Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1948-12-01 / 279. szám

,s: - ‘ ' MISKOLCI Miskolc, 1948 december 1. szerda Ára 60 fillér V. évfolyam. — 279. szám. Kat évre ítéltek egy miskolci nyilas kereskedőt Diósgyőr fasiszta rendőrkapitányát ítélte el a népbíróság Üdvözöljük a Demokratikus Nők második Világkonferenciáját! Irtat Ducsay Jolán a Második világháború befejez­ővel a világ erői két táborra osz­lattak. Egyik oldalon a Szovjet­unióval az élen a népi demokrá­ciák országai harcolnak a béke biztosításáért, a másik oldalon az imperialisták, az Amerikai Egye­sült Államok vezetésével új fasiz­­iáz­ssal akarják háborúba sodorni a világot. Hazánkban rend és nyugalom­ban, népi demokráciánk gazdasá­giig és politikailag megszilárdult, mindennapi kenyerünk biztosítva van. De ha körülnézünk, azt lát­unk, hogy nem messze tőlünk a Hősi görög nép vívja szabadság­­harcát a nyugati imeprializmussal, távolkeleten a kínai néphadsereg ízarcol az imperialista elnyomás el­len. Hasonó harcok színhelye Vietnam, Indonézia és Palesztina ?*,. Az egész világ haladó emberi­ cége együttérzéssel figyeli ezt a arcot ugyanúgy, mint nyugaton ■* spanyol szabadságharcos nők és férfiak megkínzott ezreinek ven­­ítvé­­sét,­­vagy a francia bányászok kosi küzdelmét. Nem egy nép, ha­nem a világ elnyomott dolgozóinak küzdelméről van szó, a szabadság­­vágy harcol az elnyomás, az erő­­szak­ ellen, a demokrácia harcol a imperializmus ellen. Ilyen körülmények között jöttek létr e világ minden részéből ,a szabadságért és haladásért küzdő iszonyok Budapesten, hogy meg­beszéljék a tennivalókat e nagy küzdelemben. A világháború után a­ nők­­rájöttek arra, hogy nem­­csak speciális női követelésekért kell küzdenünk, hanem az egyete­mes emberi haladásért is. És min­den országban tömörültek az asz­­szon­yok a demokratikus nöszövet­­■tegekben, amelyeket az 1945 no­vemberében Parisban alakult Nem­zetközi Nőszövetség fog össze. Az Afed találkozón 40 ország asszo­­n­yai vettek részt és azt a célt tűz­ték ki, hogy a világ összes demo­­rrat­ikus nőit harcra egyesítik a nép­ők szabadságáért, a háború, a nyo­­mor ellen vívott küzdelemben. A Nemzetközi Nőszövetség ma már 90 ország közel 100 millió asszo­nyát állítja csatasorba a béke, a haladás eszméinek győzelméért, biztosításáért. Az imperialisták az új fasizmust szervezik, hogy a világot meg­rontsák, újabb háborúba sodor­ják a népeket. A még befolyá­suk alatt álló országokban sül­­­lyed a dolgozók életszínvonala, nő a nyomor és az elégedetlenség. Budapesten december elején a De­mokratikus Nők Világkonferenciá­ja tárgyalni fog mindezekről a kérdésekről s megtárgyalja, mik a haladó női világfront jövőbeli fela­datai ezzel kapcsolatban. A konferencia eredményességét biztosítja, hogy itt vannak a világ fep,harcosabb haladó asszonyai. Itt­­vannak Nina Popova vezetésével a kitűnő szovjet asszonyok, akik részt vettek a szocialista­­ország építésében és a nagy Honvédő Há­borúban bebizonyították, hogy mél­tók azokhoz a jogokhoz, amelye­ket­ a Szovjetunió törvényei biztosí­­tottak számukra. Ezek a hős szov­­jet viszonyok elmondják majd, he­­tegen építik a­­háború pusztításaiból kiemelkedett hazájukat, s utat mu­tatnak a világ asszonyainak a to­vábbi küzdelemben. Itt vannak az imperialisták által támogatott haza­­árulók ellen hősi küzdelmet­ folyta­tó görög nők, a derék kínai asszo­nyok, akik több mint egy évtizede harcolnak a gyarmati elnyomás el­­len. Eljöttek a francia és olasz nők, akik hazaáruló kormányaikkal állnak harcban, de eljöttek ameri­kai asszonytársaink is, hogy el­mondják, milyen hazug eszközökkel próbálják őket szembefordítani a nagy Szovjetunióval. S eljöttek a spanyol nők, akik majd beszélnek arról, hogy hazájukban a nők ezrei sínylődnek Franco börtöneiben. A kongresszus nemcsak a nők, hanem az egész haladó­­ emberiség szempontjából óriási jelentőségű. Ma az egész világ asszonyai, leá­nyai Budapest felé fordítják figyelő tekintetüket, várva a kongresszus munkájának eredményeit, határoza­tait, amelyek figyelmeztetésül szol­gálnak majd mindazok számára, akik a világ békéjét veszélyeztetni Jisosz­­ál. Üdvözöljük külföldi vendégeinket és sok sikert kívánunk a kongres­­­szus munkájához. Szokolovszkij tábornagy németországi szovjet főpa­rancsnok levelet intézett a nyugati megszálló erők­­ fő­parancsnokához. A levélben Szokolovszkij megállapítja, hogy a december 5 re kitűzött választások, ellentétben a demokratikus­­választáso­kat javasló szovjet indít­vánnyal, a legteljesebb kényszer és terror mellett folynak majd le, mert a szabadságjogokat már most is a legnagyobb mértékben mellőzik. Berlin népe kedden hatal­mas tömegtüntetéssel tilta­kozott a StaV­edát városi képviselőtestületnek a város k­ettészajlítására irányuló mesterkedései és a nyugati övezetben kitűzött terrorvá­lasztások ellen. Összehívták a városi képviselőtestületet is. A képviselőtestület ülé­sén, amelyen részt vettek a kerületek és üzemek kikül­döttei is, Geschke megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a pártok és a dolgozók egyesített erőfeszítésére van szükség annak a ka­tasztrofális helyzetnek a megszüntetésére, amelybe az imperialista­­ zsoldban álló nyugati v­árosparla­­ment döntötte a dolgozók millióit. Egészséges, a közért dolgo­zó városi igazgatásra van szükség. A városi képviselő­testület demokratikus blokk­ja nevében határozati javas­la­­latot terjesztett elő. A­vaslat kimondja, hogy a berlini városi tanács többsége a nép elemi élete érdekeinek semmibebevé­­sével és az alkotmány ál­­landó megsértésével meg­szegte kötelességeit és a városi tanácsot hivatalából eltávolítottnak jelentik ki- A határozati javaslatot a gyűlés nagy lelkesedéssel e­- fogadta. A rendkívüli közgyűlés­­ után egyhangúan főpolgármes­terré választotta Ébertet a volt köztársasági elnök fiát, aki kijelentette, hogy minden erejével Berlin egész lakossága jólétének előbbreviteléért fog kötöl­deni. A nép elemi érdekeinek megsértése miatt eltávolították az áruló városi tanácsai - helyreállí­tták Berlin egységét Szokolovszkij tábornagy levele az angolszász parancsnokokhoz Bányász-szírájk Japánban az amerikaiak ellen Kedden reggel 140 ezer japán bányász a megszálló hatóságok uralma ellenére sztrájkba lépett. A három napra tervezett sztrájkhoz a délután és éjszaka dolgozó bányászok is csatlakoz­tak, úgy hogy a sztrájkban va­lamennyi bányász részt vesz. A japán képviselőház megszavazta a tisztviselők sztrájkjogát megtiltó törvény­­javaslatot. Megszavazta azt a törvényjavasla­tot is, amely megvonja a tisztvi­selőknek azt a jogát, hogy kollek­tív szerződéseket kössenek. A javaslatot több képviselő el­lenezte. Ezek ellenállását azzal sze­­relték le, hogy a megszálló hatósá­gok ragaszkodnak a törvényjavas­lat megszavazásához. Mac Arthur főhadiszállásán kö­zölték, hogy »bizonytalan időre« elhalasztják a halálra ítélt hét ja­pán­­háborús bűnös kivégzését Kommunista előretörés a francia községi választásokon Thorez leleplezése a hazaáruló kormány tevékenységéről "A vasárnap megtartott községi választások a kommunista párt előretörését igazolják. Avignonban a párt egy mandátummal többet szerzett, mint az előző választásokon. Man­dátumot nyert a kommunista párt Saillant községben is és Sant­­rangenben is. Az utóbbi helyeken a kommunista pártra leadott szavazatok száma az 1947. évi 17,5 százalékról 27.7 szá­zalékra emelkedett Thorez a francia kommunista párt főtitkára Treyes város szak­szervezeti székházában tartott ülé­sén többezer főnyi hallgató előtt kijelentette, hogy Franciaország népe sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió el­len. A kormány hitlerista módszerekkel akarta elterelni a nép figyelmét a súlyos külső és belső bajokról és hangulatot akart kelteni a szak­­szervezetek és a kommunista párt ellen, hogy az amerikai imperialis­ták szolgálatában előkészíthesse a háborút. Mi kommunisták kötelesek vagyunk fellépni a háborús uszítók ellen. A Ruhr-vidéket vissza­adták németeknek, ami a Marshall terv következetes végrehajtásának az eredménye. A németek ma, már a nyugatiak szövetségeseinek tekintik magu­kat és jelenleg Elzász-Lotharin­gia visszaadását követelik a fran­ciáktól Egyébként, már De Gaulle is-a la- Ml más kiutat a németek számára, mint a háborút. De a háborúhoz a népek akaratt is kellene a népek pedig nemet mondanak. A francia nép nem akar háborút. A szabadságért, a függetlenségért és a békéért vívott nagy harcban a francia nép győzni fog. L fi fsellszinaB szértazítfe a Béji&Ifák Helyszíni tárgyalást­­­árt tett a budapesti népbírósági Siposs-tanácsa a Delej utca 41. számú ház folyosójáig Reznik János egyetemi hall­gató és Szentipál Lenki ügyében, akik a ház alagso­rában rendszeresen „magyar­­ázták” Amerika hangja hte­reit és súlyos köztársaság- ellenes programbeszédeket mondtak­. Reznik Jánost 4 évi börtönbüntetésre ítélte a népbíróság. Szentipál Lenkét felmentették. A kínai néphadsereg újabb hatalmas sikereket aratott Csangkaisek nem tudja tartani Nankfngot A kínai néphadsereg egyik csoportja megkerülte Peng Put és Wuhu felé von­ul előre, ami Nankingtól öt­venegy mérföldre délre fek­szik. A nankingi hadvezető­ség bejelentette, hogy kiüríti Shanhk Wan várost, amely Tansham tartomány nagy fosstosságú szénkikötője. A Ce Matin írja, hogy Csangkaisek mind diplomá­ciai, mind katonai vonalon bukás szélén áll. A lap úgy véli, hogy Csangkaisek 60.000 rosz­­szul felszerelt seregével aligha lesz képes Hankfast­­ot tartani. A londoni Daily Tel­egrapha igen súlyosnak tartja Csatja* kajsek helyzetét és attól tavt hogy a néphadsereg győzel­me végzetes következmé­­nyekkel járhat a nyugati taknák számára. Tokiói jelentés szerint Szunfu­­nankingi miniszterei* nők, sok csomaggal Hongz kongba érkezett. Az ameri­kai nagykövetség és a kan­zulátus tisztviselőit a Fülö- szigetek fővárosában, Manip­­ában költöztetik.

Next