Esti Ujság, 1944. augusztus (9. évfolyam, 175-193. szám)
1944-08-04 / 175. szám
Budapest, 1944 KILENCEDIK ÉVFOLYAM, ls. SZ. SZERKESZTŐ- 600 KIADÓHIVATAL SZÍNHÁZJEGY. C. UTAZÁSI IRODA: BUDAPEST, H.,. JÓZSEF-KBT, POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK SZ.t m.tíz Főszerkesztő: RAJNISS FEREN ARA FILLÉR ELŐFIZETÉSI ARA EGY HÓNAPRA 5.— PENGŐ, HÁROM HÓNAPRA 15 PENGŐ, EGYES SZÁM ARA HÉTKÖZNAP 20 FILLÉR. — A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL TELEFONSZÁMA: •1—444—61. r Churchill és a szárnyasbomba Irja: RAJIMSS FLRENC Az angol miniszterelnök rendkívül hosszú beszédében részletesen beszámolt az első német megtorló fegyver hatásáról és igen érdekes számadatokkal próbálta bizonyítani, hogy Anglia népét nem törheti meg a hadviselést forradalmasító szárnyasbombák bevetése a döntő küzdelembe. Winston Churchill az első világháborúról írott emlékirataiban fényesen és világosan közölte figyelmes olvasóival, hogy a háborúban az eredmény a fődolog s az adatok és jelentések meghamisítása éppen olyan fegyve az ellenség leküzdésére, mint az ágyú és a harckocsi ... Ennek az elfogadható álláspontnak figyelembevételével érdemes kissé behatóbban foglalkozni Churchill pontosnak mondott állításaival. A brit birodalom háborús vezére azt jelentette a londoni parlament piachelyiségében tartott ülésén, hogy a folyó hét kezdetéig összesen 5340 német szárnyasbomba robbant Anglia területén s megölt 4735 embert és megsebesített 14.000 szigetországi lakost. Jelentette azonban Churchill azt is, hogy aszárnyasbombák 17.000 házat teljesen romokba döntöttek és 800.000 házat többékevésbé megrongáltak . . . Nincs semmi szükség magasrangú katonai tudásra ahhoz, hogy a józanítéletű ember Churchill „beismerő“ vallomásának gyöngéit felismerje. Ha a nagyvilággal közölt adatokat egy gyors összehasonlító vizsgálat alapjának elfogad,juk, akkor csodának minősíthető aránytalanságra bukkanunk a szárnyasbomba hatásában. Kiderül ugyanis a közölt öt számadatból, hogy egy Angliára eredményesen kilőtt szárnyasbombára 0.88 halott, 2.62 súlyos sebesült, 3.18 földigrombolt ház és 150 megrongált ház jut . . . Azt kellene tehát elhinni, hogy egy-egy felrobbant szárnyasbomba átlagosan 153 ház körzetében pusztít, de úgy, hogy csak három ház dől össze és csak 2—3 ember sebesül meg súlyosan — egyetlen halálos áldozat mellett!... A londoni házak lakóinak átlagos sűrűségét figyelembe véve, 153 házban 1224 ember él a külső lakónegyedekben, vagyis 1224 londoni lakos kerül váratlanul halálos veszedelembe, amikor egy szárnyasbomba felrobban s mégis csak egy hal meg közülük három összedűlt és 150 megrongálódott házban ... Ilyen kedvező arányszámot még az előre jelzett légitámadásoktól sújtott városokban sem lehet felfedezni... Churchill szerint a 800.000 megsérült angliai házból 400.000-et "legalább lakható állapotba"* helyeztek, amiből nyilvánvalóan az következik, hogy 400.000 ház részben, vagy egészben lakhatatlan. Valószínűtlen azonban, hogy az angol építőipar néhány hét alatt a házak százezreit tudta volna tatarozni, mert a gyakorlati tapasztalat nem bizonyítja ilyen óriás vállalkozások lehetőségét. A háborús helyzet, az anyag- és a munkáshiány jól ismert korlátokat szab a nagyarányú építkezések elé. Az első világháború két esztendejében, Londonban 30 házat építettek és 10 békeesztendő alatt is csak 152.135 új házzal gyarapodott az angol főváros. Nagylondonnak egymillió háza van s Angliának összes lakóháza nyolcmillióra becsülhető, tehát a német megtorló fegyver az összes házak 10 százalékát rongálta meg a bevetés közel fekvő napja óta ... A szigetország titkait féltékenyen őrzi az angol kormány s a belső lelki, megrendülésről ritkán szivárognak át megbízható hírek a La Manche-csatornán, de Churchill beszéde sok mindent elárult a rideg és kegyetlen valóságból. A Vl tökéletes siker! Az európai szárazföld élet jogait védő seregek és országok rendíthetetlen kitartása megérleli az időt s elmélyíti a hatást a szárnyasbombák döntő jelentőségű nagy rohamához. Ezért állíthatjuk meggyőződéssel, hogy a háború kedvező fordulata és a győzelem — a jó idegek kérdése!... Kik újabb igényjogosultak lakásra? A szövetségesek katasztrofális hajóvesztesége a Szájna-síbőrben a————n .... ........................... ■ ■' ' _ ■ »■ ' Változatlan hevességgel tombol a nagy csata Varsóért A német csapatok az arcvonal minden szakaszán elhárító sikereket értek el Eredményes támadóvyilalkozások a Márnátok előtereken BKRUV, aug. 4. Az Interinf jelenti a keleti arcvonal harcairól. Míg a keleti Kárpátok hágói irányában nem csökkenő erővel tovább tart a bolsevista nyomás, addig a Kárpátok előterében német vadászosztagok és páncélos harccsoportok számos sikeres támadó vállalkozást hajtottak végre s több helységet visszafoglaltak a bolsevistáktól. A Sambortól nyugatra lévő térségben is sikeres elhárításukkal tűntek ki a német páncélosgránátosok s 15 nehéz szovjet páncélos kilövése után a német védelmi szakaszok teljes mértékben megállták helyüket. Különösen súlyos harcok fejlődtek ki szerdán a kora reggeli órákban a Visztula—San háromszögben, ahol a bolsevisták erős páncélos kötelékekkel és gépesített egységekkel támadtak. Szűk arcvonalon folytatott többórás küzdelem után néhány kilométernyi térnyereségre tettek szert a bolsevisták, ellentámadással azonban újra visszavetették, illetve hatásosan felfogták őket. A szovjet több kísérleete, hogy a Varsótól délkeletre lévő hosszú Visztula szárnyon új hídfőket alkosson, azonnali ellenlökéssel véresen összeomlott. Ebben az elhárító sikerben jelentős részük volt a német légierő csata- és mélyrepülőegységeinek. A repülők bombáikkal és fedélzeti fegyvereik tüzével mély támadásokban 13 páncélost, hét rohamlöveget, mintegy száz járművet és számos teljesen megrakott átkelő naszádot semmisítettek meg. Egy Varsótól délkeletre lévő hídfőnél az esti órákban még élénk harcok folytak. Erős szovjet nyomás Varsótól keletre Nagy-Varsó térségében a német védelmi erők sikeresen megállták helyüket a bolsevistáknak délkeletről, keletről és északkeletről indítót számos összpontosított támadásával szemben. Varsótól délkeletre fő harci állásokba vonták vissza az előretolt német biztosító csapatokat. Egyes bolsevista partizán csoportoknak azt a kísérletét, hogy a varsói harci térségben szabotázs cselekményeket hajtsanak végre, a helyi rendőrségi erők gyors beavatkozása a bandákra nézve vert veszteségekkel meghiúsította, Varsótól északkeletre páncélgránátosok lendületes támadó-i sokkal az erős szovjet ellenállás ellenére is elfoglalták Radzymin helységet és a várost a varsói védőövezetbe kapcsolták. A bolsevisták itt igen nagy vérveszteségeket szenvedtek. A Varsótól keletre és északkeletre lévő harci térségben SS- páncélos gránátosok kemény elhárító harcokat vívtak gépesített bolsevista kötelékekkel. Többórás mérkőzés után mindenütt megtartották a német állásokat. A szovjet e harci szakaszon szerdán összesen 23 páncélost vesztett. Mint várni lehetett, az augustivéi erőd déli szegélye és a Vilkoviski térsége közti az egész arcvonalra nehezedő szovjet nyomás szerdán különösen erős volt. A bolsevistáknak itt hét újonnan idevezényelt lövészkötelék és két páncélos hadtest segítségével sikerült mintegy nyolc kilométeres szakaszon nyugati irányban viszszanyomni a német állásokat. Miután német tarackok találatával sikerült kikapcsolni egy szovjet piáncélos elhárító zárt, egy páncélos német harci kötelék észak felől lendületes ellen"öléss"! szárnyba támadta a bolsevist-'ket, így megállították a szovjet támadást. I Véresen összeomlott öt szovjethadosztály támadása Narvánál Vilkoviskitől északkeletre is súlyos harcok fejlődtek ki. Ezek egy része a szerda esti órákig még nem fejeződött be. A bolsevisák itt megkísérelték egy német páncélos kötelék bekerítését és megsemmisítését, a német páncélos erők azonban valamennyi frontális támadás elhárítása után kemény, többórás küzdelemben hátukat ismét szabaddá teték. A német légierő páncélos csatarepülőgépei hatásosan támogatták őket. Míg a légierő fedélzeti fegyvereivel és bombatelálatokkal 17 szovjet páncéloz tett harcképtelenné, addig páncéllövegek és páncélvadászok 25 to