Esti Ujság, 1944. február (9. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-01 / 25. szám

Budapest, 1944 KILENCEDIK ÉVFOLYAM, 25. SZ. SZERKESZTŐ­SÉG kiadóhivatal, színházjegy- ÉS UTA­ZÁSI IRODA, BUDAPEST, Vill.. JÓZSEF-KRT 5. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR­ CSEKK SZ.1­99.927. Kedd m­fjei ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY HÓNAPRA 4 P 50 FILL., HÁROM HÓNAPRA *3 PENGŐ. EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 16 FILLÉR. — A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL TELEFONSZÁMA: 0I—444—00. ­ A londoni spanyol nagykövet Madridba érkezett A KELETI HADSZÍNTÉREN, német katonai körökből szár­mazó közlés szerint, a fő harci­terület továbbra is az Ilmep-tó és a Finn-öböl közötti szakasz. Ezen a szakaszon tovább tart a szovjet nyomás a nyugati, il­letve déli irányba. A legújabb jelentések igen heves és elke­seredett harcokról számolnak be. A német csapatok mindenütt szívósan ellenállnak és a szov­jet áttörési kísérleteit részben helyi arcvonalmegrövidítésekkel mindenütt meghiúsították. Az északon megindított támadás hadműve­leti céljai, a balti államok hatá­rának elérésétől a szovjet még igen messze van és kétségtelen, hogy a Luga-folyó mentén be­rendezett német ellenálláson túlm­enő­leg további német ellen­intézkedések is várhatók a kö­zel­jövőben. A keleti harcok második legfontosabb gyújtópontja a Cserkasszi és Bjelaja Cerkov közötti területen alakult ki, ahol a szovjet jelentékeny erők­kel folytatja támadásait. A né­met jelentésekből kiderül, hogy áttörést, vagy más számottevő hadműveleti eredményt a táma­dások ebben a térségében sem értek el. Ennek a két szakasz­nak harcaihoz viszonyítva a más területeken folyó szovjet­támadások jelentősége háttérbe szorul. Ez nem jelenti azt — mondotta hétfőn Berlinben a német katonai szóvivő, hogy egész sor más ponton is ne foly­nának meglehetősen heves har­cok. Ugyanekkor Keresnél is­mét bizonyos fokú nyugalom állt be. Az itt nagy erőkkel és számottevő áldozatok árán vég­rehajtott szovjet támadás ered­ménytelenül zárult le. A KOMMUNISTA PÁRT mosz­­kvai központi bizottságának legutóbbi határozata, amely a szovjet­ külpolitika decentralizá­lására vonatkozik, élénk érdek­lődést kelt világszerte­ A lon­doni Observer azt írja, hogy ennek a határozatnak célja szovjet commonwealth megte­remtése. A Svenska Morgenbly­­ded londoni jelentése szerint az egyes szovjet köztársaságok szé­­lesebb körű külpolitikai önálló­ságra vonatkozó szovjet terv azt célozza, hogy Moszkva a jö­vendő nemzetközi értekezlete­ken ugyanannyi képviselővel ve­hessen részt, mint a brit biro­dalom. Svéd megítélés szerint Moszkvában azt remélik, hogy külügyi szolgálatuk tervezett átalakítása külpolitikailag nagy gyakorlati hasznot fog jelenteni számukra. A Basier Nachrichten londoni tudósítója a tervezett decentra­lizációt ügyes propagandafogás­nak tartja. Minden jel arra vall, hogy Moszkva igyekszik megéde­síteni a keserű pirulát azoknak a köztársaságoknak, amelyeket be akar kebelezni, nevezetesen a három balti államnak. A propa­­gandaformula úgy szól, hogy a Szovjetunió tagjainak fogják te­kinteni ezeket az államokat, kül­politikai és honvédelmi tekintet­ben azonban bizonyos mértékű önállóságot élvezhetnek majd. Természetesen nincs szó olyan mértékű önállóságról, amilyen­­nyugateurópai felfogás szerint egy szuverén köztársaságot meg­illet és kell is, hogy megillessen. Moszkva lépése valószínűleg nem­csak arra irányuló kísérlet, hogy a balti államokban kedvezőbb hangulatot keltsen, hanem arra is, hogy csalétket vessen oda a Nyugatnak, amelynek számára a­ balti kérdés még nem oldódott meg teljességgel a „veszteség­ként való leírás“­ szellemében. Berlini jelentés szerint német politikai körökből is teljes figye­lemmel kísérik a szovjet külügyi szolgálatának átszervezéséről szóló híreket. A berlini vélemény szerint a terv lényege az, hogy a Szovjetunió nagyobb köztársa­ságai bizonyos államokban külön diplomáciai képviseletet fognak fenntartani. Ez a redszer, amint a Reuter-iroda egyik jelentése mondja, befolyással lehet a len­gyel szovjet viszályra is. Álta­lában véve Sztálin új fogásáról van szó — hangsúlyozzák Ber­linben —, mert az állítólag ön­­kormányzatot élvező szovjet köz­társaságok diplomáciai képvise­lői kizárólag Moszkvától kapnák utasításaikat. Számottevő körül­mény, hogy Londonban ezt a tervet éppen a lengyel—szovjet viszállyal hozzák kapcsolatba. Anglia ebben a szabályozásban, a jelek szerint, lehetőséget lát ar­ra, hogy megszabaduljon gond­jaitól, amelyeket a lengyelek az Atlantic Chartára való hivatko­zással okoznak a szövetségesek­nek, Moszkva pedig az általa kí­vánt hidat akarja megépíteni a lengyel kérdés megoldására. A DÉLSZLÁV - -l . 1-0. .... A..., a e .. j I ’ - ÁLL cli OUclll Srl’-Il cli.. ~ ■ í • lentés szeriit Mop.­ivóhoz’ for­dult a cseh-szovjet szerződéshez hasonló szerződés megköté­se céljából A Nemzetközi Sajtó Tudósító berlini jelentése sze­rint hétfőn a Wi­lelmstrassen kijelentették, hogy amennyire a berlini értesülések terjednek, a délszláv emigráns kormány ilyen lépést nem tett, a Szovjet azonban délszláv jelentkezés nélkül is nyilvánosságra hozta, hogy erről az emigráns kor­­m­ányról semmit sem ehet tudni. A német külügyminisz­térium részéről egyben rámu­tatnak arra is, hogy párhuzam állapítható meg a délszlávokkal A NÉMET TENGERALATTJÁRÓ MEGMENTI A VÍZ SZÍNÉN HÁNYÓDÓ REPÜLŐGÉP LEGÉNYSÉGÉT \ }lano^^mul^hiosharwk Y ‘i * • * •' *v * •’' '-- ..'•■■* . ■ ' ' ' 2Jís!s!L£LSÍ2SS!J£É!SÉJíÉ!I!£S!I1 Berlini jelentés a Balkánon decemberben és januárban megvívott partizánharcokról Tovább folyik a nagy csata a Marshall-szigeteknél­ ­ , . . . _ / -A. , ■ 3 .. *• - r * Az eddiginél is szorosabb együttműködés készül Portugália és Spanyolország között

Next