az Actio Ca­­tholica országos társelnöke, vasár­nap töltötte be életének hetvenötév t(«$DCM. Bókay János visjárkánati­­ltozata Ajtay A­idor, Fényes Alice, Hidvigh Vali, Mihályi Ernő és­ V.Benkő Gyula »­léptével Remete: Hamia D. Mos Zens: Fényes Szatócs Premier holnap: Ifif Kokas­i­i 1 m dik évét. A magyar katolicizmus világi vezérét ebből az alkalomból az ország minden részéből kato­likus egyesületek, intézmények és a katolikus élet egyházi és világi kiválóságai üdvözölték. Hétfőn dél­után Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás tett látogatást Zichy János gróf lakásán és személyesen fejezte ki jókívánságait, majd több küldöttség, többek közt az Actio Catholica küldöttsége Czapik Gyula egri érsek vezetésével, a Közép­ponti Katolikus Kör, a Központi Sajtó­vállalat és a kereszténypárt küldöttségei jelentek meg Zichy János grófnál. Elsőnek Czapik Gyula egri érsek, majd Gévay- Wolff Nándor, Baranyay Lajos, Esterházy Móric gróf és Fekete Má­rton köszöntötték Zichy grófot, aki az üdvözlésekre a nála megje­lent küldöttség tagjaihoz meleg beszédben válaszolt. Angelo Rotta címzetes ér­sek, apostoli nuncius a katolikus társadalom világi vezéréhez a kö­vetkező táviratot intézte: — Az örvendetes évforduló al­kalmával fogadja Excellenciád leg­őszintébb és szívből jövő szerencse jókívánataimat, hogy az Actio Catholica — melynek erői legjavát szentelte —, még számos éven át örvendhessen Excellenciád bölcs vezetésének. Asszonyművészek kiállítása Szinyei-Merse Jenőné, a kultusz­­miniszter hitvesének védnökségével nyílik meg a Magyar Képzőmű­­vész­ök Egyesületének XXVII-ik kiállítása. A rendkívül érdekesnek ígérkező kiállítás áttekintést nyújt az asszonyművészek tábora felett és bemutatja a mai női művészek munkásságát, melyek a legkülön­bözőbb irányokat képviselik, végig a naturalizmus, impresszionizmus, francia és olasz iskola hívein ke­resztül. A kiállítás a Nemzeti Szalon Erzsébet-téri helyiségeiben június 3-án, áldozócsütörtökön délelőtt 12 órakor nyílik meg. szerkesz­tőségének telefon­zám­a: isii JUSU: 14-44 CO A VISSZHANG Kállay Miklós miniszterelnök szombati beszédének történelmi jelentőségét első hallásra és első olvasásra felismerte az egész ma­gyar közvélemény. De amíg ez az első felismerés inkább csak érzésbeli, inkább csak ösztönös volt, addig most, több mint­­18 óra távlatában, már a politikai mérlegelés szemüvegén keresztül is tudatossá vált, hogy a hatal­mas megnyilatkozás valóban ha­tárkő a nemzet életében. A mi­niszterelnök beszédének az egész hazai közvéleményben a legszéle­­sebb körű­ visszhangja támadt s ez a visszhang azt mutatja, hogy Kállay Miklós nemcsak azokra a kérdésekre adott választ, ame­lyek minden magyar ember lel­kében ott éltek,­­ hanem azt is, hogy a válaszban valóban az egész magyar társadalom felfo­gását, gondolkodásmódját, érzé­seit, elszántságát juttatta kifeje­zésre. A nemzeti lelkiismeret nagy számvetése volt a minisz­terelnöki beszéd, azokban a tör­ténelmi órákban, amelyekben, a beszéd kitétele szerint is, döntő szakaszába érkezett a háború. Tehát olyan pillanatban, amikor valóban kötelesség volt számot­­ve­tni erőnkkel, céljainkkal és le­hetőségeinkkel. Kállay Miklós miniszterelnök megállapította, hogy Magyaror­szág becsületesen kitart a harc­ban, mert túl akarja élni, mert töretlenül akarja átadni utódai­nak az ősöktől kapott örökségét, a magyar nemzetet és az ezer­­esztendős magyar államot. Meg­jelölte a célt, amelyre háborús erőfeszítésünk, külpolitikai vonal­­vezetésünk és belpolitikai ak­cióink irányulnak, nemzeti és ál­lami létünk biztosításában. Nyo­matékosan mutatott rá, hogy az adott helyzet minden nemzettől, minden egyéntől maximális helyt­állást követel és ez a helytállás nemcsak politikai feladat, hanem elsősorban és legfőképpen erköl­csi magatartás kérdése. Kállay Miklós mindig reálpoli­­tikusnak bizonyult és ha az adott helyzetben rendíthetetlen hittel, töretlen bizalommal néz bele a jövőbe, ezt azért teheti, mert tudja, hogy a magyar nemzet minden tagja teljes készséggel vállalja ezt az erkölcsi magatar­tást. Vállalhatja nyugodtan, mert nemcsak a célok, egyeteme­sek és minden magyar ember lel­kéből fakadók, hanem az eszkö­zök, amelyekkel a Kállay-kor­­mány az örök magyar célokat szolgálja tökéletesen azonosak a magyar társadalom kívánságai­val, szemléletével és mindenek­ fö­­lött teljes mértékben fedik a nemzet érdekeit. Egyformán igazság ez, úgy külpolitikai vonatkozásban, mint a belpolitikában. Magyarország védekező háborút folytat. És semmi mást nem kíván, csupán annyit, hogy békében élhessen határai között. Ennek érdekében tart ki szövetségesei mellett, ez­ért vesz részt a gigantikus küz­delemben s ezt a cél­t tartja szem előtt, amikor a jövőbe néz. Sa­ját életformája szerint önálló és független állami életet kíván folytatni s a Kárpátok medencé­jének kérdéseit a békés együtt­­ü­lés, természetadta adottságok, történelmi jogok és gazdasági egymásrautaltság alapján kíván­ja rendezni. Népiesük azért, mert ez a rendezés felel meg a­ magyar érdekeknek, hanem azért is, mert egyedül ilyen rendezés hozhat tartós bék­ét az európai konti­nensnek azon a pontján, amelyet kétségkívül a legkényesebbek közé kell sorozni. Semmiféle mesterséges elrendezés, propa­ganda, papiroshatárok kialakítá­sa nem hozhat egészséges meg­oldást, mert Középeurópában, sőt általában Európában nincs béka addig, amíg a Kárpátok meden­céjében taszító erők működnek. A magyarság európai hivatástu­­datának megfelelően Kállay Mik­lós miniszterelnöknek e megálla­pításai messze túlnőnek a ma­gyar érdekeken s általában euró­pai érdekekké válnak. Amikor tehát Magyarország mini­zterel­­nöke azt mondja, hogy ki kell mélyíteni mindazt, ami összefűz és kiküszöbölni kölcsönös jóin­dulattal mindazt, ami elválaszt, akkor szavai kilépnek a magyar országhatárok közül s méltó visszhangra jogosult a külföl­dön is. De a miniszterelnöki beszéd az adott célnak, nemzeti és állami létünk biztosításának szolgálatát nemcsak külpolitikai vonalon je­löli meg, hanem a belpolitikában is. Szilárd elhatározást juttat ki­fejezésre és a konkrét intézke­dések egész halmazatét sorolja fel, melyek egyenként és együtt­véve, mind a nemzet helytállását erősítik, az erkölcsi magatartást alapozzák meg s azt a jövendőt építgetik, amelyben a magyarság szellemileg és gazdaságilag meg­erősödve élheti jövendő békés életét. A magyar társadalom minden rétegében végtelen meg­nyugvás és a miniszterelnök sze­mélye iránti bizalom további fo­kozását váltotta ki annak látása, hogy a belső országépítő munka az adott lehetőségek keretei kö­zött olyan lendülettel folyik, amelyre méltán büszkék lehe­tünk. Kállay Miklós miniszterelnök azt mondotta, hogy munkája csak egy barázdavonás a ma­gyar földön. De a magyar tár­sadalom osztatlan bizalommal hi­szi és érzi, hogy e barázda nyo­mán termő, viruló, aratást hozó kalászok faluidnak. Rekordfogás zsebtolvajokban Hét nemzetközi zsebtolvajt és egy orgazdát fogott el hétfőn a rendőrség Fekete napja volt tegnap a zsebtolvajoknak: hét veszedel­mes nemzetközi zsebtolvaj és egy ismert orgazda került kézre. A nap különböző szakai­ban a főváros forgalmasabb helyein szedték össze a detektí­vek a pesti közönség zsebének első számú közellenségeit. Az utóbbi időben feltűnően elsza­porodtak a fővárosban a zseb­tolvajlások és ezért a zsebtolvajokat üldöző de­­tekt­ívcso­por­tok utasítást kaptak, hogy állandóan el­lenőrizzék a forgalmasabb helyeken lévő villamosmeg­állókat, a villamosokat, szín­házak és mozik ruhatárait és azokat a helyeket, ahol szí­vesen megfordulnak a zsebtolva­jok. Hétfőn délelőtt 10 óra táj­ban, amikor a Keleti pályaudvar­ra befutott az egyik vonat és az utasok megrohanták a 46-os vil­lamost, a detektívek két régi is­merősüket pillantották meg a tömegben. Kertész Géza 62 éves és Fleischhacker József 46 esz­tendős nemzetközi zsebtolvajok, akik Budapest területéről ki vannak tiltva, szorongtak a tö­megben. A detektívek kiemelték a veszedelmes zsebtolvajokat, akik éppen „munkába“ akartak lépni. A főkapitányságon beis­merték, hogy több pénztárcát, azonkívül négy­ aranyórát loptak az utóbbi napokban. Két aranyórát az Állatkertben, a majomház előtt kíváncsiskodó emberek zsebéből emeltek ki, egyet a máriaremetei búcsún lop­tak és a­egyediket vasárnap egy futballmérkőzésen tulajdonítot­ták el. Az aranyórákat és lánco­kat azonnal továbbadták orgaz­d­ájuknak, Frivaldszky József ék­szerésznek, aki beolvasztotta az aranyat és magas árat fizetett érte. A régi híres zsebtolvajokat és orgazdájukat letartóztatta a rendőrség. A déli órákban a Károly­ körút és Kossuth Lajos­ utca sarkán lévő villamosmegállónál elfogták Kalocsay József 33 éves szabósegédet, aki régi zsebtolvaj, Budapest területéről szintén ki van tiltva. Kalocsay a toloncházba került és hstoz­­szabb időre internálják. Késő délután a dohány utcai zsinagóga előtt a detektívek felismerték Kertész Andor 43 éves zsidó pincért, akit köröztek, mert megszökött a vonatról. Kertész, aki ugyancsak ismert zsebtolvaj, az egyik vidéki internálló­­tábor lakója volt. * ■ . Pár nappal ezelőtt orvosi vizs­gálatra fel akarták hozni Buda­pestre, de Rákosliget közelében a detektívek közül megszökött és leugrott a robogó vonatról. Az esti órákban a Capitol-mozi mellett vendéglőben, a Verseny­utca sarkán jártak a detektívek. Három férfi nagy összeg­ben kártyázott az egyik asz­talnál. Ezek is ismert nemzetközi zseb­tolvajok voltak. Marcinkó Ferenc 35 éves, Kákai Rafael 42 éves, Juhász Imre 33 éves, többszörö­sen büntetett zsebtolvajok ját­szottak százpengős tételekben. A főkapitányságon bevalották, hogy egy idő óta a főváros közelében éltek és csak olyankor rándultak fel a fővárosba, amikor nagyobb ünnepségek voltak. SZIGETI GRILL PÁRISI KALITKA Látványos új revü Csöppi játsózenekara Premier­­Polo bár, ma kedden [ szőnyfm­ke Telefon: IPOLO-DAZZ 118.809,120-905 TELEFON- 113*346

Next