Északmagyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

6 CAZ dlocuék IHI Ä INI Oi JJ ^ Kéked is tsz-község lett Kéked, az abaújszántói járás leg­északibb községe. A párt Központi Bizottságának határozata és az or­szággyűlés határozata után ebben a faluban is megindult a termelőszö­vetkezeti mozgalom szervezése és pár nap alatt a község lakóinak többsége aláírta a belépési nyilat­kozatot. Most már Kéked is a közös gaz­dálkodás útján halad, a jövőt terve­zik. Kiss Gyuláné, Abaújszántó 60 ez­er forintos társadalmi munka A kazincbarcikai munkásőr század már nem egyszer tűnt ki önzetlen Mi lesz a neonvilágítással Perecesen a kolóniák közé még a múlt­ évben neonfénycsöveket szerel­tek fel, s tervbe vették, hogy 1961 vé­gére az egész Bellóalja utcát így vi­lágítják majd. Sajnos, a világosság­gal a kolónia lakói nincsenek meg­elégedve, mert a neonfények csak pislognak, sokszor nem is égnek. Már Miskolcról is jöttek munkások, megjavították a csöveket, mégsem megfelelőek. Derzsi György Pereces­ munkájával. Különösen az árvízve­szély elhárításának idején adta fé­nyes tanújelét, hogy a közösségért él és dolgozik. A múlt év vége felé az Ó­városban társadalmi munkával vízvezetéket kötöttek be az óvodába és az iskolá­ba. Ez a munka 60 000 forintba ke­rült volna. A munkásőrség, a kultúrmunka színvonalának emeléséért is sokat tesz. Nemrégen alakult meg a kultúr­­csoport, amely sikeresen adta elő Földes Mihály Honvágy című drámai színművét. Hamarosan szerepelnek Szikszón és Sajószentpéteren is. Halmágyi Balázs Kazincbarcika. Hír a Műanyagfeldolgozó Vállalattól A Műanyagfeldolgozó Vállalat 1960. évi tervét még december 20-án teljesítette. Ennek nagyon örültek a vállalat vezetői és dolgozói, hiszen alig két éve kezdték meg a termelést, s máris ilyen szép eredményt értek el. Bíznak benne, hogy az 1961-es esztendőt még nagyobb sikerrel zár­ják. A szép tervteljesítés jutalma sem maradt el. A vállalat kultúrtermet kapott, amelynek létrehozásához a városi tanács járult hozzá. Hamaro­san elkészül a szép kultúrterem, megérkeznek a berendezések és a dol­gozók itt szórakoznak majd munka után. Kiss András, Miskolc A taktaszadai úttörők életéről Mi, taktaszadai úttörők a karácso­nyi ünnepek előtt játékokat, fenyőfa­díszeket készítettünk, és azt saját boltunkban árusítottuk. Nemrég avattuk fel az új egyeme­letes iskolát is. Tisztaság és rend uralkodik benne. A III. osztályosok gondjaira bízták az iskolát, s mi na­gyon vigyázunk rá. A fiú­őrsök sem tétlenkednek. Ko­vács István csapatvezetőhelyettes megszervezte a barkácsoló szakkört, s múzeumot is létesítenek, amelybe régi könyveket, újságokat, röplapo­kat helyeznek el. Doros Magdolna Taktaszada. „Papón búénázik Kedves ünnepség színhelye volt az elmúlt napokban a kál-kápolnai munkahelyünk. A MÁV miskolci Építési Főnökségének egyik öreg munkása, Kasza bácsi vonult nyug­díjba. Kasza bácsit mi Papónak nevez­zük, s a munkatársak ajándékokkal kedveskedtek neki, majd Tóth Tibor művezető elvtárs búcsúztatta. A megható kis ünnepség végén Papó könnyes szemmel köszönte meg az ajándékokat, s megígérte: sokszor ellátogat majd a régi munkatársak­hoz. Benke Béla szakmester. Mit kell tudni a fogyasztóknak a kéthavonkénti áramszámlázás bevezetéséről ? A sajtóból és a rádióból fogyasz­tóink értesültek arról, hogy a kor­mányzat határozata alapján 1961. ja­nuár 1-től át kell térni az áramdíjak kéthavonkénti számlázására. Ennek előfeltétele az, hogy fo­gyasztóinkat két csoportra osztjuk. Az első csoportba azok tartoznak, akiket minden páros hónapban ke­resnek fel majd pénzbeszedőink in­kasszó és mérőleolvasás céljából. A kéthavi számlázásra való áttérés időszaka január és február hónapoki­g tart. Az áttérési időszakot az teszi szükségessé, hogy a kéthavonkénti leolvasás és számlázás egyazon idő­pontban nem oldható meg. (Vagyis az elfogyasztott energia leolvasásával egyidőben nem tudnak számlázni.) Január hónapban a II. csoportba, február hónapban az I. csoportba tartozó fogyasztóinknak kézbesítünk egy úgynevezett „október II.” jelzésű áttérési számlát, amely már az el­fogyasztott energia kiszámlázása. Az áttérési számla fizetése egyetlen fogyasztónál sem jelent külön meg­terhelést, mert a további kéthavonta sorra kerülő áramszámla fizetésekor minden fogyasztó meggyőződhet ar­ról, hogy a számlában szereplő i,árammérő végső állása” lényegesen kevesebb, mint amennyi a mérőn le­olvasásra kerül. Tehát továbbra is, az elfogyasztott energiát utólagosan fizeti ki a fogyasztó. Hangsúlyozzuk, hogy az áttérés nem jelent tarifarendezést. Az 1959. január hónapban bevezetett és jól bevált tömbtarifát fogjuk továbbra is alkalmazni minden változtatás nél­kül. Az áttérésnél jelentkező költség­megtakarítással népgazdaságunk részben ellensúlyozza azt a terhet amelyet a tömbárszabás bevezetése okozott. Kérjük fogyasztóinkat, segítsék elő leolvasó közegeink munkáját. Pénzbeszedőink útján minden egyes lakásvilágítási fogyasztónak kikézbesítjük a Nehézipari Miniszté­rium Villamosenergiaipari Igazgató­ságának tájékoztatóját, amely rész­letes felvilágosítással szolgál a két­havonkénti áramszámlázás bevezeté­sének szükségességéről és az áttérés módjáról. Kérjük kedves fogyasztóinkat, hogy a kikézbesített tájékoztatót saját ér­dekükben olvassák el. Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Miskolci Üzletigazgatósága FELHÍVÁS Felhívjuk a már korábban írásban leértesített fogyasztóink fi­gyelmét, hogy a feszültségáttérést 1961. január 10-én, kedden tartjuk meg: Tüzér utca 1. számtól 10. számig, — Harmat utca 1. számtól 15. számig, — Szinva utca 1. számtól 17. számig, — Kartács u. 1. szám­tól 20. számig, — Buzogány utca 27. számtól 49. számig, — Baross G. utca 19. számtól 33. számig, — Szondy utca 40/2.—40/12.­­ számig, 42/2.—42/12. számig, — 44/1.—44/12. számig, — 46/1.—46/12. számig, — 48/1.—48/12. számig. Kérjük fogyasztóinkat, hogy a fenti napon saját érdekükben tar­tózkodjanak odahaza. «, 200 ÉMÁSZ. I—IV. KER. KIREND. BSZ­AKMAGYARORSZAG Vasárnapi 1961. január *. VÍZSZINTES: 1. Goethe mondta az igazságról (folyt, a függ. 15. sorban). 12. Mecset, mohamedán imaház. 13. ... Francis­ka. 14. Nevelős almafajta. 15............ Everest. 19. Női becenév. 20. Munká­csy egyik híres festménye. 24. Újév­ben van! 25. Ráf szélei. 26. Rum cukor, és forróvíz keverékéből álló ital. 27. Nem fér bele több. 29. Patkódarab! 30. Állat, névelővel. 32. Érzékszerv. 33. Egymásutáni betűk az ABC-ben. 35. Vissza, növény. 36. Mutatószó. 38. Távírói hang. 39. Egyforma más­salhangzók. 40. A láb része. 41. Az első világháborúban nagy harcot át­élt belga város. 42. Angol férfinév. 43. Patakocska. 44. Kérdőszó. 46. Régi török tisztség. 47. Római 200. 48. A Ludolf-féle szám. 49. Tartó. 50. Ilyen az Alföld. 51. Kimondott mással­hangzó. 53. Farkas, németül. 56. Esz­mél. 58. Személyes névmás. 59. Fél földet. 61. Görög mondás hős. 63. Ha­tározórag. 64. Doboz, franciául. 86. Szükség van rá. 67. Könnyű szövet­­fajta. 69. Becézett női név. 71. Szer­számgépnek is van. FÜGGŐLEGES: 1. Formátlan, alaktalan. 2. Ven­déglői kisadag. 3. Német segédige. 4. Mássalhangzó, kimondva. 5. Kettős betű. 6 Német iparvidék. 7 Dátum­­tag. 8. Két magánhangzó. 9. KBU. 10. Kelet-ázsiai ősnép. 11. Ősi város Kis- Ázsiában. 16. Beszéd része. 17 Vis­­­szaejt! 20. Menet. 21. A szélein tág. 22. Tsekötő. 23. Pamutszövet. 26 Szovjet író 28. Három vegyértékfi sav. 31. Óramárka. 34. Fizetés. 36. Családtag. .37. Márka. 39. Papiros 45. Görög szentkén­­ 47. Fafnita. 52. Ele­­ségnövény. 54. Takar. 55. A szélein fás. 56. Menülap. 57. Haszontalan holmi. 58. Ingatlan. 60 Elviseli. 62. Visszaélsz! 63. Zinger. 65. Motorke­rékpár márka. 66. Kémiai elem. 68 Olasz helyeslés. 69. Mutatószó. 70. Ugyanaz, mint, a 29. sor. 71. Télen van (második kocka két betű). Beküldendő a Goethe-idézet meg­fejtése január 14-ig. A hibátlanul megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. A rejt­vényben az o, ó, illetve ö, ő között nem teszünk különbséget. A múlt heti számban közölt rejtvény megfej­tése: Minden kedves olvasónak bol­dog új évet kíván szerkesztőségünk. Könyvjutalmat nyertek: Csizmadia Julis Füzérradvány. Gyeskó András Szirmabesenyő, Kossuth tér 1. Ba­lázs József Mezőkövesd, Bogácsi út 26. szám. A könyveket postán küldjük el. F­EJtÖ^Ö GYERMEKEKNEK Az igazságos bölcs (Japán mese) Egyszer egy gazdag ember elvesz­tette az erszényét ötven forinttal Egy szegény ember megtalálta és elvitte a bíróhoz. Néhány nap múl­va a gazdag ember elment a bíróhoz és megkérdezte, nem találták-e meg az erszényét. — Ez volt az? — kérdezte a bíró és felmutatta. — Ez, ez, pontosan ez! — örven­dezett a gazdag ember és az erszény után nyúlt. — Várj csak — mondta a bíró —, előbb meg kell jutalmaznod a meg­találót. A gazdag ember úgy gondolta, hogy a szegény ember nem érdemel jutalmat. Elhatározta, hogy csúfot űz belőle. Benyúlt az erszényébe, hogy megszámolja a pénzt. — Itt csak ötven forint van — mondta. — Az én erszényemben pe­dig hatvan forint volt. Aki megta­lálta, ellopta a tíz forintomat. El­hívták a szegényi embert, meg mondták neki. — Nem ínat — mondta a szegély ember. — Én nem nyúlok más pén­zéhez. Csak ötven forint volt benne — Hazudik! — rikácsolta a gazdag ember. Esküszöm, hogy hatvan forint volt benne! így pörlekedtek és nem tudtak megállapodásra jutni. Akkor a bíró azt javasolta, hogy, menjenek el a közelben lakó bölcs emberhez. Döntsön a bölcs A bölcs meghall­gatta mindhármukat, és a gazdag emberhez fordulva, így szólt: — Te elvesztettél egy erszényt, amelyben hatvan forint volt. — Igen! — válaszolt a gazdag em­ber. — Minthogy ebben az erszényben ötven forint van, ez nem­ a te erszé­nyed — válaszolta a bölcs. — Ezt valószínűleg másvalaki vesztette el. S mivel nem akadt gazdája odaad­juk a becsületes megtalálónak. Te meg menj és keresd a te erszénye­det, amelyben hatvan forint van! Esik a hó ... Ablakokon jégvirág van, művészkedő hideg csípte. Domb lejtőjén hóból dunna, faágakon hóból csipke. Képzelhetsz-e ennél szebbet, szemnek, szívnek éhesebbet? Éhesebbet, édesebbet? ennél békességesebbet? ... Élni ilyen környezetben , milyen szép, ó be jó! Hull a hó, hull a hó, hull a..., hull a ..hull a hó! Gábor Andor ESZARMAGTARORSZ4O A Magyar Szocialids Munkáspárt Borsod mryvel bteott.sáednak lapja. Fejei<5« A.n<JoT 5xer­k**sztő a te LAszlo Szerkesztőség Miskolc Tanacshá* tér 1 Telefonszámok Titkárság- 16-88* Pártrovat 16-049 Ipari rovat* 14-082. Moziteam­­*at 16 n'7' Kulturális rovat- 16-061 Sport hírek level *sési 16-046 Kisdia! Ai Eszakmasvarore?»») Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó Bird Péter. Kiadóhivatal Széchenyi u Hirdetésfelvétel- 16-211 15—17 Terjeszti a posta Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Készült a Borsod megyei Nyomdában Felelős vezető: Kárpáti György Ott hagy csapct-papot Azt jelenti ez a szólás: mindent, ami fontos volt számára, felelőtle­nül, meggondolatlanul elhagy. Máskor meg ebben az értelemben hasz­náljuk: elmegy, semmivel sem törődve, félbehagyva valami megkezdett munkát, vagy hirtelen búcsú nélkül távozik. Az a meglehetősen ritka eset ez, hogy egy szólás nem valamely feledésbe merült régi szokásból, találó megfigyelésből, vagy babonából származik, hanem magyar irodalmi műből szakadt ki. Petőfi Sándor „Csokonai” című verse a szólás forrása. Csokonai Vitéz Mihály nem­csak kiváló költő, hanem olyan egyéniség is volt, akinek élő alakja de­rűre, életörömre született, embersége is soká fennmaradt a hozzá fűződő mendemondákban, adomákban. Pető­fi verse azt a derűs, társaságot ked­velő Csokonait állítja elénk, aki mikor egy pap barátjától átmegy a szomszédba, hogy hordóba való csapot kérjen kölcsön, s ott egy lagzi kel­lős közepébe kerül, megfeledkezik vendéglátó házigazdájáról is, pedig ez a hordólyukra szorított tenyérrel várja a pincében. A Petőfi vers csat­tanója: „És ím az étel és bor mellett És a zenének hanginál Csapot, papot mindent felejtett Csokonai Vitéz Mihály.” A vers utolsó előtti sorából alakult a szólás. Miért melegít a bunda? Mindenekelőtt azt a kérdést kell tisztáznunk: igaz-e, hogy a bunda melegít? Nos, ha tudni akarjátok, nem a bunda melegíti az embert, hanem fordítva, az ember melegíti a bun­dát. De lehetséges-e ez? A bunda mégsem kályha! No és — kérditek —, az ember ta­lán kályha? Igenis, kályha! Hiszen az étel, amit megeszünk, nem egyéb, mint fűtő­anyag mint fa, amivel a kályhán­kat tápláljuk. Tüzet ugyan táplálko­zás közben nem látunk, de abból, hogy érezzük testünkben a meleget tudjuk, hogy testünkben „jól be van, fűtve”. Ezt a meleget óvni kell. Hogy kályháinkkal ne az utcát fűtsük, há­zainkat vastag falakkal építsük. Té­len kettős ablak őrködik szobánk melegére. Ugyanilyen céllal öltözködünk. Testünk melegét sem akarjuk kön­­­nyelműen elpocsékolni, ezért in­kább jól felöltözünk, s ruhánkat me­legítjük át, amely megőrzi a mele­get testünk körül. Persze ruhánkon keresztül is ve­szítünk testünk melegéből, de sok­kal lassabban, mintha nem fedné ru­ha és bunda. Mit gondolsz? 1. Létezik-e ma még Olympia, az ókori híres sportversenyek városa? 2. Mióta tagja Magyarország az Egyesült Nemzetek Szervezetének? 3. Hány embert képes szállítani turista elhelyezés mellett a TU-114 repülőgép? 4 Körülbelül mióta ismerik és használják a konzerveket az embe­rek? 5. Mi volt a foglalkozása Gulliver­nek, Swift világhírű alakjának? 6. Honnan származik egyes kismo­torok megjelölésére használt „mo­ped” elnevezés? Gondolkozz egy kicsit! Számold össze, hány kérdésre tudtál helyesen válaszolni. Jövő heti számunkban megtalálod a válaszokat. A hattyú, a rák és a csuka A vízparton beszélgetett a hattyú, a rák, meg a csuka. Arról volt szó, hogy közösen húzzanak el egy teher­rel megrakott kocsit. — Nagyon szívesen — mondta a rák —, próbáljuk meg. Befogták magukat a kocsiba, laen ám, csakhogy baj történt. Mindegyik kitett magáért, munkájuk mégsem sikerült. A hattyú fel akart repülni a levegőbe. A csuka a vízbe akarta húzni a kocsit. A rák pedig szeretett volna hátrafelé menni. A kocsi ott maradt a víz partján. Egy öreg halász, aki messziről fi­gyelte erőlködésüket, fejcsóválva dörmente magában: — Ha nincs közös terv és minden­ki mást tesz, az eredmény helyben­­topogás lesz.

Next