Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-08 / 288. szám

s­»i. J1 NilbiCj Fcpi l«itjsu: 17.». ÉSZAKMAGYARORSZÁG Gépállomások dolgozói! Javítsátok ki gépeiteket határidőre, jó minőségben! V*. AZ MDR BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az. évfolyam 28. szám aha sn fiij.fr Miskolc, 1955 december 8. csütörtök HMM Elök­ TELJESÍTSÜK AZ ÉVI TERVEI Alig három hét s vége az évnek, üzemeink, bányáink vezetőinek, dol­gozóinak számot kell adniok arról, hogyan dolgoztak az 1955-ös évben, miként teljesítették vállalásukat. E számadás most különösen nagy je­lentőségű. Nagy jelentőségű azért, mert a következő évben megkezdjük a második ötéves terv nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítását. Ab­ban az üzemben, bányában, ahol egész évben jól dolgoztak, büszkén gondolnak a számadásra. Megyénkben már nem egy brigád, akna, műhely tett eleget éves terv­előirányzatának. Ezt bizonyítják a szerkesztőségünkbe naponta érkező győzelmi jelentések. Az ózdi kohó­mű forgácsolóműhelyének dolgozói már november 7-én teljesítették éves feladatukat, 55 nappal előbb tettek eleget kötelezettségüknek. Az ózdi durvahengermű lem­ezszerelőinek 179 munkása november 16-án szintén be­fejezte éves tervét, s azóta már több mint 1000 tonna lemezt adott. Most a Nílus-híd anyagának kiké­szítését végzik nagy szorgalommal. Azt akarják, hogy az egyiptomiak pontos méretekben, határidőre kap­ják meg a megrendelt anyagot, s ezzel is öregbítsék külföldön hazánk iparának jó hírnevét. Jóval határ­idő előtt fejezte be éves tervét a pá­­linkási Il-es akna is, amelynek dolgozói vállalták, hogy év végéig 3450 tonna szenet adnak terven felül népgazdaságunknak. December 6-án reggel a sajószentpéteri III-as akna dolgozói ugyancsak büszkén jelen­tették: befejeztük éves tervelőirány­zatunkat. Megfogadták, hogy terven felül 3000 tonna szenet küldenek felszínre december 31-ig. Sajnos elég sok vállalat nem di­csekedhetik ilyen szép eredmények­kel. Különösen a szénbányászatban nagy a lemaradás. A borsodi szén­bányászok mintegy 200.000 tonna szénnel adósai népgazdaságunknak. Bizonyos lemaradás tapasztalható az éves terv teljesítésében a kohászat­nál is. Az ózdi nagyolvasztómű sú­lyos adóssággal küszködik. Ugyanez a helyzet a diósgyőri nagyolvasztómű­­ben és a finomhengerműben is. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy nincs okunk elbizakodottságra, év végéig még valamennyiünkre nagy feladatok várnak. Most vagyunk a verseny utolsó szakaszában , a finisben. A cél előttünk lebeg, csak harcolni kell érte! Különösen nagy feladat vár ezek­ben a napokban a pártszervezetekre. Az üzemek, bányák pártszervezetei és szakszervezeti bizottságai szó­lítsák harcba a dolgozókat. A kom­munisták legyenek most is a válla­lás teljesítéséért folyó harc élharco­sai, legjobbjai. Munkaterületükön személyes példamutatással adjanak itt lendületet a szocialista munkaver­senynek. Ne tűrjék el a lógást, lep­lezzék le azokat, akik tudatosan a munkaidő ki nem használásával, a technológiai fegyelem megsértésével aláássák eredményeink elérését. Nagy feladat vár a verseny finisé­ben a sztahanovistákra, az újítókra is. A kommunistákkal vállvetve dol­gozzanak azon, hogy munkaterületü­kön kihasználják a berendezéseket, továbbfejlesszék a technológiát. Még fokozottabban harcoljon a munkás­­kollektíva pártunk Központi Vezető­sége márciusi és novemberi határo­zatának megvalósításáért. A feladatok, amelyek megyénk dolgozói előtt állnak nagyok, de megoldhatók. Az éves tervet minden területen lehet és kell is teljesíteni. Nem egy üzemünk dolgozói tettek olyan felajánlást, hogy december 20-ig befejezik éves tervüket. Ez a felajánlás azt bizonyítja, hogy a borsodi dolgozóknak helyén van a szívük, lángoló a hazaszeretetük. Rajta hát, hogy az értékes felajánlá­sokat tettek kövessék! Borsodi dolgozók! Használjátok ki az év végéig hátralevő három he­tet a lehető legjobban. Ez idő alatt odairányítsátok az erőket, ahol a segítségre leginkább szükség van. Ha ezt megteszítek, év végén büsz­két jelenthetjük: Borsod megye dol­gozói becsülettel helytálltak az 1955-ös gazdasági évben, adósság nélkül kezdik második ötéves ter­vünk első esztendejét. Előre az éves terv győzelméért!­­ő 5 6---------------------------­ Már csak huszonnégy nap van hátra az évből. Huszonnégy dolgos, munkás nap, melynek minden percét minden óráját kihasználva ütközetre indulunk, a döntő ütközetre az éves terv sikeres befejezéséért. Ebben a harcban már eddig is figyelemre méltó eredmények születtek, de a­ siker még nincsen teljesen a kezünkben. Habár egymásután érkeznek a győ­zelmi jelentések az éves terv, a vállalás teljesítéséről, egyes bányáinknak még mindig sok az adósságuk s kohászainknak is van még pótolni va­lója. Az 1955-ös év győzelméért tehát még keményen meg kell küzdeni. Ehhez a harchoz most új erőt, új lendületet adott a Központi Vezetőség novemberi határozata. Bányászaink, kohászaink, ipari munkásaink győze­lembe vetett hittel, szilárd elhatározással indultak a döntő ütközetre s ahol ezt a lelkes elhatározást tettek követik — ott siker születik. FORR AZ ACÉL A szélütés megjavításáért A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben a szállítóvágatok­­ban történő karambolok, átácsolá­­sok, kiigazítások, — tehát a rossz szállítás miatt nem egyszer három műszaknak megfelelő idő esik ki a termelésből. Sokszor előfordul, hogy az újonnan feltárt munkahelyeken már a termelés megkezdése után ki kell igazítani a szállítóvágatokat. A rosszul elkészített szállítóvágatok okozzák, hogy a csapatokat nem tudják megfelelő számú üres csillé­vel ellátni, mert a csilléket nincs hol tárolni. A rosszul elkészített vágat nemcsak termeléskiesést okoz, de növeli a fenntartási költ­ségeket is, ami a szenet drágítja. A rudolftelepi bányaü­zem két elő­­városi brigádvezetője, Fazekas Im­re és Székely Gábor termelési érte­kezleteken, beszélgetések során sok­szor hallotta, hogy a rossz vágatok milyen nehézséget jelentenek,­­ ezért elhatározta, hogy versenyt kezdeményez az előírás szerinti vá­gathajtásra. Párosverseny szerződé­sükben vállalták, hogy az előírt folyóméter vágatkihajtása mellett, jó minőségű munkát végeznek, a vágatokat az előírásoknak megfele­lően hajtják ki, az ácsolatokat a megadott irányban és dőlésben ál­lítják be. Ezzel biztosítják a vágat tartósságát és a biztonságos szállí­tást. A szállítópálya víztelenítésére a vágatokban elkészítik vízcsorgát. Fazekas Imre és Székely Gábor bri­­gádvezetők arra is ígéretet tettek, hogy négyhavonta új csilléseket vesznek maguk mellé, akiket meg­tanítanak az előírás szerinti pontos vágathajtásra. •Janós Vitkó József az országos hírű ózdi olvasztár befejezte éves tervét. Kiváló munkájával, a Programms­zerűség pontos betartásával má­sodszor nyerte el a „Szakma kiváló dolgozója” kitüntető címet. ] Fényképünk abban a pillanatban örökíti meg, amikor az exportra készülő acél forrását ellenőrzi. Győzelmi jelentés a DMNÁVAG Gépgyárból A DIMÁVAG Gépgyár, egyedi gépgyártó egységének dolgozói éves tervüket egy hónappal a határidő előtt, már november 30-án befejez­ték. A vasúti kerékpárüzem dolgo­zói is egész évben nagyszerűen dol­goztak, novemberi tervüket 111,6 százalékkal zárták. December 1-én a gyárrészleg dolgozói örömmel szá­molhattak be arról, hogy egész évi tervüket teljesítették. A kábelgyártó gyáregység, dolgo­zói szintén sikeresen harcolnak az éves terv határidő előtti befejezésé­ért, ígéretet tettek arra, hogy 205 darab PN­ 2-es excepter bukóprést december 10-re legyártanak. Válla­lásukat 10 nappal hamarabb, no­vember 30-án teljesítették. Királyon múlik az ózdi bányászok vállalása Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói a lemaradt széntrösztök­höz intézett felhívásuk után kemé­nyen munkához kezdtek, ígéretük­höz híven harcba indultak a mint­egy 7000 tonnás szénadósságuk le­­törlesztéséért. A harc első szakasza sikerre vezetett. A tröszt bányái — a királdi bányaüzem kivételével — esedékes havi tervüket mind túltel­jesítették. Már túlteljesítették évi exporttervüket A „December 4.” Drótművek dolgozói nemcsak a hazai szükség­let kielégítésére gyártanak sod­ronykötelet, acél- és vasdróttermé­­keket, hanem több nyugati állam­ba is jelentős mennyiségű kábelt exportálnak. Emellett a budapesti Kábel- és Sodronykötélgyárnak, s az RM Műveknek speciális acélhu­zalokat, pászmákat gyártanak, amelyeknek nagy része ugyancsak külföldre kerül. Az exporttervek pontos teljesíté­se nagy feladat elé állította az üzem műszaki vezetőit és fizikai dolgozóit. A gyár egyes húzógé­pei, kötélsodrógépei elavultak, a kényes, minőségi munkát korsze­rűtlen berendezésekkel kellett el­végezni. A munka jó megszervezé­sével, megfelelő műszaki intézke­désekkel azonban a drótgyár dol­gozói becsülettel helytálltak, s a­­ többmillió forintos megrendelést­­ november 30-ig huzalokból és pász-S­mákból 130, kábelekből pedig 158 százalékra teljesítették. A hőkeze- lőü­zem II-es kemencéjének bri­gádja, a pászolóüzem, sztahanovis­ta brigádja, a horganyzóüzem VII-es és VIII-as kemencéjének brigádja, a XX-as gyorsfutó pász­magép brigádja, a Morgan I-es és II-es sorozaton dolgozó Bilik, Bódi, Szolgai és Dobroniczki elv­társak jó munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem eleget tett exporttervének. Az üzem dolgozói most elhatározták, hogy éves tervük határidő előtti teljesí­tése mellett decemberben legyárt­ják az 1956. április 1-ig esedékes exportárut is, hogy segítsék hazánk külkereskedelmi forgalmának nö­velését. Kiváló pártmunkások, példamutató kommunisták Nagy József propagan­dista a DIMÁVAG Gépgyár energia osztá­lyának tüzelő techni­kusa. Kiváló szakem­ber, 1951 óta propa­gandista, jelenleg mar­xista- leninista tanfo­­­lyamot vezet. Tamási Elemérné nép­nevelő a DIMÁVAG Gépgyár híd és vas­­szerkezeti üzemének diszpécsere. 1945 óta pártmunkás, az üzemi MNDSZ elnöke. A DISZ tagokat jó szak­mai tapasztaltokkal segíti. Újhelyi Tibor propa­gandista a DIMÁVAG Gépgyár üzemfenntar­tásánál, mint lakatos dolgozik. Mind a mun­kában, mind a pártok­tatásban példát mutat. 1945 óta propagandis­ta. Jelenleg a SZKP történet I. évfolyamá­nak egyik szemináriu­mát vezeti. Országszerte jól h­alad­ a vasgyűjtés Csongrád megye, s 72.5 százalékkal megszerezte a vezetést a megyék között. Megyei színvonalon értékeli a bizottság a budapesti gyűjtők mun­káját, akik ezúttal­­ 67.5 százalék­kal a második helyet foglalják el. Hajdú megye áll a harmadik he­­lyen: 63.8 százalékos eredménnyel. A sorrend első három helyezettje a gyűjtés eddigi szakaszán több mint 116 vagon vassal többet adott marti­nászainknak a tervezettnél. Csupán Budapest tervtúlteljesítéséből 384 traktort lehetne előállítani. Nagy lelkesedéssel gyűjtenek a vidéki városokban is. Vác megelőzte versenytársait és 101,8 százalékkal az élre tört, elsőként teljesítette — két héttel előbb — begyűjtési tervét. Hódmezővásárhely áll a második he­lyen, csaknem öt vagon hulladékva­sat szállítottak el eddig a városból a szorgalmas gyűjtők „terven felüli” munkája nyomán. Salgótarján 71,3 százalékkal a harmadik helyet fog­lalja el, a város fiataljai 16 traktor­hoz szükséges vasmennyiséggel tel­jesítették túl tervüket. A kiváló eredményeken kívül egyes helyeken nagy elmaradás mu­­tatkozik. A megyék közül Somogy 18,7 százalékkal, Komárom 30.5 szá­zalékkal veszélyezteti a vasgyűjtés sikerét. Tatabánya például csak 27.1 százalékot ért el, Kaposvár pedig 24.4 százalékon áll a városok ver­­senyében. (MTI) A Könnyűipari Minisztérium MÉH-irodája jelenti: A vasgyűjtő verseny derekán já­runk. A versenyzők eredményeinek legújabb értékelése igen komoly ha­ladásról ad számot. Jelentősen töb­bet gyűjtött be előirányzatánál A HAZA ÉRDEKÉBEN Az ország egész évi kenyerének biztosítása mindannyiunk közös ügye. Az elmúlt évek tapasztalatai arra intenek bennünket, hogy ebben az évben jobban gazdálkodjunk az állami magtárakba begyűjtött gabo­nával. Minden szem gabona aranyat ér. Ez a szempont vezette kormányun­kat akkor, amikor határozatot ho­zott a kenyérgabona állami felvá­sárlására. Megyénk termelőszövetkezeteinek­ többsége eleget tett ezirányú köte­lezettségének. Az állami szabadfel­vásárlásról szóló minisztertanácsi ha­tározat végrehajtásával megyénk dolgozó parasztsága nagymértékben hozzájárult az elmúlt években még érezhető kenyérprobléma megoldásá­hoz. Ezzel az intézkedéssel elejét vettük annak, hogy a kulákok, spe­kulánsok, kupecek siserahada elpo­csékolja a kenyérgabona ezer és ezer mázsáit. Országszerte és megyénkben is az a tapasztalat, hogy több termelőszö­vetkezet még igen tekintélyes ke­nyérgabona felesleggel rendelkezik. Olyan kenyérgabonával, amely a ve­tőmagon és a háztartási szükségle­ten felül a termelőszövetkezeti tagok kamrájában, vagy a tsz raktárában hever. Ezért a begyűjtési miniszté­rium tegnap rendeletet adott ki a termelőszövetkezetek, a termelőszö­vetkezeti tagság, az állami gazda­ságokban és a gépállomásokon dol­gozók kenyérgabona feleslegének felvásárlásáról. Pártunk és kormányunk fokozott támogatása, az idei kedvező időjá­rás hozzásegítette termelőszövetke­zeteinket ahhoz, hogy kenyérgabo­nából is rég nem látott jó termést takaríthassanak be, busás jövedel­met osszanak szét a tagok között. Igen sok olyan termelőszövetkezeti tag van megyénkben, aki 30—40 má­zsa kenyérgabonát kapott a szövet­kezettől. És ez így is van rendjén —a becsületes munkáért mindenkit meg­illet a gazdag jövedelem. De ugyan­akkor termelőszövetkezeteink tagsá­gának, egész dolgozó parasztságunk­nak látnia kell: az ország lakossá­gának megnövekedett szükséglete megköveteli, hogy kormányunk messzemenően gondoskodjon népünk egész évi kenyér és liszt szükségle­téről. Erre elegendő mennyiségű kenyérgabonát kell tartalékolnunk. Megyénk termelőszövetkezetei, il­letve a termelőszövetkezetek tagjai jelentős mennyiségű felesleges gabo­nával rendelkeznek, olyan felesleg­gel, amely a vetőmag és a háztartási szükségletek kielégítése után marad.­Van tehát lehetőség arra, hogy­­ebből a feleslegből minél többet át­adjanak államunknak. A begyűjtési miniszter most megjelent utasítása lehetővé teszi a termelőszövetkeze­teknek, termelőszövetkezeti tagok­nak, az állami gazdaságok és gép­állomások dolgozóinak, hogy kenyér­gabonafeleslegeiket jó áron, jelentős kedvezményekkel értékesítsék. Álla­munk a készpénzért beadott búzáért 280, a rozsért 260 forintot fizet. A termelők, akik gabonafeleslegeiket átadják, igényeiktől függően zárolt forgalmú iparcikkeket is kérhetnek, melyeket fogyasztói áron kaphatnak meg. 50 kilogramm kenyérgabonáért például ezer darab téglát, két és fél­mázsa kenyérgabona eladása után ezer darab cserepet. A termelők a szabadfelvásárlás keretében eladott minden mázsa kenyérgabona után 20 kilogramm korpát igényelhetnek. Ez a rendelet kézzelfoghatóan bi­zonyítja, hogy államunk messzeme­nően gondoskodik arról, hogy a ter­melők magas áron adhassák el fe­lesleges gabonájukat , ne érje őket semmiféle károsodás. A pártszervezetek, tanácsszervek, a falu kommunistái magyarázzák meg a termelőszövetkezeti tagság­nak, dolgozó parasztságunknak a be­gyűjtési minisztérium rendelete vég­rehajtásának nagy népgazdasági je­lentőségét. Érjük el, hogy Borsod felesleges gabonáját eladja a hazá­nak. Ez minden termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti tag, állami gaz­dasági és gépállomást dolgozó haza­fias, becsületbeli kötelessége!

Next