Északmagyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-03 / 102. szám
2 BSZAKMAGYARORSZÁG „Kötelességünk óvni, segíteni a munkásosztály és a parasztság összefogását, szilárdítani egységét!“ Május elsejei ünnepség Tiszapalkonyán Mindazoknak, akik ott laknak, akiknek élete, munkája fejlődő új szocialista városunk dolgos hétköznapjaihoz fűződik, — és a meghívott vendégeknek egyaránt évtizedekig emlékezetes marad 1961. május 1-e! Tiszapalkonyán az épülő, s később a már termelő hőerőmű hatalmas épületkolosszusának tövében máskor is tartottak már május 1-i felvonulást. Ha majd valaki egyszer az új város történetét megírja, feltétlenül találkozik azokkal a történelmi dokumentumokká váló adatokkal, amelyek az új várossal és az új város új lakóinak életével összefüggenek. De ilyen összeforrott, ilyen lelkes, ilyen szép május elseje még soha nem volt Tiszapalkonyán, mint ezen a napon. Elöljáróban így lehetne összefoglalni sok-sok ember véleményét. A debreceni műút és a reggeli ködpárát lehelő szőke Tisza háromszögének találkozásában épülő új városban a hajnal már talpon találta az embereket. Kiálltak a házak erkélyére és az eget kémlelték: vajon kisüt-e majd a Nap? Az iskolásoktól a dolgos felnőttekig mindenki készülődött május elsejére és így érthető, hogy a nyolc órai zenés ébresztőt már felöltözve fogadták az emberek. A gyerekek a kapukban várakoztak és mire a zenekar bejárta kijelölt útját, létszámuk megsokszorozódott az őket kísérőkkel. A hivatalos ünnepség délelőtt fél 10-kor kezdődött. Ott voltak az Erőmű Vállalat dolgozói, a Lakkfestékgyár, a Gázüzem, a 31. Építőipari Vállalat dolgozói, az iskolások, és ott voltak, munkástestvéreikkel együtt haladtak a környező községek: Tiszaszederkény, Tiszaeszlár, Sajóörös termelőszövetkezeti parasztjai. Munkás, az új város építője és termelőszövetkezeti paraszt kéz a kézben, testvéri összefogással ünnepelte a tizenhetedik szabad május elsejét. küzdve a szocialista mezőgazdálkodás útjára léptek, együtt ünnepelnek a munkásokkal, ráléptek arra az útra, amelyen a munkásosztály segítségével egy új falut, jobb életet teremtenek maguknak. Ha a régi harcos május elsejék eszméihez hűek akarunk maradni, kötelességünk óvni, segíteni őket, kötelességünk óvni, segíteni a munkásosztály és a parasztság összefogását, szilárdítani egységét! Kukucska elvtárs ezután a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a tiszapalkonyai munkásokat, építőket, termelőszövetkezeti parasztokat és családtagjaikat. A városi pártbizottság és Tiszaszederkény- Újváros építőinek kíséretében megtekintett néhány, készülőben levő épületet és hosszan elbeszélgetett az ünneplőkkel. Kukucska János elvtárs beszéde A himnusz elhangzása után az ünnepség szónoka, Kukucska elvtárs, a megyei pártbizottság János titkára emelkedett szólásra. Ünnepi beszédét így kezdte: — Az Elbától Sanghajig több mint egymilliárd ember tartozik már szocializmust építők táborába. Ez az egymilliárdnyi ember meghatározó tényezővé vált a világ további sorsának alakításában. Békét, nyugalmat, alkotó, termékeny életet akarunk. Ezekben a percekben — folytatta Kukucska elvtárs — a világ első szocialista államában, a Szovjetunióban tart a május elsejei felvonulás, a katonai díszszemle. Tiszaszederkény-Újváros házain sok televíziós antenna látható. Aki most bekapcsolja készülékét, szemtanúja lehet annak a színpompás felvonulásnak, amely a Szovjetunió erejét, technikai fölényét is sugározza. A Szovjetunióval együtt, a béketábor országai között mi is a szocializmust építők táborába tartozunk. Régi harcos május elsejék nyomdokain haladva, egy megváltozott világban új életet építünk. Vannak még gondjaink, vannak még problémáink, de van munkáshatalmunk! Régi május elsejéken a munka felszabadításáért folyt a harc; ma a felszabadult munka formál új világot. Itt, ahol ezt a gyűlést tartjuk, valaha szántóföld volt. Ezen a földön a zsarnokok és elnyomók ellen népünk kiválóságai ontották vérüket. A történelemről, a régmúlt időkről beszél minden rög. Nem messze innen Muhi-puszta, a magyar nemzet oly tragikus gyászának színhelye; nem messze innen Ónod, ahol az omladozó várfalak történelmi levegőt lehelnek, Rákóczi emlékét idézik. Alig pár évvel ezelőtt kietlen pusztaság volt e helyen. De megjelentek a tervezők, a munkások, az építők és új várost teremtettek itt. Az emberi alkotás testesül meg itt mindenben. S hogy létezik ez a város, hogy ma itt épülő gyönyörű bérházak között. Közép-Európa legmodernebb üzemeinek árnyékában ilyen boldogan, ilyen önfeledten ünnepeljük május elsejét, az a felszabadulásnak köszönhető; annak a harcnak, amelyet a szocializmusért folytatunk országunkban; annak a harcnak, amelyet a munkásosztály folytatott és folytat. Május elseje a munka, a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepe, nemzetközi összefogást legkifejezőbben talán ez a város példázza. Dolgoznak itt csehszlovák szerelők, román földgáz táplálja a kazánokat, szovjet gépek motorjai forognak és mindezeket magyar munkás irányítja. — 1961 — mondotta a továbbiakban Kukucska elvtárs — több okból emlékezetes lesz az emberiség számára. Ebben az esztendőben, 1961. április 12-én a szovjet tudomány világraszóló nagy diadalát hirdetve, repült Gagarin, a hős szovjet őrnagy a kozmoszba. S hogy az első űrhajós szovjet ember volt, hogy ezt a történelmi kísérletet szovjet emberek hajtották végre, ez is a mi erőnket, a szocialista tábor fölényét igazolja. Emlékezetes marad 1961 a gyarmati népek szabadságmozgalmáról és a nemrégen lezajlott kubai eseményekről is, amikor a kubai nép óra alatt elfojtotta az agressziót; 72 emlékezetes marad számunkra ez a s május elseje azért is, mert most van az első olyan május 1, amikor a szocialista is>ar mellé felzárkózott a falu és az ország szántóterületének 90 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Dolgozó parasztjaink, akik — bár még kezdeti problémákkal ---------ooo—— Májusköszöntés Kazincbarcikán Nagyszabású ünnepségsorozattal köszöntötték Kazincbarcikán az erőmű és a BVK dolgozói május első napját. A felvonulást és az ünnepségek nagyrészét az Újvárosban rendezték meg. A délelőtti, színpompás felvonulás után dús délutáni program ígérkezett: majális, sportműsor, szabadtéri előadások, utcabál. A szép program nagy részét azonban elmosta a kora délutáni eső, ezért a kultúrcsoportok műsorára az újvárosi Béke filmszínház nagytermében került sor. A 650 férőhelyes nagyterem zsúfolásig megtelt. Felléptek a központi általános iskola, az újvárosi általános iskola úttörői, az erőmű és a BVK kultúregyüttesei, a herbolyai bányászok együttese, a városi KISZ-bizottság kultúrgárdája és az MTH 112-es tanintézetének növendékei. A jólsikerült előadáson különösen sok tapsot arattak az úttörők énekkari számaikkal s bájos leánytáncaikkal Vidáman, ünnepeltek a Bodrogközben, Hegyközben és Hegyalján SZÜRKE felhők kergették egymást a reggeli órákban, pár csepp eső is hullott, de mire elérkezett a felvonulások, ünnepségek ideje, felszakadoztak a felhők, és ha nem is ragyogott a napfény, békés, kellemes időben kezdhették a munkásosztály nagy ünnepét Borsod északkeleti vidékén a Bodrogköz, Hegyköz és Hegyalja dolgozói. Zászlódísz, orgonacsokor, tulipánkoszorú ékesítette a sátoraljaújhelyi házakat, ablakokat, kirakatokat. Ez nem meglepő, hiszen régi-régi hagyománya van ebben a városban a május elseje megünneplésének. Már 71 évvel ezelőtt, az első május elsején is kifejezésre juttatták a sátoraljaújhelyi dolgozók együttérzésüket nemzetközi munkásosztály összefogásának magasztos eszméjével. Régen azonban csak titokban, a Zsólyomka és a fenyveserdő szikláit, búvóhelyeit kereshették fel a május gondolatát ápoló dolgozók, most azonban szabadon szárnyalhatott az ének, lelkesítettek a forradalmi eszmék. A mai ünnepség szépségét emelte az nagyszabású képzőművészeti kiállítása is, amelyet ebből az alkalomból rendezett a Hazafias Népfront városi bizottsága hegyaljai festőművészek alkotásaiból a művelődési Házban. Sok ezer ember gyűlt össze Sárospatakon is a sportpályán és vonult színpompás menetben az ünnepség színhelyére, az iskolakertbe. Elől haladtak a Zrínyi Ilona és az Esze Tamás általános iskolák úttörői gyönyörű májusfák és transzparensek alatt. A zászlók, virágcsokrok közül magasan kiemelkedett a tanulók ezüstösen csillogó űrrakétája. Utánuk következtek a gimnázium diákjai és a tanítóképző hallgatói fegyelmezett menetben, színes viseletben, kedves énekszóval, majd egymásután az Erdőgazdaság, a vasút, a posta, a nőtanács, a Faipari Vállalat, a Téglagyár a Hegyaljai Ásványbánya, a malom, a Cserépkályhagyár, az állami gazdaság, a termelőszövetkezetek és a többi üzem, vállalat dolgozói. Délelőtt 10 órára az utolsó csoportok is megérkeztek az iskolákért térre, ahol Szűcs István elvtárs, a sátoraljaújhelyi járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Jóleső érzéssel emlékezett meg arról, hogy ettől az évtől kezdve Sárospatak dolgozó parasztsága a nagyüzemi társas gazdálkodás útját választotta, s ma együtt ünnepel a munkásosztállyal. Ismertette a munkásosztály nagy ünnepének, a békeszerető emberiség összefogásának jelentőségét a kapitalista kizsákmányolás, a gyarmati elnyomás és a háborús gyújtogatók elleni történelmi méretű küzdelemben. Az ünnepély fényének emeléséhez szavalatok, énekkari számok járultak hozzá. DÉLUTÁNRA kisütött a Nap és színes, gazdag műsor várta a vidám hangulatban ünneplő közönséget. A szórakoztatásról különféle sportbemutatókkal, az egyes iskolák, üzemek kultúrcsoportjainak szerepeltetésével gondoskodott a kitűnően sikerült május elsejei ünnepségek rendezősége. Több mint húszezer felvonuló Ózdon A vasgyár és az Iparitanuló-intézet fúvószenekara zenés ébresztővel köszöntötte Ózd dolgozóit, a kohászokat, a nyersvasgyártókat, akik a május elseje tiszteletére indított versenyben tervük jó teljesítésével köszöntötték a nagy ünnepet, a martinászokat, akik több acélt gyártottak eredeti tervüknél. Köszöntötték a hengerészeket, akik minden sorozaton túlteljesítették tervüket, a bányászokat, az építőket, a közlekedés, a kereskedelem s a város valamennyi dolgozóját, akik már hetek óta készültek a munkásosztály nagy seregszemléjére. Vörös és nemzetiszínű zászlók lengtek a házakon. Ünneplőbe öltözött a város. A borongós idő ellenére már a kora reggeli órákban megindultak a felvonulók. Benépesedett az utca. Több mint 20 000 ünneplőbe öltözött ember, fiatal sorakozott fel, hogy a Szabadság téren emelt dísztribün előtt elvonulva, hitet tegyen a proletárszolidaritás nagy eszméje s a béke ügye mellett. Délelőtt fél 10 órakor megindult a felvonulók áradata. Elől az 1919-es vöröskatonák, Becht Gyula egykori vörösőrparancsnok és harcostársai, utánuk a jövő harcosai, a KISZ-fiatalok lobogó vörös zászlók alatt, majd a sportoló ifjúság következett. Aztán az újítók, akik több százmillió forintot érő újításokkal járultak hozzá népgazdaságunk erősödéséhez. A kohászok erőt sugárzó menetében a martinászok az új Märzkemence kicsinyített mását vitték és Gagarin képét emelték a magasba. A durvahengerészek és a finomhengerészek zárt sorai után a tanulóifjúság sorakozott sűrű sorokban. Elől az óvodások, majd az úttörők, ipari tanulók, a József Attila gimnázium és a közgazdasági technikum tanulóinak fegyelmezett sorai. A kereskedelem, az autóközlekedés, vasút, a közegészségügy, tanácsválalalatok dolgozói mind felsorakoztak A Debreceni Ruhagyár ózdi telepének asszonyai, lányai az általuk készített színes női ruhákat mutatták be. Utánuk haladtak a magasépítő vállalat dolgozói, akik új lakásokat építenek az ózdi dolgozóknak, őket követték a kenyérgyár, a húsüzem, a n. kerületi és a II. kerületi tsz tagi al. Szerda, 1961. május 8. Rónai Sándor elvtárs a tisztek baráti találkozóján Putnokon Szombaton este a putnokii járás hivatásos és tartalékos tisztjei baráti találkozót rendeztek. A találkozóra meghívták Rónai Sándor elvtársat is, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnökét. A kedves vendéget a járás vezetői üdvözölték és kis úttörők virágokkal fogadták a járás határában. Ezután a járási pártbizottság épületében rövid baráti beszélgetést folytattak a járási vezetők és a vendégek. Ott volt Laczkó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Németh Imre elvtárs, a putnoki járás országgyűlési képviselője. Rónai elvtárs a járás helyzetéről beszélgetett a jelenlevő vezetőkkel és néhány hasznos, időszerű tanácsot adott a termelőszövetkezetek további erősítésével, fejlesztésével kapcsolatban, majd a megyei és a járási vezetők kíséretében a kultúrházba ment, ahol találkozott a járás hivatásos és tartalékos tisztjeivel. Az egybegyűltek örömmel és barátsággal fogadták a kedves vendéget. Füle János elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának üdvözlő szavai után Rónai Sándor elvtárs pohárköszöntőt mondott. Pohárköszöntőjében kitért a nemzetközi helyzet ismertetésére. Elmondotta, hogy a béke erői szemlátomást növekednek, egyre több erkölcsi diadalt aratnak, a néptömegek támogatását egyre nagyobb mértékben nyerik el. Emlékeztetett a Kuba elleni intervenció kudarcára, amely az imperializmus kudarcát jelentette egy kicsiny, de szabadságáért, jobb életéért mindenre kész, hős néppel szemben. Felsorolta azokat az országokat, amelyekben már megingott az imperializmus elnyomó uralma, majd beszélt a szocialista tábor erejéről, a Szovjetunió és a népi demokráciák újabb és újabb sikereiről. Foglalkozott a hazánkban bekövetkezett változásokkal, amelyek a felszabadulás óta egyre alakítják, változtatják az emberek életét, gazdagabbá, szebbé, teljesebbé teszik azt. Megemlítette, hogy az életszínvonal emelkedésének milyen egyszerű, számokkal kifejezhető bizonyítékai vannak: például az átlagos életkorinak 10—15 évvel való növekedése, vagy azok a kereskedelmi adatok, amelyek a rádió, motorkerékpár, televízió, mosógép és egyéb tartós fogyasztási cikkek kelendőségét bizonyítják. Végül arról beszélt Rónai elvtárs, hogy a békeharc valamennyiünk, az egész magyar nép feladata, a jelenlévőknek is becsületbeli ügye, kötelessége. Ehhez a harchoz, a munkában, a szocialista emberré válásban folytatott küzdelemhez kívánt végezetül erőt és egészséget Rónai elvtárs. A vendéglátók melegen megköszönték a kedves vendég szavait, majd baráti, szívélyes beszélgetés alakult ki a találkozó résztvevői között. Rónai Sándor elvtárs pohárköszöntőjét mondja. Kádár János elvtárs nyilatkozata Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az alábbi nyilatkozatot adta a május 1-i felvonulásról a Rádió és a Televízió riportereinek: A felvonulás színes, eleven, lelkes. Visszatükrözi a nálunk most levő közhangulatot. Az időjárással a szervezők tegnap nagy gondban voltak, mert esett az eső, de én azt mondtam, hogy az eső a mezőgazdaságnak fontosabb, mint az, hogy a felvonuláson egy kicsit megázunk-e, vagy nem, mert mi majd megszáradunk. Ha aztán a felvonulás idején az idő is szép, az nagyszerű, akkor minden rendben van. Én még Horthy alatt is felvonultam, amikor illegálisan a május elsejei tüntetést szerveztük Büszkék vagyunk arra, hogy a munkások május 1-ét Magyarországon is mindig megünnepelték. Néha kicsi volt ez az ünnepség, de mindig volt. Most szabad a munkásosztály, s ennek megfelelően a demonstráció vidám és hatalmas. Szívből minden jót, jó egészséget kívánok május elsején, a világ dolgozóinak ezen a hatalmas ünnepén. Azután kívánom, hogy a munka árán, az erőfeszítések árán érjük el mindazokat a célokat, amelyeket most magunk előtt látunk, s meggyőződésünk szerint az egész nép helyesli és támogatja azt, hogy erős, szocialista Magyarországot építsünk fel, ahol az emberek élete még szebb és még vidámabb lesz. Ehhez persze az is kell, hogy éberek legyünk, ne hagyjuk megzavarni saját hazánk, a szocialista világ népeinek békés építőmunkáját. És kívánom, hogy béke legyen! (MTI) Nagyszabású katonai díszszemlével, színpompás felvonulással köszönte Moszkva népe május elsejét Moszkva (MTI) Az ünnepi díszbe öltözött teret - a szemle központját - zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, több mint félszáz országból érkeztek hivatalos küldöttségek a nagy ünnepre Moszkvába. A vendégek között voltak a hős kubai nép képviselői, a szocialista országokból érkezett delegációk, Ázsia és Afrika népeinek képviselői. Pontosan tíz órakor foglalták el helyüket a Lenin—Sztálin Mauzóleum mellvédjén a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, élükön Hruscsoval, a Központi Bizottság első titkárával és Brezsnyevel, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével. A mauzóleum mellvédjénél álltak a Szovjetunió marsalljai, a szovjet hadsereg magasrangú beosztottjai. A legerősebb tapssal fogadták a téren egybegyűltek a világ első űrhajósának, Jurij Gagarin őrnagynak a megjelenését. Tíz órakor felhangzott a díszszemle kezdetét jelző kürtszó. A szemle parancsnoka, Krilov hadseregtábornok jelentést tett Malinovszkij marsall honvédelmi miniszternek. A miniszter megszemlélte a felsorakozott alakulatokat majd beszédet intézett az egybegyűltekhez. A miniszter beszédét követően elhangzott a Szovjetunió himnusza, majd az alakulatok díszmenetben vonultak át a Vörös téren. Az akadémiák, tiszti iskolák egységeit a hadiflotta díszalakulata követte, majd különböző gépesített egységek — lövészalakulatok, ejtőernyős, tüzéregységek — vonultak fel. Óriási érdeklődést keltett a rakétaegységek felvonulása. A legkülönbözőbb rendeltetésű és méretű rakétafegyverek imponáló felvonulása meggyőzően illusztrálta Malinovszkij marsall megállapítását: a Szovjetunió a legtökéletesebb, legkorszerűbb fegyverekkel rendelkezik az agresszió megakadályozására. A katonai díszszemle után indult meg a szovjet főváros dolgozóinak menete — az élen tízezer sportoló vonult különböző gyakorlatokat végrehajtva. Hatalmas taps tört ki, amikor a térre begördült a Vosztok zputnyik űrhajó képzeletbeli mása, amely űrhajósok helyett űrhajós ruhába öltözött gyermekeket hozott magával — a gyermekek virágcsokrokat nyújtottak át a párt és a kormány vezetőinek. A sportolók felvonulása után megindult a dolgozók menete, amely több órán át tartott. Moszkva népe vidáman, boldogan ünnepelte május elsejét