Esti Ujság, 1943. augusztus (8. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-02 / 172. szám

Budapest, 1943 augusztus 2­­ / NTOLCADIK ÉVFOLYAM, 172. SZ. SZERKESZTŐ­SÉG, KIADÓHIVATAL. SZÍNHÁZJEGY ÉS UTA­­ZÁSI IRODA, BUDAPEST, VIK­., JÓZSEF-KRT 6. FUST AT A­KARÉK PÉNZT A KI CSEKK SZ., 19.927. fillér AI. ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY HÓNAPRA 4­0 ,50 FILL., HÁROM HÓRA 13 PENGŐ. EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 18 FILLÉR. — A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL TEL­EFONSZÁMA: *1—444—91. HétFő ig Római közlés: Olaszország ellenálló ereje fokozódik Az olasz lapok egyhangúan a háború folytatásáról írnak Az angolszászok újabb súlyos légitámadásokkal fenyegetik Olaszországot Szicíliában elkeseredett és heves harcok után visszaverték amerikai és kanadai csapatok újabb támadásait Ötszázötvenezer tonna angolszász hajótér süllyedt el júliusban Súlyosan megsérült angol repülőgép anyahajó futott be Gibraltárba Sikeres elhárító harcok őreinél, német ellentámadás a miuszi arcvonalon A HADSZÍNTEREK HELY­ZETÉBEN nem történt lénye­ges változás a legutóbbi két nap folyamán. Keleten a német csa­patok, Szicília szigetén a német­olasz kötelékek eredményesen helytálltak az újabb ellenséges támadásokkal szemben. Kelet-Európára vonatkozólag a legújabb jelentések általában a bolsevista támadások arányai­nak és hevességének csökkenté­séről, ezenkívül helyi jellegű, meglehetősen nagyarányú német ellentámadásokról számolnak be. A Szovjet támadásai csak az ozeli kanyarulat északi részéb­ folytak változatlan hevességgel, de itt sem tudták megrendíteni a német elhárító arcvonalat. A német ellentámadások közül leg­jelentékenyebbnek látszik az az akció, amely a miuszi arcvonal­szakaszon indult meg és régebbi bolsevista betörések teljes fel­számolására vezetett. Szicíliában még mindig nem indult meg az angol-amerikai csapatok nagy támadása a szi­get északkeleti részét védelmező német-olasz kötelékek ellen. Montgomery tábornok már né­hány nappal ezelőtt nyilatkozat­ban közölte, hogy felvonulását befejezte, az angol-amerikai tü­zérség készen áll arra,­­hogy megkezdje a pergőtüzet és ezzel a döntőnek tartott támadás meginduljon. A támadás a nyil­­vános bejelentés ellenére még várat magára, mert azokat az előretöréseket, amelyeket főkép­pen amerikai és kanadai csapa­tok hajtanak végre a középső arc­vonalszakaszon, nem lehet az összpontosított nagy támadás bevezetésének tekinteni. Ezek a támadások egyébként számot­tevő eredményre nem vezettek; ahol az amerikaiak és kanadaiak tért nyertek, ott német-olasz el­lentámadások rövidesen újból visszaverték őket. A 8. hadsereg változatlanul passzív magatar­tást tanúsít Catania előtt. OLASZORSZÁG ELLEN­­ÁLLÓ EREJE az általános poli­tikai helyzet tisztázódásával je­lentékenyen növekedett, ezt ál­lapítják meg Rómában. A Nem­zetközi Sajtótudósító római je­lentése szerint olasz mértékadó helyen a külpolitikai helyzetről úgy nyilatkoznak, hogy pilla­natnyilag az olasz külpolitika irányelvei a következők: az olasz belső átalakulás kizár­ja, hogy az ország bármilyen ide­gen igába süllyedjen vissza. Olaszország a feltétlen megadás követelését becstelennek tartja, a háborúban ismét egységesen és hazafiasan a király körül cso­portosul. Az olasz­­ lapok egyhangúan feltétlen ellenállásra szólítják fel a népet az angolszászokkal szemben és hangsúlyozzák, hogy a háború folytatásának szüksé­gessége mellett minden belpoli­tikai kérdés háttérbe szorul. A Giornale d'Italia, az új olasz parlament összeállításáról meg­indult vitát legalább is korsze­rűtlennek tartja és hangsúlyozza, hogy jelenleg fontosabb problé­mák várnak megoldásra. A to­rinói Stampa a következőket írja: * — A fegyverben álló olasz,­­ nép hazafias érzését és po­­­­­itikai érzékét bizonyítja az­­ a tény, hogy ösztönösen fel­fogta■ a kormányváltozás nem jelent a lövészárkok el­­hagyására szóló felhívást. A Stefani-iroda a következőket írja : — A legutóbbi események­re való tekintettel csak meg­erősíthetjük azt, amit már gyakran megállapítottunk: Nagybritannia és az Egye­sült Államok uralmi terveik megvalósítása érdekében ké­szek Európát a bolsevizmus­­nak kiszolgáltatni.* Churchill és Roosevelt beszélte, vala­mint az angol-amerikai pro­paganda bizonyos megnyilat­kozásai világosan megmutat­ták, mit terveznek London­ban és Washingtonban Euró­pa ellen. Európában lelki feszültséget, pártütő mozgal­makat akarnak szítani, ame­lyek az egész kontinensre kiterjedő bolsevista mozga­lomig növekednének. Ez a számítás rendkívül veszélyes mert nagyobb ítélőképesség nélkül is bárki megállapít­hatja, hogy aki a bolseviz­­musért dolgozik, az egész emberiség ellen cselekszik. Ha Európa bolsevista káosz­ba süllyed, a világ egyetlen, része sem kímélhető meg et­től a bajtól. Az olasz nép ezért jobban, mint valaha, el van szánva arra, hogy meg­védelmezi jövőjét, méltósá­gát, becsületét és szabadsá­gát. A Popolo di Roma a követ­kezőket írja: — Az ellenség azt hitte, hogy Badoglio tábornok kormánya a béke létrehozá­sáért alakult és meglepetés­sel látja, hogy ez a kormány még nem tett fegyverszüneti ajánlatot. Legyen szabad nekünk is meglepődni ezen a feltevésen. Az ellenség még nem kerekedett felül Szicíliában és azt hiszi, hogy eléri Olaszország fegyver­­letételét, ezzel együtt az Olaszország és Németország közötti szakítást. Ez ka­tonai és politikai képtelen­ség.­­ Az ellenség azzal fe­nyegetőzik, hogy ha Olasz­ország nem enged, fokozza légitámadásait a félsziget ellen és súlyos csapásokat mér az olasz városokra, a háborúban azonban tettek döntenek és nem a fenyege­tések. Olaszország kötve van egy „szükséges feladat­hoz“ és az elöl sohasem fog kitérni. Az ellenségnek egyik képtelen állítása sze­rint Olaszországnak el kell távolítania területéről a né­met csapatokat és „népi“ kormányt kell alakítania. Milyennek kell lennie annak a ■■ népi „kormánynak, amely megfelel a szövetségesek­nek? Olyan kormánynak kell lennie, amely súlyos belső zavarokból állana elő és amelyet Moszkva kikül­döttei szerveznének meg? Szerencsénkre és Európa szerencséjére, még nem tar­tunk itt, ha az ellenség szá­mít is összeomlásokra. A Tribuna „Nem Szabad szem elöl téveszteni a háború realitá­sait“ című vezércikkében a kö­vetkezőket írja: „ Az egyéni és közös­­ségi méltóság visszaszerzése miatt érzett jogos örömnek nem szabad eltávolítania az olasz népet a valóságtól. Az ellenség megsokszorozza erő­feszítéseit, hogy­K minél sú­lyosabban csapjon le az olasz ellenállásra. Az ellenség azt reméli, hogy az utóbbi na­pokban végbement politikai és szellemi megrázkódtatás után megnyerheti a játszmát a Földközi-tengeren Olaszor­szág romlásán és gyalázatán át. Az ellenség Olaszország balszerencséjére számít és olyan anarchikus állapotba akar­ja süllyeszteni, amely le­gyengítené még­ meglevő nagyszámú és hatalmas erő­forrásait. Olaszország kupi­­ a 10.000 -1­0 BEVETÉSÉT ÜNNEPLI EGY NÉMET VADÁSZREPÜLŐRAJ

Next