Északmagyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

nap. 11*1 ___.__T ____ * u*rin’e SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mAUPVK ’Sa -----------------------------------XVIII. rf*>folyam, 1. **•!<, Ara: 60 fillér 1962. április I, r_u*árn_ijЯ . • SOEAIT Akkor, tizennyolc weles ! „Lelkiismeret lazadasa előtt is mint miden é|* ~ Micsoda tavasz, micsoa tavasz jött a tél fán. Rü óa gyászos esztendő volt! ‘trifeoL^lgyak; bontói Be miért most az emlékezés? diet nittemarches £ április^ a gyógyuló sebek fele a fák rügyező ágit Eurót cPo_sc is. Miért, hogy áprilist Szerte bomba- és jánatsziv, . H“> mkok tűntek le, vaságyain . c °*ok bizottsága a fasizmus Káo Siák s tatok gá- *“«. M említek keresztül, aegszebb, honapodva nyilvamágyakat is szirénái! hangja 1 a-jAw- - , ásította szét és az mberekt 1 bái^ág\ftycUenkot^>o bar~ :LVafffiASA bizonyos f 1 vonat□rú volt és halálos tvasz. „1 miatt“kötélestüék^t! fojtogató bizonytalaságé Vegyük a teSzorssn^r“« hr feafeS irbárság tobzódásán^ legso, r• Nyugat róért emlekezünk. AÄőJáború frontjairól néhány ho feg ssrsC&r az NSZK kortlesegek szul vár-m h^nsta propagandának, és a “ % ÄUSb«* SS1. ti6,!ÄSE' «SSSE i'iSSAtt Toroí & S,r Auschwitz, Mauthausen, Da- ßteslpi I hau. Buchenwald, Borgen- g61 ,, ** lelsen, Rawensbruck, Sach ^imeti .. .<fe?rvfeet<k uszító te.mhansen.. .,lWilálgyárti”_JL^,rA áci megszállAs uttto m 1 “ójflát terjesztő eB migránslapok I fóbatépeU az SS és a Geste j^dÍ^... A Magyarországról * «bAkiPcsak kételkedett Is . v ° hebtoidista ve° . vécső győzelmében,^ ! , <*r ^to^rg Goldisizmus végső i- ... ,- rhmidt, Franz Hamm Fran2 . zokat összefogőo^ak b tontothc.m & a többie^^a ^ -e, vagy internaloW:›orba te ^ hivatalos szírvek tól “re aWknek s^renogatesiíval fejthetne! ki ^ ,adu tek five, aki^ elején, revansiste propagandát hasejuk volt Aztan ad d kinkesa fennálló európai hországszerte dte**rok ellen. Az NSZK ko»gettozasok . Az ze ^rtat_ sinya felelősségrevonás he 1 izezreit fogdosL az ausch„ még nagyobb szerepet ad S»— HS Sasísstesss sa "s^ssss FSfA Sziekszel még az utszéli lakra ellen irányuló kém- és di ikasztott, a biztos halál el télségbeesve menekülő ernteráns tevékenység központja NSZK terüle n lekre? — Azt mondták rájuk a iiscai, nyugatnémet és más lécik, vagy nyilas pribékjeik. , 5 szervek felhasznál. katonaszökevenyek , — ,,na Nyugatra távozott majaárulók”. Emlékszel a golyo j. jUWat, vol volksogónak elhurcolt evene : ^Ji sákat, ellenforradalmi szetszorodott csoportjaira, a kriptákat és más bűnözőnegalázott és meggyalázott [a hazánk ***] asszonyokra és lányokra. ledés céljából. Külügy- Emlékszel a tarkon ,vagy felütnünk éppen a középpisztollyal „lekaszált ha ^ hívta fel mindrafiak ezreire, a Nyugatra el- p g 7NSZK kormányának hurcolt gépekre, a jószág_ülő- fimét -- Többek között a nányra, a szétszórt családokra, e emlékezik népünk 1962 kószáló, szülő nélkül ma- áfában is a jg évvel eradt gyerekekre, kifosztott és a történtekre, ezért köz bomba döntött, szerencsétlen 1^. az emlékezés, lazánk gyászos emlékű esz„s pueik írta kivégzése erdejére? 1944. Átkozott eszd ..Egyet kérek endő! „ túlélitek ezt a kort, ne Pedig tavasz volt akkor is, fér>tek sem a jókat. 18 évvel ezelőtt, virágot, várckat!”... „Hősök egész gyakat bontó, békét szomjukon^égét irtották ki. Szezó tavasz. — Békétlen, feldúltunk legalább egyet közük egyetlen, halálos tavasz, futyari szeretettel, mintha , Európa-szerte horogkeresztes fia vafeg leányaik lennéz.ászlók lengtek a középületétel Emberek szerettetekben, vérszagot és kremato- be^ket; Legyétek éberek” Humok bűzös füstjét kergette —Mk intelmeit megszívaz áprilisi szél. Ift nemcsak szükséges Je, am ma vagy Meves, doeiezó is. Fél kell éh ■ — vagy mindegy, hány re a2. emberiség szunvéves vagy, — olvastad a cseh- nytelkiismeretét a szlovák Julius Fuciknak, a és kell tehát az emléipankráci fogházban írt Üzenetezés. Nyolcmillió ártettét? _ A kis holland Anna ^gyilkolt ember, Ernst Frank naplójegyzeteit? — Ol- ThLn juling fY,cikk J? vastad Óta Kraus és Erich niklós és a Kulka „Halálgyár”-át. „Ejsza- mumoz(JfJom ^zc, ka és kod -jét? — Lapozgattad ma nak emléke s a nm az Antifasiszta Ellenálló Harco is kn muílt kísért. sok NDK-ban működő bízott- erre minden ságának dokumentumkötetét akié] _hogi. n„ • az SS rémtolleiről? _ Emlék- mésszel a „Soha többé" című nem- rémf.lek % a faStZrmi; rég vetített dokumentumfilm S,öbbcí-I kockáira, vagy a most perge (Psépányi Lajos Hírek a Szovjetunióból MOSZKVA A Novoje Vremja című nyolcnyelvű szovjet folyóirat legújabb számában közli Barcs Sándornak, „Gondolatok egy évfordulón” című cikkét, amelyben hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából összehasonlítja a régi és az új Magyarország életét. A Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet külpolitikai folyóirat hosszabb ismertetést közöl Pintér István és Szabó László magyar újságíróknak a Pannónia kiadásában Budapesten megjelent németnyelvű okmánygyűjteményéről. Megállapítja, hogy Pintér és Szabó könyve meggyőzően vádolja az NSZK-ban vezető állásban lévő, vagy magas nyugdíjat élvező 400 náci háborús bűnöst. (MTI) A „csoda“ (3. oldal) Szemtől szembe, (3. oldal) Számok — emberek (S. oldal) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 28-án, 29-én és 30-án kibővített ülést tartott. Az ülésen tanácskozási joggal részt vettek a megyei és a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a tömegszervezetek vezetői, a mezőgazdasági termelés fejlesztésében közvetlenül érdekelt szakminisztériumok, főhatóságok vezetői, mezőgazdasági szakemberek, tudósok, kutatók — köztük sokan pártonkívüliek —, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, a fővárosi lapok főszerkesztői és más meghívottak. A kibővített ülés résztvevői három előterjesztést vitattak meg: 1. Fehér Lajos elvtárs, a Központi Bizottság titkára bevezető előadása után beterjesztette a Politikai Bizottság „A mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról” című határozati javaslatát. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséről adott jelentést és a mezőgazdasági termelés előttünk álló feladatairól szóló beszámolót kétnapos széleskörű vita követteamelyben 23-an szólaltak fel. A vitában felszólalt Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára. 2. Gáspár Sándor elvtárs, a Központi Bizottság titkára ismertette a Politikai Bizottság álláspontját a dolgozók által a VIII. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny kérdésében, és beterjesztette „A Központi Bizottság határozata a kongresszusi munkaversenyről” című határozati javaslatot. 3. Nemes Dezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit az időszerű külpolitikai kérdésekről. A Központi Bizottság a napirenden szereplő mindhárom kérdésben egyhangú határozatokat hozott. A határozatokat a sajtó nyilvánosságra hozza. Jó szervezéssel, erőink összpontosításával behozhatjuk lemaradásunkat a tavaszi mezőgazdasági munkákban• Ülést tartott a megyei tanács Március 31-én, szombaton került sor a Borsod megyei Tanács ülésére, amelyet délelőtt 9 órai kezdettel a megyei tanácsháza dísztermében tartottak meg. A tanácsülés elnökségében helyet foglalt dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Borsod megyei pártbizottság titkára, Lendvai József alezredes elvtárs, a BM. megyei főkapitányságának vezetője, Kállai László elvtárs, a HNF Borsod megyei titkára, Csollák Gábor elvtárs, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának szakelőadója. A tanácsülésen döntöttek a korábban hozott és lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása ügyében, majd dr. Tóth István elvtárs, a megyei tanács vgrehajtó bizottságának elnöke mondta el referátumát a talóra államhatalmi és tömegtervező munkájáról. A referátumban szó esett arról hogy az alapvető mezőgazdasgi feladatokon kívül vlamennyi tanácsszinten jontős munkát végeztek tancsaink a lakosság kommunális, kulturális és szociáli életkörülményeinek megjavításáért. Ugyancik a munkásosztály helyzetéé^ megjavításáért tett tanácsi itézkedések végrehajtásának rtékelése bizonyítja, hogy tanáraink — főleg városi tanácsaink — jelentőségének megfelelően kezelik e fontos párthatározatot. A referátus a továbbiakban a tanácstago aktivitásával, a tanácsi határzatokkal, az állandó bizottságk működésével, a tanácstagi leszámolók és fogadóórák tapasalataival, illetőleg az ezzel kpcsolatos további tennivalóval foglalkozott. (A tanácsi f ® résztvevői nagy figyelemm hallgatták dr. Tóth István pt'árs előadását, számos hozzáállás hangzott el ebben a műkörben. Lapunkban mind Referátum, mind a hozzászólás érdemi ismertetésére visszatünk.) A referátum után Laczkó Istvánnak, a mező&dasági osztály vezetőjének tájkoztatása alapján az 1962. termelési és felvásárlási ládatokat vitatta meg a tanárülés. A termelőszövetkezeti és a népgazdasági érde sz érdeklődéssel várt bele , móló hangsúlyozta: a mezőgazdaság szocialista átszervezésével lehetővé vált, hogy megyénk mezőgazdasága is beépüljön a szocialista tervgazdálkodás átfogó rendszerébe. 1961-ben — a mezőgazdaság döntő többségét átfogó szocialista nagyüzemi gazdálkodás első évében — a szélsőséges, aszályos időjárás ellenére is, lényegesen jobb körülményeket lehetett biztosítani a népgazdaság mezőgazdasági termékszükségletének kielégítéséhez és a körülményeinek parasztság életmegjavításához. Éppen ezért — a tervgazdálkodás jelentőségének megfelelően — a megyei tanács végrehajtó bizottsága és az illetékes szakigazgatási szervek nagy gondot fordítottak arra, hogy az 1962. évi termelőszövetkezeti termelési tervekben is érvényre jusson a népgazdasági érdek és a mezőgazdasági termelés összhangban legyen a népgazdaság szükségleteivel. Ezt a végrehajtó bizottság a többi között azzal is igyekezett érvényre juttatni, hogy az Országos Tervhivatal és a Földművelésügyi Minisztérium által megadott megyei termelési és felvásárlási irányszámokat a helyi természeti és közgazdasági adottságok figyelembe vételével adta le a járásoknak. A termelőszövetkezetek 1962. évi terve elkészült. Ez módot nyújt arra, hogy vizsgálat tárgyává tegyük az irányszámokban kifejeződő népgazdasági szükséglet megvalósulásának kilátásait. Laczkó elvtárs ezek után foglalkozott a legfontosabb tavaszi mezőgazdasági munkák jelenlegi állásával. Elmondotta, hogy bár a zord március, a télies időjárás késleltette a legfontosabb mezőgazdasági munkák: a borsó, a mák és az aprómagvak vetését, elégséges erőnk van és jó szervező munkával sokat pótolhatunk. Mint mondotta: a vetés már sokfelé megkezdődött, és megyeszerte arra várnak a termelőszövetkezetekben, hogy a gépekkel rámehessenek a földekre és dolgozhassanak Sajnos egy nagyon fontos agrotechnikai szabályt — tudniillik, hogy időben vessünk —, már nem tudunk teljesíteni és ezért is fontos a jövőben az alapos, jól megszervezett növényápolás. A kenyérgabona vetéstervet teljesítettük A továbbiakban egyes, részfeladatokkal foglalkozott az előadó. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeteken kívül az egyéb szocialista szektorban és az egyéniek ősszel mintegy 18 ezer holdon vetettek, ami azt jelenti, hogy kenyérgabona vetésterv előirányzatunkat maradéktalanul teljesítettük. Lényeges lemaradás mutatkozik azonban a kukoricavetési előirányzat teljesítésében. Ennek oka hogy a kenyérgabona, valamint a szerződéses növények előirányzatának teljesítése, illetve túlteljesítése kapcsán a közismert területhiány elsősorban a kukorica rovására jelentkezik, így tehát a különböző ösztönző munkadíjazási módszerek helyes alkalmazásával, jónéhány termelőszövetkezetben pedig az arra alkalmas parlagok és legelők feltörésével kell a kukorica területhiányából adódó hozamkieséseket ellensúlyozni. Kevés a szálastakarmányok termő területe Aminthogy sürgős tennivalók vannak a szerződéses növényféleségek és a burgonya, valamint a zöldségfélék vetésterületének növelésében, a szálastakarmányok termő területe is alatta marad az előirányzatnak. Az ok itt is egyrészt a területhiány, másrészt az a körülmény, hogy 1961. nyarán a tavaszi felülvetések zöme a szárazság miatt kipusztult, így az 1962. évi évelő pillangós állókultúra területi aránya nagyon alacsony. Az előirányzattól történő eltéréseket megfelelő intézkedésekkel, az agrotechnikai és egyéb kisegítő eljárások (másodvetés, kevert vetés, légző- és rétgazdálkodás megjavítása stb.) széleskörű alkalmazásával pótolni, vagy lényegesen mérsékelni lehet. A termelőszövetkezetek terveiben rögzített feladatok megvalósítása megfelelő biztosítékot nyújt arra, hogy 1962-ben a mezőgazdaság termelési értéke Borsod megyében is 9—10 százalékkal emelkedjék. A beszámolót vita követte. Ön udvari Miklós ■>! J Befejeződő e SZÖVOSZ V. kongresszusa Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában befejezte tanácskozását a Szövetkezetek Országos Szövetsége V. kongresszusa. Az ülés elnökségében helyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Nyers Rezső pénzügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Tatár Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Erdei Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Nagy László, KPVDSZ titkára, Tisza József, a a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, a SZÖVOSZ elnökhelyettesei, a földművesszövetkezeti mozgalom kiváló dolgozói. Az elnökségben foglaltak helyet a magyar szövetkezeti élet nagy eseményére hazánkba érkezett 17 ország szövetkezeti delegációinak tagjai és vezetői. Dr. Tatár Kiss Lajos válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra, majd a szavazásokra került sor. A küldöttek egyhangúlag határozattá emelték a SZÖVOSZ, illetve a földművesszövetkezetek és a körzeti földművesszövetkezetek alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot. Ugyancsak egyhangúlag szavazták meg a küldöttek a Szövetkezetek Országos Szövetsége tevékenységének irányelveiről előterjesztett határozatot. A szavazás után bejelentették, hogy az Elnöki Tanács a mozgalom fejlesztésében elért kiemelkedő munkájuk elismeréseként 15 földművesszövetkezeti dolgozónak „Szocialista munkáért érdemérem”, 27 földművesszövetkezeti dolgozónak pedig „Munka érdemérem” kitüntetést adományozott. A kitüntetéseket az Elnöki Tanács képviseletében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta át. A kongresszus végül megválasztotta az Országos Földművesszövetkezeti Tanács, valamint a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának tagjait. A tanács tagjai sorából megválasztotta a SZÖVOSZ igazgatóságát. Az igazgatóság, s egyben az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnökévé Szirmai Jenőt, az MSZMP Somogy megyei bizottságának eddigi első titkárát választották meg. A felügyelő bizottság elnöke ismét Nanák László, az Elnöki Tanács tagja ilett.