Északmagyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-01 / 178. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVIII. évfolyam, 178. «sóm Ara: 50 fillér 1962. OBIBHfiu I, naerda A VIII. kongresszus és a pártértekezletek előkészítéséért Központi Bizottságunk határozatának megfelelően november 20-ára összehívják pártunk VII. kongresszusát Ezt megelőzően pártértekezleteken újjáválasztják a községi, az üzemi, a városi, a járási és a megyei pártbizottságokat, az alapszervezetek augusztusi taggyűlésein küldötteket választanak a pártértekezletekre. A pártélet nagy eseménysorozatára, különösen a VIII. kongresszusra, már országszerte, megyeszerte folynak az előkészületek. Az iparban és a mezőgazdaságban Központi Bizottságunk felhívása nyomán országos verseny bontakozott ki a VIII. kongresszus tiszteletére. Központi Bizottságunk egész apparátusa sokrétű brigádvizsgálat, rengeteg ember megkérdezése alapján, s az ország legkitűnőbb szakembereinek bevonásával dolgozik a K. B. kongresszusi beszámolójának irányelvein és a módosításra kerülő szervezeti szabályzat-tervezeten; alapos munkával, a VII. kongresszus óta megtett út és jelenlegi helyzetünk marxista—leninista elemzésével hamarosan elkészülnek a fontos pártdokumentumok, amelyeket még augusztusban országos vitára bocsát pártunk Központi Bizottsága. Pártszervezeteink, s a pártonkívüli dolgozók is megvitatják majd a kongresszusi beszámoló irányelveit, s a módosított szervezeti szabályzattervezetet, az észrevételek és javaslatok eljutnak a pártkongresszus, a legmagasabb pártfórum elé is. A kongresszus tehát egész népünk nagy és fontos eseménye lesz. A pártbizottságok már korábban részletes munkatervet, úgynevezett intézkedési tervet dolgoztak ki, az edelényi járásban pedig ,a járási pártbizottság instrukciói és tanácsai alapján valamennyi pártalapszervezet elkészítette a maga intézkedési tervét a pártértekezletek, illetve VIII. kongresszus előkészítésére. Ezek a tervek nagyon tanulságosak. Nagy általánosságban két törekvés hatja át valamennyit: egyrészt, hogy újabb sikereket, eredményeket érjünk el a szocialista építőmunkában — második ötéves tervünk 1962-re esedékes részének teljesítésével —; másrészt, hogy tovább erősítsük pártszervezeteinket, emeljük munkájuk színvonalát és hatékonyságát, erősítsük pártunk kapcsolatait a lakosság minden rétegével. A pártszervezetek intézkedési tervei általában az alábbi nagy területeket ölelik át: a) az éves gazdasági feladatok (tervfeladatok) teljesítésének biztosítása, az ennek érdekében végzett politikai munka; b) az agitáció és a propagandamunka felélénkítése, kiszélesítése, hatékonyságának fokozása; c) A pártépítés munkájának megjavítása, a pártszervezetek tömegkapcsolatainak erősítése; d) A szervező munka feladatai. Különösen jó intézkedési terket készítettek az edelényi járásban lévő bányász-pártszervezetek. Az edelényi elvtársak Intézkedési tervükben többek között nagy gondot fordítanak a műszaki feltételek biztosítására, ezen belül elsősorban a munkásoktól független veszteségidő csökkentésére. Aknánként felmérték a tennivalókat. Intézkedési tervük kiterjed a beruházások tervszerű végrehajtására, a beruházási összegek csökkentésére, s a munkavédelem fejlesztésére is. Nagyon jó elképzelése van a pártszervezetnek az üzemi agitáció fejlesztésére és a pártépítési munka megjavítására is. A mákvölgyi bányák pártbizotságának intézkedési terve többek között kiterjed a termelőszövetkezetek megszilárdításáért végzett politikai és gazdasági természetű patronáló munka fokozására, továbbá az agitációs és propagandamunka kiszélesítésére, a pártépítés feladataira. Tervükben valamennyi tennivaló határidejét és felelősét is rögzítették. Sok jó, és konkrét célkitűzést tartalmaz a szuhavölgyi, a rudabányai és az ormosbányai pártszervezet intézkedési terve is. Szinte „kézzelfogható” bennük a kommunisták lelkesedése, felelőssége pártélet nagy eseménye iránt. Az edelényi járásban számos községi és tsz-pártszervezet is kitűnő tervet dolgozott ki a pártértekezletek, illetve a közelgő VIII. kongresszus előkészítésére. A rakacai pártszervezet tervében például első helyen szerepel a párt erősítése, s a termelőszövetkezet megszilárdításának más feladatai. Konkrét célkitűzéseket jelöl meg a terméshozam növelése és az időszerű mezőgazdasági munkák, az aratás, a nyári talajmunkák stb. késedelem nélküli elvégzésére. Széles körben ismertetni fogják a VIII. kongresszus beszámolójának irányelveit és a szervezeti szabályzat tervezetét a pártonkívüli tsz-tagság körében is kikérik és továbbítják majd véleményüket a felsőbb pártszervekhez. Még a párthelyiség szépítésére is gondoltak. Hasonlóan jó tervet készítettek az edelényi községi, a belügyi és más pártszervezetek is a járás területén. Sajnos nem mindegyik pártszervezet intézkedési terve elég alapos, átgondolt és konkrét. Meglehetősen felszínes, általános és elvont például a nyomári, a kánói, a tomnabarakonyi Hunyadi János Tsz, a torranádaskai, a teresztenyei, a zubogod és még egy-két más pártszervezet intézkedési terve. A tervek természetesen a tervek csak tervek vagy elhatározást és energiát tükröznek. Megvalósításukkal feltétlenül erősödni fognak pártszervezeteink, gyarapodni fog hazánk — gyorsabban fog felépülni a szocializmus. ■ Egyről azonban nem szabad megfeledkezniük pártszervezeteinknek: minden terv, a legjobb is csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Az edelényi járásban számos követésre méltó jó példa van. A járás kommunistái nagy elhatározásokkal készülnek a közelgő pártértekezletekre és pártunk VIII. kongresszusára. Pártszervezeteinknek megtisztelő kötelességük gondoskodni róla, hogy a legszebb elképzelések és a nagyobb energiát igénylő tervek is megvalósuljanak. Csépányi Lajos Morzsák a YIT nagy felvonulásáról ... Rengeteg szín, ötlet van egy ilyen felvonuláson. Az irakiak szinte egy bazárt elevenítettek meg tarka fátylaikkal, az angolok esernyője is nagy derűt keltett. De a legnagyobb sikere a magyaroknak volt, akik a dísztribün előtt fáklyáikkal miniatűr görögtüzet rendeztek. A finnek egyébként is megkülönböztetett szeretettel fogadták küldötteinket, az „unkari” itt olyan varázsszó minden zárhoz, mint a mesebeli „szézám, nyílj ki!” * A fesztivál „belopta magát” a helsinkiek szívébe. Ez akkor dőlt el végleg, amikor eleredt az eső — itt félóra hosszáig úgy esik, mintha dézsából öntenék —, s a közönség maradt. Néhány fotóriporter menekült csak fedél alá, a felvonuló fiatalok nem hátráltak, s a közönség sem hagyta el a helyét. * ... Amikor a bejáratnál feltűnt a szovjet delegáció, akiket kissé elfárasztott már a hosszú-hosszú felvonulás, azok is újra figyelni kezdtek és büszkén hallgatták azt, hogy a kanadaiak nem angolul, hanem oroszul kiáltották a fesztivál jelszavát, a békét és barátságot. Ami húsz, de még tíz esztendővel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna; ma a béke és a barátság szavait oroszul éppen úgy tudja mindenki, mint az anyanyelvén. -oOo- Egyre több ismeretterjesztő előadás Sátoraljaújhelyen Sátoraljaújhelyen 1961-ben 213 ismeretterjesztő előadást tartottak, többet, mint az előző évek bármelyikében. Jó megoldás volt, hogy a párt és a tömegszervezetek segítségével nemcsak a művelődési házban tartottak előadásokat, hanem az üzemekben is. Ezt a dolgozók szívesen fogadták. Az eredmények 1962. első félévében tovább bővültek. Ebben az időszakban 187 társadalom- és természettudományi előadás hangzott el. Az előadásokat az ismeretterjesztés különböző formái színesítették. Egyes helyeken szellemi vetélkedőket, üzemlátogatást, ankétokat szerveztek. Az előadásokat több helyen filmvetítéssel szemlélték, így a résztvevők közelebb kerülhetnek az előadások témájához. Örvendetes, hogy a dolgozók az üzemi ismeretterjesztés legmagasabb fórumait a munkásakadémiákat is nagyon megkedvelték. Helyesnek találjuk, azt a határozatot, hogy a munkásakadémia harmadik évfolyamának elvégzése után a hallgatók végbizonyítványt kapnak, munkakönyvükbe és személyi lapjukba bejegyzik, jutalmazásoknál és a kedvezményeknél figyelembe veszik „képzettségüket”. A helyi pártbizottságok és a városi tanács vezetőinek segítségén kívül hatékony támogatást adnak ehhez a munkához a tömegszervezetek és üzemek vezetői is. A továbbtanulás a városban társadalmi üggyé vált FÜlöp László Emelkedik a Vár kupolája A budai vár kupolájának építése új szakaszba érkezett. A 29 méter magas építmény alapjai már elkészültek, jelenleg az acsok keze nyomán emelkedik a kupola váza, amelyhez több, mint M0 köbméter fát használtak fel. Az új kupola tetején kilátót építenek, a látogatók közel 100 méter magasból gyönyörködhetnek majd Pest panorámájában. Tíz emelet magasban dolgoznak az ácsok a váz elkészítésén. Gazdag program a VIT keddi napján Helsinki Patak Károly, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A Világifjúsági Találkozó harmadik napja, amelyet vendéglátó Finnország napjánnak nyilvánítottak, nagyszabású találkozóval zárult. Este a Helsinkivel szemben fekvő, festői Seura sziget tengerparti fenyvesében meggyújtották a barátság tábortüzét. A természetvédelmi területen a sok országból érkezett VIT-küldöttek ezrei találkoztak. A magyar művészek itt nagy sikerű hangversenyt adtak, majd a külföldiek a tábortűz mellett vidám hangulatban elbeszélgettek és együtt szórakoztak a finn VIT-küldöttekkel és az összesereglett környékbeli kíváncsiskodókkal. A VIT művészeti versenyeinek hétfői első fordulóján több magyar művész szerepelt, köztük Barlai Zsuzsa (hegedű), Gyarmati Vera (ének), Antal Imre (zongora) és Kovács Lóránt (fuvola). A művészeti versenyek kedden is folytatódnak. A magyar delegáció többi művésze a város hét különböző helyén adott műsort Ellátogattak a szállásuktól nem messze lévő hajógyárba is és az acéllemezekből rögtönzött színpadon programmal kedveskedtek. Hétfőn este a Finn—Magyar Társaság rendezésében a népzene finn és magyar szakértői ültek össze tanácskozásra. Hétfőn délután megnyílt még a VIT rendezvényei között a IV. filmtudományi szeminárium is, amely az ifjúsággal kapcsolatos művészeti problémákat boncolgatja. A fesztivál hétfői napján egyébként a bélyegkedvelők részére megnyitották a filatelista klubot és itt a legjobb alkalom nyílik a bélyeggyűjtőknek a hiányzó külföldi ritkaságok csere újtán történő beszerzésére. A magyar küldöttek közül néhányan megtekintették a finn postamúzeumot is. A magyar posta erre a reprezentatív és érdekes kiállításra külön bélyegkiállítási anyagot küldött. Kedden a fesztiválbizottság előkészítésében folytatódott az oktatás demokratizálásának kérdéseiről indított szeminárium. A VIT diákprogramja legfontosabb eseményeinek egyikeként többnapos kollokvium kezdődik a béke és a nemzeti függetlenség kérdéseiről a munkás kultúrházban. A tudományos értekezleten magyar részről is várható előadás. Megnyílt kedden délelőtt az UNESCO égisze alatt a VIT további diák programpontja«ként rendezett értekezlet is a nemzetközi önkéntes munkatáborok kérdéseiről. A magyar szálláson a délelőtt folyamán a nyugat-európai országok VIT-delegátusainak mintegy 60 főnyi csoportja tett látogatást. Földrengés Kolumbiában £ Bogota (MTI) Hétfőn három órán belül három súlyos földlökés rázkódtatta meg Kolumbia területének nagy részét A harmadik földlökés kilences erősségű volt. (A legerősebb földlökés a 12-es.) A földrengések epicentruma Bogotától mintegy 260 kilométerre nyugatra volt, de a földlökéseket még Ecuadorban is érezni lehetett. Bogotában a földrengés inkább csak pánikot okozott. Caldas tartományban azonban emberéletben és anyagiakban nagyok a veszteségek. A legnagyobb károkat a földrengés Pereireá városában okozta. Itt egy textilüzem épülete omlott össze, mintegy 200 munkásnőt temetve maga alá. 40 szövőnő életét vesztette, 150 személyt súlyos sérülésekkel mentettek ki a romok alól Az anyagi károkat hárommillió pesora becsülik. A szívek együtt dobbannak... Francia építőmunkások Miskolcon Az idő már késő estébe inges, hajlik, amikor a kékmarkánsarcú Salmon Claude vezetésével a francia építőmunkások delegációja megérkezik Miskolcra, az Építők Házába. A francia fiatalok kedves mosollyal üdvözlik a fogadásukra összejött miskolci építőmunkásokat, vezetőket, aztán, mint akik hazaérkeztek, otthonosan elhelyezkednek a tiszteletükre megterített asztalokhoz. Már megjelenésük, viselkedésük kifejezi egyéniségüket. A francia nép bátor, harcos fiai ők, valamennyien a CGT tagjai, többen párttagok, akik a mindennapi kenyérért való küzdelmen kívül áldozatkészen dolgoznak Franciaország jövőjéért, az emberi- és szabadságjogokért. Magyarországi tartózkodásuk is több mint egyszerű látogatás. Salmon Claude ezt mondja: — Valamennyien örülünk, hogy a delegáció tagjai lehetünk. Mi otthoni újságokban sokat olvasunk Magyarországról, de az az érzésünk, hogy a kapitalista sajtó elferdíti az igazságot. Most saját szemünkkel győződünk meg, hogyan dolgozik, hogyan a a magyar nép. A hivatalos üdvözlési formaság után nagyon barátságossá, közvetlenné válik a hangulat. A vendégek a magyar kereseti s lakásviszonyokról érdeklődtek. — Hz nagyszerű Mm* éta« — sóhajtotta a válaszok után egyikük. — Nekünk minden energiánkat leköti a mindennapi kenyérért való küzdelem. Minden frankért külön meg kell harcolni. És milyen bérkülönbségek vannak. Párizstól 10—20 kilométerre ugyanazért a munkáért 15—20 százalékkal kevesebbet fizetnek. És a lakbér! Egy egyszerű, kétszobás munkáslakás havi béréért oda kell adni a félhavi keresetet. Vincze Géza, az építési vállalat igazgatója a vendégek kérésére elmondja, hogy a vállalat eddig összesen 15 ezer lakást épített a dolgozóknak. Noha ez meglepő adat, a vendégeket mégis az ragadja meg, hogy egy nagy vállalat igazgatójával vacsorázhatnak, koccingathatnak. Jean Leporati kőműves nevetve jegyzi meg: — Már volt alkalmam egy igazgató társaságában vacsorázni. Az egyik gyár igazgatója egyszer letelepedett a munkások asztalához. Még dalolt is velünk, de amikor az Internacionálét kezdtük énekelni, faképnél hagyott bennünket. Jean nagyon érdekes ember. Apja, anyja partizán volt, részt vett az ellenállási mozgalomban. A fasiszta iga lerázása után még azt se mondták nekik: köszönöm Hogy Jeannak van-e saját háza, autója? Keserűen mosolyog. . . A mi vágyunk eddig terjedhet, örülünk, ha mindennap van munka, s kenyeret adhatunk a családnak. Azért vannak vágyaim — teszi hozzá magyarázólag —, de személyes vágyaimat igazi demokrácia nélkül nem valósíthatom meg. Fernand Laux ács, lányosan mosolygó fiatalember. A lányos, szerény mosoly mély/ lobogó tüzeket takar. Ez a tűz átsüt a lágy, dallamos, könnyedén pergő szavakon. — Nehéz napok várnak ránk. Láttuk, mit csinált a fasizmus Algériában. A fasizmus most az anyaország felé húzódik. És ahol jelen van, ott minden emberi jog s igazság háttérbe szorul... Mi ide tanulni, erősödni jöttünk, hogy otthon jobban felvértezve folytassuk a harcot. A vendéglátók s a vendégek megállapodtak, hogy a francia építőmunkások néhány napra ellátogatnak a Kilián-telepi építkezéshez, átadják egymásnak munkamódszereiket, megtekintik Miskolc nevezetességeit. Aztán félretolták az asztalokat, j? nekeljünk valamit — indítványozta valaki. Egy tangóharmonikás lépett elő. Előbb francia, valamint magyar népi dalok muzsikája töltötte be a termet, majd feldübörgött a Marseillaise és az Internacionálé dallama. Két nyelven, de egy érzés a&l «csm