Északmagyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

Világ proletárjai, egyesül­jetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVIII. évfolyam, 178. «sóm Ara: 5­0 fillér 1962. OBIBHfiu I, naerda A VIII. kongresszus és a pártértekezletek előkészítéséért Központi Bizottságunk határozatának megfelelően no­vember 20-ára összehívják pártunk VII. kongresszusát Ezt megelőzően pártértekezle­teken újjáválasztják a községi, az üzemi, a városi, a járási és a megyei pártbizottságokat, az alapszervezetek augusztusi tag­gyűlésein küldötteket válasz­tanak a pártértekezletekre. A pártélet nagy esemény­­sorozatára, különösen a VIII. kongresszusra, már ország­szerte, megyeszerte folynak az előkészületek. Az iparban és a mezőgazdaságban Központi Bizottságunk felhívása­­ nyo­mán országos verseny bonta­kozott ki a VIII. kongresszus tiszteletére. Központi Bizottsá­gunk egész apparátusa sokrétű brigádvizsgálat, rengeteg em­ber megkérdezése alapján, s az ország legkitűnőbb szak­embereinek bevonásával dol­gozik a K. B. kongresszusi be­számolójának irányelvein és a módosításra kerülő szervezeti szabályzat-tervezeten; alapos munkával, a VII. kongresszus óta megtett út és jelenlegi helyzetünk marxista—leninista elemzésével hamarosan el­­­készülnek a fontos pártdoku­mentumok, amelyeket még augusztusban országos vitára bocsát pártunk Központi Bi­zottsága. Pártszervezeteink, s a pártonkívüli dolgozók is meg­vitatják majd a kongresszusi beszámoló irányelveit, s a mó­dosított szervezeti szabályzat­­tervezetet, az észrevételek és javaslatok eljutnak a párt­­kongresszus, a legmagasabb pártfórum elé is. A kongres­­­szus tehát egész népünk nagy és fontos eseménye lesz. A pártbizottságok már korábban részletes mun­katervet, úgynevezett intézke­dési tervet dolgoztak ki, az edelényi járásban pedig ,a já­rási pártbizottság instrukciói és tanácsai alapján valamennyi pártalapszervezet elkészítette a maga intézkedési tervét a pártértekezletek, illetve VIII. kongresszus előkészíté­­­sére. Ezek a tervek nagyon tanul­ságosak. Nagy általánosság­ban két törekvés hatja át va­lamennyit: egyrészt, hogy újabb sikereket, eredményeket érjünk el a szocialista építő­munkában — második ötéves tervünk 1962-re esedékes ré­szének teljesítésével —; más­részt, hogy tovább erősítsük pártszervezeteinket, emeljük munkájuk színvonalát és ha­tékonyságát, erősítsük pártunk kapcsolatait a lakosság minden rétegével. A pártszervezetek intézkedé­si tervei általában az alábbi nagy területeket ölelik át: a) az éves gazdasági felada­tok (tervfeladatok) teljesítésé­nek biztosítása, az ennek ér­dekében végzett politikai munka; b) az agitáció és a propa­gandamunka felélénkítése, ki­­szélesítése, hatékonyságának fokozása; c) A pártépítés munkájának megjavítása, a pártszervezetek tömegkapcsolatainak erősítése; d) A szervező munka fel­adatai. Különösen jó intézkedési ter­­ket készítettek az edelényi já­rásban lévő bányász-pártszer­­vezetek. Az edelényi elvtársak Intézkedési tervükben többek között nagy gondot fordítanak a műszaki feltételek biztosítá­sára, ezen belül elsősorban a munkásoktól független veszte­ségidő csökkentésére. Aknán­ként felmérték a tennivalókat. Intézkedési tervük kiterjed a beruházások tervszerű végre­hajtására, a beruházási össze­gek csökkentésére, s a munka­­védelem fejlesztésére is. Na­gyon jó elképzelése van a párt­­szervezetnek az üzemi agitáció fejlesztésére és a pártépítési munka megjavítására is. A mákvölgyi bányák párt­­bizotságának intézkedési terve többek között kiterjed a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításáért végzett politikai és gazdasági természetű patronáló munka fokozására, továbbá az agitációs és propagandamunka kiszélesítésére, a pártépítés fel­adataira. Tervükben vala­mennyi tennivaló határidejét és felelősét is rögzítették. Sok jó, és konkrét célkitűzést tartalmaz a szuha­­völgyi, a rudabányai és az or­mosbányai pártszervezet intéz­kedési terve is.­­ Szinte „kéz­zelfogható” bennük a kommu­­­nisták lelkesedése, felelőssége pártélet nagy eseménye iránt. Az edelényi járásban számos községi és tsz-pártszervezet is kitűnő tervet dolgozott ki a pártértekezletek, illetve a kö­zelgő VIII. kongresszus előké­szítésére. A rakacai pártszer­vezet tervében például első helyen szerepel a párt erősí­tése, s a termelőszövetkezet megszilárdításának más fel­adatai. Konkrét célkitűzéseket jelöl meg a terméshozam nö­velése és az időszerű mezőgaz­dasági munkák, az aratás, a nyári talajmunkák stb. kése­delem nélküli elvégzésére. Szé­les körben ismertetni fogják a VIII. kongresszus beszámolójá­nak irányelveit és a szervezeti szabályzat tervezetét a párton­kívüli tsz-tagság körében is­ kikérik és továbbítják majd véleményüket a felsőbb párt­szervekhez. Még a párthelyi­ség szépítésére is gondoltak. Hasonlóan jó tervet készí­tettek az edelényi községi, a belügyi és más pártszervezetek is a járás területén.­­ Sajnos nem mindegyik pártszervezet intézkedési terve elég alapos, átgondolt és konkrét. Meglehe­tősen felszínes, általános és el­vont például a nyomári, a kánói, a tomnabarakonyi Hu­nyadi János Tsz, a torr­aná­­daskai, a teresztenyei, a zu­bogod és még egy-két más pártszervezet intézkedési terve. A tervek­ természetesen a tervek csak tervek vagy elhatározást és energiát tükröznek. Megvalósításukkal feltétlenül erősödni fognak pártszervezeteink, gyarapodni fog hazánk — gyorsabban fog felépülni a szocializmus. ■ Egyről azonban nem szabad megfeledkezniük pártszerveze­teinknek: minden terv, a leg­jobb is csak annyit ér, amen­­­nyit megvalósítanak belőle. Az edelényi járásban számos kö­vetésre méltó jó példa van. A járás kommunistái nagy elha­tározásokkal készülnek a kö­zelgő pártértekezletekre és pártunk VIII. kongresszusára. Pártszervezeteinknek megtisz­telő kötelességük gondoskodni róla, hogy a legszebb elképze­lések és a nagyobb energiát igénylő tervek is megvalósul­janak. Csépányi Lajos Morzsák a YIT nagy felvonulásáról ... Rengeteg szín, ötlet van egy ilyen felvonuláson. Az ira­kiak szinte egy bazárt elevení­tettek meg tarka fátylaikkal, az angolok esernyője is nagy derűt keltett. De a legnagyobb sikere a magyaroknak volt, akik a dísztribün előtt fáklyá­ikkal miniatűr görögtüzet ren­deztek. A finnek egyébként is megkülönböztetett szeretettel fogadták küldötteinket, az „un­­kari” itt­ olyan varázsszó min­den zárhoz, mint a mesebeli „szézám, nyílj ki!” * A fesztivál „belopta magát” a helsinkiek szívébe. Ez akkor dőlt el végleg, amikor eleredt az eső — itt félóra hosszáig úgy esik, mintha dézsából ön­tenék —, s a közönség maradt. Néhány fotóriporter menekült csak fedél alá, a felvonuló fia­talok nem hátráltak, s a kö­zönség sem hagyta el a helyét. * ... Amikor a bejáratnál fel­tűnt a szovjet delegáció, aki­ket kissé elfárasztott már a hosszú-hosszú felvonulás, azok is újra figyelni kezdtek és büszkén hallgatták azt, hogy a kanadaiak nem angolul, ha­nem oroszul kiáltották a fesz­tivál jelszavát, a békét és ba­rátságot. Ami húsz, de még tíz esztendővel ezelőtt is elképzel­hetetlen lett volna; ma a béke és a barátság szavait oroszul éppen úgy tudja mindenki, mint az anyanyelvén. -oOo- Egyre több ismeretterjesztő előadás Sátoraljaújhelyen Sátoraljaújhelyen 1961-ben 213 ismeretterjesztő előadást tartottak, többet, mint az elő­ző évek bármelyikében. Jó megoldás volt, hogy a párt és a tömegszervezetek segítségé­vel nemcsak a művelődési ház­ban tartottak előadásokat, ha­nem az üzemekben is. Ezt a dolgozók szívesen fogadták. Az eredmények 1962. első félévében tovább bővültek. Eb­ben az időszakban 187 társa­dalom- és természettudományi előadás hangzott el. Az elő­adásokat az ismeretterjesztés különböző formái színesítették. Egyes helyeken szellemi vetél­kedőket, üzemlátogatást, anké­­tokat szerveztek. Az előadáso­kat több helyen filmvetítéssel szemlélték, így a résztvevők közelebb kerülhetnek az elő­adások témájához. Örvendetes, hogy a dolgozók az üzemi ismeretterjesztés leg­magasabb fórumait a munkás­akadémiákat is nagyon meg­kedvelték. Helyesnek találjuk, azt a határozatot, hogy a mun­kásakadémia harmadik évfo­lyamának­ elvégzése után a hallgatók végbizonyítványt kapnak, munkakönyvükbe és személyi lapjukba bejegyzik, jutalmazásoknál és a kedvez­ményeknél figyelembe veszik „képzettségüket”. A helyi pártbizottságok és a városi tanács vezetőinek segít­ségén kívül hatékony támoga­tást adnak ehhez a munkához a tömegszervezetek és üzemek vezetői is. A továbbtanulás a városban társadalmi üggyé vált FÜlöp László Emelkedik a Vár kupolája A budai vár kupolájának építése új szakaszba érkezett. A 29 mé­ter magas építmény alapjai már elkészültek, jelenleg az acsok keze nyomán emelkedik a kupola váza, amelyhez több, mint M0 köbméter fát használtak fel. Az új kupola tetején kilátót épí­tenek, a látogatók közel 100 méter magasból gyönyörködhetnek majd Pest panorámájában. Tíz emelet magasban dolgoznak az ácsok a váz elkészítésén. Gazdag program a VIT keddi napján Helsinki Patak Károly, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A Világifjúsági Találkozó harmadik napja, amelyet vendéglátó Finnország napjá­n­nak nyilvánítottak, nagysza­bású találkozóval zárult. Este a Helsinkivel szemben fekvő, festői Seura sziget tengerpar­ti fenyvesében meggyújtották a barátság tábortüzét. A természetvédelmi területen a sok országból érkezett VIT-kül­­döttek ezrei találkoztak. A ma­gyar művészek itt nagy sikerű hangversenyt adtak, majd a külföldiek a tábortűz mellett vidám hangulatban elbeszél­gettek és együtt szórakoztak a finn VIT-küldöttekkel és az összesereglett környékbeli kí­váncsiskodókkal. A VIT művészeti versenyei­nek hétfői első fordulóján több magyar művész szerepelt, köz­tük Barlai Zsuzsa (hegedű), Gyarmati Vera (ének), Antal Imre (zongora) és Kovács Ló­ránt (fuvola). A művészeti ver­senyek kedden is folytatódnak. A magyar delegáció többi mű­vésze a város hét különböző he­lyén adott műsort Ellátogat­tak a szállásuktól nem messze lévő hajógyárba is és az acél­lemezekből rögtönzött színpa­don programmal kedvesked­tek. Hétfő­n este a Finn—Magyar Társaság rendezésében a nép­zene finn és magyar szakértői ültek össze tanácskozásra. Hét­főn délután megnyílt még a VIT rendezvényei között a IV. filmtudományi szeminárium is, amely az ifjúsággal kapcsola­tos művészeti problémákat boncolgatja. A fesztivál hétfői napján egyébként a bélyegkedvelők ré­szére megnyitották a filatelista klubot és itt a legjobb alkalom nyílik a bélyeggyűjtőknek a hiányzó külföldi ritkaságok csere újtán történő beszerzésé­re. A magyar küldöttek közül néhányan megtekintették a finn postamúzeumot is. A ma­gyar posta erre a reprezentatív és érdekes kiállításra külön bélyegkiállítási anyagot kül­dött. Kedden a fesztivál­bizottság előkészítésében folytatódott az oktatás demokratizálásának kérdé­seiről indított szeminárium. A VIT diákprogramja legfon­tosabb eseményeinek egyike­ként többnapos kollokvium kezdődik a béke és a nemzeti függetlenség kérdéseiről a munkás kultúrházban. A tudo­mányos értekezleten magyar részről is várható előadás. Megnyílt kedden délelőtt az UNESCO égisze alatt a VIT további diák programpontja«­ként rendezett értekezlet is a nemzetközi önkéntes munkatá­­borok kérdéseiről. A magyar szálláson a dél­előtt folyamán a nyugat-euró­pai országok VIT-delegátusai­­nak mintegy 60 főnyi csoportja tett látogatást. Földrengés Kolumbiában £ Bogota (MTI) Hétfőn három órán belül három súlyos földlökés ráz­­kódtatta meg Kolumbia terü­letének nagy részét A harma­dik földlökés kilences erősségű volt. (A legerősebb földlökés a 12-es.) A földrengések epicent­ruma Bogotától mintegy 260 kilométerre nyugatra volt, de a földlökéseket még Ecuadorban is érezni lehetett. Bogotában a földrengés inkább csak pánikot okozott. Caldas tartományban azonban emberéletben és anya­giakban nagyok a veszteségek. A legnagyobb károkat a föld­rengés Perei­reá városában okozta. Itt egy textilüzem épü­lete omlott össze, mintegy 200 munkásnőt temetve maga alá. 40 szövőnő életét vesztette, 150 személyt súlyos sérülések­kel mentettek ki a romok alól Az anyagi károkat három­millió pesora becsülik. A szívek együtt dobbannak... Francia építőmunkások Miskolcon A­z idő már késő estébe inges, hajlik, amikor a kék­­markánsarcú Salmon Claude vezetésével a francia építőmunkások delegációja megérkezik Miskolcra, az Épí­tők Házába. A francia fiata­lok kedves mosollyal üdvözlik a fogadásukra összejött mis­kolci építőmunkásokat, vezető­ket, aztán, mint akik haza­érkeztek, otthonosan elhelyez­kednek a tiszteletükre megte­rített asztalokhoz. Már meg­jelenésük, viselkedésük ki­fejezi egyéniségüket. A francia nép bátor, harcos fiai ők, vala­mennyien a CGT tagjai, töb­ben párttagok, akik a minden­napi kenyérért való küzdelmen kívül áldozatkészen dolgoznak Franciaország jövőjéért, az emberi- és szabadságjogokért. Magyarországi tartózkodásuk is több mint egyszerű látoga­tás. Salmon Claude ezt mondja: — Valamennyien örülünk, hogy a delegáció tagjai lehe­tünk. Mi otthoni újságokban sokat olvasunk Magyarország­ról, de az az érzésünk, hogy a kapitalista sajtó elferdíti az igazságot. Most saját szemünk­kel győződünk meg, hogyan dolgozik, hogyan a a magyar nép. A hivatalos üdvözlési forma­ság után nagyon barátságossá, közvetlenné válik a hangulat. A vendégek a magyar kereseti s lakásviszonyokról érdeklőd­tek. — Hz nagyszerű Mm* éta« — sóhajtotta a válaszok után egyikük. — Nekünk minden energiánkat leköti a minden­napi kenyérért való küzdelem. Minden frankért külön meg kell harcolni. És milyen bér­­különbségek vannak. Párizstól 10—20 kilométerre ugyanazért a munkáért 15—20 százalékkal kevesebbet fizetnek. És a lak­bér! Egy egyszerű, kétszobás munkáslakás havi béréért oda kell adni a félhavi keresetet. Vincze Géza, az építési vál­lalat igazgatója a vendégek ké­résére elmondja, hogy a válla­lat eddig összesen 15 ezer la­kást épített a dolgozóknak. Noha ez meglepő adat, a ven­dégeket mégis az ragadja meg, hogy egy nagy vállalat igazga­tójával vacsorázhatnak, koc­­cingathatnak. Jean Leporati kőműves ne­vetve jegyzi meg: — Már volt alkalmam egy igazgató társaságában vacso­rázni. Az egyik gyár igazgatója egyszer letelepedett a munká­sok asztalához. Még dalolt is velünk, de amikor az Interna­­cionálét kezdtük énekelni, fa­képnél hagyott bennünket. Jean nagyon érdekes em­­ber. Apja, anyja parti­zán volt, részt vett az ellen­állási mozgalomban. A fasiszta iga lerázása után még azt se mondták nekik: köszönöm Hogy Jeannak van-e saját háza, autója? Keserűen moso­lyog. . . A mi vágyunk eddig terjedhet, örülünk, ha minden­nap van munka, s kenyeret adhatunk a családnak. Azért vannak vágyaim — teszi hozzá magyarázólag —, de személyes vágyaimat igazi demokrácia nélkül nem valósíthatom meg. Fernand Laux ács, lányosan mosolygó fiatalember. A lá­nyos, szerény mosoly mély/ lobogó tüzeket takar. Ez a tűz átsüt a lágy, dallamos, kön­­­nyedén pergő szavakon. — Nehéz napok várnak ránk. Láttuk, mit csinált a fasizmus Algériában. A fasiz­mus most az anyaország felé húzódik. És ahol jelen van, ott minden emberi jog s igazság háttérbe szorul... Mi ide ta­nulni, erősödni jöttünk, hogy otthon jobban felvértezve foly­tassuk a harcot. A vendéglátók s a vendégek megállapodtak, hogy a francia építőmunkások néhány napra ellátogatnak a Kilián-telepi építkezéshez, átadják egymás­nak munkamódszereiket, meg­tekintik Miskolc nevezetessé­geit. Aztán félretolták az asz­talokat, j? nekeljünk valamit — in­dítványozta valaki. Egy tangóharmonikás lépett elő. Előbb francia, valamint ma­gyar népi dalok muzsikája töltötte be a termet, majd fel­­dübörgött a Marseillaise és az Internacionálé dallama. Két nyelven, de egy érzés a&l «csm

Next