Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

— A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV . évfolyam Mi. mim Azt­M Miséi 1960. május I. vasárnap — éljen május 1., a dolgozók nemzetközi összefogásának nagy ünnepe! __________________________________ A proletárinternacionalizmus nagy ünnepén írta: KOVAS PÁL, a miskolci városi pártbizottság első­ titkára „VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE­SÜLJETEK!” Több mint száz év telt el azóta, hogy Marx és Engels a fel­szabadulásért küzdő proletariátus harci zászlajára írta a proletárnem­zetköziség halhatatlan jelszavát. E jelszó megvalósítását az egész világ munkássága az első pillanattól prog­ramjának, legbensőbb szívügyének tekintette. E jelszó megvalósításának szimbó­luma immár több mint 70 éve má­jus elseje, a népek testvéri szolidari­tásának, a haladó erők nemzetközi összefogásának napja. A májusi esz­me annak felismeréséből fakadt, hogy csak az összefogás, a szolidari­tás ad erőt egy olyan új és igazságos társadalmi rendszer kivívásához, amelyben eltűnnek az osztálykü­­lönbségek, megszűnik az embmert ember által való kizsákmányolása és ezzel valóra válik az elnyomottak évszázados álma. E napon mindenfelé széles e vilá­gai hosszú oszlopsorokban tüntető emberek menete vonul városok és falvak utcáin. Az utcán vonulók százezres tömegeit egyazon eszme, tudatos cselekvés irányítja. Egybe­fonódnak az emberek érzelmei, gon­dolatai. Egységes hitük, akaratuk ta­vaszt hoz az egész világnak, a sza­badság és a szocializmus jegyében megújítják az emberiség történel­mét. „Világ proletárjai, egyesüljetek!” Ez a jelszó fűtötte az­­ Internad­o­­rtiilé harcosait, a Párizsi Kommün halhatatlan hőseit, az amerikai mun­kásokat, akiknek kezdeményezésére immár 71. éve ünnepüik a világ dol­gozói május 1-ét, a proletáriátus nemzetközi szolidaritásának napját. „Ez a harc lesz a végső, csak ösz­­szefogni hát.” — a proletáriátus így fejezi ki harci dalában, a párizsi kommünard szavaival a nemzetközi összefogás nagyszerű marxi gondola­tát. E gondolatoktól tüzelve harcolt a magyar munkás a dicsőséges Ta­nácsköztársaság győzelméért, a Hor­­thy-fasizmus sötét elnyomása évei­ben pedig a szabad Magyarországért. Ma már nincs a világnak olyan része, ahová ne hatolt volna be , amely átfogja az emberek százmil­lióinak tudatát és szívét. Ezek az esz­mék világtörténelmi jelentőségű győ­zelmet arattak a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban. A tőkés és gyarmati országok népei, élükön a munkásosztállyal, a prole­­tárnemzetköziség zászlaja alatt har­colnak az osztály- és a nemzeti el­nyomás felszámolásáért, a béke meg­védéséért. A PROLETÁ­RI­N­TERN­ACION­A­LIZMUS az emberiség fejlődésének egyre hatalmasabb hajtóerejévé vá­lik a jobb, igazságosabb világ meg­teremtésének útján. A világ dolgozóinak bölcs tanítója, V. I. Lenin rámutatott arra, hogy ,,A tőke uralma nemzetközi uralom. Ez a magyarázata annak, hogy a világ munkásainak felszabadító harca is csak abban az esetben vezet sikerre, ha a munkások együttesen harcolnak a nemzetközi tőke ellen." A Nagy Októberi Szoci^fista'í'or­­radalom győzelme. _^8Ug­álizmus építésének diadala^az ^Urópai 'és ázsiai országokban, ^kommunizmus építésének sikere a Szovjetunióban meggyőző bizonyitéka^rTeninl meg­állapítás helyességének, annak, ha a munkások forradalmi pártjuk veze­tésével cssdfognak és együttsen harcolnak/úgy Igaz úgffiK (|M|I fd­e­­) mindent Oregakadá­­összefogn­a bUrrso- ij fefferve­­eltorjes/.­íály sorai­­rta, revízi-Erőlködésük egyxL hiábavalóbb^ nak bizonyul. Befolyásuk miLídin­­kább gyengül a tőkés országok mun­kásosztályánál is.­­­­ A tőkés országokban is a szekció és re­fasizmus elleni parc, vala­mint a­ munkás egységfront megj­ósítása terén szerzett tapasztalatok­a­t bizo­nyítják, hogy a proletárszol­iaritás, a nemzetköziség eszméje /égr­e, job­ban terjed, hogy a minka osztály egységének a megteremtésér­­e álló lehetőségek vann­ak. I / A proletárinternacionalizmus tőzs­déinek hordozói a fzarxista-teni­­nista pártok. 1 / / / / A kommunista lés munkapártok a Nagy Októberi Szocialista Hbiroda­­lom óta, különösen pedig a kzovjet­­uniónak a másod* világhiltaprában az német fasizmus/életgaraftét győzel­me óta szerveim ear­­neeprösödtek tekintélyük éss átélés nélk­m­egekra gyakorolt befigádat megrótt, és Árja már a kommunista mozgaluim nem­csak a szocifcnsta országosan kép­­visel hatalmas erőt, hanenea la­di­alista országokban is. A nemzőket­ kommunista mozgalom világszóló sikerei a mozgalom egységébe* kezd­­endők. \ \ A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁS-5 p­ÁRTOK nemzetközi egysége a' narxi-lenini ideológián, a proletár­­nternacionalizmus eszméjén, a szo­­cializmus és a kommunizmus elért­­ésére irányuló közös célkit­zésen alapszik. A nemzetközi munkásszolidaritás bizonyítéka volt az a segítségnyújtás a magyar nép számára, amelyek az 956-os ellenforradalom leveréséből, politikai és gazdasági konszoldác­­ió megteremtéséhez kapott új szo­­ialista tábortól, — elsősorban a Szovjetuniótól. " A kommunista és munkáságtól k­épviselőinek 1957. novemberi ben­lácskozásai e pártok teljes nézet­­tonosságát bizonyították. A tanács­kozás nyilatkozata a kommunista vi­­ágmozgalom nemzetközi egységének lapokmánya lett. A világ kommunistái — benne mi, nagy árok is — felbecsülhetetlen ér­éket látunk a Szovjetunió Kommu­­nista Pártja tapasztalataiban és for­­­raMmi tevékenyWgyijWiö^'áUahdó- i nn merítünk belőlük^' W \ lom az egész vUágWolet»!8tasanak. 1 \ezen túlmenően minden s­zabadságá­­ert küzdő népnek latam­­as fegyve­re^® dolgozó^_haladásáé­­ éS'bH-dogAgáért folytatott hart­ban._ ^ A JVfttOff WaAgusok •­­­ások hű kiszolgálói, az opportunisták, revizio­nisták - akárcsak a múlt an — ma !- azzal rágalmazzák a kom­munista­­hogy'nem szeretik hazájukat, semmibe veszik, nemzeti ha­gyom­á­­­­nyu­tat. Jjjáz, a kommi4nistiTc'-Miv^ ből gyűlölik^ burzsoá/állinpi buresoá rendszert, de fApó^é^letik hazájukat, szülőföldjüket, népüket. TÖRTÉNELMÜNK FOLYAMÁN, amióta hazánkba is kommunista moz­galom van, a kipynunistek tejekkel bizonyították iJpxVazaMgukat. Ezt bizonyítja,az felsők m^odik világ­­háborúbamj*dl.A\Tarfó^gffársa­­ság idején a burzsicá megszállók el­len vívott hősies harcuk. A hazaszeretet l­em­agasabb sokfi rrfegnyilvánulsa a kommunistádnak a# a törekvőié, hogy® hazt^eerafi­­dá tegyék,leverjék róla a kapitalista nfckájj i­lncseit. \ /Ep | K}§ruikánisták hazafiságának, terlaláit­k szocialista­­ forrajjatom ' /A fzorgalom­ győzelmey híján a nazalléágjúj tartómat nyes. Szeretet faz orvásf iránt, amelyben a munkás,­­ a gafasit és az atelmiség valóban hattárk fel. Szeretet a szocializmus oflfoé ikánt, ahol örökre megszűnik a társadalmi elnyomást A­­­­szocialista azazság és a proletárnemzetköziség M hazafiságban elválaszthatatlanul­­összeforrott Nem lehet igazi hazafi, ’ non szolgálja valóban népe­ érdekeit az, aki elválasztja hazája értékeit a többi szocialista ország fördekeitől, az Kész nemzetközi munkásmozgalom ■dékátfl. I A nemzetköziség élő­­megtest­ülé­­sét jelentette a szocialista világ And­­ster megjelenése, ami­ a nemzetsz­ kommunista és munkásmozgalolm legnagyszerűbb vívmánya, a marxid mikothn­inizmus gy­ölel­me. y A szocialista országok táborának»­i legyőzhetetlen ereje a»e tábort alko-|­­ó országok társadalm­i­ és gazdasági fejlődésén­ek azonos irányvonalából, ideológiájuk, s végső céljukv^azonos­­ság^ból Akad. | ^ Egymilliárd ember küzd egyazon zászló, a Marxizmus—leninizmu­s, a proletámensetközlség, a népek kö­zötti barátság zászlaja alatt/ A szocialista tábor országai, a Szovjetunióval az élen. Aoros egy­­«ségbe zárkózvi hala^|u^K a szocializ­ál« és a kommunizmnus építésének (útj*s^Ekj£|*#Cez egységben rejlik erejük és legyizhetetl»ségük. A szocialista o­rszágok népei — benne mi. magy^pk is,a­ forradal­mi pártjaik vezetőáért, a szocialis­ta nemzetköziség elveihez híven, folytatják a harcot soraik szünte­len megerősítéséért, a nemzeti elkü­lönülést és elszigetelődést hirdető ká­ros revizionista ideológia ellen. Min­den olyan kísérlet, amely a szocialis­ta tábor erejét gyengíteni törekszik, megérik az ekhegai táborhoz tartozó országok sziklaszilárd­ egységén. A szociálista r tehomoz tartozó né­pek fejlődésimek igyik döntő ténye­­zimra közöttük fikiwiév a gazdasági ■l^üttműködékj ! ! ! segélynyújtás és «flyüttműkédtes ^e azédes bizonyítéka ttuszocialst^tábor/népei között fenn­­^^kójkitip/sú tóiqpolatírfinak. * W 5Coda lista /országok testvéri- Ámzptfázi­ea/alánűködése lehetősé- Ilet adott/r nép* demokratikus álla­­ttiojyte: — já hazánknak is —. j£­gy felszámítják a múltból örökölt elr^afadottságukat és dön­­­tó­’g­özépneretu­ssanak a szocializ­mus’ építsenek frontján. Parturtt VII. kongresszusa rögzí­tette a Mzánk felszabadulásától ed­­elér­t eredményeinket a szocializ­mus építésében és a magyar dolgozó fiófi felehégének bizalmat élvezve, célul tűzhenc ki alszíttolizmus épí­tésének megporsítását 'názánkban.. \ Népünk sikereit a} szocializmus építésében ffjjjcöm­ptfy, 'hogy a szo­­cializmus «tűdében a Szovjetunió által elért m'sga^ fejlődési szinvonal­­ra tamiaszkodha ttunk, arra a sokolda­­lú testvéri segksipre, amelyet a SiflTtThinió ■ hgriiik­k­rl eleget téve internagigjalisti kötelezettségének.­­•Tztelso szociálisa állásra vonatko­zó Menini tanításnak szocializ­­mus­­építő népünknek nyújt. • MiAmagyarok, a szocialita tatx­r népeivl együtt — cika kapitalista és gyarmA sorsban szenvedő népek is — a Szovjetunióban a­­ szocializmus, a béke­ legyőzhetetlen bástyájá&lát­juk. Testvéri hálával, szeretett & barátsággal tekintünk itt. A TESTVÉRI SEGÍTSÉG nem­ korlátozódi a szocialista országokra. A szociális­ tábor országai nemcsak a nemzetközi politika­­fórumain és politikai ) értelemben­­ támogatják Ázsia. A faka. La­tin-Aráért­ka népeit a nemzeti függetlenséget folytatott harcban, és azokat a népeket, ame­lyek már letépték maguk­ról az im­perializmus íacait, hanem gazdasá­gi és kultur­lis téren is segítséget, támogatást nyújtanak, ♦­ hozzájá­rulva ezzel f­el­vi­rágon a tásukh­oz, függetlenség­ük megőrzéséhez. Csak a Szovjetun­ió — Mikojan elvtárs l legutóbbi Mu­rai látogatása eredmé-­­nyeként — egymillió­ tonna cuk­­rot vásárol Elbától, rastkívül 100 millió dolláros "hitelkreofit biztosit gépek vásárlására? Szoves segítség­gel kórházak, s a Ulodár S terminológiai főiskola építése­­ folyik Burmában. Irak w^1tf0 km marczú vasútVonalat Wes­t Arab Kbzlár­­építi ai Mz­­szujfal nagy CTI másod­ lépisét i­s. Indonézia m­ár háromezer sziget er­­­tern ITO idillin rubel hitelt ka­pott. Afganisztán és Jemen, Ceylon és Etiópia, India és Kambodzsa mind ott szerepelnek azoknak az országok­nak a listáján, amelyeket a Szovjet­unió segít. A legközelebbi években 250 nagy létesítményt épít a Szov­jetunió a gazdaságilag elmaradott országokban. íme, ilyen — a proletárinternacio­­nalizmus elvei alapján — a szocia­lista tábor országainak, a Szovjet­­uniónak a viszonya a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek­hez és azokhoz a nemrég még gyar­mati és félgyarmati sorban sínylődő nemzetekhez, amelyek az imperializ­mus tartalékát, szabad vadászterüle­tét képezték. E baráti érzést a szocia­lizmus ellenségeinek soha és semmi­lyen körülmények között nem sike­rült meggyengíteniök.­­ Az egész világ dolgozói előtt ma­gasztos, lelkesítő példaként állnak a Szovjetuniónak és a népi demokrati­kus országoknak a proletárnemzet­köziség elvén alapuló kapcsolata, amelyeket sziklaszilárddá tesz a tel­jes bizalom, a tisztelet, az őszinte barátság és az önzetlen kölcsönös se­gítség. A magyar nép — benne megyénk és városunk dolgozói — a proletár­­internacionalizmus szellemében ün­nepli a 16. szabad május elsejét. Vol­tak a magyar nép életében is olyan május elsejék, amelyeken a szabad­ságra vágyó és küzdő munkások, pa­rasztok, haladó gondolkodású értel­miségiek zsak titokban, összebújva« erdők rejtekén, titkos találkozókon, de mindig szilárd eltökéltségben tet­tek hitet a szocializmus ügye mellett. A 16. SZABAD MÁJUS ELSEJÉT a szocializmus építésében nagy sike­reket elérve ünnepeljük. Az embe­rek boldogabbak, mosoly és derű látszik az apák és anyák arcán, gaz­dagon áradó kacajtól derűsek gyer­mekeink. Hazánkban boldogok az Dolgozó népünk kiegyenesíthette századokon át kétrét hajtott derekát. Milyen nagyszerű a mi világunk! A munkásokat nem béklyózza le a­­munkanélküliség réme. A munkát nálunk tisztelet és becsület övezi. Ahol a munkának becsülete van, ott a dolgozó népnek van becsülete. Pár­tunk és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány ezt a fő elvet vallja magáénak, ezért szereti és követi pártunk útmutatásait dolgozó né­pünk. Boldogabban ünnepük szerte a vilá­gon a dolgozók május elsejét, mert egyre többen tudják, hogy a szocia­lizmus, a kommunizmus az emberi­ség jólétének, fejlődésének belátha­tatlan távlatait nyitotta meg. BOLDOGABBAK AZ EMBEREK, mert tudják, hogy a szocializmus, a kommunizmus egyet jelent a béké­vel, és csak a béke teheti lehetővé az emberiség igazi ragyogását, az új, nagyszerű jövő, az emberiség tava­szának megteremtését. Ma tisztábban és igazabban csen­genek Ady Endre sorai, mint bár­mikor ezelőtt: „Tűz, vér, láz, újság, boldog változás. Csupa teremtés lángol a szemek­ben, örök tavasz, örök forradalom óh ékeskedjél, mindig ékesebben. Robogj föl Láznak ifjú serege. Villogj tekintet, világbiró kardunk. Künn a mezőkön harsog a Tavasz, Harsogó Tavasz, kisérd el a nar-

Next