Esti Ujság, 1943. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
A TIMES LEGUTÓBBI VEZÉRCIKKÉT, amely Európa háború utáni újjárendezésével foglalkozik, illetékes berlini helyen élesen bírálják. A berlini vélemény szerint a Times megerősíti azt a felfogást, hogy az angolszász hatalmak , kiszolgáltatják Keleteurópát a bolseizmusnak. A lap két megoldási lehetőséget vet fel az európai kérdésben. Az egyik lehetőség az, hogy Európát két részre osztják, egy keleti és egy nyugati részre. A keleti részről a szovjetorosz befolyás érvényesülne, a nyugati részről az angolszászok akarata. A másik megoldás, amelyet a Times előnyben részesít, közös angol-amerikai-szovjet főhatalom terve Európában. Ezt a vezércikket illetékes német hely véleménye szerint csak akkor lehet helyesen megérteni, ha tekintetbe veszik a folyamatban levő angolszász-szovjet tárgyalásokat is. Anglia és az Egyesült Államok most arra törekszenek, hogy Sztálint, vagy legalább Moszkva egyik vezető politikusát leültethesék a tárgyalóasztal mellé. Ezért valamit ígérnie kell és így született meg az a terv, hogy Európát közös főfelügyelet alá helyezik. Berlini vélemény szerint az angolszászok már eleve elismerik a Szovjet hatalmát Keleteurópa felett, most pedig felkínálják azt is, hogy a Szovjet egész Európa politikájába beleszóljon. A BOMBAVETŐ- ÉS A VADÁSZREPÜLŐGÉP harcáról közöl érdekes fejtegetéseket Karl Zeppelin német légiszakértő. A fejtegetések szerint a lombavető- és a vadászrepülőgép harcából rendszerint a vadászgép kerül ki győztesen. Ennek oka az, hogy a vadászrepülőgép sokkal mozgékonyabb, nagyobb tűzerővel rendelkezik és jobb a találati lehetősége. Ennek a tételnek a felismerése folytán az angol légierő beszüntette megfelelő vadászkíséret nélkül végrehajtott nappali támadásait és inkább éjszaka hajtja végre a bombatámdásokat. Amerikai légi szakértők véleménye szerint a modern bombavető repülőgépnek fel kell vennie a harcot a vadászrepülőgéppel, különösen, ha nagyobb zárt egységben hajt végre támadást, így több bombavető repülőgép egyszerre veheti tűz alá a támadó vadászrepülőgépet. Ennek az elvnek megfelelően az Angliában állomásozó amerikai bombavetők főleg nappali légitámadásokat intéznek Németország ellen, ámbár aránylag nagy veszteségeket szenvednek. Az amerikai légihaderő a kontinens ellen intézett támadásai során főleg az első időkben nagy feltűnést keltő jelentéseket adott ki a lelőtt vadászgépek számáról. Németországban ezeket a fantasztikus számokat az amerikai repülőszemélyzet tapasztalatlanságára vezetik vissza. Az angol szakértők is nagy meglepetésekkel vették tudomásul az amerikai jelentéseket, hiszen ők egész más tapasztalatokat szereztek a németekkel való összeütközések során. Nemrégen az amerikaiak azt állították, hogy a Regensburg és Schweinburg ellen intézet támadások során 302 német gépet semmisítettek meg. Ez a szám kétségkívül túlzottan magas szám. Mértékadó német körök ezt úgy magyarázzák, hogy az amerikaiak vagy gúnyt űznek, vagy egy fatális félreértés áldozatai. Amíg ugyanis az amerikaiak 101 bombavető repülőgépet vesztettek, addig a németek mindössze néhány vadászgépet. Úgy látszik, az amerikai repülőerődök minden egyes gépfegyver kezelője magának vindikálja azt a német vadászgépet, amelyre rálő. Egy nagyobb bombavető egység 20—30 géppuskája egyszerre vett tűz alá egy német vadászgépet és amikor az lezuhant, mindegyik a saját győzelmét jelenti. Úgy látszik, az amerikai expedíciós légi haderő parancsnoka valóban nem rendelkezik még kellő tapasztalatokkal és gyakorlattal a lelövési adatok felülbírálásához. Az újjászervezett német légelhárítás súlyos károkat okozott a Berlint támadó angolszász légierőnek BERLIN, szeptember 1. Szeptember 1-ére, virradó éjszaka, mint a Német Távirati Iroda értesül, brit repülősének újabb terrortámadást hajtottak végre Berlin ellen. Az újjászervezett német légelhárítás a támadóknak rendkívül súlyos veszteségeket okozott. A brit bombavetőket szétszórták és arra kényszerítették, hogy bombáikat jórészt tervszertlenül dobják le. A hatásos elhárítás következtében a brit bombázókötelékek zárt támadása meghiúsult. A felhők alatt és fölött heves légiharcok fejlődtek ki, melyek során sok brit bombázót lelőttek. Eddig még nem lehet áttekinteni, hogy a brit légierő a birodalmi főváros ellen intézett újabb terrortámadása alkalmával összesen hány repülőgépet vesztett, mindenesetre máris bizonyos, hogy a német légelhárító fegyverek, a német légvédelmi ágyúk épp úgy, mint az éjszakai vadászok, a brit légierőnek a legsúlyosabb veszteségeket okozták. (MTI) Churchill rádióbeszédet mondott Quebecben az angolszászok és a Szovjet Unió viszonyáról, az európai harmadik frontról és a légiháborúról Lisszabon, szept. 1. Churchill miniszterelnök kedden délután a québeci fellegvárban rádióbeszédet mondott. A bevezető részben Churchill a quebeci értekezlet egybehívásának szükségességéről beszélt és rámutatott arra, hogy mind ő, mind Roosevelt elnök feltétlenül szükségesnek tartotta ennek az értekezletnek egybehívását. Ezután Franciaországról beszélt Churchill. Hangsúlyozta, hogy Nagybritannia sohasem felejtette el, mivel tartozik az emberiség Franciaországnak. Annak a biztos reménységének adott kifejezést, hogy Franciaország ismét mint szabad és egységes állam emelkedik fel. A kanadai kormánnyal folytatott tárgyalásairól is említést tett, m majd röviden utalt arra, hogy a szövetséges vezérkarok a québeci értekezleten behatóan megvitatták a háború valamennyi kérdését. Churchill igen meleg és elismerő szavakkal emlékezett meg arról a szerepről, amelyet a kanadai hadsereg a háború kezdete óta betölt és külön felsorolta mindazt, amivel Kanada hozzájárult a háború sikeres folytatásához. A birodalmi légierő kanadai gyakorlóterei, a kanadai hadianyaggyártás és a mindjobban fejlődő kanadai hajógyártás. Hangsúlyozta, hogy Kanada mindezt nem azért teszi, mintha valamilyen szerződéses kötelezettsége lenne, hanem kizárólag önszántából, mert meg akarja menteni az emberiség jövőjét. Churchill hielég köszönetét fejezte ki a maga és az angol nép nevében a kanadai népnek, majd annak a reménységének adott kifejezést, hogy a jövőben alkalma lesz hasonló személyes, helyszíni érintkezésbe lépni a nagy angol népcsalád többi tagjával is. A háromhatalmi értekezlet a jövő problémáit fogja megvitatni Ezután a Szovjetunió és Nagybritannia közötti viszonyról beszélt. — Egy másik nagyhatalom, amellyel húszéves szerződést kötöttünk: a Szovjetunió, — mondotta. — Nem lett volna helyénvaló, ha Oroszország a quebeci értekezleten képviseltette volna magát. Ez az értekezlet ugyanis elsősorban a Japán elleni háború kérdéseit tárgyalta. Tekintettel arra, hogy a szovjet kormánynak ötéves szerződése van még a japánokkal, kínos és kellemetlen lett volna a Szovjet számára, ha részt vesz ezen az értekezleten. Churchill hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Nagybritannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között háromhatalmi értekezlet jöjjön létre. — Ha ez az értekezlet eddig még nem valósult meg, ez nem azt jelenti, mintha nem lennénk hajlandók az értekezlet megtartására, hanem kizárólag arra vezethető vissza, hogy Sztálin marsall, aki személyesen áll az orosz hadak élén, e pillanatban nem hagyhatja el a harcoló frontot. Sztálin marsall bizonyára nem vesztegette el az idejét, mint ahogyan azt az orosz frontról érkező legújabb jelentések is bizonyítják. A közbenső időre igen szükségesnek és sürgősnek látszott, hogy a három nagyhatalom külügyminiszterei, illetőleg felelős személyiségei értekezletet tartsanak és előkészítsék azt a másik értekezletet, amelyen majd a három állam fejei vesznek részt , amely a jövő fontos problémáit fogja megvitatni. Churchill rátért a Németország elleni bombatámadásokra és ezt mondotta: A bombázások mérve és pontossága állandóan növekszik és növekedni fog. Churchill röviden érintette a balkáni helyzetet és eközben kijelentette: Bizakodással várom a napot, amikor Jugoszlávia és Görögország ismét szabadon és függetlenül élheti a maga életét. Jugoszlávia és Görögország uralkodói a háború után ismét elfoglalják trónjukat, ha a két nép szabad választással kívánja ezt. A következő részben ismét a quebeci értekezletre tért viszsza. Rámutatott arra, hogy Nagybritannia számára a japánok elleni háborúban a kérdés súlya az indiai fronton és az Indiai-óceánon fekszik. Hangsúlyozta az új délkeletázsiai angol főparancsnok kinevezésének fontosságát. — Sokszor kérdeztek engem — mondta Churchill —, várjon , hiszem-e, hogy a németeket még ebben az évben fogjuk legyőzni vagy pedig később. Nem tudjuk pontosan mérlegelni azoknak a csapásoknak hatását, amelyeket orosz szövetségeseink mérnek a németekre, valamint mérlegelni a német területek bombázásának hatását és azt a lélektani hatást, amelyet mindez a német népre gyakorol. A tömeg lélektana még sohasem volt annyira fontos körülmény, mint ebben a modern háborúban. Churchill hangsúlyozta, hogy nem szabad túlságos befolyást engedni a külső körülményeknek, majd így folytatta: Feleslegesnek és meddőnek találok minden találgatást arról, hogy a háború hamarosan véget ér-e. A befejező szavakban az egyesült nemzetek törhetetlen akaratáról beszélt s megállapította, hogy az egész világot az a reménység tölti el, hogy sikerül kivívni a háború után a valódi, tartós békét. (MTI) Az Európa elleni támadás kényes és bonyolult kérdések szövevényét hozza magával Nincsen semmiféle olyan ok, amely arra késztethetné a szövetséges hatalmakat, hogy a Szovjetunióval ne közöljenek mindent a legnagyobb bizalommal. Churchill hangsúlyozta, hogy az elmúlt időben igen sokat beszéltek a második front szükségességéről. Tekintettel arra, hogy mindmostanáig az oroszok vállára nehezedett az ellenállás legnagyobb súlya, egy pillanatig sem kárhoztatja az oroszokat azért, mert sürgették a második frontot. Előre tekint arra a napra, amikor a szövetséges hadseregek átkelnek a Csatornán és teljes erejükkel rávetik magukat — közelharcban — a Franciaország földjére betört ellenségre. Bizonyára nem kívánják tőle, hogy megmondja, hol és mikor csapnak le. A szövetséges katonákat nem vezetik politikai meggondolásért. Az angol és az amerikai stratégiát a vezérkari főnökök olymódon irányítják, hogy a lehető legjobb eredményeket szavatolják a leggyakorlatibb módon. Az akciók lebonyolításának előfeltétele, hogy az ellenfél ellen mindig a rendelkezésre álló erő maximumát és a jelenleg kezünkben lévő valamennyi erőt bevessük. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy ilyen nagyszabású támadás igen kényes és sokoldalú, bonyolult kérdések szövevényét hozza magával. A maga részéről ugyanúgy hisz a harmadik, mint a második frontban. „Felesleges és meddő minden találgatás arról, hogy a háború hamarosan véget ér-e“ A beszéd következő része visszapillantás volt az afrikai harcokra. Churchill hangsúlyozta, hogy az afrikai kampány sikere nagyban megkönnyítette a további hadműveleteket. A hadifoglyok számát félmillióra teszi Churchill. Németország kénytelen volt tetemes számú csapatot elvonni Franciaországból és Olaszországba küldeni, hogy Olaszországot hadszíntérré változtassák és a háborút olyan sokáig tartsák távol Németország földjétől, ameddig csak lehetséges. A németek kénytelenek voltak légi haderejük nagy részét elvonni a keleti frontról. Mind az Atlanti-óceánon, mind pedig a Földközi-tengeren kezükbe ragadták a stratégiai kezdeményezést és az ellenség nem tudhatja, melyik órában és hol fogják kihasználni ezt a stratégiai kezdeményezést. SZERDA, 1943 SZEPTEMBER 1. A svéd kormány újabb jegyzéket készít elő a halászhajók elsüllyesztése ügyében STOCKHOLM, szept. 1. A svéd kormány újabb jegyzéket szándékszik intézni a birodalmi kormányhoz a két svéd halászhajó elsüllyesztésével kapcsolatosan, azonban bevárja a svéd tengerészeti törvényszék állásfoglalása Ez a törvényszék a legközelebi napokban ül össze. A két elsülylyesztett halászhajó anyakikötőjében hétfőn gyászistentiszteletet tartottak. A helsinkit román ügyvivőt Stockholmba helyezték át HELSINKIt szept. 1. (Magyar Távirati Iroda) Duca George helsinki román ügyvivőt Stockholmba helyezték át. Utóda, Vardala Jan dr., megérkezett Helsinkibe. A sajtónál adott nyilatkozatában megemlítette, hogy az elmúlt két esztendőben a budapesti román követségen teljesített szolgálatot. Most lelem meg! Most jelent meg! Nyiry László új könyvet Partizán A bandaharcok módszere és elhárítása kapható a STÁDIUM KÖNYVKIADÓNÁL (József körút 5), PFEIFER FERDINAND könyvkereskedésében (IV., Kossuth Lajosutca) és minden könyvkereskedésben.