Északmagyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
/ tC Világ proletárjai, egyesüljetek) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 1. szám 1961 január 1, vasárnap IT« > • * ± __•• _ W ^ Ujevi szammeswnk Irtat Kukuenka Járna» Idősebb emberek valaha újév napján így köszöntek el a régi esztendőtől: „Megint öregebbek lettünk egy évvel.” / Milyen sokat is mondott ez akkor! Az emberek öregedtek egy esztendővel — a rendszer, az életkörülmények maradtak a régiek, vagy éppen rosszabbodtak. Milyen kilátástalan volt akkor a jövőnk! Mennyi gond tükröződött az emberi arcokon! Aggódva néztek a dolgozók az új év elé, vajon lesz-e a családnak kenyere, vajon béke honol-e majd a családi kunyhók felett. Esztendőkön keresztül minden újévet rettegéssel vártunk, hiszen dúlt a pusztító háború és szinte alig akadt család, amelynek egyik vagy másik tagja ne a fronton töltötte volna a Szilveszter-éjszakát, ne gondoltak volna féltő aggódással szeretteikre és arra, vajon holnap nem éri-e őket is utól a gyilkos golyó. Most is egy évet búcsúztatunk, most is egy új esztendőt köszöntünk, de az emberi arcok derűje, a homlokon kisimult ránc, a családi otthon melegében játszadozó gyermek mutatja: új korban élünk, egy új világ építésének vagyunk alkotó részesei. Sok emberrel beszélgettünk az új év küszöbén. Beszélgetve az elmúlt évről, az új esztendőről, figyelemreméltó, hogy az embereknek most nem az jut eszükbe: „Megint öregebbek lettünk egy évvel.” — örülnek a jól végzett munka gyümölcsének, s bizakodással, reményekkel tekintenek az új esztendő elé. Az 19O0-as évet, melytől elköszönünk, gyermekeink és unokáink is a magyar történelem szép lapjain fogják tanulmányozni. Ez az esztendő volt hároméves tervünk befejező éve. Ezzel a hároméves tervvel nemcsak az ellenforradalom dicstelen, pusztító gazdasági nyomait tüntettük el, hanem szocialista iparunk több mint 40 százalékkal termelt többet, mint 1955-ben. Ebben az esztendőben tettük meg az alapvető lépést a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, országunkban immár a szántóterületnek több mint 80 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorának művelése alatt áll. Ez idő tájt tettük és tesszük meg a döntő lépést ahhoz, hogy hazánkban lerakjuk a szocializmus alapjait, hogy véglegesen megszűnjék a magyar földön is embernek ember által való kizsákmányolása, s véglegesen kibontakozzék az ember teremtő ereje, hazát, sorsot formáló energiája. Búcsúzva 1960-tól, s visszatekintve végzett munkánkra, önkéntelenül eszünkbe jutnak a nagy magyar költő, Petőfi Sándor elévülhetetlen szavai: „Egy új hazát kell néktek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél, és tartósabb is, kell alkotnotok. Egy új hazát, ahol ne legyenek kiváltságosok kevély nagy tornyai, sötét barlangok, denevértanyák, egy új hazát, hol minden szögletig eljusson a napi tiszta levegő.” Büszkén vallhatjuk: betartottuk és betartjuk Petőfi intelmét; építettük, építjük és építeni fogjuk új hazánkat, melyben immár véglegesen megszűntek a kiváltságok kevély nagy tornyai, melyben megszűntek a barlanglakok, minden szögletébe ahol eljut a haza a fény, a kultúra, a tudás, az igaz emberi szó, ahol minden ember teremtő munkájával saját sorsának kovácsolója, életének formálója. Nem nagy szavak, hanem elévülhetetlen tények bizonyítják, hogy 1960. évi munkánk az iparban, a mezőgazdaságban, kulturális intézményekben, életünk a minden területén nagy hozzájárulás ahhoz, hogy felépítsünk egy olyan országot, amely alapjaiban erős, népét boldoggá tenni képes. Munkásosztályunk, dolgozó népünk pártunk és kormányunk vezetésével jól megértette Petőfi intelmét: „Nézzetek meg minden darabot, mit alapnak vesztek, s amely porhatag már, vessétek el azt kérlelhetetlenül. .. mert jaj a háznak, mely alapjaiban gyönge.” Szocialista hazánkat szilárd alapokra építjük. Szocialista iparunk megyénkben is biztos bázis, amelyben munkásosztályunk az anyagi javak termelését rohamosan növelheti. Munkásaink a kohászatban éppúgy, mint a szénbányászatban, a gépiparban éppúgy, mint a vegyiparban, jól kihasználták 1960-ban a szocialista ipar nyújtotta lehetőségeket, szorgalmas, becsületes munkával túlszárnyalták termelési előirányzatainkat, s az év első 11 hónapjában a teljes termelési fékra teljesítették. tervet 104,5 százaMegértették: jobb munka, a termelékenység emelése — életkörülményeink javításának feltétele. Az üzemvezetés színvonalának javítása mellett ez a fő tényező abban, hogy a emelésére munka termelékenységének vonatkozó tervet 104,5 százalékra tudtuk teljesíteni. Iparunk munkája nem hibátlan. Vannak gondjaink a minőség javítása, az önköltség csökkentése, a termelékenység még gyorsabb ütemű növekedése tekintetében, de egy dolog vitathatatlan: a gyors, alapjaiban egészséges fejlődés, mely arányait tekintve olyan ütemű, amiről a kapitalista Magyarországon, vagy a mai tőkés országokban nem is álmodhattak. S hadd tegyük még ehhez hozzá: új ipar is születik megyénkben, új gyárak nőnek ki a földből Kazincbarcikán, Tiszapalkonyán. Szilárd alapokra építjük szocialista hazánkat a mezőgazdaságban is. 1960-ban meggyőző, szervező munkával, a dolgozó parasztsággal egyetértésben hatalmas lépést tettünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, országosan különösen, de megyénk vonatkozásában is. A múlt évben január 1-én megyénkben még csak a szántóterület 34 százaléka, jelenleg pedig 67 százaléka tartozik a mezőgazdaság szocialista szektorához. Megy lépést tett tehát a múlt évben az egyéni paraszt, a múlt rendszer zsellére, népi demokratikus rendszerünk új gazdája; nagy lépést tett előre a középparaszt; íme, felváltják a régit, a ,,porhatagot” az új, fejlődő szövetkezeti nagyüzemi gazdasággal. 1960 a nagy előrehaladás éve az emberek gondolkodásában, a kultúra fejlődésében is. Ennek legékesebb bizonyítéka az emberek gondolkodásában végbemenő történelmi jelentőségű változás a falun, de bizonyítéka az is, hogy 1960-ban született meg az oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló dokumentum, amelynek valóra váltásával új, magasabb színvonalra emeljük egész népünk műveltségét, gyarapítjuk tudását, formáljuk gondolkodását, új, szocialista embereket nevelünk. A teremtő munka gyümölcseként 1960-ban tovább javultak életkörülményeink, tartalmasabban, gazdagabban élünk. Az új esztendőt sok miskolci, ózdi, kazincbarcikai lakos és sok falu lakója 1960-ban épült új lakásban köszönti. Nagy erőfeszítéseket tettünk az elmúlt évben azért, hogy enyhítsük a lakásgondoiskat. Öröm tölthet el bennünket, mert sok munkatársunk, dolgozó társunk lényeges problémáját már megoldottuk. De tudjuk, van olyan dolgozó társunk is, aki keserű szájízzel gondol arra, hogy szűk, rossz lakásviszonyaiban az 1960-as év sem hozott változást. Pártunk és kormányunk, anyagi lehetőségeink határain belül, évről-évre minden erőfeszítést megtesz azért, hogy felszámoljuk a még sok családot érintő és sok keserűséget okozó lakásgondokat is. Megyénk községeinek 10 százaléka 1960-ban örökre eltemette a kormoló petróleumos lámpát, kigyúlt a villanyfény a faluban. Sok községünk új kultúrházzal, iskolával büszkélkedhetik a múlt év jó munkája eredményeként. Még vannak községein amelyekben mindezideig nem tudtam, megoldani ezt a feladatot. Mint tennivaló áll előttünk, hogy ezekben is előre lépjünk és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt véglegesen új arcúvá tegyük a borsodi falvakat. Az elmúlt évtől búcsúzva tiszta lelkiismerettel könyveljük el: erőnkhöz mérten mindent megtettünk, hogy megóvjuk népünk békéjét, elhárítsuk az új, minden eddiginél pusztítóbb háború veszedelmét. Annak tudatában búcsúzhatunk az ó-esztendőtől, hogy szocialista építőmunkánkkal tovább gyarapítottuk a szocialista tábor erejét, hogy világszerte nőtt az emberi haladásért küzdő szocialista tábor ereje és befolyása, világméretekben nőtt a békéért, a demokráciáért, az emberi haladásért küzdő népek nagy tábora. Az önálló fejlődés útjára tért új országokat üdvözölhettünk 1960-ban, s a gyarmatosítók, az emberiség mai, modern hóhérai fogvicsorgatva, de kénytelenek voltak meghátrálni Afrikában éppúgy, mint Ázsiában vagy Dél-Amerikában. Kénytelenek meghátrálni az igaz ügyért harcoló népek legyőzhetetlen ereje előtt. Igen, az igazság mellett a szükséges erővel is rendelkeznek a béke harcosai, élükön a fejlődésben, a technikai haladásban oly csodálatos eredményeket elért Szovjetunióval, a népek békéjének nagy oltalmazójával. Átlépve az 1961-es év küszöbét az a tudat tölthet el bennünket, hogy a szocialista tábor ereje, egysége tovább fog erősödni, a békéért, a haladásért küzdő népek sokasodni fognak, erőik gyarapodnak, s bárhogy is ármánykodnak a háborúra spekuláló imperialista erők, kénytelenek visszakozni, s békében együttélni az oly nagyszerű eredményeket elérő, szocializmust, kommunizmust építő országokkal. Köszöntjük az új, 1961-es esztendőt. Meleg szeretettel köszöntjük az új év első napján megyénk minden munkását, műszaki értelmiségét, akik önfeláldozó munkájukkal, nagy alkotó erejükkel 1961. évi tervünk sikeres valóraváltásának fő biztosítékai megyénkbe. Köszöntjük a falvak dolgozóit, a termelőszövetkezetek régi és új tagjait, azokat a dolgozó parasztokat, akik most választják a nagyüzemi gazdálkodás útját, hogy korszerűbb termelő munkával felvirágoztassák mezőgazdaságunkat, növeljék termelését. Köszöntjük értelmiségünket, amely tudásával, hozzáértésével a gazdaságban s a kultúrában egyaránt segíti valóra váltani népünk nagyszerű terveit. Az új esztendőtől mindenki többet és jobbat vár, mint az elmúlt év volt. Nálunk már megszokott és természetes, hogy évről-évre előrehaladunk, életünk szépül és javul, így lesz ez, így kell lennie ebben az évben is, melynek első napján, még ünnepelve, üdvözlésre, boldog új évi kívánalmakkal emeljük poharunkat. Holnap a munka hétköznapjai kezdődnek, hozzáfogunk, hogy 1961-ben is eredményesen dolgozva növeljük iparunk termelését, befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s szövetkezeti gazdaságokba egyesülve dolgozó parasztságunk növelje a mezőgazdasági termelést, s így szilárd alapot teremtsünk népünk anyagi, kulturális életkörülményeinek további javítására. Az előttünk álló új esztendőnek nagy jelentőséget ad az, hogy második ötéves tervünk első esztendeje lesz. A második ötéves terv első éve, melyben hazánk, népünk olyan fejlődést ér el, amilyet nem ismert a magyar történelem. Meg vagyunk győződve arról, hogy az új esztendőben megyénk munkásai, a falvak dolgozói, megyénk értelmisége nem fog fukarkodni erejével, tudásával, akaratával, hogy tettekre váltsa pártunk, kormányunk, népünk érdekeiből fakadó nemes célkitűzéseit. Ezévi munkánk tovább formálja a teljes beteljesedés irányába boldog szocialista holnapunkat. A Megyei Pártbizottság megbízásából és nevében az új esztendő első napján meleg elvtársi szeretettel és tisztelettel köszöntünk minden kommunista elvtársat, minden munkást, dolgozó parasztot, értelmiségit megyénk minden becsületes dolgozóját. Kívánunk minden elvtársunknak, barátunknak jó egészséget, sok erőt, eredményes munkát, és teremtő munkánk nyomán sok boldogságot, örömet az új, 1961-es évben. A Minisztertanács jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:..... ...i_ A Minisztertanács december 29-én — a Népköztársaság csának felhatalmazása Elnöki Tanáalapján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A Minisztertanács megállapította, hogy az 1958—1960-as hároméves terv éveiben, sikeresen haladtunk előre, s befejezéshez közeledik hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása. A hároméves terv teljesítése során a fejlődés a népgazdaság minden területén a tervezettnél gyorsabb volt. A szocialista ipar termelése 1957-hez viszonyítva 1960-ban a tervezett 22 nem végleges százalék helyett — adatok szerint — mintegy 40 százalékkal növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958. decemberi határozata nyomán örvendetesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulása. Ma már a szántóterület mintegy négyötöd része tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista átszervezéssel egyidőben a mezőgazdasági termelés a tervezettnek megfelelően, az 1955—57. évek átlagához viszonyítva, 12 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem emelkedése három év alatt az előirányzott 13 százalék helyett 20—22 százalék. Három év alatt a népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokra az előirányzottnál mintegy 45 százalékkal többet fordítottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 6 százaléka helyett 9,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 8 százalék helyett 17 százalékkal nőtt. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme 4 százalék helyett 6,7 százalékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják a párt és a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség alkotó munkakészségét. Az 1961-es népgazdasági terv — amely második ötéves tervünk első évének terve — támaszkodva a hároméves tervben elért eredményekre, a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa által meghatározott gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelően további jelentős fejlődést irányoz elő a népgazdaságban. Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők: Ipar 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyors ütemű növekedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz jobb. Az átlagosnál nagyobb magamértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyekben a termelés gyorsabb emelkedése népgazdaság további fejlődése szempontjából elsősorban kívánatos, így az átlagosnál gyorsabban emelkedik a termelés a gépiparban (10 százalék), ezen belül is elsősorban a híradástechnikai iparban 4W,7 százalék) és a műszeriparban (15,8 százalék). Az építőanyagipar 8,5 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal növeli termelését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógyszeripar (20 százalék), továbbá a gumi- és műanyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb kihasználását irányozza elő. Ennek megfelelően a villamosenergia termelése 9,3 százalékkal, a melegen hengerelt acél termelése 16,5 százalékkal, a kőolaj termelése 15 százalékkal, a nitrogénműtrágya termelése 20 százalékkal, a cement termelése pedig 10 százalékkal emelkedik. A terv nagy feladatokat ró a gépiparra. Népgazdaságunk technikai fejlesztése és a külkereskedelem igényei egyaránt megkövetelik a gépipari gyártmányok minőségének további javítását, korszerűségük fokozását. El kell érni, hogy a gépipari üzemek kapacitását a jelenleginél jobban használják ki. Nagy figyelmet kell fordítani a vas-, az acél- és a színesfém öntödék termelési lehetőségének teljes kihasználására, munkájuk jobb megszervezésére, a termelésük korszerűsítésére. A híradástechnika és a műszeripar termelési feladatainak teljesítése szükségessé teszi, hogy az új gyártmányok szerkesztési munkálatait meggyorsítsák, üzemszerű termelésüket programszerűen megvalósítsák. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hoz képest az idén 6,4 százalékkal emelkedik. Ezen belül gyorsabban fejlődik a cipőipar (11,0 százalékkal), a bútoripar (9,9 százalékkal) és a papíripar (8,2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4,5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a termelés előirányzata a konzerviparban (12,5 százalék), baromfifeldolgozóiparban (12,3 százalék), az édesiparban (5,9 százalék) és a söriparban (5,1 százalék). Termelékenység és önköltség 1961-ben a munkások és az alkalmazottak száma 85 ezer fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. Ennek megfelelően az iparban a munka termelékenységének 5,6 százalékkal kell emelkednie. Ez megköveteli a létszám-, a munk, norma-, a bér- és a munkajegyek megszilárdítását, a műszaki fejlőtés gyorsítását és az elmúlt évekre megvalósított gépi beruházások jó hatékonyabb hasznosítását. A munka termelékenysége emledésének és a fajlagos anyagi használás javulásának, a takarékossági intézkedések megvalósításának eredményeként a termelési költségeket az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. (Folytatás a 3. oldalon.)