Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-20 / 248. szám

Megkezdte munkáját Borsod megye Hazafias Népfront Bizottsága A megye Hazafias Népfront Bizottsága megkezdte működését. Az ala­kuló gyűlésen a társadalom" manden rétegének képviselője támogatását, segítségét ígérte a bizottság munkájához. Az elnökség számít erre a se­gítségre és kéri a dolgozókat, hogy minél nagyobb számmal keressék fel javaslataikkal, problémáikkal, kérdéseikkel. A vezető funkciókba a következők kerültek: elnök dr. Sályi István a Rákosi Mátyás Műszaki Egyetem rektora; alelnökök, Varga Zoltán az SZMT elnöke, Kammer Lajosné a megyei MNDSZ vezetője, Galkó Lajos edelényi tsz elnök és Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A bizottság tikárának Th­enkó Istvánt a megyei tanács népművelési osztályának vezetőjét választották meg. Nyílt levél Bercsik Ferenc semjéni gazdához Kedves Gazdatársam! A napokban befizettem egész évi adótartozásomat. Tudom, hogy ezzel saját magam, családom jólétét se­gítem elő és községünk fejlődését szolgálom. A mi adóforintjainkból több gép, ruha, cipő, kultúrház, vil­lany és jó utak lesznek. Államunk gondoskodik gyermekeink tanításá­ról. Szomorúan állapítottam meg azonban a tanácsházán, hogy Te mindezeket nem akarod észrevenni. Pedig családoddal együtt mindazo­kat az előnyöket élvezed, melyet ál­lamunk az adófizetők forintjaiból biztosít. Mennyivel jobb lenne ne­künk, ha Te is kifizetnéd adódat, hiszen valamennyien szorgalmas, be­csületes munkásnak ismerünk. A földedet jól gondozod, s jól is terem, miért nem rendezed hát adósságo­dat? Ne szaporítsd a hátralékot, mert azt nehezebb kifizetni. Lásd be, hogy érdemes az adót idejében rendezni, hiszen mindaz, ami ebben az országban épül, a miénk, a mi javunkat szolgálja. ILLÉS ISTVÁN középparaszt, Semjén Az Országos Nyugdíjintézet k­öszleménye­ A nyugdíjasoknak arra a kérdé­sére, hogy az új nyugdíjtörvény ren­delkezései szerint részükre járó nyugdíjpótlékot mikor kapják meg, az Országos Nyugdíjintézet ezúton közli a következőket: Mint minden ellátás, úgy a nyug­díjpótlék is igénybejelentés alapján állapítható meg. Azért, hogy az arra igényjogosult nyugdíjasok a részük­re járó nyugdíjpótlékot minél hama­rabb megkaphassák, az Országos Nyugdíjintézet kitöltés és megfelelő igazoltatás céljából igénybejelenté­sül szolgáló „Nyilatkozat"1 űrlapot küldött ki minden érdekelt nyugdí­jasnak. A beérkezett nyilatkozatok feldol­gozása folyamatban van és gyors ütemben halad. A nyugdíjpótlékot az arra jogosult nyugdíjasok első ízben a november végén kifizetésre kerülő nyugdíjukkal együtt kapják meg. Ebben a nyugdíjösszegben nemcsak a december, hanem a november hó­napra járó nyugdíjpótlék is benne lesz. Ez évben a nyugdíjasok közül sok­kal többen jegyeztek békekölcsönt, mint a múltban. A békekölcsön rész­leteknek a számfejtése a nyugdíj­­pótléki igények elbírálását hátráltat­ta volna. Ezért a Nyugdíjintézet az ötödik békekölcsön első részletét a békekölcsönt jegyzett nyugdíjasok nyugdíjából a november végén kifi­zetésre kerülő-nyugdíjpótlékkal nö­velt­­ decemberi nyugdíjból von­ja le. A nyugdíjpótlékot a december ha-é­vi nyugdíjjal együtt csak azok nem kapják meg, akik a részükre kikül­dött „Nyilatkozat­ot nem küldték vissza, vagy azt megfelelően nem töltötték ki, vagy a beírt adatok valóságát nem igazoltatták és így nyugdíjpótlékra való jogosultságuk nem bírálható el. Ilyen esetben az érdekelt nyugdíjasok előreláthatólag november végén újabb nyomtatványt kapnak. Igényük ezek alapján kerül elbírálásra, illetőleg nyugdíjpótlékuk visszamenőleges folyósításra. A MÁV nyugdíjhivatala az általa folyósított nyugdíjakkal kapcsolat­­ban a fentiekhez hasonló módon járt el. (MTI) • ••••••••••••••MM ESZ­AKMAG­Y­ARORSZAG A H­azafias Népfront országos e­lkészítő bizottságának föjleménye A Hazafias Népfront október 23 —24-én tartja országos kongresszu­sát a fővárosi Ferkel-színházban. A kongresszuson az ország minden ré­szében megválasztott, több mint két­ezer­ küldött vesz részt, a kongresz­­szus szombaton, október 23-án, dél­után két órakor kezdődik. (MTI) Az úttörő rejtvényverseny állása 11 pontot szerzett: Révy Miklós (Miskolc). 10 pontot szerzett: (0 pont megfej­tés, 2 pont beküldött rejtvényért.) Márton Attila (Hejőcsaba). 9 pontot szerzett: Döbröczöni Ádám (Miskolc), Novotni Dezső (Miskolc). (6 pont megfejtésért, 3 pont rejt­vényért), Ferencz­y Ágnes (Miskolc). 8 pontot szerzett: Selmeczi Ibolya (Miskolc), Jeszenői László (Diósgyőr), Csirmaz Judit (Miskolc). 7 pontot szerzett: Pagonyi Pálma (Miskolc), Forrai István (Mis­kolc), Szopkó Katalin (Miskolc), Oláh Vilma (Miskolc), Sárossy Zol­tán (Miskolc), Mészáros Ildikó (Diósgyőrvasgyár), Golovics György (Diósgyőr), D. Nagy Olga (Miskolc), Mezei Béla (Miskolc), Kozma István (Miskolc), Sterbinszky Ernő (Újdiós­­győr). 6 pontot szerzett: Dénes Károly (Kisbarca), Sükösd Et­ele, Zsolt (Ózd), Szabó Adél (Miskolc). 5 pontot szerzett: Bodnár Katalin (Miskolc), Krompaszki Enikő (Mis­kolc), Tóth Ágnes, Judit (Miskolc), Elizeus Dóra (Miskolc) Tóth György (Miskolc), Flach Karolin (Miskolc), Drabon József (Felsőnyárád), Perjész Györgyi (Miskolc). 4 pontot szerzett: Csizmadia Jolán (Miskolc), Lehóczky Mária (Miskolc). 2 pontot szerzett: Szabó Gizella (Miskolc), Bódi Anna (Újdiósgyőr). 1 pontot szerzett: Suga Mária (Gö­­römböly). A Második Békekölcsön V. sorsoláson 12 ezerrel több kötvényt húznak ki, mint áprilisban A Második Békekölcsön október 26. és 29.-e között Tatabányán sorra­­kerülő ötödik sorsolásán közel 12.000 kötvénnyel többet sorsolnak ki, mint­ a Kecskeméten lezajlott negyedik sorsoláson, amikoris 199.216 kötvény szá­­­mát húzták ki 61,1 millió forint értékben. Ezúttal 210.900 kötvénytulajdo­nos részesül majd mintegy 661561.100 forint nyereményben és törlesztésben. Nyereménnyel ezúttal 117.200 kötvényt húznak ki kb. 17.814.800 forint ér­tékben, törlesztéssel pedig 93.700 kötvényt kb. 18.719 U0D forint értékben. MMM­MMMMMMMM­MMMMMMMMMMMMMMMMMMM ­MMMMMMM Szerda, 1954. október 20. 338 új belépővel erősödtek megyénk termelőszövetkezetei Május óta 338 új taggal és 428 hold földdel erősödtek megyénk termelőszövetkezetei. Csak az elmúlt héten 53 család 57 tagja írta alá a belépési nyilatkozatot. Különösen a sárospataki járás termelőszövetke­zetei vonták magukra az egyénileg dolgozó parasztok figyelmét. Az el­múlt héten 13-an határozták el, hogy belépnek a termelőszövetkezetbe. A tiszakarádi Táncsics tsz-ben hat új belépő volt. A putnoki járásban kilenc,­ az abaújszántói és a szerencsi járásokban nyolc-nyolc új belépő jelentkezett. A­­jól dolgozó termelőszövetkezetekbe azonban nemcsak új tagok lépnek be, hanem a kilépni szándékozók közül is mind többen visszavon­ják azt az elhamarkodott bejelentésüket, hogy kilépnek a tsz-ből. Az el­múlt héten 479-en vonták vissza kilépési kérelmüket. A négyesi Új Ba­rázda termelőszövetkezetben 49-en jelentették be, hogy továbbra is ter­melőszövetkezeti tagok akarnak maradni. Mao Ce-luan fogadta Nehru indiai miniszterelnököt elnökségének elnöke, Csou En-laj miniszterelnök és külügyminiszter, Szung Csing-jüng, a kínai országos népi­ gyűlés elnökségének alelnö­ke, Csen Jun miniszterelnökhelyettes, Raghsvan, India pekingi nagykövete és Juan Csüng­ Hszien, a kínai Lao-csi, a kínai országos népi gyűlés Népköztársaság indiai nagykövete. Peking (TASZSZ) Mao Ce-tung, a Kínai Népköztár­saság elnöke október 19-ére fogadta Nehru indiai miniszterelnököt. A fogadáson jelen volt Csu Te, a Kínai Népköztársaság Nemzetvédel­mi tanácsának elnökhelyettese, Liu Közzétették a Német Demokratikus Köztársaságban megtartott választások nem végleges eredményét Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársa­ság választási bizottsága közzétette az október 17-én megtartott parla­menti és kerületi képviselőtestületi választások nem végleges, de lénye­gesen már nem módosuló, összesí­tett eredményét. Eszerint a Német Demokratikus Köztársaságban (Ber­lin demokratikus körzete nélkül) a választásra jogosultak száma 12 millió 88 ezer 987, a leadott szava­zatok száma 11 millió 889 ezer 817, azaz 98­4 százalék volt. A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának egységes jelölő­listájára 11 millió 807 ezer 497-en, azaz a választók 99,3 százaléka sza­vazott. Az érvénytelen, valamint az egységes listát elutasító szavazatok száma 82.320, azaz 0,7 százalék volt. (MTI) A francia ifjúság ellenzi Nyugatnémetország felfegyverzését Paris (TASZSZ). A francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség Országos Bizottsága Ar­­cueilben, Paris munkáslakta külvá­rosában ülést tartott. Guy Ducoloné, a szövetség főtitká­ra beszámolójában hangsúlyozta, hogy a francia ifjúság határozottan ellenzi Nyugat-Németország bármi­lyen formában való felfegyverzését. A francia ifjúság követeli, hogy a francia parlamenti képviselők utasít­sák el a londoni határozatokat, mi­ként annak idején az EVK-ról szóló szerződéssel tették. A bizottság az ülésen elfogadott határozatában és a Mendes France­­kormányhoz intézett levelében újból leszögezte a francia ifjúság szilárd elhatározását, hogy nem engedi meg a bonni revansiszták felfegyverzését. A lillafüredi SZOT-üdülő nyilvános éttermei október 21-én, csütörtökön újból megnyílnak Kellemesen fűtött helyiség, kitűnő ételek, italok. — Zene! — Tánc! Állandó autóbusz közlekedés, utolsó kocsi indul Lillafüredről Mis­kolcra 0.15 órakor. I (MMMMMMMMM••••»•'MMMMMi. itt a 400 esztendeje született nagy költőnk, Balassi Bálint s a napokban múlt 360 éve, hogy Eszter­gom vívásánál hősi halált halt. Balassi előtt volt már Európa­­szerte ismert magyar költőnk, Janus Pannonius, a kiváló, humanista. Már­­ sem a középkor szűk vallási szemszögéből nézi a világot, az ember és a­ természet költője. A XVI. század elején Szk­hárosi és­ Bornemisza kesergik népünk fájdalmát az ótestamentum zordon hangján, Tinódi pe­dig a török harcok nagy hőstetteit és hőseit énekli meg. Mindez azonban csak előzmény. Élet és igazság, szép gondolat, érzés és forma Balassi verseiben borul össze először harmóniába édes anyanyelvünkön. Ezért mondjuk, hogy Balassi az első nagy ma­gyar költő. Az elsőség még nem volna magyarázat az országos ün­nepségekre, ahol most mindenütt feléje fordul népünk tekintete. Balassi kiváló költő, ő ezt a rangot megérdemli, ha külföldi kortársaival hasonlítjuk is össze. Előtte a magyar líra még igen vérszegény, s nem fejezi ki a nép lelkét. Balassi költészete az élet valóságából fakadt: mind kora magyarságának, mind saját lelkének színes kifejezése. Gazdag líránknak azáltal vált meg­alapítójává, hogy az egész ember érzéseit fejezi ki. A középkor szerzetesi világa ugyanis eltagadta az ember legtermészetesebb érzését: a szerelmet. A reformáció is üldözte a „fajtalan” költé­szetet, a szerelmi líra csak illegalitásban, népünk virágénekei­­ben élt. Balassi korában még ildomtalan, sőt bűnös dolog volt kitárni a szívet és kimondani "a boldog vallomást: szeretlek. " írójának fő témája a szerelem. Az ókori klasszikusok, a trubadúr líra, a Petrarca-utánzatok hamis hasonlatfüzé­reit hamar eldobja, s ő szólal meg: a szerelmes Balassi. Sze­relem, boldogság és csalódás is őszintén hangzik az ő versei­ben. Csak Csokonai, Petőfi és Ady tudott ilyen nyílt szívvel be­szélni a „keserédes gyötrelemről”, a ..mély veremről’’, a »ver jogáról”. Legnagyobb szerelme Losonczi Anna volt, a „mennyei dicsőséges szép virág”. „Violám, édes gyémántom’’ — szólít­­gatja. „Szemei mint a menny csillagi, télben éjjel szép jégén­­ — bókol Annának. Eleinte Anna viszonozta a költő szerelmét, tetszett neki a szép, tüzes főúri katona-költő. Sőt féltékeny volt rá. De azután kiábrándult belőle, s másnak nyújtotta kezét. Ekkor kezd keseregni Balassi igazán, hogy „más kezére, mint tudatlan ember, ok nélkül eresztő”. Ebből a csalódásból és szen­vedésből származnak legszebb szerelmes versei: a Julia-dalok Versek sorávan­ ostromolja a közben özveggyé vált Annát, sze­relmére, kezére, vagyonára vágyik. Balassinak ugyanis közben birtokait elperelték, felesége elhagyta, s most mindenből ki­fosztva Anna kezén akar ismét rangba­, vagyonba, boldogságba jutni. A Julia-dalok tele vannak a gyötrődés szavaival, panasz­kodik Julia abcéltempészete miatt, hogy elűzi, hogy rabságban tartja. Ilyen kifejezéseket olvasunk verseiben: tűzben égek, gyulladott fa vagyok, hideg lévén kívül, égvén penig belől. Sfi. egyik versében már így fakad ki: én kínom, én gyilkosom. S­ehol sem tud megnyugodni ezután, sem itthon, sem Len­­­­gyelben. Se a havasok között, se az Óceánum mellett. Kis, idáig boldog Coelia karjai között, felvidul bécsi Zsuzsanna és Anna Mária kegyeinél, elgyönyörködik a kis parasztlányban. Margarétában, ki a havasok lábánál haját eregeti, s szép vi­­rágit csipkedi, s elmulat a kártyát vető, citerázó, kacagó len­­gyel lánnyal. Ezekből a könnyű szerelmi kalandokból sok hab­zó, dallamos szerelmi vers született. Ezt a gyönyörű lírai kin­ (­Balassi Olália ) eset nem adhatta irodalmunknak más, mint a feudális főúri osztálykeretből kihullott,­­ így szabaddá vált Balassi Bálint. Sötét küzdelmeire, csalódásaira céloztam már. Habsburgi üldözés, hűtlenségi és birtokperek, meghurcoltatás, véres har­cok, bujdosás... mindez elég magyarázat istenes verseire. Főúri rendjének bűnsorozata hangzik fel Balassi egyéni gyóná­sában, s perbe száll istenével és önmagával. Amikor már semmi kiutat nem talál nyomorult sorsából, akkor jelenik meg versei­ben a halál, mégpedig a dicsőséges halál eszméje. Istenes és szerelmes verseiben gyakran találunk a kato­naéletből vett képeket. Istenét is hadnagynak nevezi, s védő fegyverként aposztrofálja: Te vagy szál kópiám, te vagy éles szablyám­. De ugyanezt elmondhatjuk szerelmes verseiről is, amelyekben a szerelem és szabadság érzése már nagyon kö­zel kerül egymáshoz. Balassi egyszerre szerelmes és vitéz, a kedves megnyerése neki várostrom, s a leányszíveken való győzelem pedig katonavirtus. Cz­­alassi egyéniségének ugyanis nem az a legélesebb voná­­­­sa, hogy művelt humanista, vagy erőszakos hűbérim, vagy ellenállhatatlan nőhódító, hanem az, hogy katona. Az volt minden őse, régi magyar szokás szerint. Nagyapja horvát bán volt, a mohácsi csatában esett el. Apja a bányavidék főkapitá­nya. Költőnk Zólyom várában született, s a katonaéletben ne­velkedett. Szép szál vitéz, első a táncban, a vívásban, a harc­ban. Feljegyezték róla, hogy milyen remek juhásztáncot járt Miksa császár koronázásakor az udvari körök előtt. Részt vett az erdélyi harcokban. Báthory István fogságába, esett, végvári hadnagyként küzdött Egerben, s volt bujdosó vitéz Lengyelor­szágban. Kevés a katonaverse, de egész költészete tele van a katonaéletből vett hasonlatokkal, képekkel. Átfénylik versein a kor valósága, akárcsak Tinódi his­­tóriás énekein. Balassi verseiben azonban nem egy vár védel­méről van s76, itt a végvári élet tipikus képét kapjuk: a ka­tonaélet nála átérzett lírai élmény. (Borivóknak való. Végeit dicséríti c. versei.) L­áthatta Balassi, hogy a magyar haza ügye nem szívügy? ■***' a bécsi királynak. Kinek fájt, hogy „az fene törők” le­tarolta az Alföldet? Nem „az kevily németnek, sem az magi­ált uraknak”, ahogyan Bornemisza Péter, Balassi Bálint humanista nevelője mondta. Csak népünknek, egyszeri­ katonáinknak fájt Balassi a XVI. és Zrínyi a XVII. században egyformán a török elleni harcban látta a hazaszeretet fogalmát. Ez jelentette az eszmebarrikádot, s ide állt Balassi is karddal és verssel. Csak Petőfiben forr össze az élet és költészet ilyen tragikus szép­ségében. Ez a hazaszeretet elhallgattatja a szenvedélyes Balas­siban az egyéni sérelmet s felülkerekedik a bosszúvágyon így az élet neki hadijáték, harc a törökkel életre-halálra. Balassi legtudósabb ismerőse, Eckhardt Sándor jegyzi meg szellemesen, hogy a­ nagy Tasson­a­k Jeruzsálembe kellett mennie eposza tárgyáért. Balassinak itt van a dicsőség és hajlám­szin­tere: Sziget, Szikszó, Eger, Buda, Fehérvár. Balassinak olyan közönsége van, amilyen nincs a nyugati költőknek: a végvári katonák. Büszke is rájuk, hiszen közülük sokakat félémért, s a haza védelmében, eggyé forrott velük. „Kinek a világon szerte­­szerént vagyon mindeneknél jó híre” — ez a Balassi sor nem költői túlzás, mert Hunyadi nándori győzelmét s az egriek vitézségét való­ban ismerték nyugaton. Nem szájhagyományban őrzött meséből, hanem Istvánfi Miklós törté­netíró művéből tudjuk Balassi dicsősé­ges halálát. „Egy lelkes ifjúnak, Balassi Bálintnak, aki Mársot és Pallast egyaránt művelte, mindkét combját ólomgolyó járta át.” Maga kereste az önfeláldozó halált, utolsó szavai ezek voltak: „id decrevimus, ut sic fiat'’ — azt akartuk, hogy így legyen. Tény­leg Lengyelországból azért sietett haza, hogy részt vegyen a felszabadító harcban s Esztergom sáncainál érte el a vég, így forrt össze életben, halálban és költészetben a küzdő néppel, a végvári vitézekkel. Páratlan eredetiségű katona verseinek nincs nyugati példája, sőt tőle lesték el a korabeli költők t­eljesebb és újabb Balassi lírája az előtte élt költőknél és azért is, mert verseiben már a magyar táj szépsége bon­takozik ki: a füvellő nagy síkság, a fákkal, kősziklákkal bűvös hegy. Verseiben a mezők illatoznak, s kedves madárszózat cseng a bükki berekben. A vitézek a kiterjedt rónán száguldoznak ha­mar lovakon, vagy vadászatra indulnak jó agaraikkal, sólymok­kal, rárókkal. A bükki berek és a mátraaljai mező magyar vi­rágokkal, madarakkal, szelíd vadakkal népesedik be. Ez az is sétáló palotájuk, itt érzik jól magukat, a szépszagú mezőn, a friss, üdítő tavaszi szélben. Egy magyar költő számára sem jelentett annyit a­ természet, mint Balassinak: ő nem kívülről nézi, nem a városból, vagy késő öregségben emlékezik rá visz­­sza, Balassi benne él a természetben. Ez a gazdag tartalom, eszmei mélység teszi Balassit első nagy lírai költőnkké. Az ő költészetében válik a líra igazán tel­jessé, világivá, emberivé. Kifejező művészete idegen szépségeken nevelődött, de magyar művészet lett belőle. Tudott görögül, deákul, fordított németből, olaszból és az egyetlen a nagy magyar költők közül, aki a körülöttünk, s tőlünk keletre élő népek dalait, költészetét becsülte szerette. Balassi az első, aki tudatosan törekszik arra, hogy szép érzéseit és gondolatait kifejező, szép szavakba formálja. Az ál­tala összeötvözött ,jelzős kifejezések élnek tovább a költők, s a nép ajkán: a jószerencse, a szépszagu mező, ékes beszéd, arany­színű haj, stb. Tőle tanultak a költők mindannyian szépen­­ be­szélni. S ez a tudatos stílusművészet egyúttal az európai és magyar szellem első szintézise.­­» S első nagy magyar költőt sok szál fűzte megyénkbe­ is. 171 Egerből sokszor tört ki a harcok idején a bükki erdőkbe. 1584-ben az erőszakkal elfoglalt Sárospatak várában esküdött meg Dobó Krisztinával, majd amikor a várból kiebrudalták, Szikszón tölti a mézesnapokat. Ismerjük Szikszóról, Abaújszán­­tóról keltezett leveleit, s mezőzombori szőlője ügyében Jenen pereskedik a szepesi kamarával. A sajókazaii Radvánszky könyvtárban őrizték sokáig ismeretlen szerelmes verseit. Most, amikor büszkén emlékezünk a magyar líra megala­pítójára, nemcsak irodalmi értékeire gondolunk, hanem gondo­lunk az önfeláldozó hazafira is. Volly István mondja, hogy a magyar költészetben Balassi tette egymás mellé ezt a két szót: édes hazám. S azóta ez a két szó annyira elválaszthatatlan, mint az édesanyám kifejezés, így Bala­ssi büszkeségünk és ta­nítónk is lett, akinek emlékét és szellemét mi és a következő nemzedékek is fényesen ragyogtatjuk. CSORBA ZOLTÁN : 1 Cf*

Next