Észak-Magyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-02 / 174. szám

f wwin.v­wwr wiúZEUM Ma 10 oldal • Tervmelléklet • Egész heti rádióműsor iSZAKMAGMORSfflG Mükola, 1948 augusztus 1. vasárnap Ára 60 fillér V. évfolyam —174. szám Megszükotott az első magyar olimpiai ! SZAK­ÁSITS ÁRPÁD lesz az új köztársasági elnök A Magyar Dolgozta Pártjának központ bizottsága kibrott« . . IwiBrzo bizottsággal, a nagybudapesti kerületi titkárokkal megyei nfrtt't?” *?“ kai és más felelős pártfunkcionáriusokk­al, ülést tartott * ^ párttitkárok-Rákosi Mátyás beszámolója alapján foglalkozott a köztársasági .in­t ! mondását elődéző kérdésekkel és határozatot hozott amely szerint tLmV i «» és elfogadja a köztársasági elnök lemondását, helyS tel­es Ak*' k­l^ngyi/eadésétpolitikai * köztársa«gi elnök lemondásával kVcsota? s ta­ri­tett erejét és szilárdságát bizonyítja. Fokozott éberségre hívja fel , k®" Dolgozók Pártját és . többi á.m.kr.ill.s g .*.£"? de még teljesen meg nem semmisített belső reakciós erők újabb provokációs ter­veivel és aknamunkájával szemben.­­ Tekintve, hogy a július 30 án megtartott pártközi értekezlet egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a köztársasági elnök tisztségére a jelöl­tet az ország legnagyobb és legerősebb pártja,­­a MDP adja, a kibővített köz­ponti vezetőség köztársasági elnökül Sz­akasits Árpádot jelöli. # I Az angol rádió Csornoky hazaárulásáról Az angol rádió tengerentúli adásában jelentette, hogy Csornoky­­Viktor a magyar di­plomáciai szolgálat rejtjeles ,kulcsát kiszolgáltatta az amerikaiaknak és bizalmas jelentésben számolt be a kairói angol és amerikai követségnek a magyarországi viszonyokról.­­­r Az első tervév mérleg© írta: VAJDA IMRE az Országos Tervhivatal elnöke Az első tervevet befejeztük és el­mondhatjuk, hogy a hároméves terv éles fegyvernek bizonyult a magyar demokrácia kezében, hírnél erősebbé vá­lt a demokrácia , a reakció tábo­rának megbontása, fő erőinek meg­semmisítése a munkásosztályon be­lül a marxizmus-len­inizmus teljes diadala és a Magyar Dolgozók Dák­jának megalakítása révén —annál eredményesebben tudta a megszilár­duló népi demokrácia ezt a fegyvert forgatni: a nép javára, a kizsákmá­nyolók kárára. Mi a mérlege ennek az esztendő­n­ek? Iparunk, amely ma már túlnyomó részben és döntő jelentőségű ágaiban a népi demokrácia tulajdonába ju­tott, jelentős mértékben kiheverte a fasiszta háború okozta sebeket és veszteségeket, átlagban már az első év alatt megközelítette a béketermelés mértékét és néhány százalékkal túl­teljesítette a tervet- Emellett a terv sikeres végrehajtása során mind job­ban domborodik ki új jellegzetessége, amellyel felszámoljuk ipari függősé­günket Németországgal szemben, ki­fejlesztjük és modernizáljuk finom­­iparunkat és ezzel előretörünk a fej­­lett népek élvonala felé. Az első terv, év vége az egész magyar ipart hatal­mas, átfogó átszervezés és racionali­zálás állapotában találja és ezen be­lül folyt a most első szakaszában­ le­záruló m­unkaverseny a termelés ki­­szélesítéséért, a minőség javításáért, az önköltség csökkentéséért. Mezőgazdaságunk az első tervév folyamán ugyancsak nagy mennyisé­gi és minőségi­ változásokon ment ke­resztül, a nitult aszályos esztendő ká­ros következményeit jelentős mérték­ben leküzd1©, a vetésterület növelésé­vel, a belterjesebb művelést igénylő növények fokozott termelésével, ál­­latáld­ományána­k a szokásos évi átla­gokat meghaladó gyarapításával, fo­kozódó, bár m­ég távolról sem elégsé­­­ges műtrágya-felhasználással biztosí­tott, a termelt javak összmennyisé­­gtértek­eűeelését és az ezidőszerint ren­­da Bcenvre álló becslések szerint az érté­ke — 1947. januári árakon számítva — meg fogja haladni a tervelőirány­zatot. De a terv végrehajtása minő­ségi változásokat is eredményez me­zőgazdasági termelésünk sze­rkezeté­­ben. Már az első tervév utolsó hónap­jainak fokozódó üteme megmutatta, amit a második és harmadik tervét még erőteljesebben fog kihangsúlyoz­ni, hogy a népi demokrácia beruhá­zásai a kis- és középparaszti gazda­ságok erein keresztül szolgálják mindenek előtt a dolgozó nép érde­keit. Amit a paraszti munka ered­ményesebbé tételének érdekében te­szünk, az egyszersmind gyöngíti a falu kizsákmányoló elemeinek, a ‘Spe­kulánsnak és kutaknak szerepét és szabadítja fel fokozatosan a dolgozó parasztságot a falusi kapitalizmus nyomása alól. a terv első évforduló­ja a falut is mozgásban találja: az erősen szaporodó gép- és traktorállo­­mások, öntözőrendszerek és falvak százainak bekapcsolása az ország vil­l­­amos hálózatába, a demokrácia hathatós támogatása a falusi általá­nos szövetkezetek és a földbérlőszö­­vetkezetek számára, a kábák gyara­podásának fokozódó igénybevétele, mezőgazdaságunk fejlesztésének érde­­kében; mind megannyi eleme annak a fejlődésnek, amelyben dolgozó pa­rasztságunk milliós tömege­ a mun­kásosztály erőteljes és eredményes vezetése mellett valóban és véglege­sen felszabadulnak de gazdáivá vál­nak a magyar földnek. Gazdaságunknak talán egyetlen ré­sze sem szenvedett a fasiszta hábo­rúban olyan szörnyűséges csapásokat, mint közlekedési hálózatunk. Ma, az első tervév végeztével vasutaink na­gyobb személy- és megközelítően­­ugyanolyan nagy áruforgalmat bo­nyolítanak le, mint békében, a Duna szele mind több hajó ormán lobog­tatja a magyar zászlót, légiforgal­mu­nk messze meghaladja a békebelit. Posta és telefonhálózatunk, moder­nebb, mint valaha és nem játékszer, hanem a szakember-utánképzés gyö­nyörű eszköze az Úttörők köztársasá­gának budai gyermekvasútja. De még ha játékszer lenne is, nem csillan-e fel benne első ízben a magyar törté­nelemben az út a szükség világából a szabadság világába! Rendkívüli büszkeségünk, hogy mindezt, termelő apparátusunké­a­, hatalmas bővülését és eredményes kihasználását, a nemzet beruházott vagyonának jelentős növelését és a nemzeti munka átszervezését olyan úton valósítottuk meg, amely a szo­cializmus felé vezet és amelyet a dolgozó nép életszínvonalának jelen­tős emelkedése kísér. Az ipari mun­káság reálbére, életszínvonala egy év leforgása alatt több mint 26 szá­zalékkal emelkedett — de e ponton is túlléptük a tervelőirányzatot! A falu népe is jobban él, többet fo­gyaszt és gyorsabban gyarapodik, mint valaha. A kizsákmányoló osztá­lyok visszaszorítása, a kizsákmányo­lás megszüntetése gazdaság szocia­lista szektorában alig felbecsülhető, tartalékokat juttat­ott a dolgozó nép kezére. Nemcsak az, hogy többet ter­meltünk, hanem az is, hogy a ter­melt javakból kevesebbet tudtak a ki­zsákmányoló rétegek a maguk szá­mára kisajátítani, emelte a dolgozók életszínvonalát, tete életüket embe­ribbé, nyitotta meg előttük a kultúra, a szellemi fejlődés és tanulás biro­dalmát. Az első tervév során többet fordítottunk szociális beruházásokra, iskolákra és népi kollégiumokra, kórházakra és lakásépítésre, mint amennyit előirányzatunk tartalma­zott és hogy az új tervévet az eddig­­többségükben nem állami iskolátk ál­lamosítása vezeti be, népi dem­okrá­­­iánknak nemcsak nemcsak politikai, hanem gazdasági megszilárdulását is jelképezi, íme, ez az első tervév mertes­". Fordulat éve volt, hatalmas fordula­té a magyar nép évszázados harcá­ban szabadságáért, függetlenségéért, jólétéért. Az első tervév gyarapította erőnket, megszilárdította népi de­­mokratikus rendszerünket és olyan állásokat biztosított a halódó erők számára, amelyekből kiindulva sike­resen fejleszthetik az első tervév eredményeit a most induló második időszakba­n, a terv crkzítőzéseinek végleges biztosításáig. | ---------------------------------------------------------------------------==% I A MUNKA Irta; Juhász Gyula Én őt dicsérem csak, az élet anyját; Kitől jövendő győzelmünk ered; A munkát dalolom, ki a szabadság Útjára visz gyász és romok felett. A gyárkémény harsogja diadalmát S a zengő sínen kattogó vonat. A béke ő, a haladás, igazság, Mely leigázza a villámokat. Nagy városokban, végtelen mezőkön ! A dala zeng és zúgni fog örökkön, Míg minden bálvány porba omol itt. Én őt dicsérem csak, az élet anyját, Kinek nővére Szépség és Szabadság. S kinek világa most hajnalodik.

Next