Esti Ujság, 1944. július (9. évfolyam, 153-171. szám)

1944-07-18 / 160. szám

KEDD, 1944 JÚLIUS 18. -- --------------------------­ ............i at BTMaBr 11' s Isti téjsSf — AZ ISMERETLEN NÉMETORSZÁG Mik­es Ferenc riportsorozata mindarról, amit nem tudunk a mai Német Birodalomról is. A németek sem eszik soha csu­paszon a­ kenyeret. A legnagyobb nyomort azzal szokták jellemezni: „száraz" kenyeret volt kénytelen enni... A száraz alatt azt értik, hogy nem volt rajta vaj. A vaja­­zatlan kenyeret németül így hív­ják: trockenes Brot. De a vajas kenyeret sem eszik magában. Va­laminek kell még a vajas kenyé­ren is lennie: hússzeletnek, kol­básznak, sajtnak, túrónak, lekváro­ttak. Még a füstölt szalonnát is vajas kenyérrel eszik. Az ilyen vajas kenyeret, amelyen még va­lami van rákenve, középen ketté vágják, a két vajazott-tetézett fe­let egymásra borítják, összenyom­ják, zsírpapírba csomagolják és ez az örök, a hagyományos, az elma­radhatatlan Stulle, amiből minden aktatáskában 6—8—10 darabot ta­lálhatsz. Az elegáns női kézitás­kákban is Stullék húzódnak meg. Sőt egyszer találkoztam a karls­­horsti versenypályán egyik bará­tommal, akinek vállán át sárga bőrszíjon elegáns bortasak lógott és abban nem távcső volt, hanem ő Stulle. Pedig kár ezt a kenyeret még tetézni, mert olyan jó kenyérfélé­ket sehol sem sütnek, mint itt. A hófehér, foszlós tejeskalácstól, amit itt szintén kenyérnek (K'k.­chenbrot) neveznek, egészen a ko­romfekete Pumpernickelig, átlát­hatatlan skáláját kapni a kenyé­r­­féléknek minden boltban. Ma­ia, az Ur 1944. ás a nagy háború ötö­dik évében. A sokféle kenyér A fehérkenyérféleségekbe nem tesznek főtt burgonyát, mint ná­lunk, csak egyes fajtákhoz ke­vernek burgonyalisztet is a tész­tába. A barna- ás félbarnafélesége­ket szürke kenyérnek ((Graubrot) nevezik. Nekem legjobban a rozs­­kenyérféleségek ízlenek, amelye­ket előbb 5—6 napra kell hever­­tetni és csak akkor kapják meg igazi zamatjukat. Imádom a rozs­dafa kenyeret és a Kräuterbrot nevű rozskenyeret is, amelybe porrátört, illatos gyógyfüveket kevernek. Nagyon finom a három Knacke­­kenyérféleség is. A D-Knackbrot fehérlisztből készül, kb. 16 cm. hosszú és 5 cm. széles vékony la­pocskák. Keletien tésztából sütik. A D-jelzés a Delikatesse rövidí­tése, magyarul csemege Knücke­­kenyér volna a neve ennek a vilá­gos­szürke, ropogós kenyérnek. Van H-Knücke-kenyer is, ezt tel­­jesen kiörölt ro­slisztből sütik. A harmadik, a K-Knäckebrot csak abban különbözik tőle, hogy finomra őrölt köménymagot ke­vernek a tésztájába. És hányféle zsemlét ismernek a németek!? Nagyon finom a kis, kerek, fekete rozslisztből sü­tött zsemle is, amelyet „cipész­­inasnak” (Schusterjunge) hívnak. Komiszkenyeret is árulnak min­den boltban, egész szabályszerű ka­tonai komiszkenyeret, amelynek a neve a Kommissionsbrot (bizottsági kenyér) rövidítéséből származik. A múlt század közepén u. i. a hadsereg nem maga sütötte ke­nyerét, hanem azok a községek és városok látták el kenyérrel a ka­tonákat, amelyekben éppen állo­másoztak. A leszállított kenyér minőségét mindig külön katonai és polgári tagokból álló bizottság (Kommission) vizsgálta felül és innen származik a neve. Hogy milyen ceremóniával és milyen ravasz ínyencséggel bánnak a kenyérrel, arra elég talán a kö­vetkező példa: Vendéglőben ma is úgy tálalnak az ember elé egy adag sajtot, hogy (persze jegyek ellenében) hozzá­tesznek vajat, egy szelet fehér ke­nyeret, egy szelet Pumpemichelt és egy Knachebrotot is — no meg néhány hónapos retket (télen is!). A fehér kenyeret meg kell vajazni, kevés sajttal tetézni, azután lefedni a Knache-kenyérrel, ennek felső fe­lét a maradék vajjal és sajttal te­tézni és végül ráborítani a fekete Pumpernichelt. A háromfajta ke­nyér, a vaj és a sajt így valami nagyszerű egységgé olvad össze. És az egész belekerül 70 pfennigbe... „A westfáliai szent- szárom­ság4* A kenyeret — csak a hosszúkás cipókat kedvelik — nagyon vékony­ra szeletelik és az a fontos, hogy a szeletek teljesen egyenletesek és egyformák legyenek. Minden ház­tartásban találhatsz ezért kenyér­szeletelő készüléket, kenyérfűrészt, vagy más különleges kenyérkést. A munkát azonban meg is takarítha­tod, mert a boltokban tökéletesen egyformára szeletelt kenyeret is árulnak a gyári csomagolásban. A Pumpemichelt meg csakis szele­telve kapni. Még ha külföldre ex­portálják különleges konzervdobo­zokba forrasztva, akkor is már sze­letelve van. (Különösen Amerika importált rengeteg Pumpernickel­­konzervet a háború kitöréséig.) Egyébként Westfália a Pumper­nickel hazája, ahol már évszázadok óta háziiparszerűen, de gyárilag is készítik. A híres westfáliai sonká­val és a Steinhägerrel (cudar erős, de nagyon finom pálinka) együtt a „westfáliai szentháromságot’­ alkot­ja. Érdekes, hogy ezzel a profani­­zált „szentháromsággal” még temp­lomban is találkoztam. A westfáliai Soest városkában van egy gyönyörű gótikus dóm és annak egyik nagy ablaktáblája — színes üvegből csi­­náltan — az utolsó vacsorát mu­tatja. A középkor megkapó naív­­sága úgy sugárzik le erről a kép­ről, hogy csak úgy gömbölyűdik tőle az ember lelke. A színes ablak­képen Jézus és az apostolok west­fáliai mállón vacsoráznak: óriási nyers sonka fekszik az asztalon és Pumpernichelt esznek hozzá és Steinhäger­ isznak! A soesti szé­kesegyházat eltalálta ugyan egy angol bomba és most bizony nem oly megragadóan szép ez a darab ittfelejtett középkor, mint amikor ott jártam, de a „westfáliai utolsó vacsora­” mégsem pusztult el. Ttlig idejében kivették az egész ablakot és biztonságba helyezték. A vaj fontos szerepe A vaj nemcsak a kenyérrel, illet­ve a Stullékkal kapcsolatosan ját­szik szerepet, de ez a legfontosabb zsiradékfélesége is Németország­nak. Nem szeretik az olvasztott zsiradékokat, a disznózsírt sem. De egyébként is mindig a tehén fedezte Németország­­ étzsírszü­kségletének legnagyobb részét, így például 1938-ban az étzsírszükséglet 45%-át a vaj fedezte, 30%-át a margarin, olaj és más növényi zsiradékok és csak 25% -át az olvasztott állati (disznó, liba stb.) zsír. Ma, 1944- ben még inkább a vaj javára toló­dott el az arány, mert 60%-ot fedez a vaj, kerek 23%-ot a margarin és olaj és csak 17%-ot az olvasztott állati zsír. A háború alatt igen erő­sen fokozták ugyan az olajos mag­vak termelését (1939-hez viszonyít­va 600%-kal), de még mindig na­gyon mellé, sőt alárendelt szerepet játszanak ezek a sajtolt olajok a vaj mellett. Vajjal sütnek és főznek. A disznózsírra azt mondják, kelle­metlen szaga van és nehezen emészthető. A tepertőt nem ismerik és nem is eszik. Ahol mégis van hentes, aki disznót öl és héjat olvaszt ki, ott sem árusítják a tepertőt. Hor­dókba gyűjtik és szappangyáraknak adják el, vagy baromfit etetnek vele. Tehát nem ismerték és nem ismerik ezt a fogalmat sem: „tíz deka tepertő”. Kiló helyett font De nem ismerik a deka kifejezést magát sem. A 10 dekát, még 100 gr formájában sem ismerik úgy, hogy az valamilyen mennyiségegységfélét jelentene. Minden olyan esetben, amikor mi 10 dekát ,— mint mini­mumot — vásárolunk valamiből, akkor ők ISV2 dekát, 175 grammot vesznek. A boltban nem 100 gr vaj van például már készen csomagol­va, hanem 125 gr és még az élelmi­szerjegyeken is így van beosztva a vaj, a sajt, a zsír stb. (Sőt vannak 62,5 és 30 gr-os sajt jegyek is.) Ennek a furcsaságnak az az oka, hogy a németek most nem használ­ják si­tly mért­éknek a kilogrammot, hanem a fontot: 14 font — 175 gr. Bevezették ugyan 1933 óta hivatalo­san a kilogrammot, de 11 esztendő alatt sem tudott meghonosodni. A húsárakat ma sem kg-ként jelzik a hivatalokban, hanem 500 gr.kint. Miért? Mert 500 gr . 1 font, így írják ki más áruknál is az árakat. Egy mázsa (Zentner) alatt 50 kg­­ot értenek és a 100 kg-os mázsát duplamázsának (Doppelzentner) mondják. Ha valaki 1 kg kenyeret vásárol, akkor 2 fontot kér és nem 1 kg, hanem % font lisztet vásá­rol. A kilogramm kötelező beveze­tésével tulajdonképpen semmi sem változott. Csak „lefordították” a fontot 500 grammra és a font tört­részeit megfelelő grammokra. De a gyakorlatban senki sem kér S11 kg-ot, hanem 5 fontot és mindenki változatlanul t1 font vajat vásárol és nem 105 gr-ot,­­ 100 gr-ot pedig eszébe sem jut kérni senkinek sem. A kilogramm letette a fegyvert a régi font előtt. A folyékony napsugár A deci kifejezést sem ismerik. Jó német szót használnak: Zehntelliter — tizedliter. Németországban tehát senki sem kér „két decit tisztán”. De nem kér két tizedlitert sem tisztán. Szódával sem. Mer­t itt a bor sokkal szentebb valami, mint nálunk: úgy a szőlő­­termelésben, mint a pincészetben, mint a fogyasztásban. A bor itt nem arra való, hogy a test folya­­dékveszteséget pótolja és azt a célt sem szolgálja, hogy becsípjen, vagy berúgjon tőle az ember. Arra a tö­ményebb szesz való. Elsősorban az ú. n- kom, ami magyarul rozspálin­­kát jelent. Rendszerint sörrel isz­­szált, mégpedig felváltva: egy po­hár (Molle a sörös pohár neve) sört, azután egy pohárka Kornt, azután megint egy Mollet, megint egy Kornt és így tovább, amíg a kí­vánt hatást el nem érték. A sört magát is keverik és pedig sörrel. Ez úgy értendő, hogy nemcsak egy ,„Molle hell”-t, tehát egy pohár vi­lágost („eine kühle Blonde”-nak, „hús szőkének” is mondják) isznak, vagy egy pohár barnát (eine Molle dunkel), hanem igen kedvelik a „Halb und halb”-ot, a fele-felét is: fele világosba fele barna, esetleg maláta sört töltenek és így kever­­ten isszák. Nagyon kedvelik óriási lapos kelyhekbe töltve az ú. n. fe­hér sört is (nem árpából, hanem búzából készül) és ebbe egy pohárka málnaszörpöt kevernek. Ezt csak nyáron isszák és tényleg ez a leg­kitűnőbb hűsítő ital. Node, visszatérve a borra, ismé­­telten meg kell állapítanom, hogy a■ németek számára ez a legszen­tebb ital. Folyékony napsugárnak nevezik és szinte külön tudomány­­nyá terjesztették a borivát. Csak a palackbort ismerik. Hordóból nem mérnek ki bort. Mindenkinek büszkesége az a palackgyjtemény, amely a pincéjében van. Mindenki csak 4—5 fajtára esküszik, de leg­feljebb tízfélét tart a pincéjében és a maga borát mindenütt és min­denhol a­z első kortyra, csukott szemmel is felismeri: megmondja pontosan, melyik évben szüretel, téli és melyik szőlőben termett. (Folyt, köv.) ^ Motorkerékpár­­ szerelőt, vas és fémeszter­­gályost, kerékpár­­műszerészt, perfekt gyors- és gépírónőt, köny­velőnőt, raktárnokot magas fizetéssel felvesz Mátra motorkeré­pár­gyár. Hunyadi-tér 9. , Siraky ­ Szigorlati tanfolyam nyílik meg orvostanhallgatók részére A Magyar Távirati Iroda je­lenti : Az orvosi munkaerők felhasz­nálási kormánybiztosának kezde­ményezésére folyó hó 24-én or­vos szigorlati tanfolyam nyílik meg a tudományegyetemek or­vosi fakultásain. A részvétel kö­telező mindenkire, akinek leg­alább 9 lehallgatott féléve van, vagy­­szigorló orvos. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, kísér­jék figyelemmel az erre vonat­kozó rendelkezéseket és készül­jenek fel arra, hogy július 20-tól 22-ig a délelőtti órákban a lecke­­könyvük szerint illetékes orvos­kari dékáni hivatalban jelentkez­niük kell. 5 Az OTI tájékoztatója a magán­orvosok igénybevételével kapcsolatban Annak a felhívásnak kiegészí­téseképpen, amelyet ez orvosi munkaér­ők felhasználásának­ kormánybiztosa a budapesti na­pilapokban megjelent közlemény szerint az OTI tagokhoz és az or­vosokhoz intézett, az OTI a kö­vetkezőket hozza az érdekeltek tudomására: Ha valamelyik OTI biztosított vagy annak igényjogosult csa­ládtagja Nagybudapest (élelme­zési jeggyel ellátás szempontjá­ból Budapesthez tartozó) terüle­tén magánorvost azért vesz igénybe, mert illetékes körzeti orvosa nincsen, az OTI az orvosi kamarai díjszabásban megállapí­tott összeg 75%-át a biztosított­nak az igénybevett magánorvos által kiállított igazolás ellenében azonnal megtéríti. A magánorvos által felírt gyógyszerről szóló vényt (recep­tet) az igényjogosult lakóhelye szerint illetékes fiók felülvizsgáló orvosához kell benyújtani, akinek igazolása alapján a gyógyszert bármelyik gyógyszertár az Inté­zet terhére szolgáltatja ki. Ha a betegnek valamilyen ok­ból nem áll módjában a magán­orvos által írt receptet annak el­készíttetése előtt az illetékes fióknál a felülvizsgáló orvossal láttamoztatni, a gyógyszert csak saját költségén készíttetheti el, de ekkor a gyógyszer árának megtérítése végett utólag kell az illetékes fiók felülvizsgáló orvo­sától igazolást és a fióktól a költ­ségek megtérítését kérni. Az illetékes fiók címe bárme­lyik gyógyszertárban megtud­ható. Ha biztosított betegsége ke­resőképtelenséget okoz, táppénz­­utalványát a magánorvos által kiállított orvosi értesítés alapján az illetékes fiók felülvizsgáló or­vosa állítja ki. Kéri az Intézet a magánorvoso­kat, hogy ha véleményük szerint az Intézet biztosítottja kereső­képtelen beteg, ezt orvosi értesí­téssel igazolják és a keresőképte­len járóbetegeket felülvizsgálat és táppénzkiutalás céljából, a fekvő betegeknél a hozzátartozó­kat bejelentés céljából a legköze­lebbi intézeti fiókban működő fe­lülvizsgáló tisztviselő orvoshoz utasítsák. (MTI) A h­onvédtörvén­ynek ítéletei A m. kir. honvédtörvényszék ide­gen államok javára elkövetett hűt­lenség, illetve kémkedés büntette miatt elítélte: 1. Bucur Illést, mert a honvéd­ség mikénti kiegészítésére, továbbá védelmi rendszerünkre vonatkozó adatokat árult el, 15 évi fegy­­házra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggeszté­sére, valamint illetőségi helyét ki­véve, a határsávból való kitiltásra. 2. Terán (Cerán) Tódort, mert idegen állam területére szökött, ott a honvédség mikénti kiegészíté­sére, továbbá védelmi rendsze­rünkre vonatkozó adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hiva­talvesztésre és politikai jogai gya­korlatának ugyanily tartamú fel­függesztésére, valamint az illető­ségi helyét kivéve, a határsávból való kitiltásra, 3. ifj. Pajor Gyulát, mert egy idegen állam területére szökött és ott kémkedésre vállalkozott, majd egyes helyőrségeinkre vonatkozó katonai titkot képező adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, valamint illetőségi helyét kivéve, a határsávból való kitiltásra, 4. Gugy Ambrust, mert katonai építkezésünkre vonatkozó katonai titkot képező adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesz­tésre és politikai jogai gyakorlatá­nak ugyanily tartamú felfüggesz­tésére, valamint az illetőségi he­­lyét kivéve a határsávból való ki­tiltásra, 5. Diószegi Józsefet, mert egy idegen állam területére szökött, ott katonai titkot képező adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére, valamint a határ­sávból való kitiltásra, G. Cserezán Gyulát, mert­­ egy idegen állam javára teljesítendő kémszolgálatra vállalkozott, a ha­sonló szolgálatok teljesítésére má­sokat is rábírt és egyik fontos szervünkre vonatkozó katonai tit­­kot képező adatokat árult el, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesz­tésre és politikai jogai gyakorla­tának ugyanily tartamú felfüg­gesztésére, valamint a határsávból való kitiltásra, 7. Todorján Jánost, mert egy idegen állam területére szökött és ott védelmi rendszerünkre vonat­kozó katonai titkot képező adato­kat közölt, 15 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jo­gai gyakorlatának ugyanilyen tartal­mú felfüggesztésére, valamint az illetőségi helyét kivéve, a határ­sávból való kitiltásra. 8. Gar­zó Pétert, mert védelmi rendszerünkre vonatkozó adatokat árult el, továbbá egy idegen állam javára kémkedésre vállalkozott, 12 évi fegyházra, hatévi hivatal­­vesztésre és politikai jogai gyakor­latának ugyanily tartamú felfüg­gesztésére, valamint a határsávból való kitiltásra. Valamennyi ítélet jogerős. (MTI) Német, dán tárgyalások a két ország közti árucsereforgalom­ról Kopenhága, július 18. (Német Távirati Iroda) Az elmúlt napokban a német és a dán kormány megbízottai tárgya­lásokat folytattak Kopenhágában a német és dán árucsereforgalom tár­gyában, Dánia fokozza fontosabb mezőgazdasági termékeinek kivite­lét, ugyanakkor német részről je­lentékenyen fokozzák az év elején előirányzott vas- és vasáru­cikkek előállítását. (MTI) A Kékes Szálló sajnálattal közli kedves vendégeivel, hogy üzemét július hó 16-én beszüntette. A­ Ierazgatós­ágr.

Next