Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-10 / 58. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1957 március 10 AMIRŐL A SZÁMOK BESZÉLNEK Megyénk 1956 évi munkája a statisztika tükrében A Központi Statisztikai Hivatal évről-évre jelentésbe foglalja Borsod gazdasági, szociális és kulturális tevékenységét A jelentésből hű képet kapunk a megye egész évi munkájáról, a beruházásokról, az elért eredményekről, a hibákról, stb. Lapozzunk csak bele az 1956. évi jelentésbe, amely egy egész vaskos könyvet tesz ki. A jelentés már az első oldalon leszögezi: az 1956. évi gazdasági eredmények kialakulására rányomta bélyegét az ellenforradalom. Borsod gazdasági eredménye, az 1956. év első háromnegyed évében elért fejlődés ellenére, — éves viszonylatban ez előző évinél gyengébb. Mielőtt azonban ennek rövid értékelésére rátérnénk, tekintsünk csak bele ez 1956. évi beruházások listájába. Az elmúlt évi beruházásokat helyszűke miatt mind felsorolni nem tudjuk, csupán a legnagyobbakat említjük meg. Az Ózdi Kohászati Üzemekben egy elektromos gáztisztítót építettek, a tűzállóanyaggyárban helyreállították a körkemencét. A két beruházás összege mintegy 15 millió forint. Az ózdi lakosság jobb áruellátásának biztosítása érdekében hűtőházat építettek az elmúlt évben. Komoly beruházásokat eszközöltek a Lenin Kohászati Művekben is. A múlt év folyamán történt a homokszállító alagút rész-üzembehelyezése, szintén az elmúlt évben adták át a2 db 45 tonnás vágánygőzdarut, az akzáló-üzemet, a KSG-kazánt, a Schuszer-kazánt, stb. Jelentős a miskolci pamutfonoda nagycsarnokának részleges üzemhelyezése, amely mintegy 16 millió forintos beruház- vár. A mezőgazdasági beruházások is nagy jelentőségűek. Az ongai állam gazdaságiban 200, az alvauj szántói tangazdaságban 50 férőhelye tehénistállót építettek. A megyében mintegy 14 db tengeri gárt létesítettek, emely több mint 300 vagon összbefogadó képességű. Az ongai állami gazdaságban új tejházat, a boldvai ésasá északborsedi erdőgazdasági taklóistállót építettek. Jelentősei: megyén, kulturális beruuházásai is. A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói részére Jávorhalom egy 60 férőhelyes üdülőt, Albert telep—Telkibánya új kultúrotthont kapott. Perecesen orvosi rendelőt és üzemi konyhát építettek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése leszögezi: a megye szocialista ipara 1956. évben 4077 millió forint értéket termelt, termelése — a helyi iparvállalatok kivételével — nem érte el az előző évit. Az 1855. évi termeléshez viszonyított 4,5 százalékos csökkenés elsősorban az 1956 negyedik negyedévi rendkívüli események következménye, mert 1956 első három negyedévében az ipar termelése 15,3 százalékkal meghaladta az elmúlt év azonos időszakát. A Statisztikai Hivatal jelentése szernt az október 23-át követő termeléskiesés Borsod megye iparában közel 540 millió. Ha néhány mondatban is, de értékeljük iparáganként megyénk iparát. Szénbányászatunk 1956-ban több mint 4 millió tonna szenet termelt. Ha az első háromnegyed év termelését külön vesszük, nagyon szép képet kapunk, a negyedik negyedév termelése azonban ezt lerontotta. A szénbányászatban 40 százalékkal termeltek kevesebbet 1956 negyedik negyedévében, mint az előző év hasonló időszakában. Ennek ellenére az 1956. évi termelés értéke 2,1 százalékkal meghaladta az előző évit. Érdemes megemlíteni, hogy a megye bányászai 1956 novemberében lényegesen jobb eredményt értek el az ország többi bányászaihoz viszonyítva. Sajnos azonban bányászaink 1956-ban nagyon drágán termeltek. A Borsodi Szénbányászati Trösztnél 1956 első negyedévében egy tonna szén önköltsége 154,18 forint volt. Az Ózdi Szénbányászati Trösztnél ugyanebben az időben 223.37 forint. 1956 novemberében a Borsodi Szénbányászati Trösztnél egy tonna szén önköltsége 424.51 forint, míg az Ózdi Szénbányászati Trösztnél 696,40 forint volt. Az önköltség emelkedését elsősorban a bérköltség növekedése eredményezte. Novemberben például az egy tonna szénre jutó összes bérköltség mindkét szénbányászati trösztnél mintegy háromszorosára emelkedett. Kohászati üzemeink elmúlt évi termelését is nagyban befolyásolta az ellenforradalom. Kohászatunk munkáját a negyedik negyedévben a sztrájk mellett különösen a nagymennyiségű szén- és energiaihiány gátolta, így egy sor kohászati cikkből nem sikerültelérni az 1955. évi termelési szintet. Nyersvasból közel 80 ezer tonnával, hengerelt acélból közel 65 ezer tonnával, acél öntvényből közel 7 ezer tonnával, vasöntvényből közel 4 ezer tonnával termeltek kevesebbet 1956-ban, mint az elmúlt évben. Elismerés illeti megyénk téglagyárainak dolgozóit, akik az októberi események ellenére 6,5 millió téglával gyártottak többet 1956-ban, mint az előző évben. Sajnos azonban cementiparunk 8800 tonnával kevesebbet, termelt Bőr az ipar első háromnegyedévi termelési szintje kedvező arányban állott a kiűzetett bérekkel, azonban a negyedik negyedév ismert politikai eseményei az első háromnegyedév eredményeit lerontották. Éves viszonylatban a 81 millió forintos termeléscsökkenéssel szemben 1125 millió forintos többletéért fizettek ki ipari üzemeink. A lakosság zavartalan élelmiszerellátásában nagy része volt a helyi élelmiszeripari vállalatoknak. A helyi élelmiszeripari vállalatok 5,9 százalékkal termeltek többet 1956- ban az előző évinél. Csontoshúsból 14.4, sertéshúsból 33.7, kolbászféléből 32.9, szalonnaféléből 18.6, zsírból és zsírszalonnából 6.7 százalékkal emelkedett a termelés. Fehér kenyérből viszont nem érte el a termelés az előző évi mennyiséget. Az építőiparral kapcsolatban a következőket közli a megyei statisztikai jelentés: az építőipar 1956. évi termelése az előző évi termelési értéket 8,3 százalékkal meghaladta, annak ellenére, hogy a negyedik negyedévben a saját építés, szerelési termelés, több mint 42 millióval kevesebb az előző év azonos időszakáénál. Az építőipar 1956. évben az előző évhez viszonyított 8,3 százalékkal nagyobb termelési értékét 17,2 százalékkal nagyobb bérfelhasználással érte el. Borsod megye dolgozói az állami erőből történt lakásépítkezéseken kívül saját erőből és OTP kölcsönökből több mint ezer lakást építettek az elmúlt év folyamán. A mezőgazdasági termelés 1956. évi növénytermelési eredményei az előző évinél lényegesen gyengébbek. A megye kenyérgabona termése — a tanácsi szektorban — a vetésterület növelése ellenére közel 260 ezer vagonnal kevesebb volt, mint 1955- ben. A kalászosok termésátlaga — a rozs és zab kivételével — átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél, ugyanez vonatkozik az őszi betakarítási növények terméseredményeire is. Az 1956. év őszén elvetett kenyérgabona vetésterülete — elsősorban a tanácsi szektor vetésterületének csökkenése következtében — közel 32 ezer kat.holddal kisebb az előző évinél. A gépállomások által végzett öszszes munka 1956-ban 14 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez a növekedés a tavaszi és nyári idény kedvező teljesítésének eredménye. A statisztikai jelentés hűen tükrözi az ellenforradalom kihatását a mezőgazdaságra. 1956 október 23 után a megye termelőszövetkezeteinek több mint 60 százaléka feloszlott, közel 11 ezer termelőszövetkezeti tag tért vissza az egyéni gazdálkodáshoz. Borsod megye állatállományában az 1956 október 27-i reprezentatív megfigyelés adatai szerint a szarvasmarhaállománynál mutatkozik csökkenés. A megye szarvasmarhaállománya mintegy 5000 darabbal kevesebb az előző évinél. Sertésállomány az állam a gazdaságokban csak 74,7 százaléka volt az év végén a tavaknak. Az egyéni gazdaságoknál szintén nagyobb arányú csökkenés történt. Sertésvágások száma közel hétszerese az előző évinek. Borsod megye kiskereskedelmi és közétkeztetési vállalatai 1956. év folyamán több mint 3,2 milliárd forint eladási forgalmat bonyolítottak le. A lakosság 13 százaléka, 373,5 millió forinttal több árut vásárolt, mint 1955-ben. Ebből az összegből mintegy 130 millió forint árueladás a negyedik negyedévben a rendkívüli események hatására fellépő vásárlási lázzal kapcsolatos. A szociális helyzetről szólva a jelentésből kitűnik, hogy 1956. év folyamán javult az orvosellátottság a megyében. A Honvéd-kórház átvételével, a megyei Semmelweis-kórház ágyainak száma több mint 200-al szaporodott. Azonban ez az ágyszámemelés még nem fedezi a szükségletet. Az ágykihasználás még így is nagyon magas: 91 százalékos. A szülőosztály tehermentesítése érdekében, másrészt pedig a szülőanyák érdekében két új szülőotthont létesítettek Szerencsen, Sárospatakon, amely csaknem másfélezer anyának teszi lehetővé, hogy otcához közel, higiénikus körülmények között szülhessen. Két osztályt létesítettek olyat, amely Északmagyarországon eddig még nem volt: urológiai sebészeti osztályt és a gyermeksebészeti osztályt. A gondozóintézetekben nyilvántartott tbc. és nemibetegek száma emelkedett, különösen Miskolc városban. A tbc-s megbetegedéseknek Miskolcon több ,mint 32 százaléka gyermekeknél fordul elő. A terhesség megszakításával kapcsolatos rendelkezések hatására az előző évivel szemben az elvetélések száma több mint kétszeresére emelkedett. A statisztikai jelentés híven tükrözi, hogy az ellenforradalom igen súlyosan érintette a kulturális területet is. A megye kulturális ellátottságát tekintve, színházi és mozielőadások száma és látogatottsága nem éri el az 1955-ös szintet. A bemutatott filmek 24,6 százaléka magyar, 24,4 százaléka szovjet, 23,3 százaléka népi demokratikus, 27,3 százaléka pedig egyéb. Könyvtáraink látogatottsága, a kikölcsönzött könyvek száma a szőkébb ellátási lehetőségek ellenére is emelkedést mutatott 1956-ban az elmúlt évhez viszonyítva, ennek ellenére Miskolcon egy olvasóra még egy könyv sem jutott, ami nagyon szomorú kép, hiszen Szegeden nyolc könyv jut egy olvasóra.• A Központi Statisztikai Hivatal 1956. évi jelentésével nem volt szándékunkban teljes egészében részleteiben foglalkozni, csupán a legfontosabbakra tértünk ki e cikken belül. Úgy gondoljuk, e néhány jellegzetes adatból is világos képet kap az olvasó arról, hogy az ellenforradalom milyen szörnyű nagy károkat okozott az 1956. évi gazdasági életben. A statisztikai hivatal Borsod m Megyei igazgatóságának 1957 janur jelentése már azt bizonyítja, hogy megyénk dolgozói újra magukra találtak s mindent elkövetnek, hogy az ellenforradalom okozta károkat mielőbb helyrehozzák. Kívánjuk valamennyi dolgozónknak, hogy az 1957-es évet sokkal eredményesebben zárjuk, mint az elmúlt esztendőt. Ehhez a munkához kívánunk. Borsod megye valamennyi dolgozójának sok sikert, erőt, egészséget. Egry Béláné, a megyei statisztikai hivatal munkatársa, Gácsi Miklós, kohómérnök, orsz. gy. képv., Szili Ferenc, az ózdi széntröszt főmérnöke, Antalköz József, az Ózdi Kohászati Üzemek munkástanács elnöke, Osváth Ferenc, a putnoki mezőgazdasági technikum igazgatója, Réihly Gyula gépészmérnök, dr. Balogh Béla megyeifőorvos, Szebeni Győző megyei népművelési oszt. vezető. A DIÓSGYŐRI Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Tóth József elvtárs közölte velünk, hogy a Tejcsárda március 10-től újból 5 órától lesz nyitva. Az ellátás zavartalan biztosításához szükséges, hogy a tejet, illetve a süteményt szállító vállalatok időben szállítsák a megrendelt árut. Köszönetét fejezi ki Kassai Aladár levélírónak és kéri, hogy a jövőben is tegye meg hasznos észrevételeit. A XXI. SZÁMÚ Állami Építőipari Vállalat Budapestről közli, hogy Takács János ügyét a szerkesztőség megkeresésére elintézte. Takács János három napon belül személyesen jelentkezzen a rudabányai építésvezetőségnél.* A MISKOLCI 36. SZ. Autóközlekedési Vállalat: MÁVAUT-jegy visszatartási elismervények megszüntetésére a felsőbb hatóságokat értesítették. Intézkedés történt országos viszonylatban is. Rövidesen rendelet fog megjelenni, amely rendezi végérvényesen az ügyet. * AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI Áramszolgáltató Vállalat Árvai Bálint aszalói lakos panaszával kapcsolatban értesít, amennyiben a megyei tanács a vállalatnál megrendeli a közvilágítási lámpákat, úgy azokat felszerelik. Az angaujfalusiak panaszára közli: amennyiben a megyei tanácsa hitelkeretet biztosítja, a villany bevezetésének semmi akadálya. POSTAIGAZGATÓSÁG, MISKOLC. »Miért nyit a Malinovszkijutcai postahivatal csak 10 órakor.« A Közlekedés- és Postaügyi Ministérium rendelete alapján, vidéki városokban, ahol több hivatal működik, a felvételt végző postahivatalok szolgálati ideje 10-től 18 óráig, a pénz be- és kifizetési idő 10-től 17 óráig tart. Felterjesztést tettem olyképpen, hogy a szóban lévő hivatal szolgálati ideje 8-tól 14 óráig tartson, amelyre választ még nem kaptam. (Szabó Elemér, ig. h. v.) * JUHÁSZ FERENC borsodsziráki volt vb. elnököt az ellenforradalmárok váltották le, amit törvénytelennek tartunk. Az ügyet kivizsgáltuk és március 1-i hatállyal Juhász elvtársat eredeti beosztásába visszahelyeztük. (Sándor Dezső vb. titkár: Edelényi J. T.)* ÓZDON a mogyorósvölgyi földművesszövetkezeti tagok tájékoztatására az Ózd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága közli, hogy a nevezett szövetkezet 1956. évi mérlege elkészült. A mérleg eredménye sajnos visszatérítést nem tesz lehetővé. Az erre vonatkozó intézkedéseket a taggyűléseken ismertetni fogjuk. (Tóth József ig.eni.) megírta, illetékes szerv válaszol Vágon még mindig nem hitt a táviratnak, gyorsan pakolt és az esti vonattal utazott fel Pestre a cég Fiumei úti irodájába. Ahogy odaért, majd hanyatt esett az ijedtségtől. Az ajtó felett frissen mázolt új tábla függőt : PÉTER SÁNDOR építési vállalata szédülten betámolygott, ahol hidegen és szűkszavúan közölték vele a tényeket, hogy a Grosz és Tsa cég eladott mindent, a Tisza-szabályozás pedig egy időre befuccsolt. A Péter-cég különben sem vállalja, mert bányanyitásokkal foglalkozik. Zágont tehát nem tudják alkalmazni és végtelenül sajnálják, stb. stb. — De az emberek! A munkásokkal mi lesz? Harminc Szentesi kubikos kenyere van kockám téve! — kiáltott fel. — Rakja spirituszba őket! — kiáltott fel ingerülten a titkár. — Nem tehetünk semmit, nem tudjuk alkalmazni őket. Menjenek haza, vagy fogjanak hozzá halászni. Akkor sem tért magához, amikor már újra az utcán volt. Azt sem tudta, hogy került ki az épületből, csak ment, ment céltalanul, kezében a Grósz és Tia táviratát szorongatva. Hej, te nyomorúságos élet! Egy kávéház terraszán feketét rendelt és belelapozott az asztalon heverő újságba. A Pesti Hírlapban akkoriban jelent meg Szöllösy Ernő közgazdász tanulmánya a zemplénhegységi falvak életéről .Tekintetbe véve, hogy ezekben a falvakban nincs lehetőség a földek művelésére, magasan fekvő hegyoldalakon jóformán nem terem meg semmi, nagy jelentőséggel bírna, ha megnyitnák végre a kőbányákat, amelyek nemzetgazdasági érdekből is fontosak, s lehetőséget adnak az elmaradt életszínvonal emelésére is. Talán nem elvetendő javaslat az sem, (amit ennnek neves képviselőnk mondott a Ház legutóbbi ülésén) amely szerint községi társulásokat kellene szervezni kisebb kőbányák megnyitására. A lakosság szívesen hozzájárulna ehhez, akár részvények vásárlásával is. Meg kellene kísérelni” . Zágon István belemerült, az újságcikkbe, micsoda merész gondolat, nagyszerű elképzelés. Vasárnap délelőtt felkereste Szöllösyt a lakásán. A következő napokban pedig kidolgozta a tervet. Kész tervvel állt elő, amely szerint igenis, megvalósítoták aközőgazdász elképzelései. Bejelentette, hogy megkísérel kőbányát nyitni. 200 pengő készpénz van a kezében, de megpróbálja. Legfeljebb belebukik, ha nem sikerül. Édes Istenem: Csupa küzdelem az élet, és az ember vagy felivel a magasba, vagy pedig lent marad a szürkeségben. ,1Ma, június 23-án tölti be huszonnyolcadik évét Ma van a születésnapja. Más okos ember elhalasztaná ilyenkor az utazást. Otthon töltené az ünnepet: ünnepi ebéddel, pezsgővel, csókokkal, jókívánságokkal, mindennel, ami szép és ami jó. Dehát ő hová menjen? Szólítsa meg az első embert és cipelje fel a szállodai szobába? Vagy utazzon haza Biharba? Egy születésnap miatt? Nincs veszíteni való ideje. Azalatt, míg otthon lustálkodna, körülnéz Újhely környékén. Darabig még töprengett, aztán hirtelen elhatárolással a Keletibe sietett. Nagy-nagy felszabadultságot érzett magán, amikor elindult a vonat. Ismeretlen tájak, ismeretlen emberek felé utazik. Vajon hogy fogadják majd a tervét? Kinevetik, bolondnak nézik, vagy megértik? És hogy fog eléjük állni? Mit fog mondani? Mit is fog mondani? Hiszen a lehetetlent kísérli meg. Idegen faluba utazik, hogy segítsen a nyomorúságban élő parasztokon és persze, biztosítsa a saját kenyerét is. Kínai fal áll előtte és ő kétszáz pengő zsebpénzzel, puszta ököllel akarja bevenni. Visszaforduljon ? Még nem késő. Han,utazhat Biharba. A kávát, meg a kaszát ott is megtalálja. Kaszálni fog a mérnök úr. Diplomával a zsebébe. Menjek, ne menjek? Titkon, lopva, a szive mélyén feltámadt a sejtés, a parasztember örökös kisebbségi, érzése az urakkal szemben, hogy talán jobb volna, visszafordulni, jobb lenni el sem kezdeni semmit, meg: ezer ellenség akadni.gordafifi men: az emberek csökönyösek, hallani sem akarnak majd arról, hogy megbolygassa földjüket, amelyért ősidők óta küzdenek. A vonat kerekei azonban~-----t ütemesen zakatolták: „Pro* I báld meg, próbálá meg”. **”**' Vagy nem ezt zakatolták? *•••••• Zágon Istvánnak ezt zaka* tolták. Másnak mást. Annak a pufókképű állapotos asszonynak, aki Zágonnal szemben ül, például ezt zakatolták: „Fiú lesz, fiú lesz!” Zágont józan természettel áldotta meg az Isten. Ami az ivást illeti, nem ütött az apjára. Utálja a kártyát is és komolyan szerelmes nem volt még életében. Azok a futó kalandok, melyek csak egy vagy két hétig tartottak, messze vannak emlékezetében. Egyetlen szenvedélye van: a fényképezés. A kisvonat kígyózva kanyarog a hegyek közt: mintha a mesében járna: könnyűnek és boldognak érzi magát. Szinte elfelejt mindent. A keserves egyetemi éveket, a Grósz és Tia céget, a Tisza-szabályozást, a szentesi kubikosokat, a Péter-cég titkárát, Budapestet, az egész világot, mintha álmokon utazna. Az állomás kicsi és poros. Nem is állomás, csak baka■ terház. Jegyet se adnak, a vonaton kell megváltani a kalauztól. Még jó, hogy nem az állomáson kell, mert ha ügyes az ember és két-három újabb állomásig el tud bújni a kalauz elöl, akkor letagadhatja, hogy honnan utazik. Ez nagy veszéllyel jár, mert a büntetés magas, de azért mindig akadnak, akik megreszkírozzák. Van akinek sikerül, de a legtöbbnek nem sikerül. Mert a kalauzok osztalékot kapnak, bizonyos százalékot a bevételből és nagyon vadásznak a potyautasokra. Az állomás csak azér t van, hogy minis legyen valami. Mert inne”, mén hamm kilóm.** erre van Páter hora. Fidhen hóban, szélben legalább tudnak hova elh-’^ni az emberek No mer, a.vé*t. h.mit a. wzető tudta. hol kell mongil'ni. Zánon István envpdni j? n. imnotrói. Nem vá.*4 Senki. Vem, is 1 elavto fio/nl*i'eek 'Fr.n/,'1 ,'7 mnnd n.ekt O'* ocnfr •?/rí., OTP*—Ö n nn? b •“ ladt. Monns knofa+nrt, holott gI n.z Útin., homlokon. ÍV*1 alatt, a háton kr.oesmese.rm^-k anönmtö*?**, de ezt nem érezte. Semmit sem érzett. Semmit a világon, csak ezt a gyönyörű júniusi vasárnanot. CIFRAYOMORÚSÁG .........................