Északmagyarország, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XFII. évfolyam, 232. ax ám Ára: 70 fillér 1901. október 1, vasárnap A falu őszi versenye i­dősebb, már nyugdíj-élet­­■*- koron túli termelőszö­vetkezeti tagok, sokat tapasz­talt szakemberek emlegetik, hogy emlékezetük szerint nem volt még olyan ősz, mint a mostani. Ezt elsősorban arra értik, hogy még el sem múlt a szeptember, már földben volt a takarmánykeverék, több közös gazdaságban elvégezték a vetőszántást, elvetették az árpát, de ezzel párhuzamosan már betakarították a több tíz­­holdnyi napraforgót, megkezd­ték a törést, ássák a cukor­répát. Pedig a száraz, esőt csak nyár derekán látott talaj­ban többszörösen nehéz munka. Jó érzés hallani, hogy a megyei viszonylatban letudták a termelőszövetkezetek a vető­szántás több mint felének, 55 százalékának gondját. Földben a tervezett árpavetőmag 80 százaléka, a takarmánykeve­rék 40 százaléka, betakarítot­ták a napraforgó egyharmadát, a burgonyának több mint felét. Tagadhatatlan, hogy az őszi munkálatokban tapasztalható nagyszerű eredményekhez köze van az időjárásnak is, hiszen ha a bő termésre nem is, a kapások korábbi érésére ked­vezett a forró, esetlen nyárutó és az ősz eddigi időszaka. Azonban nem az időjárás, ha­nem a termelőszövetkezeti tagság, a falu odaadó mun­kája, a megtermett termények féltése, a többre való törekvés a dicséretes munka elsőszámú tényezője. S az eredményekhez nem kis köze van a falu őszi versenyének. Még a nyár elején bonta­kozott ki a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, gép­állomások körében ez az al­kotó versenymozgalom. Két Szabolcs-Szatmár megyei já­rás: a tiszalöki és a csengeri járások indítottak országos mozgalmat az aratás minél gyorsabb befejezésére, a kapá­sok szakszerű növényápolá­sára. E mozgalomhoz kivétel nélkül csatlakozott megyénk valamennyi nagyüzemi gazda­sága, s a vetélkedés szelleme kikristályosodott a serény, eredményes nyári munkában. Megyeszerte több mint egy hónappal korábban fejeződött be a szokásosnál az aratás, a cséplés, a tarlóhántás. Nehéz volt igazságot tenni, megálla­pítani, ki a győztes. S a leg­jobbak­ — az encsi járás, a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet, a Takta­közi Állami Gazdaság, a Mérai Gépállomás — néhány nappal ezelőtt már megkapták az el­ismerést a kimagasló nyári tettekért. Azonban a nemes vetélkedés nem ért véget a nyári munkák befejeztével. Megyénk egyik termelőszövet­kezeti községe, Cigánd még a cséplés befejezése előtt további versenyre hívta megyénk ter­melőszövetkezeteit, s azonnal megindult a csatlakozás. Nem­régiben pedig a gyomai és a dabasi járások indítottak or­szágos versenymozgalmat az őszi vetés, a betakarítás, a mélyszántás mielőbbi befeje­zésére. S megyénkben ma nincs olyan közös gazdaság, olyan járás, gépállomás, állami gazdaság, amely ne jelentette volna, hogy elfogadta a ver­senykihívást. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják: ismét nehéz lesz el­egállapítani az elsőséget. Pe­dig a felajánlások nem általá­nosak, sőt, igen nagy munkát igényelnek a termelőszövetke­zeti tagságtól. A miskolci já­rás termelőszövetkezetei pél­dául vállalták a verseny kez­detén, hogy szeptember 20-ra befejezik az őszi árpa vetését, október 20-ra elvetik a búzát, a cukorrépa ásását 15 nap alatt elvégzik, 7500 hold szántót is­tállótrágyáznak, s október 10-ig a 2170 holdnyi naprafor­gónak még a szárát is beta­karítják. Külön értéke a mis­kolci járás felajánlásának, hogy vállalják a silózási terv teljesítését. A felajánlás igazi értékét természetesen nem az ígéret, hanem a tett teszi. amit a járás eddig ígért, azzal­­ nincs hiba. De ugyanezt el le­het mondani a mezőcsáti és a szikszói járás termelőszövetke­zeteinek munkájáról is. A fel­ajánlás mindenütt nagy mun­ka elé állítja a termelőszö­vetkezetek, a gépállomások dolgozóit, azonban amit ígér­tek, teljesítik, ha még olyan nehéz is. Elsősorban azért szükséges, mert ők járnak jól, másodsorban, mert az adott szó kötelez. Nem szép, nem dicséretes dolog alulmaradni a versenyben. Egyre-másra érkeznek a me­gye illetékes szerveihez a je­lentések: „Elvetettük az őszi árpát, végeztünk a vetőszán­tással, betakarítottuk a napra­forgót, megkezdtük a törést.” S minden egyes ilyen jelentés kézzelfoghatóan bizony­ít­j­a: termelőszövetkezeteink erősöd­nek, gyarapodnak, s nem­ csu­pán az anyagiakat, hanem az egységet, a bizakodást tekintve is. Természetesen a régi, ös­­­szeforrott közös gazdaságok előnnyel indulnak, hiszen ná­luk már kialakult a munka­szervezet, erősebb a közösség­hez való ragaszkodás, megszo­kottabb a közös munka, nagyüzemi gondolkodás. Azon­ban sok olyan új, közös gaz­daság is akad, amely eredmé­nyekben, tettekben egyaránt maga mögé utasít számos régi termelőszövetkezetet. Élő pél­da a cigándi új közös gazdaság, avagy a tiszaladányiaké, a cso­­bajiaké, ahol gyümölcsöző igyekezet bizonygatja: néhány hónap alatt összeforrott falu, felismerte a közösben a rejlő nagy lehetőségeket Nem tudni, melyik termelő­­szövetkezet, melyik gépállomás érdemli ki év végén az őszi verseny legjobbja címet. Egy azonban bizonyos: a gépállo­mások traktorosai és a ter­melőszövetkezeti tagok nagy­szerűen állják a versenyt. Csak látni kell, milyen hatalmas a küzdelem a traktoros és a szá­raz, esőt kívánó föld között. Nehéz, erőt, kitartást igénylő a munka. Az akarat azonban nem ismer határt Az akarat porhanyóssá teszi a kemény rögöket, hogy földbe kerülhes­sen a mag, a jövő évi kenyér. S úgy, hogy jövőre több le­gyen, mint az idén. A több, a jobb gondolata,­­ a gondtalanabb holnap bizodalma izzik, ég a falu őszi versenyében. Ez ad kétszeres erőt az őszi kapások betakarí­tásához, a vetéshez, az akadá­lyok, a kemény föld, a száraz­ság elleni sikeres küzdelemhez. S e dicséretes munka, e sike­res küzdelem, a falu versenye mindannyiunk boldogulása, a több, a jobb érdekében törté­nik. Barcsa Sándor Negyvenöt év a lakatos szakmában Kedves, bensőséges ünnep­ség zajlott le szombaton az Ózdi Kohászati Üzemek hen­­ger­ esztergaműhelyében. Az üzem párt-, szakszervezeti, valamint KISZ-képviselői, to­vábbá munkatársai, tanítvá­nyai búcsúztak a gyár leg­idősebb lakatosától, Szabó Jó­zseftől. Szabó József 1916-ban került az akkori Rimamurányi Vasművekhez. Salgótarjánban és Ózdon 45 évet töltött be­csülettel a szakmában. A négy és fél évtized alatt egész se­reg szakmunkás került ki a keze alól. Nyugdíjba vonulása alkalmából munkatársai, fe­lettesei meleg szeretettel bú­csúztak az idős lakatostól, és értékes ajándékokkal kedves­kedtek neki. A_ fates fetitfitik i Imii Kohászati Művekben (1. oldal) A sárga dosszié (4. oldal) Az üzemi tanácsokról (S. oldal) Szlovák favágók között (1. oldal) Ülést tartott az új szíriai kormány — Az új kormány programja — Tüntetés Kairóban az Egyesült Arab Köztársaság mellett Damaszkusz (MTI) Az új szíriai kormány szom­bat délelőtt minisztertanácsot tartott, amelyen Kuzber­ kor­mányfő elnökölt. Az ülés után miniszterek összehívták minisztériumok vezető hivatal­a­nokait és közölték velük uta­sításaikat. A minisztertanács Fateh Ba­ker dandártábornokot kinevez­te a rendőrség parancsnokává. Elődjét, Mohammed Zsarrah dandártábornokot elmozdítot­ták. A damaszkuszi rádió közlé­se szerint új miniszterrel bő­vült a szíriai kormány. Musz­­tafa Barudit a propaganda és a tájékoztatás ügyeivel foglal­kozó államminiszterré nevez­ték ki. Az új Szíriai Arab Köz­társaság külügyminisztéri­uma szombaton táviratot intézett az ENSZ közgyű­léséhez, tájékoztatva az ENSZ valamennyi tagálla­mát a Szíriai Arab Köztár­saság megalapításáról. A külügyminisztérium ha­sonló tartalmú közlést intézett az Arab Liga főtitkárságához tartózkodóiuk. Damaszkuszban továbbra is tankok és páncélkocsik cirkál­nak az utcákon és katonák őr­zik a kormányépületeket. Az élet azonban kezd visszatérni a rendes kerékvágásba, a ban­kok és üzletek szombaton nyitva voltak. A damaszkuszi rádió egész nap katonazenét és hazafias dalokat sugároz, és a zenei adást megszakítva jelenti be azokat a táviratokat, ame­lyek támogatásukról biztosít­ják az új kormányt és a kato­nai parancsnokságot. A szíriai hadsereg főhadi­szállása rendeletet adott ki, amelynek értelmében minden egyiptomi férfinek — akár katona, akár pol­gári személy — október 2-án reggel nyolc óráig jelentkeznie kell a lakóhe­lyén lévő katonai parancs­nokságon. Jegyzékbevételük után intéz­kedés történik hazaszállításuk­ról. Aki a rendelkezésnek nem tesz eleget, azt megbüntetik. Az egyiptomi nőknek és csa­ládjuknak otthonukban kell London (TASZSZ) Er. Mamun Kuzberi, a Szí­riát forradalmi parancsnok­ig Mint létrehoz*­t kormány vezetője ismertette kormányá­nak programját és ígéretet tett arra, hogy négy hónapon­­belül visszaállítja az ország­ban a közigazgatás alkotmá­nyos formáját. A damaszkuszi rádióban közzétett nyilatkozatában dr. Kuzberi ismertette a kormány programjának egyes pontjait: O Az alapvető szabadság­­jogok visszaállítása és rendkívüli törvények haladék­talan eltörlése. A hadsereg „tökéletesí­tése”. Szakszervezeti szabad­ság, a munkások rész­vétele az­­ üzemek igazgatásá­ban és részesedés a jövedelem­ből.­­ A gazdasági felvirágzás megvalósítása a pénz és az árak stabilizációja útján, az életszínvonal emelése, a ter­melékenység növelése és t törvényes tartása. profit tiszteletben-Intézkedések a munka­képes államapparátus megteremtésére. A nyilatkozat hangoztatja, hogy Kuzber­ kormánya együtt fog működni az összes arab államokkal ,­az arabok szabad­ságon és egyenlőségen alapuló reális és teljes egységének megvalósítása céljából”. A kormány támogatni fogja a Palesztinai arabok harcát, ,az algériai harcot” és tiszte­letben tartja majd az Arab Liga alapokmányát. Szíria tisz­teletben fogja tartani a nem­zetközi szerződéseket, az ENSZ alapokmányát és arra fog tö­rekedni, hogy „megjavítsa kapcsolatait” mindazokkal az államokkal, amelyek baráti kezet nyújtanak felé. * Kairó (MTI) Szombaton reggel a damasz­kuszi események kirobbanása óta első ízben nagyarányú tün­tetés volt Kairóban az Egye­sült Arab Köztársaság mellett — jelentette a kairói rádió. A város élete továbbra is normá­lisan zajlik. Nasszer elnök szombaton új­ból tárgyalt a damaszkuszi fej­lemények miatt előállt hely­zetről legfőbb tanácsosaival, köztük Nadbel Hakim Amer marsal­lal. Az egyiptomi napilapok szíriai államcsínyt az arab vi­­­lágot ért támadásnak minősí­tik. Az Al Gumhurija az iráni sahot és Husszein jordániai ki­rályt imperialista bábnak ne­vezi és megjegyzi, hogy „nevü­ket nem szabad elfelejtenünk". © © 0 A bugacsiszolók A Lenin Kohászati Művek finomhengerdéjében a terv teljesítése azon is múlik, hogy a bugacsiszolók hülyén szorgalmasan dolgoznak. — Nincs baj az igyekezettel — válaszolták a gyárban, amikor felőlük érdeklődtünk. Fotó: Kardos Véget ért Miskolcon a III. városrendezési ankét A Műszaki és Természet­­tudományi Egyesületek Szö­vetsége Borsodi Intézőbizott­ságának városrendezési ankét­­ja szombaton folytatta mun­káját. Az ankéton a megye és a város műszaki értelmiségén kívül ezen a napon is számos budapesti szakember vett részt, akik azért utaztak városunk­ba, hogy észrevételeikkel, ja­vaslataikkal segítsék a helyi szakemberek munkáját. szombati tanácskozás első na­­­pirendi pontjaként „A fürdő és üdülőhelyek forgalmi és közlekedési kapcsolata Mis­kolcon” címmel Meszléri Zol­tán okleveles mérnök, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat fő­mérnöke tartott előadást. Be­széde során részletesen ismer­tette fürdő- és üdülőhelye­ink forgalmi és közlekedési viszonyait és konkrét javas­latokat tett arra, hogyan le­hetne ezeket még jobban meg­javítani. A napirendhez Hiesz Győző okleveles mérnök, az UVATERV csoportvezetője, Hábel György MÁV-főmérnök, a MÁV-igazgatóság II. osztá­lyának helyettes vezetője, Talló Gyula okleveles mér­nök, a városi tanács építési osztályának főmérnöke szólt hozzá. Nagy jelentőségű javaslato­kat tett a városépítés problé­máinak megoldásával kapcso­latosan ifj. Horváth Béla ok­leveles építészmérnök, az E. M. Miskolci Tervező Válla­lat igazgatója. Mélyreható elemzéseivel és javaslataival feltárta mindazokat a lehető­ségeket, amelyek Miskolcon rendelkezésre állnak: „Mis­kolc és környéke üdülőterüle­tei, a várostervezés és az an­két anyagának összefüggései, a kulturáltabb Miskolc mű­szaki előfeltétele” címmel tartott tartalmas előadása egy­ben az ankét anyagának gazdag összefoglalója vol.­Ebben Miskolc regionális sze­repkörének idegenforgalmi vonatkozásait, az üdülő és zöldterületek fejlesztésének helyzetét; Miskolc idegenfor­galmi kulturáltságát és ide­genforgalmi jelentőségét vélő tényezőket; a fürdői szállodák, a vendéglátás h­­etét; a parkolóhelyek, b.­zinkutak, a kulturális intéz­mények és a közintézmény­hálózat kérdését érintette. Az előadáshoz többek között dr. Márton György főorvos, KÖJÁLL vezetője, Glódy And­a­rás, a Miskolc városi tanács építési osztályának osztály­­vezető főmérnöke, a szombati tanácskozás elnöke, Borbíró Tamás okleveles építészmér­nök, Borosnyai Pál okleveles építészmérnök szólt hozzá. Ez­után a határozati javaslatok ismertetése következett, ame­lyet Bíró Antal, az intézőbi­zottság főtitkára terjesztett az ankét résztvevői elé, majd Fazekas László elvtárs, a vá­rosi tanács vb. elnökhe­lyettesének összefoglalója után dr. Pásztor Pál, az intéző­­bizottság elnöke, a MÁV igaz­gatóság miskolci vezetőjének zárszavával végetért a III. miskolci városrendezési ankét)

Next