Észak-Magyarország, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-20 / 248. szám
Megkezdte munkáját Borsod megye Hazafias Népfront Bizottsága A megye Hazafias Népfront Bizottsága megkezdte működését. Az alakuló gyűlésen a társadalom" manden rétegének képviselője támogatását, segítségét ígérte a bizottság munkájához. Az elnökség számít erre a segítségre és kéri a dolgozókat, hogy minél nagyobb számmal keressék fel javaslataikkal, problémáikkal, kérdéseikkel. A vezető funkciókba a következők kerültek: elnök dr. Sályi István a Rákosi Mátyás Műszaki Egyetem rektora; alelnökök, Varga Zoltán az SZMT elnöke, Kammer Lajosné a megyei MNDSZ vezetője, Galkó Lajos edelényi tsz elnök és Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A bizottság tikárának Thenkó Istvánt a megyei tanács népművelési osztályának vezetőjét választották meg. Nyílt levél Bercsik Ferenc semjéni gazdához Kedves Gazdatársam! A napokban befizettem egész évi adótartozásomat. Tudom, hogy ezzel saját magam, családom jólétét segítem elő és községünk fejlődését szolgálom. A mi adóforintjainkból több gép, ruha, cipő, kultúrház, villany és jó utak lesznek. Államunk gondoskodik gyermekeink tanításáról. Szomorúan állapítottam meg azonban a tanácsházán, hogy Te mindezeket nem akarod észrevenni. Pedig családoddal együtt mindazokat az előnyöket élvezed, melyet államunk az adófizetők forintjaiból biztosít. Mennyivel jobb lenne nekünk, ha Te is kifizetnéd adódat, hiszen valamennyien szorgalmas, becsületes munkásnak ismerünk. A földedet jól gondozod, s jól is terem, miért nem rendezed hát adósságodat? Ne szaporítsd a hátralékot, mert azt nehezebb kifizetni. Lásd be, hogy érdemes az adót idejében rendezni, hiszen mindaz, ami ebben az országban épül, a miénk, a mi javunkat szolgálja. ILLÉS ISTVÁN középparaszt, Semjén Az Országos Nyugdíjintézet köszleménye A nyugdíjasoknak arra a kérdésére, hogy az új nyugdíjtörvény rendelkezései szerint részükre járó nyugdíjpótlékot mikor kapják meg, az Országos Nyugdíjintézet ezúton közli a következőket: Mint minden ellátás, úgy a nyugdíjpótlék is igénybejelentés alapján állapítható meg. Azért, hogy az arra igényjogosult nyugdíjasok a részükre járó nyugdíjpótlékot minél hamarabb megkaphassák, az Országos Nyugdíjintézet kitöltés és megfelelő igazoltatás céljából igénybejelentésül szolgáló „Nyilatkozat"1 űrlapot küldött ki minden érdekelt nyugdíjasnak. A beérkezett nyilatkozatok feldolgozása folyamatban van és gyors ütemben halad. A nyugdíjpótlékot az arra jogosult nyugdíjasok első ízben a november végén kifizetésre kerülő nyugdíjukkal együtt kapják meg. Ebben a nyugdíjösszegben nemcsak a december, hanem a november hónapra járó nyugdíjpótlék is benne lesz. Ez évben a nyugdíjasok közül sokkal többen jegyeztek békekölcsönt, mint a múltban. A békekölcsön részleteknek a számfejtése a nyugdíjpótléki igények elbírálását hátráltatta volna. Ezért a Nyugdíjintézet az ötödik békekölcsön első részletét a békekölcsönt jegyzett nyugdíjasok nyugdíjából a november végén kifizetésre kerülő-nyugdíjpótlékkal növelt decemberi nyugdíjból vonja le. A nyugdíjpótlékot a december ha-évi nyugdíjjal együtt csak azok nem kapják meg, akik a részükre kiküldött „Nyilatkozatot nem küldték vissza, vagy azt megfelelően nem töltötték ki, vagy a beírt adatok valóságát nem igazoltatták és így nyugdíjpótlékra való jogosultságuk nem bírálható el. Ilyen esetben az érdekelt nyugdíjasok előreláthatólag november végén újabb nyomtatványt kapnak. Igényük ezek alapján kerül elbírálásra, illetőleg nyugdíjpótlékuk visszamenőleges folyósításra. A MÁV nyugdíjhivatala az általa folyósított nyugdíjakkal kapcsolatban a fentiekhez hasonló módon járt el. (MTI) • ••••••••••••••MM ESZAKMAGYARORSZAG A Hazafias Népfront országos elkészítő bizottságának föjleménye A Hazafias Népfront október 23 —24-én tartja országos kongresszusát a fővárosi Ferkel-színházban. A kongresszuson az ország minden részében megválasztott, több mint kétezer küldött vesz részt, a kongreszszus szombaton, október 23-án, délután két órakor kezdődik. (MTI) Az úttörő rejtvényverseny állása 11 pontot szerzett: Révy Miklós (Miskolc). 10 pontot szerzett: (0 pont megfejtés, 2 pont beküldött rejtvényért.) Márton Attila (Hejőcsaba). 9 pontot szerzett: Döbröczöni Ádám (Miskolc), Novotni Dezső (Miskolc). (6 pont megfejtésért, 3 pont rejtvényért), Ferenczy Ágnes (Miskolc). 8 pontot szerzett: Selmeczi Ibolya (Miskolc), Jeszenői László (Diósgyőr), Csirmaz Judit (Miskolc). 7 pontot szerzett: Pagonyi Pálma (Miskolc), Forrai István (Miskolc), Szopkó Katalin (Miskolc), Oláh Vilma (Miskolc), Sárossy Zoltán (Miskolc), Mészáros Ildikó (Diósgyőrvasgyár), Golovics György (Diósgyőr), D. Nagy Olga (Miskolc), Mezei Béla (Miskolc), Kozma István (Miskolc), Sterbinszky Ernő (Újdiósgyőr). 6 pontot szerzett: Dénes Károly (Kisbarca), Sükösd Etele, Zsolt (Ózd), Szabó Adél (Miskolc). 5 pontot szerzett: Bodnár Katalin (Miskolc), Krompaszki Enikő (Miskolc), Tóth Ágnes, Judit (Miskolc), Elizeus Dóra (Miskolc) Tóth György (Miskolc), Flach Karolin (Miskolc), Drabon József (Felsőnyárád), Perjész Györgyi (Miskolc). 4 pontot szerzett: Csizmadia Jolán (Miskolc), Lehóczky Mária (Miskolc). 2 pontot szerzett: Szabó Gizella (Miskolc), Bódi Anna (Újdiósgyőr). 1 pontot szerzett: Suga Mária (Görömböly). A Második Békekölcsön V. sorsoláson 12 ezerrel több kötvényt húznak ki, mint áprilisban A Második Békekölcsön október 26. és 29.-e között Tatabányán sorrakerülő ötödik sorsolásán közel 12.000 kötvénnyel többet sorsolnak ki, mint a Kecskeméten lezajlott negyedik sorsoláson, amikoris 199.216 kötvény számát húzták ki 61,1 millió forint értékben. Ezúttal 210.900 kötvénytulajdonos részesül majd mintegy 661561.100 forint nyereményben és törlesztésben. Nyereménnyel ezúttal 117.200 kötvényt húznak ki kb. 17.814.800 forint értékben, törlesztéssel pedig 93.700 kötvényt kb. 18.719 U0D forint értékben. MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM MMMMMMM Szerda, 1954. október 20. 338 új belépővel erősödtek megyénk termelőszövetkezetei Május óta 338 új taggal és 428 hold földdel erősödtek megyénk termelőszövetkezetei. Csak az elmúlt héten 53 család 57 tagja írta alá a belépési nyilatkozatot. Különösen a sárospataki járás termelőszövetkezetei vonták magukra az egyénileg dolgozó parasztok figyelmét. Az elmúlt héten 13-an határozták el, hogy belépnek a termelőszövetkezetbe. A tiszakarádi Táncsics tsz-ben hat új belépő volt. A putnoki járásban kilenc, az abaújszántói és a szerencsi járásokban nyolc-nyolc új belépő jelentkezett. Ajól dolgozó termelőszövetkezetekbe azonban nemcsak új tagok lépnek be, hanem a kilépni szándékozók közül is mind többen visszavonják azt az elhamarkodott bejelentésüket, hogy kilépnek a tsz-ből. Az elmúlt héten 479-en vonták vissza kilépési kérelmüket. A négyesi Új Barázda termelőszövetkezetben 49-en jelentették be, hogy továbbra is termelőszövetkezeti tagok akarnak maradni. Mao Ce-luan fogadta Nehru indiai miniszterelnököt elnökségének elnöke, Csou En-laj miniszterelnök és külügyminiszter, Szung Csing-jüng, a kínai országos népi gyűlés elnökségének alelnöke, Csen Jun miniszterelnökhelyettes, Raghsvan, India pekingi nagykövete és Juan Csüng Hszien, a kínai Lao-csi, a kínai országos népi gyűlés Népköztársaság indiai nagykövete. Peking (TASZSZ) Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke október 19-ére fogadta Nehru indiai miniszterelnököt. A fogadáson jelen volt Csu Te, a Kínai Népköztársaság Nemzetvédelmi tanácsának elnökhelyettese, Liu Közzétették a Német Demokratikus Köztársaságban megtartott választások nem végleges eredményét Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság választási bizottsága közzétette az október 17-én megtartott parlamenti és kerületi képviselőtestületi választások nem végleges, de lényegesen már nem módosuló, összesített eredményét. Eszerint a Német Demokratikus Köztársaságban (Berlin demokratikus körzete nélkül) a választásra jogosultak száma 12 millió 88 ezer 987, a leadott szavazatok száma 11 millió 889 ezer 817, azaz 984 százalék volt. A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának egységes jelölőlistájára 11 millió 807 ezer 497-en, azaz a választók 99,3 százaléka szavazott. Az érvénytelen, valamint az egységes listát elutasító szavazatok száma 82.320, azaz 0,7 százalék volt. (MTI) A francia ifjúság ellenzi Nyugatnémetország felfegyverzését Paris (TASZSZ). A francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség Országos Bizottsága Arcueilben, Paris munkáslakta külvárosában ülést tartott. Guy Ducoloné, a szövetség főtitkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a francia ifjúság határozottan ellenzi Nyugat-Németország bármilyen formában való felfegyverzését. A francia ifjúság követeli, hogy a francia parlamenti képviselők utasítsák el a londoni határozatokat, miként annak idején az EVK-ról szóló szerződéssel tették. A bizottság az ülésen elfogadott határozatában és a Mendes Francekormányhoz intézett levelében újból leszögezte a francia ifjúság szilárd elhatározását, hogy nem engedi meg a bonni revansiszták felfegyverzését. A lillafüredi SZOT-üdülő nyilvános éttermei október 21-én, csütörtökön újból megnyílnak Kellemesen fűtött helyiség, kitűnő ételek, italok. — Zene! — Tánc! Állandó autóbusz közlekedés, utolsó kocsi indul Lillafüredről Miskolcra 0.15 órakor. I (MMMMMMMMM••••»•'MMMMMi. itt a 400 esztendeje született nagy költőnk, Balassi Bálint s a napokban múlt 360 éve, hogy Esztergom vívásánál hősi halált halt. Balassi előtt volt már Európaszerte ismert magyar költőnk, Janus Pannonius, a kiváló, humanista. Már sem a középkor szűk vallási szemszögéből nézi a világot, az ember és a természet költője. A XVI. század elején Szkhárosi és Bornemisza kesergik népünk fájdalmát az ótestamentum zordon hangján, Tinódi pedig a török harcok nagy hőstetteit és hőseit énekli meg. Mindez azonban csak előzmény. Élet és igazság, szép gondolat, érzés és forma Balassi verseiben borul össze először harmóniába édes anyanyelvünkön. Ezért mondjuk, hogy Balassi az első nagy magyar költő. Az elsőség még nem volna magyarázat az országos ünnepségekre, ahol most mindenütt feléje fordul népünk tekintete. Balassi kiváló költő, ő ezt a rangot megérdemli, ha külföldi kortársaival hasonlítjuk is össze. Előtte a magyar líra még igen vérszegény, s nem fejezi ki a nép lelkét. Balassi költészete az élet valóságából fakadt: mind kora magyarságának, mind saját lelkének színes kifejezése. Gazdag líránknak azáltal vált megalapítójává, hogy az egész ember érzéseit fejezi ki. A középkor szerzetesi világa ugyanis eltagadta az ember legtermészetesebb érzését: a szerelmet. A reformáció is üldözte a „fajtalan” költészetet, a szerelmi líra csak illegalitásban, népünk virágénekeiben élt. Balassi korában még ildomtalan, sőt bűnös dolog volt kitárni a szívet és kimondani "a boldog vallomást: szeretlek. " írójának fő témája a szerelem. Az ókori klasszikusok, a trubadúr líra, a Petrarca-utánzatok hamis hasonlatfüzéreit hamar eldobja, s ő szólal meg: a szerelmes Balassi. Szerelem, boldogság és csalódás is őszintén hangzik az ő verseiben. Csak Csokonai, Petőfi és Ady tudott ilyen nyílt szívvel beszélni a „keserédes gyötrelemről”, a ..mély veremről’’, a »ver jogáról”. Legnagyobb szerelme Losonczi Anna volt, a „mennyei dicsőséges szép virág”. „Violám, édes gyémántom’’ — szólítgatja. „Szemei mint a menny csillagi, télben éjjel szép jégén — bókol Annának. Eleinte Anna viszonozta a költő szerelmét, tetszett neki a szép, tüzes főúri katona-költő. Sőt féltékeny volt rá. De azután kiábrándult belőle, s másnak nyújtotta kezét. Ekkor kezd keseregni Balassi igazán, hogy „más kezére, mint tudatlan ember, ok nélkül eresztő”. Ebből a csalódásból és szenvedésből származnak legszebb szerelmes versei: a Julia-dalok Versek sorávan ostromolja a közben özveggyé vált Annát, szerelmére, kezére, vagyonára vágyik. Balassinak ugyanis közben birtokait elperelték, felesége elhagyta, s most mindenből kifosztva Anna kezén akar ismét rangba, vagyonba, boldogságba jutni. A Julia-dalok tele vannak a gyötrődés szavaival, panaszkodik Julia abcéltempészete miatt, hogy elűzi, hogy rabságban tartja. Ilyen kifejezéseket olvasunk verseiben: tűzben égek, gyulladott fa vagyok, hideg lévén kívül, égvén penig belől. Sfi. egyik versében már így fakad ki: én kínom, én gyilkosom. Sehol sem tud megnyugodni ezután, sem itthon, sem Lengyelben. Se a havasok között, se az Óceánum mellett. Kis, idáig boldog Coelia karjai között, felvidul bécsi Zsuzsanna és Anna Mária kegyeinél, elgyönyörködik a kis parasztlányban. Margarétában, ki a havasok lábánál haját eregeti, s szép virágit csipkedi, s elmulat a kártyát vető, citerázó, kacagó lengyel lánnyal. Ezekből a könnyű szerelmi kalandokból sok habzó, dallamos szerelmi vers született. Ezt a gyönyörű lírai kin (Balassi Olália ) eset nem adhatta irodalmunknak más, mint a feudális főúri osztálykeretből kihullott, így szabaddá vált Balassi Bálint. Sötét küzdelmeire, csalódásaira céloztam már. Habsburgi üldözés, hűtlenségi és birtokperek, meghurcoltatás, véres harcok, bujdosás... mindez elég magyarázat istenes verseire. Főúri rendjének bűnsorozata hangzik fel Balassi egyéni gyónásában, s perbe száll istenével és önmagával. Amikor már semmi kiutat nem talál nyomorult sorsából, akkor jelenik meg verseiben a halál, mégpedig a dicsőséges halál eszméje. Istenes és szerelmes verseiben gyakran találunk a katonaéletből vett képeket. Istenét is hadnagynak nevezi, s védő fegyverként aposztrofálja: Te vagy szál kópiám, te vagy éles szablyám. De ugyanezt elmondhatjuk szerelmes verseiről is, amelyekben a szerelem és szabadság érzése már nagyon közel kerül egymáshoz. Balassi egyszerre szerelmes és vitéz, a kedves megnyerése neki várostrom, s a leányszíveken való győzelem pedig katonavirtus. Czalassi egyéniségének ugyanis nem az a legélesebb vonása, hogy művelt humanista, vagy erőszakos hűbérim, vagy ellenállhatatlan nőhódító, hanem az, hogy katona. Az volt minden őse, régi magyar szokás szerint. Nagyapja horvát bán volt, a mohácsi csatában esett el. Apja a bányavidék főkapitánya. Költőnk Zólyom várában született, s a katonaéletben nevelkedett. Szép szál vitéz, első a táncban, a vívásban, a harcban. Feljegyezték róla, hogy milyen remek juhásztáncot járt Miksa császár koronázásakor az udvari körök előtt. Részt vett az erdélyi harcokban. Báthory István fogságába, esett, végvári hadnagyként küzdött Egerben, s volt bujdosó vitéz Lengyelországban. Kevés a katonaverse, de egész költészete tele van a katonaéletből vett hasonlatokkal, képekkel. Átfénylik versein a kor valósága, akárcsak Tinódi históriás énekein. Balassi verseiben azonban nem egy vár védelméről van s76, itt a végvári élet tipikus képét kapjuk: a katonaélet nála átérzett lírai élmény. (Borivóknak való. Végeit dicséríti c. versei.) Láthatta Balassi, hogy a magyar haza ügye nem szívügy? ■***' a bécsi királynak. Kinek fájt, hogy „az fene törők” letarolta az Alföldet? Nem „az kevily németnek, sem az magiált uraknak”, ahogyan Bornemisza Péter, Balassi Bálint humanista nevelője mondta. Csak népünknek, egyszeri katonáinknak fájt Balassi a XVI. és Zrínyi a XVII. században egyformán a török elleni harcban látta a hazaszeretet fogalmát. Ez jelentette az eszmebarrikádot, s ide állt Balassi is karddal és verssel. Csak Petőfiben forr össze az élet és költészet ilyen tragikus szépségében. Ez a hazaszeretet elhallgattatja a szenvedélyes Balassiban az egyéni sérelmet s felülkerekedik a bosszúvágyon így az élet neki hadijáték, harc a törökkel életre-halálra. Balassi legtudósabb ismerőse, Eckhardt Sándor jegyzi meg szellemesen, hogy a nagy Tassonak Jeruzsálembe kellett mennie eposza tárgyáért. Balassinak itt van a dicsőség és hajlámszintere: Sziget, Szikszó, Eger, Buda, Fehérvár. Balassinak olyan közönsége van, amilyen nincs a nyugati költőknek: a végvári katonák. Büszke is rájuk, hiszen közülük sokakat félémért, s a haza védelmében, eggyé forrott velük. „Kinek a világon szerteszerént vagyon mindeneknél jó híre” — ez a Balassi sor nem költői túlzás, mert Hunyadi nándori győzelmét s az egriek vitézségét valóban ismerték nyugaton. Nem szájhagyományban őrzött meséből, hanem Istvánfi Miklós történetíró művéből tudjuk Balassi dicsőséges halálát. „Egy lelkes ifjúnak, Balassi Bálintnak, aki Mársot és Pallast egyaránt művelte, mindkét combját ólomgolyó járta át.” Maga kereste az önfeláldozó halált, utolsó szavai ezek voltak: „id decrevimus, ut sic fiat'’ — azt akartuk, hogy így legyen. Tényleg Lengyelországból azért sietett haza, hogy részt vegyen a felszabadító harcban s Esztergom sáncainál érte el a vég, így forrt össze életben, halálban és költészetben a küzdő néppel, a végvári vitézekkel. Páratlan eredetiségű katona verseinek nincs nyugati példája, sőt tőle lesték el a korabeli költők teljesebb és újabb Balassi lírája az előtte élt költőknél és azért is, mert verseiben már a magyar táj szépsége bontakozik ki: a füvellő nagy síkság, a fákkal, kősziklákkal bűvös hegy. Verseiben a mezők illatoznak, s kedves madárszózat cseng a bükki berekben. A vitézek a kiterjedt rónán száguldoznak hamar lovakon, vagy vadászatra indulnak jó agaraikkal, sólymokkal, rárókkal. A bükki berek és a mátraaljai mező magyar virágokkal, madarakkal, szelíd vadakkal népesedik be. Ez az is sétáló palotájuk, itt érzik jól magukat, a szépszagú mezőn, a friss, üdítő tavaszi szélben. Egy magyar költő számára sem jelentett annyit a természet, mint Balassinak: ő nem kívülről nézi, nem a városból, vagy késő öregségben emlékezik rá viszsza, Balassi benne él a természetben. Ez a gazdag tartalom, eszmei mélység teszi Balassit első nagy lírai költőnkké. Az ő költészetében válik a líra igazán teljessé, világivá, emberivé. Kifejező művészete idegen szépségeken nevelődött, de magyar művészet lett belőle. Tudott görögül, deákul, fordított németből, olaszból és az egyetlen a nagy magyar költők közül, aki a körülöttünk, s tőlünk keletre élő népek dalait, költészetét becsülte szerette. Balassi az első, aki tudatosan törekszik arra, hogy szép érzéseit és gondolatait kifejező, szép szavakba formálja. Az általa összeötvözött ,jelzős kifejezések élnek tovább a költők, s a nép ajkán: a jószerencse, a szépszagu mező, ékes beszéd, aranyszínű haj, stb. Tőle tanultak a költők mindannyian szépen beszélni. S ez a tudatos stílusművészet egyúttal az európai és magyar szellem első szintézise.» S első nagy magyar költőt sok szál fűzte megyénkbe is. 171 Egerből sokszor tört ki a harcok idején a bükki erdőkbe. 1584-ben az erőszakkal elfoglalt Sárospatak várában esküdött meg Dobó Krisztinával, majd amikor a várból kiebrudalták, Szikszón tölti a mézesnapokat. Ismerjük Szikszóról, Abaújszántóról keltezett leveleit, s mezőzombori szőlője ügyében Jenen pereskedik a szepesi kamarával. A sajókazaii Radvánszky könyvtárban őrizték sokáig ismeretlen szerelmes verseit. Most, amikor büszkén emlékezünk a magyar líra megalapítójára, nemcsak irodalmi értékeire gondolunk, hanem gondolunk az önfeláldozó hazafira is. Volly István mondja, hogy a magyar költészetben Balassi tette egymás mellé ezt a két szót: édes hazám. S azóta ez a két szó annyira elválaszthatatlan, mint az édesanyám kifejezés, így Balassi büszkeségünk és tanítónk is lett, akinek emlékét és szellemét mi és a következő nemzedékek is fényesen ragyogtatjuk. CSORBA ZOLTÁN : 1 Cf*