Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XV. évfolyam 181. MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ENSZ-csapatok nem teljesítik Kongóban feladatukat A szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről A kongói helyzet javulását akadályozzák azok a mesterkedések, amelyeket a belga gyarmatosítók és a mögöttük álló NATO-hatalmak folytatnak a fiatal köztársaságban. Az agresszorok nem teljesítik a világ népeinek követelését, nem ürítik ki Kongót, ellenkezőleg, bomlasztják a A nyilatkozat bevezetőül hangjú.A szovjet kormány határozottan elítélte a Kongói Köztársaság ellen indított imperialista agressziót. Szintén elítélte ezt az agressziót a Biztonsági Tanács, amely követelte a belga csapatok kivonását Kongó területéről. Az agressziónak azonban mindmáig nem vetettek véget, az intervenciós csapatokat nem vonták ki. Amennyiben a Kongó elleni agresszió folytatódik, figyelembe véve, hogy ennek veszélyes következményei lehetnek az egyetemes békére nézve, a szovjet kormány nem riad vissza az erélyes intézkedésektől, hogy visszavágjon az agresszoroknak, amelyek, pont most már teljesen világossá vált, valójában a NATO összes gyarmattartó hatalmainak buzdítására A nyilatkozat a továbbiakban rámutat: „Most, amikor mindenki szeme láttára kísérletek történnek arra, hogy Kongó népét megfosszák nemrég szerzett függetlenségétől, hogy darabokra szakítsák a Kongói Köztársaságot, szétzüllesszék gazdasági életét és éhínséggel törjék meg a törvényes jogait és függetlenségét védelmező kongói nép akaraterejét, minden olyan államnak, amelynek szemében kedves a népek nemzeti szabadságának és függetlenségének eszménye, kötelessége gazdaságilag is segítséget nyújtani a Kongói Köztársaságnak. A kongói kormány közölte a szovjet kormánnyal, hogy többek között a Szovjetunióhoz fordul ilyen jellegű segélykérelemmel. A szovjet kormány tanulmányozta a helyzetet és az említett kérést, s ennek alapján kijelenti, hogy a Szovjetunió kész kedvezően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazdasági segély kérdését, amely megteremtené a Kongói Köztársaság gazdasági életének normális feltételeit, lehetővé tenné, hogy Kongó népe saját nemzeti érdekeinek megfelelően, saját jóléte érdekében használja fel országénak gazdag erőforrásait”. A szovjet kormánynyilatkozat ezután megemlíti a Kongó részére eddig nyújtott szovjet élelmiszer-segélyt, a szovjet repülőgépek részvételét a Biztonsági Tanács határozata alapján Kongóba vezényelt csapatok, valamint egyéb rakományok átszállításában, s utal rá, hogy a közeljövőben újabb szovjet gőzös indul Kongóba, amely száz szovjet tehergépkocsit, megfelelő tartalékalkatrészeket és szakemberek csoportjával egy javítóműhelyt juttat el a Kongói Köztársaságba. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold társaságainak szövetsége a közeljövőben szovjet orvosokat és egészségügyi személyzetet bocsát a Kongói Köztársaság rendelkezésére, gyógyszereket és megfelelő orvosi berendezéseket old. „A Szovjetunió kén gazdaság és műszaki segélyben részesíteni a Kongói Köztársaságot, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmi kapcsolatokat kifejleszteni vele, mégpedig a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes ölyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés elve alapján. A Szovjetunió nem tűz ki semmiféle politikát, katonai, vagy egyéb jellegű feltételeket, amelyek csorbítanák a független Kongói Köztársaság érdekeit, vagy szuverén jogait” — fejeződik be a szovjet kormány nyilatkozata. A Szovjetunió nyilatkozatának sajtóvisszhangja BERLIN. A berlini demokratikus lapok hétfői számukban vezető helyen foglalkoznak a szovjet kormány legutóbbi nyilatkozatával, amelyben közölte, hogy a Szovjetunió kész segítséget nyújtani a függetlenségéért harcoló kongói népnek. LONDON: Az angol sajtó nagy figyelmet szentel a szovjet kormánynyilatkozatnak. A Daily Worker a következő címmel ismerteti a nyilatkozatot: „Kongó: Oroszország nem tér ki a cselekvés elől”. A Daily Telegraph szintén idéz a nyilatkozatból. KAIRÓ: A kairói lapok vezető helyen számolnak be a szovjet kormány vasárnapi hivatalos állásfoglalásáról. Oroszország kijelentette — írja az A1 Gumhurija —, hogy erélyes rendszabályokhoz folyamodik, ha a Kongó elleni agresszió folytatódik Az Al Akhbar című lap hangsúlyozza: „a Szovjetunió figyelmeztette a nyugati országokat, habozás nélkül, hathatós eszközökhöz nyúl, hogy megakadályozza a kongói agressziót”. A lapok kiemelik még a szovjet nyilatkozatnak azt a részét, amelyben a szovjet kormány rámutat, hajlandó jelentős gazdasági segítséget nyújtani Kongó kormányának. DAMASZKUSZ. Az összes damaszkuszi lapok nagybetűs címek alatt foglalkoznak a legutóbbi szovjet nyilatkozattal. Az Al Vahda címében kiemeli: „A szovjet figyelmeztetés: határozott intézkedések a kongói imperialista agresszió megszüntetésére”. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata A Francia Kommunista Párt Köz-ponti Bizottságának Politikai Bizott-* sága szombaton kiadott nyilatkozato* ban leleplezi a dolgozók életkörül-* ményeit súlyosbító és a megélhetési* költségeket nagy mértékben növelő* francia kormányintézkedéseket. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a párizsi városi közlekedési díjak 87,5 százalékkal emelkedtek, nagy mértékben megdrágult a külvárosi vasúti közlekedés díja, emelkedett a kenyér ára, a lakbér, valamint a rádió és a televízió előfizetési díjai is. „Ugyanakkor — emeli ki a nyi latkozat — a munkabér továbbra is a ■ legalacsonyabb színvonalon maradt és a dolgozók vásárlóképességet még fokozottabb mértékben csök-j kent” ♦ A politikai bizottság rámutat, hogy a néptömegek nyomorának mostanit fokozását a frankok milliárdjait* emésztő algériai háború, a fegyver-♦ kezés gigászi költségei, s különösen* az atomfegyvergyártás okozza, épp* úgy, mint a nagytőkéseknek gyújtott adókedvezmények, jóllehet a nagytő-i kések profitja, szüntelenül gyarap i én., . „Mindez — hangzik a nyilatkozat-* ban — elengedhetetlenné teszi, hogy minden eszközzel harcoljunk az algé-riai háború megszüntetéséért, következetes békepolitika alkalmazásáért, a leszerelésért, a nemzetközi feszült-) aég enyhítéséért, valamint a francia- országi demokrácia visszaállításá-t ért."’ Humor a gyepen «. sídal.) Küzdelem 12. Mai.) Vasárnapi aratás Aratják és szárítják a víz alá került terményeket a Sajó és a Hernád völgyében Eredményesen védekeznek az áradó Tisza mentén A csaknem egy hétig tartó áradás után az északmagyarországi folyókon, a Sajón, a Hernádon és a Boldván állandósult az apadás. A víz mindenütt visszahúzódik a folyók medrébe. Számos helyen, mint például Hét és Sajópüspöki községekben, belvizek támadtak. Ezek visszaszivattyúzását a Miskolci Vízügyi Igazgatóság osztagai hétfőn megkezdték. A Tisza továbbra is árad, hétfőn Tisza polgárnál tetőzik , így az elsőfokú készültséget nem kellett tovább fokozni. A Tisza-menti községekben a lakosság vasárnap és hétfőn is a gátak erősítésén, a termények elhordásán fáradozott. Tiszapalkonyán, a lakosság és a honvédségi alakulatok 60 centis nyúlgátakat emeltek. Ezek jól tartanak. Két nap és két éjjel Poroszló és Tiszabábolna lakossága is a hullámtérben lévő nyári gátakat erősítette. Tiszakeszibe a szomszédos községekből négyszáz munkabíró férfi ment segíteni, hogy a nyári gátak megerősítésével megvédje a község földjeit az árhullámtól. A legnagyobb erőt most a termények kihordására fordítják. A fogatok, traktorok, tehergépkocsik hétfőn is egész nap hordták a learatott gabonát és a szénát. A széna betakarítását a tiszavalki térségben befejezték. Több mint ötszáz jármű, ezernél több emberrel hordta a terményt, míg a gátakon közel 800 főnyi mentősereg dolgozott. A mentésből kivették részüket a honvédségi alakulatok, akik mindig a legveszélyeztetebb helyen segítettek. A Sajó és a Hernád völgyében a tsz-ek és a dolgozó parasztok megkezdték az ár ötén visszamaradt víz elvezetését Csaknem 30 községben ez most a legfontosabb munka. Azokon a helyeken, ahol az ár korábban visszahúzódott, megkezdték a még lábon álló termés learatását, valamint a megázott kévék szétteregetését, szárítását. Ebben a munkában a putnőid és a sajópüspöki tsz-eknek a honvédség is segít. Hétfőn a kárbecslő bizottságok megkezdték az árvíz okozta károk felmérését. Alkotmányi versenyhónap kezdődött a Lenin Kohászati Művekben A Lenin Kohászati Művek dolgozói a múlt hónap közepén megtartott ankétjukról felhívással fordultak a gyár dolgozóihoz, hogy eddigi eredményeik javítására augusztus 1- től 30-ig alkotmányi versenyhónapot tartsanak. A felhívást a gyár dolgozói termelési tanácskozásokon tárgyalták meg, s ahhoz valamennyi üzem lelkesen csatlakozott. A versenyhónap első napján, hétfőn a dolgozók röpgyűléseket tartottak, s azokon az előadók méltatták az alkotmány törvénybe iktatásának jelentőségét és foglalkoztak a versenyszakasz feladataival. Elhatározták, hogy augusztusban az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket tesznek a tervek, felajánlások teljesítéséért, illetve túlszárnyalásáért. Egyik legfőbb teendőnek pedig az úgynevezett tételes elmaradás csökkentését, az árukiszállítás növelését tekintik. Kitűzött céljaikat a balesetvédelmi szabályok gondos megtartásával, a műszinttervek teljesítésével akarják elérni. SZATYORRAL A PIACON Még alig illan éjszakai harmatpárájával a hajnal, „nyikorgó kerékkel" érkeznek ide a betonplatz nedves kockáira azok a rég megénekelt „távoli szekerek”. Tíz- és százkilométeres messzeségből hordják össze friss portékájukat a város asztalára. Fáradt, gémberedett tagokkal kászálódnak a kocsiderékből ifjak és öregek, emelve ládát, cipelve zsákot, vigyázva, hogy össze ne koccanjon a kosárban a tojás, ne törődjön a paradicsom, a gyümölcs, a paprika. S amikor a sötétszínű felhők mögül kandi kíváncsian, melengetőn csillan a nap, népesül, élénkül, színesül a hajnali vásár, a mindennapi piac. Asszonyok, anyák meg férfiak is sokan, szatyorral, cekkerrel karjukon járják körül az asztalokat... Alkudozás Termetes asszonyság. Lábainál kacsa. Vagy négy pár. Ezeket nézi, szuggerálja, szinte kóstolgatja szemeivel. Aztán nagy hirtelen, mintha attól félne, elviszi más, lecsap az egyik nagytestű jószág kötözött lábaira. — Ez hogy? Apró termetű, fejkendős néni rebbenő pillákkal, az alkura készen vágja válaszát:— Hatvanöt! — aztán csitítva fűzi hozzá azt még, hogy — lelkem. Mint akit darázs csípett csuklón, teszi helyére a levegő után hápogó kacsát az asszony, de azért mégis óvatosan, mert hiszen már kész az elhatározás: ez az övé lesz. De még háborog. — Hét van magának lelke? Hatvanötért? Ezt a kilós kacsát? Hisz’ nincs is rajta harapni való hús se.... De már csendesedik, az előbbihez emel egy kisebbiket. — Adja párját kilencvenér’... — Kilencvenöt! — Annyiér’ nem kell! — mondja, de már bizonytalanul. A kacsa gazdája elfordul, nem törődik többet vele, gondolja, azon az öt forinton nem veszekszik, de olcsóbban nem adja. Ezért hát csak hallgat az alkudozó, a termetesebbik. És a végén mégiscsak előkerül a bugyelláris. Majdhogy forintonként számolja az árat: — Kilencvenhárom... kilencvennégy . „ kilencvenöt... Alkotmány Tsz — Legyesbénye — Hogy mit hoztunk? Csirkét. De úgy elkapkodták, hogy ... Pedig száz párunk volt..., negyvenért adtuk a kettőt és nem volt éppen kicsi egyik se..egy kilóhúsz-egykilóharminc mindegyik ... Nemigen kellett kínálgatni... fél héttől nyolcig mind gazdára akadt... Persze volt alkudozás ezeknél is ... pedig a „maszekoknál” húsz-huszonöttel többért kallhatták, dehát... a piac az piac ... Hát igen, el is fáradtunk egy kicsit, ezért aztán most jó a pihenés ... Tegnap egész délután és este tököt, meg uborkát mostunk, hogy sáros ne legyen. Vitték is rögvest. Azokra szerződésünk van, Ózdnak megy... Hát persze, hogy jövünk máskor is. Holnap, meg holnapután. Van még vagy ezer csirkénk. Arra kell még vevőt találnunk Itt a piacon ... Persze, hogy tudom, nem lesz nehéz... S most, hogy özv. Csáki Dánielné, a legyesbényei Alkotmány Tsz tagja a teherautó tetején, a már üres ládákon ülve végre szusszanáshoz jut, nagyot harap a hófehér, nagy szelet kenyérbe, s szeli hozzá a pirosló, bőzsírú kolbászkarikát... 20 mázsa paradicsom — 5 mázsa paprika A zöldségpiacon nagy a választék a vastaghúsú zöldpaprikákból, a bőlevű, tűzpiros paradicsomból, a karalábéból, a káposztából, a karfiolból, az uborkából. S a háziasszony itt fedezheti fel leginkább a nagy árkülönbségeket. Általános tapasztalat ugyanis, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a MÉK Vállalat árui jóval olcsóbbak, mint a kiskereskedőké, vagy az őstermelőké. A Nagymiskolci Állami Gazdaság pavilonjában is négyen kínálják az árut A ládák már majdnem üresek. — Több mint 20 mázsa paradicsomot adtunk el, meg 5 mázsányi zöldpaprikát, — világosít fel bennünket Szabó László, a pavilon vezetője. — Több mint 2 mázsa kelkáposztánk és 1100 csomó zöldségünk volt de már egy darab sincs belőle. Persze — sóhajt nagyot —, többet is eladhatnánk, mert olyan a kereslet. De sajnos, földjeink egy része víz alatt van. Ezért kevesebb az árunk, mint ahogy szeretnénk Nehéz választani a sokféle, szebbnél-szebb gyümölcs, a pirosló alma, a cukorédes körte, a bíborpiros málna, a sárgára érett barack között is. Nagy a csoportosulás az egyik oldalon. Mintha ingyen osztanának valamit ... Kíváncsiskodunk. A MÉK gyümölcsös pavilonjában 2,80-ért adják a gyönyörű sárgabarackot (Kiskereskedőnél ez 5 forint!) — 10 mázsát mértünk már. De nemsokára kapjuk az újabb szállítmányt, — így nyugtatja a körülötte tolongó asszonyokat az elárusító Mezei Tiborné. — Egy vagon is jöhetne belőle — türelmetlenkedik az egyik üreskosarú asszonyka ... Ponty vagy potyka — Nem kövér, folyami halat kér— Kérem szépen. Most kaptunk a Tiszavidéki Halgazdaságtól 50 mázsa pontyot. — mondja Szepesi Jenő, a Halértékesítő Vállalat vásárcsarnoki pavilonjának vezetője. — Más nincs? — Dehogy nincs, kérem. Potykánk. — És mi a különbség a ponty és a potyka között?... — Hát csak annyi, mint a Mária és a Marika között. Becézzük... — neveti el magát Szepesi Ernő. .. Kint a platzon zajosabb fó élet. Idebent, a vásárcsarnok épületében hűvösebb van, de nagyobb a csend és a türelem is. S bár már a déli órákat számlálják az elárusítók, egy-egy elkésett háziasszony még most vásárolja nagysietve az ebédnek valót... *******