Esti Ujság, 1944. augusztus (9. évfolyam, 175-193. szám)

1944-08-04 / 175. szám

PÉNTEK, 1944 AUGUSZTUS 4. A török döntés felvetette a Dardanellák nemzetközi ellenőrzésének tervét A világsajtó érdekes megvilágításban a török lépési és annak várható következményen BERLIN, aug. 4. (MTI) A törökök a németekkel való diplomáciai kapcsolatok megsza­kításával flagráns szerződéssze­gést követtek el — állapítja meg a német külügyminisztérium szó­vivője. Szaradzsoglu hivatalos állásfoglalásával kapcsolatban, mely a török lépést igyekezett igazolni, megállapította a szó­vivő, hogy Szaradzsoglu csupán német-török megnemtámadási szerződésről beszélt, míg a ba­rátsági szerződésről nem em­lékezett meg. A török politika Szaradzsoglu miniszterelnöksége alatt letért Menemendzsoglu vonaláról, aki­nek sikerült Törökországot a szabadság és függetlenség útján megtartania — folytatta a szó­vivő, majd kitért Törökország­nak Angliához való viszonyára. Azokkal a meleg szavakkal, ame­lyeket Szaradzsoglu az angol­török viszony bensőségességének és az angol szövetségi hűségnek szentelt, különös ellentétben áll Churchill legutóbbi beszéde, aki ironikus, lekicsinylő hangon em­lékezett meg Törökországról és arra az esetre, ha Törökország háborúba keverednék, csak an­y­­nyit ígért meg mellékesen, hogy Anglia támogatni fogja" Török­országot. Azzal kapcsolatban, hogy Szaradzsoglu beszédében feltűnő módon csak alig néhány szóban tért ki a Szovjetúnióra, a szóvivő utalt arra, hogy a tö­rök kormány közvetlenül a dön­tés után nyomban szabadon bo­­csátotta Papén német nagykövet két szovjet merénylőjét. Ez az intézkedés világosan mutatja, hogy milyen erők rejtőzködnek a török döntés mögött — jelentet­te ki a szóvivő és egy másik jel­lemző tünetként rámutató t­v United Press hírügynökség egy­i jelentésére, mely a török kérdés kapcsán felvetette a Dardanel­lák nemzetközi ellenőrzésének tervét, ami elsősorban természe­tesen a szovjet befolyásnak nyitna utat. A jövő majd meg fogja mutatni, meddig fog Tö­rökország eljutni a politikai füg­gőség és az esetleges területi megszállás útján. A szövetsége­seknek nyújtandó török támasz­pontok lehetőségére is utalt a szóvivő. Németország várható reakciójára vonatkozólag pedig csupán arra a kijelentésre szorít­kozott, hogy konkrét megállapí­tásokba, állásfoglalásokba és jö­vendölésekbe nem bocsátkozha­­tik. Arra a kérdésre, hogy Német­ország szövetségeseire milyen kihatással lehet a török-német kapcsolatok megszakadása, a szóvivő azzal a kijelentéssel vá­laszolt, hogy ezt nem tudja. Törökország nem számíthat Anglia hálájára és hogy Anglia a hadbalépésig jogosultnak tartja magát újabb és újabb hűbéres szolgálatok követelésére. A lap ezután szó­­szerint így folytatja: 1 — A török nyilatkozatok cá­folják a háborús szándékot és megállapítják, hogy a további fejlemények teljesen Németor­szágtól függnek. Ez azt jelenti, hogy fejüket a homokba dug­ják. Nem kell jósnak lenni ah­hoz, hogy megállapíthassuk, mi­lyen alakulást fognak venni a törökországi események — Né­metország magatartásától füg­getlenül —, ha ott nem lesznek olyan férfiak, akik a kinyilat­koztatott békeakaratot érvény­re is tudják juttatni. Az e­s­s­e­n­i Nationalzeitung egyebek közt a következőket írja: — A török politika tévútra siklott ki. Nem lehet kétséges, hogy a szövetségesek nem fognak, megelégedni csupán csak a diplomáciai kapcsolatok meg­szakításával, hanem támasz­pontokat követelnek és követelni fogják, hogy a ten­gerszorosokat nyissák meg a szövetséges hadiflotta számára. Ennek a kívánságnak a telje­sítése viszont nyílt támogatását jelentené az ellenséges hadveze­tésnek. Németország nyugodtan várja — fejezi be cikkét a Na­tionalzeitung — meddig megy el a török politika ön­ámítása valódi érdekei tekintetében. Svájc képviseli Németország törökországi érdekeit BERLIN, augusztus 4. Illetékes német helyről közlik tájékoztatásul. A Wilhelmstrassen egy kér­désre válaszolva közölték, hogy Németország törökországi érde­keit a kapcsolatok megszakítása után Svájc képviseli. (MTI) Politikai amnesztia Törökországban ANKARA, aug. 4. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A török nemzetgyűlés amnesz­tiatörvényt fogadott el a politi­kai foglyokra vonatkozóan. Ez az amnesztia azokra az angol,­ szovjet és amerikai állampolgá­rokra vonatkozik, akiket a tö­rök igazságügyi hatóságok az ál­lam biztonságának megsértése miatt elítéltek. Ennek megfele­lően Papén német nagykövet merénylőit is szabadon bocsátják, akiket annak idején súlyos bör­tönbüntetésre ítéltek. A döntés előtt pár nappal 21 török cég került a fekete listára SZÓFIA, aug. 4. (Német Távirati Iroda) Egy isztambuli jelentésből kitű­nik, hogy szövetséges oldalról milyen kényszereszközökhöz fo­lyamodtak Törökországgal szem­ben. A jelentés szerint néhány nappal ezelőtt még 21 török cé­get helyeztek feketelistára a szövetségesek. (MTI) A német-török szakítás a világsajtó megvilágításában rikai államok számos példá­jából, amelyek szintén angolszász nyo­másra szakították meg kapcso­lataikat Németországgal. A tö­rökök valószínűleg néhány nap múlva megtudják majd,,hogy katasztrofális hibát követtek el a török politika alapvető programja értelmében. Az angolszász bolsevista nyomás tulajdonképeni oka az v­olt, hogy támaszpontokat létesíthessenek Törökországban. Roosevelt és Churchill — bár hosszú késede­lemmel — teljesíteték azt a kö­telezettségüket, amelyet Sztálin­nal szemben Teheránban vállal­tak­ Törökország kiszolgáltatását a Szovjetuniónak. Törökország igen komoly végzet felé halad, amelytől kívülről senki sem tudja megóvni, — írja a lap.­­ A Berliner Börsen-Zeitung úgy véli, egy török sem keres­teti országának javát azoknak a hatalmaknak oldalán, amely hatalmakat nehéz diplomáciai és katonai küzdelemben kellett legyőznie az állam alapítójának, amikor a török jogok érvénye­sítéséről volt szó. A lap ezután megemlíti, hogy " A világ közvéleményét minden bizonnyal meglepte a török par­lament döntése a Németország és Törökország gazdasági és diplomáciai viszonyának megsza­kításáról. A megjelent kommen­tárok valamennyije azt hang­súlyozza, hogy Törökország erős nyomás hatása alatt cseleke­dett. A sajtókommentárokat alábbiakban ismertetjük: az Berlin, Churchill és Roosevelt kiszolgáltatták T­örök­országot a Szovjetnek Berlin, augusztus 4. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A német sajtó hűvös tárgyila­gossággal ír Ankara lépéséről, amellyel szövetségeseinek nyo­­mására megszakította kapcsola­tait Németországgal. A Berliner Nachtausgabe erről szóló cikkét a következő címfelirat alatt közli: kiszolgáltatás a Szov­jetuniónak" és az Angriff, a nemzetiszocialista párt berlini estilapja szintén rámutat arra, hogy Molotov szovjet külügyi népbiztos 1940 őszén Berlinben tett látogatása alkalmával a Pardanellákat Moszkva számára követelte, de Né­metország ehhez nem járult hozzá. . A lap hangoztatja, hogy lépésé­nek következményeit Törökor­szágnak kell viselnie( majd eze­ket írja: — Miután Törökország most behódolt az angolszászoknak és a bolsevistáknak, most már csak azt a napot kell várnia, amikor új barátai megkezdik szándékaik megvalósítását. A Berliner Nachtausgabe vé­leménye szerint Ankarában és Isztanbulban megállapíthatják,­­ mit várhat Törökország a jövőben a dél- és középame­ isti Ujsóf Tok*ió: Szovjet, angolszász fenyegetések Törökország elhatározásában TOKIÓ, augusztus 4. Törökország a közel öt év óta tartó háború folyamán már több ízben állott a hadbal­épé­s ki­kényszerítése előtt — kommen­tálja a Tokio Sinbun a német­török kapcsolatok megszakítá­sát. A lap a továbbiakban meg­állapítja, hogy Törökország a Szovjetuniónak a Balkánon és a Földközi-tenger vidékén való befolyása miatt megváltoztatta semleges magatartását és en­gedett szovjetorosz szomszédja fenyegető hatalmának. A dön­tés meghozatalában a Szovjet­unió fenyegetései ugyanolyan fontos szerepet játszottak, m­int az angolszász fenyegető­sk.­­ (MTI) Ankara: Törökország nem avatkozik be a háborúba ANKARA, aug. 4. (TP) A Tan és Tasvili Eskiar nevű istanbuli újságok a török lépés­sel foglalkozva arra a megálla­pításra jutottak, hogy Törökor­szág nem fog a háborúba be­avatkozni mindaddig, amíg nem támadják meg. A lapok vélemé­nye szerint a politikai helyzet úgy fog alakulni, hogy Törökor­szág középhelyet fog elfoglalni egy hadviselő és egy nem hadvi­selő ország között. A reggeli la­pok hangsúlyozzák Törökország­nak azt a készségét, hogy elmé­lyítse a szövetségesekkel való együttműködését, ami közé a Né­metországgal való diplomáciai kapcsolatok megszakítása is szá­mít. A „Tanin“ című újság tudni véli, hogy a nagy nemzetgyűlés pénteken megkezdi körülbelül 15 napos nyári szabadságát. Svájc: Törökországot arra kény­szerítik, hogy a tenger­szorosokat nyitva tartsa az orosz flotta számára­ BERN, augusztus 4. (Német Távirati Iroda) A Basler Nachrichten rámutat arra, hogy Törökország a máso­dik világháborúban lábhoz tett fegyverrel a várakozás politiká­ját folytatta s úgy látszott, hogy legfeljebb a kockázat nélküli végső menetben akar résztvennit. A szerdán elhangzott török kor­mánynyilatkozatok azt mutat­ják, hogy Ankarában még nem adták fel ezt a reményt, de a Németországgal való diplomáciai szakítás folytán ez a remény nagyon csökkent. Különösen az a kockázat fenyegeti Törökor­szágot­, hogy a tengerszorosok­ban barátságos flottalátogatáso­kat kap s ezeket a hajókat ne­héz lesz kitessékelni. Valószínű, hogy Törökország nem annyira a zöldasztalnál vár­ható sikerekre számít, hanem inkább erős szövetséges nyomás következtében maradt alul. A londoni sajtó fanyarul édeskés visszahatása a török elhatározá­sokra nem nagyon mutat arra, hogy ezt a nyomást brit részről gyakorolták. Ha pedig orosz nyo­másról van szó, akkor feltehető, hogy a döntő kérdésben orosz­­értelmű megoldás jött létre, mert a Földközi-tenger keleti részének a pro­,'-imájáról van szó, amely az Arábia, Perzsia, India és Keletázsia felé vezető tengeri út bejárata. Más szóval Visinszkij döntő ankarai látoga­tása alkalmával olyan­­ megálla­podásra bírta Törökországot, amely arra kényszeríti, hogy a tengerszorosokat a háború ide- MEGHÍVÓ az Esti Ujság Lapkiadó Részvény­­társaságnak 1944. évi augusztus hó 16-án déli 12 órakor. Budapes­ten, VIII., József-körút 5. szám­, III. emeleten tartandó RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÉRE, amelyre a részvényeseket tisztelet­tel meghívja Budapest, 1944 augusztus 2 án Az Igazgatóság. Tárgysorozat: Az alapszabályok 15. §-ának mó­dosítása aképpen, hogy az igazga­tóság legalább 4 és legfeljebb 10 tagból áll. * Figyelmeztetés: Azon részvénye­sek, akik a közgyűlésen résztvenni kívánnak, tartoznak részvényeiket a szelvényivvel együtt a vállalat pénztáránál (Bpest, VIII., József­­körút 5. sz. II. em.) legkésőbb a közgyűlés napját 3 nappal megelő­zőleg letétbe helyezni.

Next