Esti Ujság, 1943. november (8. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-02 / 247. szám
2 értekezleten nem lehet egyezményt kötni azokra a kérdésekre Vonatkozólag, amelyek elválasztják a Szovjetuniót az angolszász hatalmaktól. Az angol tartózkodás nem utolsó sorban azon a felismerésen alapszik, hogy az angolszászok és a Szovjet felfogása teljesen eltérő az európai kisállamok szerepét illetőleg. Nagy figyelmet keltett Londonban az Observer cikke, amely az európai kisállamok föderációját tartja az egyetlen lehetőségnek arra nézve, hogy Európa, mint politikai tényező, továbbra is fennmaradjon. Az Observer követeli ezt a szövetséget, de természetesen azzal, hogy Németországot osszák fel kisállamokra. A Neue Zürcher Zeitung hoszszabb londoni tudósítást közöl arről, milyen eredmények várhatók a moszkvai értekezlet nyomán. A tudósítás szerint angol körökben az a vélemény, hogy anémet kérdés tekintetében teljes megegyezés létesült Moszkvábán és úgy látszik, hogy más európai kérdésekkel kapcsolatban tisztázták az álláspontokat. Londonban már néhány nap óta azt állítják, hogy a balti államok problémája megoldáshoz jutott. Délkeleteurópára vonatkozólag így előre még semmit sem hoztak nyilvánosságra, az egész kérdéskomplexum azonban nyilvánvalóan rendkívül beható vizsgálódást igényel és ezért alig tételezhető fel, hogy a megegyezés alapelvein és keretein túlmenőleg a részleteket is kidolgozták volna. Valószínű, hogy ez az egész kérdéskomplexum sok más kérdéssel együtt a négy hatalom ama küldöttségeinek munkaterületére esik, amelyet „földközitengeri bizottság“ néven ismert meg a világ. A moszkvai értekezleten egységes felfogás alakult ki abban a tekintetben, hogy ennek a bizottságnak nem szabad a földközitengeri kérdésekre korlátozódnia, hanem valójában a szövetségesek egész európai politikáját kell megvitatni. Ebben az esetben londoni vélemény szerint, értelmesebb volna a bizottság székhelyéül inkább európai, mint északafrikai várost választani. Valóban máris Londont jelölik a meg a négyhatalmi bizottság székhelyeként. ÚJ CSATATÉRRŐL ÍR ALFRED SAALWECHTER német vezértengernagy, tengerészeti szakértő. A Nemzeti Sajtó Tudósító berlini jelentése szerint a vezértengernagy a következőket írja: — Az utóbbi napokban új „potenciális“ csatatér vonta magára a katonai szakértők figyelmét: a La Manche-csatorna és annak partvidékei. Dürkirchen óta ezen a vidéken meglehetősen kevés volt a harci zaj, de éppen a legutóbbi időben egyre szaporodtak az összeütközések a német és angol terori erők között a Csatornában. Csaknem ezzel egyidejűleg Délangliában bizonyos katonai rendszabályokat hoztak, amelyek kétségkívül figyelmet érdemelnek. A déli angol kikötőkben tekintélyes angol csapatkötelékeket vontak össze, köztük légi úton szálított csapadokat is. Úgy látszik ezenkívül, hogy az angol légierőt is tetemesen növelték ezen a vidéken. Mintegy négy hónapja az angol előretörések is szaporodtak a Csatorna vizein, amiből csak általában lehet arra a szándékra következtetni, hogy a német hajóforgalmat az eddiginél jobban akarják zavarni. A legutóbbi angol intézkedések lehetnek tisztán tüntető jellegűek is, és csak színlelni akarják esetleg a fokozott tevékenységet. Csak további megfigyeléssel lehet majd megállapítani, hogy messzebbmenő szándékok is rejtőznek-e mögöttük. A nyugateurópai invázió szempontjából elsősorban számbajöhető partvidéket a térképen körülbelül könnyen meg lehet állapítani. Német részről természetesen megtették a legalaposabb előkészületeket az ilyen kísérletek ellen, bár közelebbi részleteket erre a katonai okokból nem lehet közölni. Isti ttisáp "»■ ——— mmmmfwmmmmmmmm Újabb szovjet áttörési kísérletek az Azovi-tenger és a Dnyeper között BERLIN, november 1 2. Az Interinf jelenti a keleti arcvonal helyzetéről. A keleti arcvonalon folyó harcok súlypontja október 31-én a déli szakaszon volt. Miközben Krivoj Rog térségében a német ellentámadások további térnyerést eredményeztek és erős bolsevita harci kötelékek semmisültek meg, az alatt a bolsevisták az Azovi-tenger és a Dnyeper között áttörési kiretekkel akartak tért nyerni nyugat felé. A német harci csoportok elkeseredett ellenállást tanúsítottak, a szovjet tömegek nyomását feltartóztatták. Egyes áttört szovjet harci csoporok, melyek között legnagyobbrészt páncélosoktól támogatott gépesített egységek vagy lovassági kötelékek szerepeltek, elkeseredett harcra kerültek a mozgékony német csapatokkal. A harcok még folyamatban vannak. A Dnyeper alsó folyásától délre a bolsevisták csak egyes előretöréseket kíséreltek meg, de minden előretörést meghiúsítottunk. A Dnyeper kanyarulatánál folyó harcokban a német kötelékek három irányból folytatták sikeres hadműveleteiket Krivoj Ragtól északra. Német páncélos- és gyalogos ékek a szovjet tömegeket a Saksagan és Ingulez folyók között több csoportra hasították szét. Ezeket a csapatokat az elkeseredett ellenállás ellenére a megsmmisülés fenyegeti. Több szovjet áttörési kísérletet, valamint egy összefüggő szovjet elhárító támaszpont kiépítésére irányuló fáradozásokat hiúsítottak meg a német csapatok. Egyes elvágott szovjet harci csoportokat is megsemmisítettek. Kremencsugtól délre a Dnyeperig véresen összeomlott több szovjet ezred támadása a német csapatok összpontosított tüzében. Az elhárító sikerből különösen kivették részüket a német tüzérségi ütegek. Kremencsug térségében a szovjet csapatok szűkebb térségbe való szorítására irányuló német hadműveletek kemény harcokban tovább haladnak előre. Ennek során többórás harcokban a németek rohamlövegek segítségével elfoglaltak két makacsul védett szovjet helységet és tovább nyomultak kelet felé. A Dnyeper többi szakaszain a harctevékenység a Kievtől északra levő térség kivételével ellanyhult. Ebben a térségben a német folyamállások előtt megállítottak egy szovjet lövészhadosztályt és változatos harcok után ellentámadással visszaverték. Azokat a szovjetkíséreteket, hogy a harcot tartalékok gyors harcbavetésével javukra döntsék el, nehéz és közepes űrméretű ütegek jól irányzott tüzével meghiúsították. A támadó szovjet lövészhadosztályt harcképtelenné tettük. A középső arcvonalszakaszon csökkent a harcok hevessége A keleti arcvonal középső szakaszán a harcok hevességének csökkenése tovább tart. Gomel térségében német gránátosok egy ellenséges betörés megtisztítása során nagy területnyereségre tettek szert s a bolsevistákat néhány kilométerre keletre visszavetették. Gomeltől északra, valamint Kricsevtől nyugatra a vasárnapi súlyos harcok után csak helyi jellegű harci tevékenységre került sor. A bolsevisták egyes előretöréseit már a német állások előterében meghiúsították, az elmúlt napokban végrehajtott kisebb betöréseket pedig eredményesen elhárították. Szmolenszktől nyugatra a német csapatok kisebb vállalkozásai ugyancsak saját vonalaink megjavításához vezettek. A szovjet ellentámadások a német fegyverek elhárító tüzében nem vezettek eredményre. Az ifőjárás rosszabbodása miatt a keleti arcvonal ézaki szakaszán csak a Ladoga-tótól délre került sor helyi harctevékenységre. Itt mindkét részről csak századnyi erőket vetettek harcba. A német légierőt vasárnap csaknem kizárólag a déli szakaszon vetették harcba.* Német harci-, zuhanóharci-, csatarepülő- és páncélvadászrepülőgépek a nogaji steppén, valamint Krivoj Rog térségében megtámadták a bolsevisták támadó mozdulatait, készenléti állásait és utánpótlását. Ennek során 13 ellenséges harckocsi semmisült meg, több mint 00, csapatokkal megrakott páncélos gépkocsi pusztult el, vagy pedig mélytámadások következtében vált harcképtelenné, amelyek ezelőtt kétségtelenül a Szovjet területeinek voltak tekinthetők. Feltűnő az a tény, hogy német katonai körök éppen arrotrni pillanatban, amikor a helyzet a csata bizonyos részleteges területein,úgy látszik, a németek javára módosul, különösen tartózkodók. A német tábornoki kar szófukarága ismertlenség. Ez önmagában véve am olyan jelenség, amely bármiféle következtütést engedne meg, azonban a hallgatás módja itt-ott mégis nyújt támpontokat. Ebben az esetben olyan ember hallgatásának látszik, aki magabiztos nyugalommal és hideg megfontoltsággal tekint az események elé. A csata mostani helyzete még oly tartós hulámzásoknak van s rávetve, hogy az öszes műveletek végső kimeneteléről még semmit sem bírl mondani. Alakulása még minden lehetőséget magában rejt. Ezennem tud változtatni az a tény sem, hogy különösen a legszélső déli szárnyon, a harcok még erősen A Szovjet itt lehetőleg gyorsan próbálja magának biztosítani a Krím-félszigetet. E célból gyorskötelékekkel át akar törni a nogaji szteppén a Dnyeper alsó szakaszához. Egyes részeknek az áttörés sikerült, de hadműveleti döntést nem tudtak elérni. Úgy látszik, mintha a német arcvonal, amely ezeket a részeket átengedte, nyomban ismét összecsukódott volna és így az ellenség áttört kötelékei elszigetelve meglehetősen kilátástalan harcban állanak a németek oldal-előretörései következtében. Mindenesetre ezeknek a kötelékeknek veszteségei óriásiak. Bármilyen fontos is legyen ez a térség és ezek a harcok, stratégiai jelentőségben felülmúlják őket a Dnyeper-kanyarulatban folyó események. Legalábbis feltűnőnek kell mondani, hogy itt a Szovjetnek azok a kísérletei, hogy további tért nyerjen nyugat felé, ezidőszerint megállapodtak, úgyhogy helyenként bizonyos visszaesést is mutatnak. Hogy ez a jelenség menynyiben csak átmeneti természetű, az később válik majd el. A déli harci eseményekkel szemben a keleti arcvonal középső és északi szakaszának harccselekményei jelentőségben egyre csökkennek, noha a Szovjet éppen a középső szakaszon a régi súlyponton továbbra is tevékeny, azonban olyan támadó erőfeszítésekkel, amelyeknek most inkább helyi jellegük van. Az északi szakaszon a kölcsönösen élénk rohamcsapat-tevékenységből a megfigyelő könnyen arra a feltevésre juthatna, hogy a legközelebbi jövőben itt is tevékenyebb hadvezetéssel kell számolni. Német katonai körök ezidőszerint ezt a feltevést nem osztják. Itt alig hihetőnek mondják, hogy az Ilmen-tó és Leningrád között a legközelebbi jövőben nagyobb hadműveletek lennének várhatók, ámbár természetesen tisztában vannak azzal, hogy végeredményben minden a lehetőség határain belül van, miként azt ez a második világháború már eléggé beigazolta. Német részről mindenesetre az arcvonal valamennyi szakaszán kemény téli háborúra számítanak és erre felkészültek. (MTI) A nogajszki szteppe klasszikus harcmező a lovasság és a gyors gépesített kötelékek számára A Német Távirati Iroda a hadijelentés kiegészítéséül a következőket közli: Október 31-én a keleti arcvonalra jellemző kép alakult ki: a középső arcvonalszakaszon a bolsevista támadások továbbra is rendkívül ellanyhultak és a Kievtől északra lévő térség, valamint a Szmolenszktől nyugatra fekvő terület eddigi gyújtópontjain a harcok csak helyi , jellegűek voltak. A szmolenszk—orsai gépkocsiút két oldalán, ahol a Szovjet a szétvert kötelékek feltörésére új tartalékokat vetett küzdelembe és okóber 29-én újból áttörési kísérlettel próbálkozott, a következő napon a harcok jelentékeny mértékben csökkentek, október 11-én pedig csaknem teljesen megszűntek. A Szovjet állandóan súlyos veszteségei nemcsak itt, hanem a gomel-—csemigovi harctéren is olyan nagyok voltak, hogy a szovjet vezetés kényszerítve volt az áttörési kísérlet bárcsak átmeneti beszüntetésére. Ez a tény is megerősíti a német jelentéseket, amelyek szerint az eredményes áttörőkísérletekben résztvett szovjetkötelékek több mint felüket, sőt sokszor állományuk kétharmadát feláldozták halottakban, sebesültekben és foglyokban. Az a tény, hogy ezek a veszteségek szovjet részről az egyes áttörési kísérletek között mind nagyobb szünet tartását teszik szükségessé, szemben áll azzal a szovjetállítással, amely szerint a bolsevista tartalékok kimeríthetetlenek. A nogajszki szteppéken folyó hadműveleteket a terep nagymértékben befolyásolta, erre a terepre a teljes fátlanság jellemző és így rendkívül hiányzik a földi és légi rejtőzés lehetőségei Klasszikus harcmező ez a lovasság és a gyors gépesített kötelékek számára, mert természetes akadály nincsen. A falvak és falucsoportok messze fekszenek egymástól és támaszpontokként csak nehezen használhatók. (MTI) A keleti őszi csata nem csökkenő hevességgel tombol A keleti nagy őszi csata, amely továbbra is nem csökkenő hevességgel tombol, még minden lehetőséget magában rejt, — írja Hallensieben Moton, a Német Távirati Iroda katonai tudósítója hétfői fejtegetéseiben, majd így folytatja: Úgy látszik, hogy a keleti arcvonal déli részén a nagy csata elérkezett tetőpontjára, legalább is, ami a Szovjet erőfeszítéseit illeti. Ennyiben azt lehet mondani, hogy a csata, amelyet továbbra is a bolsevisták rendkívüli támadóakarata jellemzett, áthaladt a második szakaszán. Minden jel arra mutat, hogy a csata a harmadik szakasza felé közeledik, amelynek alakulása nagymértékben függ majd az időjárási helyzettől. Még nem lehet világosan látni, hogy kinek a javára fog eldőlni. Azonban már most bizonyosnak látjik, hogy a kezdeményezés egyoldúsága megszűnt, hogy a németek egyre inkább kilépnek tartózkodásuk rugalmasságából és hogy azött már olyan térségekben is kezdenek előretapogatódzni. Szemanadem védelmi tanúja msstségyelését tárgyalja a Ház A képviselőház illetékes bizottságai a héten folytatják az állami költségvetés tárgyalását Szerdán a honvédelmi, csütörtökön a közellátási, pénteken a miniszterelnökségi és kisebb tárcák, valamint a külügyi tárca költségvetésének tárgyalására kerül sor. Szombaton pedig a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalásával befejezik a költ,ségvetés bizottsági tárgyalását. Előreláthatólag már a jövő héten a Ház plénuma is megkezdi a költségvetés tárgyalását. Politikai körökben úgy tudják, hogy a plenáris vita megindulása előtt Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke pártközi értekezletre hívja össze a pártok vezetőit. Ezen az értekezleten az egyes pártok, kiküldöttei a költségvetés tárgyalásával kapcsolatos kérdéseket beszélik meg. ító szerkesztőségének . CStl htjSSiff telefon zárnapiM 4400 KEDD, 1943 NOVEMBER 2. alighogy kiszabadult — újra Lopott A pes vidéki törvényszék Barnody János tanácsa ma vonta felelősségre Járossy László 18 éves géplakatost, aki kiszabadult a fogházból és mindjárt másnap két betöréses lopást követet el Pestszentlőrincen. Nagymennyiségű élelmiszert és gépszíjat lopott. A bíróság Jánossyt az elkövetett lopásokért éktévi fegyházra ítélte. Horváth Lajos rákoshegyi cipészmester, aki vett a lopott gépszíjból, orgazdaság vétségéért 50 pengő pénzbüntetést, Rohoska Sámuel budapesti étkezdetulajdonos és házmestert pedig, aki zsírt vásárolt a tolvajtól, tulajdon elleni kihágás vétségéért 100 pengő pénzbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős. — Akinek/a vérnyomása gas és szirmiütödése, rendetlén, úgy érhelye/ erölfffítés nélkül megfeleld^ k&nnyű kelyfit, ha reggel /hg/imorra/egy '"Rohár termés/etegr „Ferenc József* keserűvizet iszik. Kérdezze Kieß orvosát! J , V & /