Esti Ujság, 1944. május (9. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-01 / 97. szám

Meglepetés a Nemzeti legújabb száma. VAS GEREBEN: Garasos arisztokrácia a nagy elbeszélő népszerű regénye. 50 fillérért kapható a magyar könyvpiacon. Remek szórakozás, ízes humor, tiszta irodalom! ISÜ U csap A plutokrata Stettinius és a szovjet barát Eden a szovjet­ problémáról tanácskoztak Londonban A Wilhelmstrasse szerint a megbeszélések eredménytelenek maradtak Az európai közvélemény meg­lehetős részvétlenséggel vette tu­domásul, hogy Roosevelt bizal­masa, Stettinius külügyi állam­titkár, Londonban tárgyal az an­gol kormány tagjaival. Az angol sajtó, hogy ráirányítsa a hazai közvélemény gyér figyelmét a ta­nácskozásokra, azt írja,, hogy az angol fővárosban valósá­gos ,,kis békeértekezletet“ tartottak. Ezzel szemben a stockholmi la­pok értesülései arra utalnak, hogy­­a konferencia egyetlen tár­gya­ a Szovjetunió volt. A bolsevista Oroszország ter­jeszkedése, fenyegető középeuró­pai és balkáni tervei a legna­gyobb mértékben aggasztják a felelős angolszász köröket és nyílt titok, hogy a londoni szűk értekezletet is ezért hívták öss­­sze, rította a megbízatásokat. Ez még jóval a japán-amerikai háború kitörése előtt volt, amikor Stet­­tiniusnak éppen elég gondot és működési tevékenységet jelentett az United Steel ve­zárt pozíciója. Az amerikai külügyi állam­titkár gazdag, sőt dúsgazdag jenki-családból származik. Apja — szorgalmas nemet őm­­­hez illően, akik néhány száz év­vel­ ezelőtt Stettin iiteinről ván­doroltak ki az Egyesült Aha­­­-.r­kba —, küzd lme s ifjúság Után igen szép vagyonra tett szert. Fiát­ mindenki é'pen meg akarta kímélni a r­e­hétségeltől és a legsimább, legolajozottabb életpályát igyekezett biztosítani neki. A korlátlan anyagi lehető­ségek mellett erre már azért is módja volt, mert fényes áll­ást töltött be az amerikai közélet­ben. Hosszabb ideig az ismert Morgan-bankház vezető tiszt­­viselője volt, majd az első világháború alatt rábízták az antanthatalmak ame­rikai bevásárlásainak adminisz­trálását. Később hadügyi állam-, titkárrá nevezték ki, ahonnan az amerikai gyufatröszt vezető­jévé lépett elő. san bekövetkezik a külügymi­nisztérium éléről és Stettinius foglalja el helyét. Ezzel az amerikai plutokrácia és mammutipar egyik pregnáns képviselője jut szinte korlátok­­nélküli befolyáshoz és szerephez az USA külügyi politikájában. Moszkvában már eddig nem néz­ték jó szemmel Stettinius kineve­zését külügyi államtitkárrá és fokozatos emelkedését az USA politkai ranglétráján, mert szov­jetellenes érzelmeket tulajdoníta­nak neki. Az egyik bolsevista lap már nyíltan is megvádolta a múltban azzal, hogy amikor a hadianyaghivatal vezetője volt, előnytelen elbánásban részesítet­te a Szovjetunióba­­ irányuló hadi­­szállításokat. Roosevelt bizalmasa Sztálin szándékait különöskép­pen jól ismeri Roosevelt legújabb külügyi munkatársa, az alig 43 éves Edward Stettinius. Azt mondják róla, hogy egy ízben ellátogatott Moszkvába is, ahonnan kiábrándultan és csalódva tért vissza az Egyesült Államokba. Más hí­rek szerint Stettinius sohasem volt szovjetbarát, sőt ellenkező­leg mindig , a legélesebben elítél­te a vörösöket s ebben a kérdés­ben is hű maradt származásához, plutokrata­ elődjeihez, és ahhoz a környezethez, amelyben élete ja­varészét töltötte. Mint minden amerikai nagyiparos, ő is kiván­csi volt a bolsevista „mennyor­szágra“. Ezért látogatott ki a Szovjetunióba. Gondolkozásmód­­ja, szociálisabb irtózása a haza­térés, után pedig még nagyobb­­lett a kommunizmustól és a bol-, sevista rendszer minden áldásá­tól. Ststtinins annak idején egyrészt Roosevelttel és az amerikai nagy­iparral való kitűnő kapcsolatai miatt került a külügyminiszté­rium külügyminiszterhelyettesi állásába, másrészt azonban azért, mivel­­­­ az elnök vele akarta ellen­súlyozni Hull külügyminisz­ter túlságosan szovjetbarát érzelmeit. Különben ,­régi barátja és ta­nácsadója Rooseveltn­ek. Már az­előtt is sűrűn fordult meg a Fe­hér Ház elnöki dolgozószobájá­ban, amikor még „csak“ az Uni­ted Steel, a legnagyobb amerikai nehézipari tröszt vezérigazgatója volt. Állítólag Roosevelt igen élvezi társaságát, fanyar megjegyzései­ért, nyers­ kijelentéseiért és egy­általán nem köntörfalazó taná­csaiért. Többször felvetette neki az ötletet,, hogy lépjen állami szolgálatba, illetve vegye át va­lamelyik fontos USA-hivatal leg­főbb vezetését, esetleg a hadigaz­dálkodás irányítását, de a fiatal iparmágnás mindannyiszor élhát . A fiatal külüsi© Fia meglehetősen rapszódikus, nyugtalan lélek és ezért mindig az ellenkezőjét cse­­lekszi annak, amit az apa ' ' akar. Be akarják íratni az előkelő és finnyás Hanvard-egyetemre. Ed­ward Stettinius azonban csak azért is egy félreeső, ismeretl­en kis virginiai egyetemre megy és ott végzi tanulmányait. Az apa elhalmozza fiát töméntelen dol­lárral, de ez­ a pénz nagy részét visszaküldi és a maga erejéből igyekszik megszerezni az egyetemi élet költségeit. Amikor pedig az apa egyene­sen ráerőlteti a busás zsebpénzt, sorra alapít különböző diákintéz­­ményeket és azokra költi pén­zét. Munkásegyesületekbe láto­gat el, vasárnapi iskolákban ,a­­nti és ifjúsági szövetségekben szónokol. Majd hosszabb­­európai tanulmány­útra megy, bejárja a nyugati és közép­európai­­ országokat, hosszabb időt tölt Németországban és Belgiumban, majd sor kerül­ a huszas évek végén szovjetorosz­­országi útjára is. Amikor­­hazatér, szülei leple­zetlen bánatára­­lytatj „kü­löncködését“. Fejébe veszi, hogy egészen alulról kezdi pályáját. Éppen ezért a General Motors-i vállalathoz órabéres munkásnak áll be. Huszonnégy cent órabért kap, ezért a fizetésért mintegy más­fél évig dolgozik a gyárban. A vállalat vezérigazgatója végéül is az apa sürgetésére kiemeli a munkások közül és font pozí­cióba akarja elhelyezni a M. irodáiban. Stettinius azonban hallani sem akar erről, azt azon­ban, hogy megszervezze a kon­szern jóléti intézményeit, öröm­mel elvállalja. A prezumptív kü­lügyminiszter Roosevelttel való kapcsolatai akkor kezdődnek, amikor az el­nök az amerikai munkástömegek rokonszenvének megnyerésére megindítja szociális reform­terveinek keresztülvitelét és az amerikai nagyipar egyszerre sürgősnek találja, hogy a túl­buzgó reformerrel felvegye a szoros érintkezést. Ki volna erre a feladata a legmegfelelőbb? — teszik fel a kérdést az ame­­rikai nagyipar párnázott ajtajai mögött. Kétségkívül az, aki ed­dig a nagykapitalizmus vezető tényezői között rendelkezik némi szociális múlttal, így terelődik a figyelem az ifjabb Szeffiniusra, akit felkérnek, hogy lépjen érintkezésbe Roosevelttel. Úgy látszik, már első találk­o­­zásukon jól megérteet­ték egy­mást, mert az elnök nem győzi dicsérni közvetlen munkatársai­nak az amerikai nagyipar kikül­döttjét. Sőt a jóviszony és jó­barátság annyira elmélyült kö­zöttük, hogy amikor megüresedik az United Steel vezérigazgatói széke, Roosevelt közbelépésére a fiatal Steftiniust hívták meg ebbe a nagy befolyást és hatalmasan védelmét biz­tosító állam­ba. Ekkor, még mindössze 37 éves. Az amerikai iparvilágban való­sággal lehetetlenségnek tűnt, hogy Valaki ilyen fiatalon máris ilyen k­i­állásba kerüljön. Roos­ azonban ro­m­b­a­n. A negyvenes évek elején a Fe­­h­ér Ház gazdájának sikerül meg­nyernie őt az állam feladatainak és rábízza a hadianyaghivatal vezetését. Ebben a minőségében az Egye­sült Államok hadigazdálkodásá­nak irányítását vette át s alig negyvenéves korára már az USA háborús politi­kájának egyik l­g".bh inté­zője, tényezője lett. » - -A kölcsön­ös­­bérleti törvény értelmében az Angliának, a Szov­jetuniónak, Kínának és a többi szövetséges államnak történő hadianyagszállítás és elosztás kérdésében az ő szava volt a döntő és szinte korlátlan hatás­körrel rendelkezett minden te­kintetben Roosevelt bizalmából. Az elnöki kjegy a múlt év szep­temberében még magasabbra emelte a­ fiatal iparmár mnást. Amikor Sumner Welles helyet­tes külügyminiszternek távoznia kellett állásából, Stettinius lett utódja. Nyílt titok az Egyesült Államok politikai köreiben, hogy Hull, az „öreg sas“ távozása hamaro­ Megbeszélések Londonban Ha min­hez igaz, akkor a lon­doni­­ tárgyalásokon Stettiniusnak alkalma volt meggyőzni a szov­jetbarát érzelmeiről közismert brit kartársát, Éden külügymi­nisztert arról, milyen veszélyeknek teszi ki magát Anglia a Szovjet tün­tető favorizálása és a Sztá­lin igényei előtt való folyto­nos meghátrálás miatt. Sok komoly és súlyos probléma került szőnyegre a londoni kül­ügyi hivatal párnázott ajtajai mögött, amelyekről London és Washington ma még némán hall­gat a nyilvánosság előtt, de ame­lyeket már meg kell beszélni négyszem között, mert a világ véleménye máris nem túlságosan hízelgő a sztálini rohamnak el­­lentállni képtelen Amerika és Nagybritannia irányában . ... Zsidómentés magyar irodalom Annak a hatalmas­­ reform­munkának keretében, am­ellyel a kormányzat a magyar szellemi életből minden idegen befolyást­­­ kiküszöbölni kíván, a vasárnapi hivatalos lapban újabb rendelet látott napvilágot. A rendelet célja a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói n­űveitől­­ való megóvása. Ennek értelmé­ben zsidó szerzők írói művét sokszorosítani, közzétenni és forgalombahozni nem szabad, tudományos tárgyú írói mű többszörösítésére és forgalomba­­hozatalára p­edig közérdekből ,a kultuszminiszter a miniszterel­nökkel egyetértésben adhat ''ki­vételesen engedélyt. A rendelt kimondja, hogy a zsidó szerzők műveinek a kiadó­nál, nyomdavállal­atnál, kereske­,­dőnél levő példányait a továb­biakban terjeszteni vagy köl­csönadni nem szabad, hasonló­képpen tilos az ilyen műveknek a közkönyvtárakból való kiköl­csönzése. Ezekről a művekről kimutatást kell beterjeszteni a sajtóügyek kormánybi­tosához, ezt­majd pedig megsemmisítés jából a Papircsipari N anyagbeszerzőnek kel­l­deni, amely a műveket .. zúzdába küldi s új papirca­­ állítására használja fel. A v delethez mellé v­el­e van ház és külföldi zsidó szerzők első-' számú névsora. \ HÉTFŐ, 1914 MÁJUS 1. -X. A tárgyalások nem ves­zttek eredményre? Mint a brit hírszolgálat je­lenti, Edward J. Stettinius, az Egyesült Államok külügyi ál­lamtitkára pénteken megbeszé­lést folytatott Eden brit kül­ügyminiszterrel és Gucev szov­jet­ nagykövettel, majd pedig újabb látogatást tett Churchill miniszterelnöknél. A miniszter­­elnökkel folytatott tanácskozá­sokon Stettinius kíséretének tag­­jai is résztvettek. Illetékes német helyről közült tájékoztatásul: Stettinius londoni megbeszé­léseinek befejezése után kiadott közleményt a Wilhelmstrassen tartalmi­lag rendkívül szegénynek ne­­vezik. Az egész közlemény­ mindössze csak azt a már régóta ismert megállapítást tartalmazza, hogy sok közös probléma van. A Wil­­helmstrassén hangsúlyozzák, hogy a közlemény szűkszavúsá­ga azért érdemel figyelmet, mi­vel ezeket a megbeszéléseket rendkívül nagy zajjal­ jelentették be és az egész világ tudja, hogy Stettinius feladata lett volna olyan nagy problémák rendezése, illetőleg megol­dása, aminő a közelkeleti olajkérdés, a haditermelés, a Földközi-tengeren feltartóz­tathatatlanul terjeszkedő Szovjet­­ Unióval szemben Nagybritannia biopoli­tkai helyzete. A Wilhelmstrasse kijelent szerint végső tényként megú­lítható, hogy az angol-an­kaiak táborában ma még t­lább vannak a megegyez mint valaha és Stettinius beszólásai végeredményben je­sen eredménytelenül v. .vi­tele. Mint a brit hírszol­gálat az Egyesült Államok külügyminisz­tériumának hivatalos közlemé­nye alapján jelenti, Edward Stettinius,­­az­ Egyesült Államok külügyi államtitkára jelenleg a Marokkóban fekvő Marakesben tartózkodik, ahol tárgyalásokat folytat Hat­rimán amerikai nagykövettel , Robert Murphyval, az Egyesül Államoknak jó szövetségesei földközitengeri főparan­csno­k­sága mellett működő kiküldött­jeivel. A közlemény a megbeszél­­ések tárgyáról nem emlékezik m­­eg és arról­ sem tesz e­mlítést, várjon Stettiniusnak szándéká­ban áll-e találkoznia de Gaulle tábornokkal. Cs. B. M ' AMIT­INDENK­NEK BREMEMNIMM TUDNIA KELL A polgármester közli, hogy a zsidók jegyeinek kicserélése a lakások szerint illetékes jegy­fióknál május 6-ig meghosszab­bítást nyert, úgyszintén eddig az időpontig a jogszabályokban megállapított közellátási men­tességet élvező zsidók ré­sére a HL. Lajos­ utca 34. szám alatt az igazolványok kiállítása május 6-ig történik. Illlllllllllllllllillllllllllltllil!!lllllillllllllllllllllllllllllllllllllílllllllllllllll||||||||iil!l|!li!|||||||||||!|f|||||||i|i||i||||||i|||||||||||||||||||||||||||||||f[||||||||||||||||||||||||||||||||||i|||||||, BaSion-es tiőrliakiáfok öskéresztény kés átöuíl raktáron állandóan nagy választék MAGYAR BŐRRUHÁZAT! ÜZEM, VIII., Rákóczi-űt 53

Next