Esti Ujság, 1944. július (9. évfolyam, 153-171. szám)

1944-07-19 / 161. szám

Száséves A MAGYAR VASÚT Felhívás a közönséghez történelmi adatgyűjtésre A Magyar Középponti Vasút­társaság 1846 július hó 15-én adta át a forgalomnak Magyarország első gőzüzemű vasútját, az engedé­lyezett pest—pozsonyi vonalnak pest—váci szakaszát. Alig két év múlva, 1946 július 15-én lesz tehát száz esztendeje annak, hogy Ma­gyarországon az első gőzüzemű vasu­tvonal megnyílt, megelőzve ez­zel Európa több országát. A magyar vasút századfordulóját a MÁV díszes külsőségek között óhajtja megünnepelni. A Center­­­Márium alkalmából többek között a magyar vasút történetének össze­gyűjtésével és a történelmi anyag­nak összes szakmunkában való ki­adásában maradandó emléket akar állítani a MÁV igazgatósága a ma­gyar vasút százéves fennállásának. A vasútnak keletkezésére és mű­ködésének kezdetére vonatkozó ada­tok azonban, sajnos, a 48-as sza­badságharcban és az azt követő abszolutizmus idején nagyrészt meg­semmisültek, úgy­hogy a magyar vasút hőskorára vonatkozó törté­neti értékű adatok csak hiányosan állanak rendelkezésre. Ugyancsak hiányosak a magyar vasutak fejlő­désére az 1867-es kiegyezés utáni időkből, főként pedig az 1870-es és 1880-as évekről rendelkezésre álló adatok. A MÁV éppen ezért azzal a kéréssel fordul a nagyközönség­hez, hogy otthonában, családja és ismerősei körében nézzen utána: nincsenek-s birtokában a magyar vasútakra vonatkozó régi írások, tervek, fényképek, könyvek, fel­jegyzések, adatok stb., amelyek a centennáriumi ünnepség és az ez alkalommal kiadandó mű szempont­jából felhasználhatók volnának. A MÁV igazgatósága kéri, hogy az említett iratokat, képeket stb. esetleg csak betekintés végett küld­jék be postán az „Igazgatóság El­nöki Hivatala" címére (Budapest, VI., Andrássy­ út 75., I. em.), vagy Kerkápoly Iván főtanácsoshoz (ugyanott) s közöljék, hogy a ren­delkezésre bocsátott anyagot a MÁV-nak, illetve a m. kir. Közle­kedési Múzeumnak véglegesen át­­engedik­. Bolsevista bandák garázdálkodnak Észak-Finnországban Helsinki, július 19. (Német Távirati Iroda) Az utóbbi időben bolsevista indáknak Észak-Finnországban smételten elkövetett terrorcse­­ekményeivel kapcsolatban azt ír­­a az Ajan Suunta című finn lap, hogy ezeknek a bolsevisták által megtám­adott elszigetelten fekvő alvaknak a lakói a szó valódi ér­elmében proletároknak nevezhe­­ők. Szegényes kunyhóik oly messze vannak az arcvonaltól, hogy egyáltalában nem szolgál­tatnak menedékül a katonák szá­mára. Ennek ellenére a vörös hadse­reg bandái felégetik a lakóháza­dat és vadállati kegyetlenséggel gyilkolják le a védtelen asszo­­nyokat és gyermekeket. Ezek a szörnyűségek — állapítja meg befejezésül a lap — beszédes bi­zonyítékai a Szovjetunió igazi szándékainak, amely nem eléged­nék meg a kivételezett osztályok megsemmisítésével, hanem kiir­taná a finn népet azokig a leg­szegényebb proletár­okig, akiknek egyetlen bűne, hogy a finn nép­hez tartoznak. (MTI) Engedélyhez kötötték az utazást Romániában BUKAREST, július 19.­ ­ (Magyar Távirati Iroda) Romániában figyelmeztetik az utazni szándékozókat, hogy a vas­út az összes vonatokra és vona­lakra csak utazási engedély előze­tes felmutatása után adhat ki je­gyeket. SZERDA, 1944 JÚLIUS 19. -- Trópusi hőségben tombol a harc Berlin, július 19. Az Interinf a következőket je­lenti az olaszországi hadszíntér helyzetéről: A Livorno térsége ellen inté­zet angol-amerikai nagy támadás trópusi hőségben folytatódott. A harcok hevessége óráról-órára nőtt. Erős páncélos alakulatok vonultak szakadatlanul a német állások ellen, de sehol sem tud­ták azokat áttörni, bár egyes he­lyeken sikerült betöréseket el­­érni. Estefelé az elkeseredett küzdelem a Perignano—Porsacco - Montecastello—Uzigliano—Buc­­ciano-vonalon megálloit. A harcok másik súlypontja a Tiberis két oldalán húzódó sza­kaszra esett. Itt szintén erős páncélos kötelékek nyomultak a német állások ellen, nyomukban pedig több gyalogsági hadosztály vonult zárt sorokban, míg a tü­zérség sűrű tűzfüggönyt igyeke­zett vonni a német állások mögé. A támadás azonban meghiúsult a németek összpontosított tüzér­ségi tüzén. Az angolok egy he­lyen sem tudtak terepet nyerni. A harcok harmadik súlypontja hétfőn ismét az adriai szakaszon volt, ahol a lengyel zsoldos kö­telékek egy angol páncélos had­osztály támogatásával ismét tá­madásra indultak Osimo teréből. A támadást nagyszámú üteg és erős bombázókötelékek erőtelje­sen támogatták. Több órás rend­kívül súlyos harc után, amely­­ben a lengyelek érzékeny veszte­ségeket szenvedtek, a német utó­védcsapatok kiürítették Offagno hegységet és visszavonultak a tu­rnét erőknek a várostól két­ kilo­méterre északra álló zöméhez. A támadókat itt a német gépfegy­verek pusztító tüze fogadta s megállította a lengyeleknek és angoloknak további előrenyomu­lását. 23 brit páncélos szétlőve a csatatéren maradt. (MTI) Megkezdték a Kis Balaton lecsapolását A szabályozóra in­ka iszapelárasztással fenyegeti a keszthelyi öböl fürdővendégeit KESZTHELY, július 19. A mocsarak kiszárításával kapcsolatban sor került mosta­nában a Keszthely és Balaton­szentgyörgy közötti hatalmas lápvilág, az úgynevezett Kis-Balaton mocsarainak lecsapolására és kiszárítására is. A cél ugyanis az, hogy minél több terület, amely mezőgazda­ságilag használhatatlan, alkal­massá kel tenni arra, hogy az eke megmunkálhassa, vagyis mindazokat a területeket, ame­lyek eddig, sok évszázad óta, csak végnélküli nádasok és vad­madarak zavartalan birodalma volt, most mezőgazdasági mű­velés alá lehessen fogni és ezzel megnöveljük az ország termőte­rületét. A Kisbalaton lecsapolásának nagy munkálatai már megindult." . Ezt a munkát nem nézi jó szem­mel az Országos Természetvé­delmi Tanács. Ennek oka az, hogy a lecsapolási munkálatok veszélyeztetik a Kisbalaton nagyszerű madárvilágát, a sokszázezer mindenféle ritka víziszárnyast kiteszik otthoná­ból, a fészkelő helyeket elpusz­títják és a ritka madárfajták egyszerűen eltűnnek hazánk te­rületéről. sk N­E­T\ nemeskócsag alkonya A Kis-Balaton egyik világra­szóló nevezetessége a nemes­­kócsag, ez a tündéri szépségű nagy madár, amely mint valami fehér álom száll a zöld mocsa­rak titokzatos világában. Ma már meglehetősen ritka­, de a Kis-Balaton mocsaraiban és az ország egyik-másik lápjában még fészkel egy­­egy pár. A kócsagon kívül különféle,, gé­mek, íbiszek, vadkacsafajták, rit­ka vizimadarak és emlősök nagy tömegei élnek a régi mocsárban, amely a természetbúvárnak, de a vadásznak is élményszerű szóra­kozást kínált, ha veszélyes vizi­­útjaira elindult ingó lélekvesztő­­jén. A mocsár lecsapolását a Kis- Balatonba folyó és onnan a Ba­latonba távozó Zala-folyó med­rének igénybevételével hajtják végre. Erre a célra a Zala med­rét mélyre kotorták, hogy ezzel sebesebb sodra legyen és elvigye magával a mocsár álló vizeit. Ezt a víziszállítást el is végzi a munkába fogott Zala, de egy­úttal kárt is okoz, amennyiben balatoni torkolatát teletölti min­denféle hordalékkal, elsősorban iszappal, amelyből naponta ren­geteg mennyiséget szállít a Ba­latonba. A keszthelyi öböl egyes részeiben máris méteres iszaptenger borítja a Balaton fenekét, amelyen eddig a fürdésre igen kedvező selymes balatoni homok feküdt. Ez az iszap rontja a für­dést, piszkossága és bűze pedig elzavarja a fürdőzőket. A Bala­ton nyugati végének egész parti része most tele van a Zala által hordott iszappal, úgyhogy tar­tani lehet attól, hogy a Keszthely előtti parti szakasz teljesen eltö­­m­ődik, hajózni sem lehet benne és így nagy költséggel kotrási munkálatok válnak majd szük­ségessé. Országos érdekből... Alkalmunk volt beszélgetni az Országos Természetvédelmi Ta­nács vezetőségével erről a kér­désről és a következő felvilágosí­tást kaptuk: " Ha az ország mezőgazda­­sági érdekei úgy kívánják, hogy fel kell áldozni egy ilyen ősi, páratlan értékű lápbirodalmat, mi meghajlunk­a fontos érdekek előtt. De biztos-e az, hogy a le­csapolt lápból jó termőföld lesz, amely állandóan befogható a földmívelés szolgálatába? Mard közvetlen tapasztalataink vannak ennek ellenkezőjéről. A múlt században óriási költséggel és munkával lecsapolt Ecsedi-láp he­lyén keletkezet egyik nagybir­toknak tulajdonosa, akinek az egykori mocsárbirodalom helyén ma kétezer holdas birtoka van, éppen arról panaszkodott, hogy területe a lecsapolás és ki­szárítás ellenére is időnként használhatatlan, elárasztják a vadvizek, amelyek némely évben méter magasan áll­nak a vetések vagy legelők fe­lett és így kétezer holdja néha majdnem teljes terjeddé­kében használhatatlan. — Ha a Kis-Balaton esetében is hasonló veszedelmek állhat­nak elő, akkor kár végigvi­ti ezt a nagy munkát a sok k­ő­­séggel, mert a kiszárítás —­gy látszik — csak ideig-óráig t­űzi mezőgazdaságilag használha­­juk az ilyen területeket, azután megint csak a víz lesz úrrá egy­­kori birodalma felett és egy­szerre vége lesz minden földmű­velésnek. Az Ecsedi-láp példája tehát óvatosságra int és meggondolásokra késztet. Nem kár-e esetleg megölni egy ritka látványosságot és idegen­forgalmi és tudományos kincset, hogy néhány évtized múltán is­mét visszatérjen a régi állapot, amikor azonban már késő, mert az elüldözött gyönyörű madár­világot már nem lehet többé visszatelepíteni. Az Országos Természetvédel­mi Tanács köréből származó szaknyilatkozat szerint tehát könnyűszerrel el lehet puszu­­­l esni egy ősi természeti ritka­ságot, de ugyanakkor nem lehet biztosítani, hogy az ennek elle­nében elért eredmény tartós és biztosi marad. Mindenesetre fájó, hogy a Kis-Balaton világszerte nagyhírű madárvilága eltűnő­ben van, mert ezzel a Balaton élete és látnivalói is szegényeb­bek lesznek, de a magyar tudo­mányos élet is helyrehozhatat­lan kárt szenved. (p. h. r.) 227 • /futod' f . Litrmemnstadt Varsó Habseh Petrikau^ • Jtara cemschau Siedlice ’ 'lukáe Radzyn ffolrtn 'A~ Luniny~ -­­ ^ fi'nszk. • jf-— P­resztlitovszk Rajtom' NÉMET BIRODALOM f . LubUn sOstroviec , r*zm or a V fik i -? ka!inkouics/\ Turov j i Czenstochova • Kiekse e Beuthen Sajidomir* • Xrasznilt Zamosce. o Kattorfbz Odprlwrg «Krakh .Rozvadov • Kuzmtcs• ' - \ " ■= 1? / « ’ -j - 1 / Csytorijsz* ^ ^ * léseken • r.M/* Reichshof */' Luck Szokat \ubn!0 , Rovno ‘oroszfen • Malin edorográd-s Radomis/ Neusatz larnóvy • áorhce , / • V fsztreg j / /ciet- RavaRuszkaf Rremenec szepetorka •zsiterrur V* \ # • # • I /Sorodon Lemberg Brodt Zasz­ai Ser die SRI Pásztor Savók.* 9 *h°CSO' paraz ^aro!tonsiant* f Rozjatin V DO/77bor'Jtryhobics JJ V R A 23 N S­ZLOVÁKJA podn^JsácsacJ t . ,Zoti/o" (dnarár\^TMesn*Jf£)„iszfau&\ I ^ ernenn jaJszt„ Rassa\ Rutnok VoliP Atrska/c Munkács, w jXobmed & M A (kyA RD R S Z Jy *Eger •Nyíregyháza \_Rono 4 ! &^UaaPeS^ JlebreeenTM'*"* Máromarussziger A Zsaskir wes/n (/mart Vapnyarka^-R áagvoron too m pn/> A KELETI HADSZÍNTÉR Amerikai túlsúly a drettonwoodi valutaértekezleten LISSZABON, július 19. (Német Táviratai Iroda) A Diario da Man­ha külpolitikai szerkesztője a következőket írja a hrettonwoodi valutaügyi értekez­­lettel kapcsolatban: Bár Morgentau azt állítja, hogy az értekezleten résztvevő 44 állam szép példáját adta az egységnek és minden nehézséget áthidalt, a semleges megfigyelőnek azonban más a benyomása, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy milyen nehézségeket támasztottak minden vonatkozásban a szovjet képvise­lők. Egyébként Amerikának gondja volt rá, hogy a világ aranytarta­lékainak fele Amerikában marad­jon. Az értekezlet határozatai sze­rint a háború után az Egyesült Államok lennének a világ leg­nagyobb gazdasági és pénzügyi központja. Mindez nem akadá­lyozza meg azt, hogy már most ne gyakoroljanak heves kritikát az Egyesült Államokban az amerikai tervekkel szemben és ne kérdez­zék, hogy miképp fog ez tovább haladni? (MTI) Új japán helyettes tengerés­zti miniszter Tokió, július 19. (Német Távirati Iroda) A tengerészeti minisztérium nyi­vá­nos­ságra hozta Takazumi Ok altengernagynak Savamoto tenger­nagy utódjául, helyettes­ tengeré­szeti miniszterré történt kinevezé­sét. (MTI)

Next