Északmagyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Az ifjú választók miskolci nagygyűlésén (folytatás az 1. oldalról.) «églek, a társadalom minden rétegének képviselői —, akik eddigi munkájukkal kiérdemelték a dolgozók megbecsülését és bizalmát. Az elmúlt napokban tartott jelölőgyűléseken a Város lakosai, Miskolc dolgozói bizonyára ilyeneket jelöltek képviselőknek és tanácstagoknak, köztük szép számban fiatalokat is, akik ismerik a nép gondjait, vágyait és lelkiismeretesen képviselik majd a dolgozók érdekeit.Az a tapasztalat, hogy életünk szabad légkörét tükrözték a jelölőgyűlések, amelyeknek résztvevői a gazda Elemével nézték a várost és foglalkoztak annak ügyeivel. Volt a felszólalásokban egészséges a türelmetlenség is, amelyik azt mondja: haladjunk még gyorsabban, tegyünk még többet azért, hogy megyénk és városunk szebb, gazdagabb legyen. A további megfelelő ütemű fejlődéshez minden feltétel biztosítva van. A kedvező feltételek a jelentős célok eléréséhez rendelkezésünkre állnak. Erről tanúskodik a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962. évi népgazdasági terv teljesítéséről. A számok arról vallanak, hogy népgazdaságunk szilárd. 1962-ben 9 százalékkal emelkedett az ipari termelés, 5 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem és 48 milliárd forintot fordíthattunk beruházásokra. Ebből a hatalmas összegből tekintélyes milliók jutottak BorA gyorsabb ütemet, a lehetőségeken belül azok a magával ragadó nagyszabású feladatok teszik szükségessé, amelyeket a VIII. kongresszus tűzött elénk. A következő három évben fokozatosan el kell érnünk az ötéves tervben meghatározott célt: a reáljövedelmek 16—17 százalékos emelései. Ehhez az szükséges, hogy javítsuk népgazdaságunk szerkezetét, iparunk és mezőgazdaságunk versenyképes legyen a világszínvonallal, az ipari termelést legalább kétharmad részben munkatermelékenység fokozása útján növeljük. Azon kell fáradoznunk, hogy a mezőgazdaságban kiépítsük a nagyüzemi termelés korszerű anyagi-technikai bázisát. Amikor eredményesen dolgozunk, a saját érdekeink szolgálata mellett részt veszünk abban a harcban, mely a szocializmus és a kapitalizmus között folyik. Harcolunk a társadalmi haladásért, s a békéért. sok megyének és Miskolcnak. A nemzeti jövedelem növekedését annak ellenére tudtuk elérni, hogy a mezőgazdaság terméseredményeit az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta. Időjárási viszontagságokkal most is meg kell küzdenünk. A szokatlanul kemény télre gondolok, amely nem várt mértékben növelte üzemeink, közlekedésünk és a lakosság szénszükségletét. Az így támadt nehézségeket azért tudjuk legyűrni, mert népgazdaságunk egészséges, szocialista alapokon nyugszik és olyan kinccsel rendelkezünk, mint munkásosztályunk, dolgozó népünk szocialista öntudata, áldozatvállalása, lelkesedése. Ezekben a napokban is hősi tetteket visznek végbe bányászaink és vasutasaink. Erről a helyről is azt kérjük a bányászoktól, a bányászfiataloktól, a vasutasoktól, hogy a napi tervek teljesítésével, túlszárnyalásával segítsék elő a népgazdaságunk számára elengedhetetlenül szükséges széntartalékok képzését. Az előzőekben — folytatta Rónai elvtárs — több olyan eredményre hivatkoztam, amelyeket az elmúlt négy esztendőben értek el Miskolcon. Nem azt jelenti ez, mintha ebben a pezsgő, eleven városban már nem lennének problémák. Akad még ilyen jócskán, elvégre azt a csődtömeget és káros örökséget, amelyet a felszabaduláskor átvettünk, történelmileg ily rövid idő alatt nem lehetett teljes egészében felszámolni. Temérdek munka áll még előttünk, de bizonyosak lehetünk abban, hogy ha olyan lendülettel, vagy még nagyobb odaadással és lelkesedéssel dolgozunk a szocializmus teljes felépítésén, mint a szocializmus alapjainak lerakásán, ha a szocialista nemzeti egység jegyében, pártunk helyes politikáját követve összefogunk, s vállvetve dolgozunk, célkitűzéseinket sikeresen megvalósítjuk. Ehhez pártunk és államunk minden segítséget, támogatást megadszik, hogy megakadályozzuk a világháború kirobbantását. Ezért kell erősíteni hazánkat, fejleszteni gazdaságunkat, honvédelmünket, tovább szilárdítani soraink egységét, becsülettel teljesíteni internacionalista kötelezettségünket. Meggyőződésünk, hogy a magyar-szovjet barátság fejlesztése és erősítése szabadságunknak, békés fejlődésünknek, a szocializmus építésének záloga és fontos tényezője, hazánk legerősebb támasza. Minden szavasat — egy igen pártunk politikája mellett Az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások nem egyszerűen csak közjogi aktust jelentenek, hogy lejárt a mandátum, tehát újra választani kell. Ez a választás arra hivatott, hogy népi demokratikus államhatalmunk további erősítését segítse elő. Minden szavazat egy-egy igent jelentsen pártunk VIII. kongresszusán megerősített politikai irányvonal támogatásában. A Hazafias Népfront jelöltjeire szavazni most annyit jelent, mint egyetérteni a szocializmus felépítésének programjával, ötéves tervünk célkitűzéseivel, a béke védelmével — fejezte be nagyhatású beszédét Rónai elvtárs. A beszédet többször szakította félbe a lelkes taps, Miskolc új választópolgárainak a nagygyűlés résztvevőinek lelkes együttérzése. A nagygyűlés befejeztére kultúrműsor következett az ú választópolgárok tiszteletére. Ó. M, Népgazdaságunk szilárd Külpolitikánk a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor országaihoz fűződő barátságunkra épül A szocializmus teljes felépítése — hangsúlyozta Rónai elvtárs — nemcsak hazánk fejlődését, népünk életszínt vonalának emelését szolgálja, hanem, nagymértékben hozzájárul a szocialista világrendszer erősítéséhez és a béke ügyéhez. A Magyar Népköztársaság külpolitikája a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor országaihoz fűződő megbonthatatlan barátságunkra és szövetségünkre épül. Szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy eredményeinket — amelyeket szorgalmas, dolgos népünk áldozatkész munkájával, a Szovjetunió és a szocialista táborhoz tartozó országok baráti együttműködésével, segítségével értünk el —, elégedetten és örömmel veszik számba barátaink, testvéreink, a szocialista országok népei. Ugyanakkor azok, akiket aligha lehet barátainknak nevezni, kénytelenek voltak változtatni rólunk alkotott véleményükön és hangjukon. Ezt igazolják nemcsak a nyugati sajtó hasábjain megjelent józanabb hangok, hanem a nemzetközi szervezetekben megszilárdult helyzetünk is. Pártunk és kormányunk a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával együtt következetes békepolitikát, a két rendszer békés egymás mellett élés politikáját folytatja. Hazánk a nemzetközi élet minden területén dokumentálja a békés együttműködés szándékát. A már említetteken kívül számos újabb kereskedelmi, kulturális, sportkapcsolatot létesítettünk és készek vagyunk meglévő kapcsolataink további kiszélesítésére a kölcsönösség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása alapján. A Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája napról napra újabb és újabb milliókat győz meg arról a világ minden táján, hogy a szocializmus és a béke szorosan összetartoznak, elválaszthatatlanok egymástól. Olyan korban élünk, amelyben a világpolitikai erőviszonyok már a béke és a szocializmus ügyének kedveznek és az imperialistáik nem rendelkezhetnek többé kényükkedvük szerint a népek sorsával. Mély meggyőződésünk, hogy a mai világpolitikai erőviszonyok, valamennyi békeszerető nép és minden erő tömörítésével, összefogásával lehetővé te —-—pOo------- Péntek, 1903. február 1. P Brüsszel után — de mielőtt politikai okokból és egyetlen ember akaratából” hiúsultak meg Nagy- Britannia törekvései, hogy belépjen a Közös Piac országai közé. Ezzel a mondattal jellemezte a brüsszeli kudarcot még Londonba való visszatérése előtt Heath főpecsétét és megállapítását — elfogadhatjuk. A Nyugat a Nyugat ellen című cikkünkben január 26-án már megpróbáltunk rávilágítani arra a politikai problémára, ami a Nyugatot nem csekély mértékben és — mint Brüsszel példája mutatja — nem is oktalanul aggasztja. Ez a probléma pedig nem más, mint De Gaulle-nak, a nyugati világ eléggé korosodó, vásott gyerekének állandó önállóskodása. Úgy hisszük, a múlt század végén kirobbant és aztán elsimult Fashoda-ügy óta még soha sem állt így szemben Anglia Franciaországgal. Szembenállásának oka pedig: De Gaulle mint erről már többször írtunk — betegesen irtózik attól a gondolattól, hogy a Közös Piac országai még egy atomhatalommal gazdagodjanak. Ez esetben ugyanis eltörpül annak a hozománynak értéke, amit ő visz magával a Bonn—Párizs érdekházasságba, és a nyugatnémet—francia szupremácia helyzete meginog a Közös Piacon belül. A Közös Piac többi tagja nem bánná ezt, egyedül talán Adenauer kancellár áll De Gaulle mellett, mert a nyugatnémet—francia szövetségre építette azt a politikáját, amelytől ő az USA segítsége nélkül is atomot remél egyrészt, európai uralmat másrészt. Ám pártjának két másik vezetője, Erhard gazdasági és Schröder külügyminiszter fontosabbnak tartja Washington kegyeit, mint De Gaulle barátságát. A felháborodott angol sajtóban a Daily Telegraph így is értékeli a dolgot, amikor azt írja, hogy „a fő felelősség a francia elnöké, de ebben dr. Adenauer is osztozik, aki valójában sohasem próbálta jobb belátásra bírni szövetségesét.” Anglia felháborodásánál lényegesen jelentősebb azonban, hogyan foglal állást Kennedy elnök, akinek nem közömbös, vajon a nassaui tárgyalások során kezesbáránnyá tett Anglia bejut-e a közösségbe, és így Amerika érdekeit feltétlenül képviseli abban valaki, vagy sem. Ha hinni lehet a Guardian Washingtoni tudósítójának, akkor „a Fehér Ház azzal a gondolattal kacérkodik, hogy komolyan megfenyegeti az érdekelteket, Európában állomásozó csapatainak visszavonásával.” De Gaulle persze tudja, hogy ez a NATO bukását jelentené, mert az nem létezhet Franciaország nélkül, Adenauer pedig azt is tudja, hogy a NATO fenntartása közös nyugati érdek az Atlanti-óceán mindkét partján, ezért reméli, hogy De Gaulle támogatásával zsarolhatja Kennedyt. hhogy Kennedy miképpen csillapítja le ezt nyugati vihart, amelyben az a angol sajtó már „Új Napóleoninak, „Napkirály ”-nak nevezi De Gaulle-t, célozva a francia történelem nagy angolellenes uralkodóira és a brit-európai exportkamara elnöke szerint „a kamara elfogadja a kihívást. Nem tehetünk mást, mint támadunk és újra támadunk” — ez még nyitott kérdés. Annyi azonban tény, hogy Brüsszel után vagyunk és nem tudni, milyen döntés előtt áll Nyugat-Európa, valamint az Egyesült Államok. Máté Iván Sorozatos tanácskozás Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról.) száz amerikai lapban jelent meg Walter -Lippmann. Azt írja, hogy De Gaulle teljesen világossá tette: Nagy-Britanniának a Közös Piacból való kizárásával le akarja szűkíteni az Egyesült Államok politikai befolyását, amennyire csak lehet. — Saját magunkat csapnánk be — írja Lippmann —, hogy ha azt hinnők, hogy ez az akació csupán egy epizód, amelyet a történelem elmos majd. Ugyancsak becsapnánk magunkat, ha azt hinnénk, hogy a tábornok valamiféle Napoleonútársrati Bár politikai gondolkozása mélyen a múltban gyökeredzik, De Gaulle több ízben bebizonyította, hogy van érzéke a jövő iránt. Mindez az Egyesült Államok számára azt jelenti, hogy nehéz és gyors átértékelést kell végrehajtani eddig követett külpolitikánkban, amelyet Roosevelt, Truman, Eisenhower és Kennedy alakított ki. Ez az amerikai politika azon alapult, hogy a nyugat-európai országok nem tudják magukat megvédeni az Egyesült Államok segítsége nélkül, s ez vezette ki az amerikaiakat hagyományos elszigetelődési politikájukból. De Gaulle azonban úgy véli, hogy befejeződött az a háború utáni időszak, amikor az Egyesült Államok Nyugat- Európa védelmezője és egyben bankárja volt. Lippmann cikke befejező részében a szovjet politika esetleges reagálását mérlegeli a nyugati szövetségben támadt zűrzavarra, s megállapítja: a világbékét az Egyesült Államok és a Szovjetunió nyerheti meg, vagy vesztheti el. A RAJNAI VÁRKASTÉLY Jó TÁVOLBAN FELTŰNIK LERASZNOSZTAVSZK. KZEROV TÉTOVA PILLANTÁST VET BARÁTJÁRA. VAJON ÉL-E MÉG? ...............................................................Ma»8gSMB8EB> *í HOMOKFUTÓ NYAKTÖRŐ SEBESSÉGGEL ELROBOG Különleges Rendelteteké} Erőmű mellett, az » £ nergitet« előállítjuk, az épülettömb SZÉPSÁGÁBAN RADARBERENDEZÉSEK »FÜRKÉSZIK EGET. HATALMAS ERNYŐIKEN OTT FÉNYLIK A HOLD WIGMF DISKS'/ /..? TÍSl A/vérry. 7-4 ji MŰSZEREKET FIGYELŐ TUDÓSOK NEM SEJTIK, HOGY A TITOKZATOS JELENSÉGET, AMELYNEK EREDETÉRE NAPOK ÓTA HA BA KERESNEK MAGYARÁZATOT. RAJTUK KÍVÜL MA'S IS ÉSZLELTE, ÉS FELFEDEZÉSÉÉRT AZ A FÉRFI TALÁN AZ ÉLETÉVEL FIZET. Cs. Horváth Zibor Rajzolta: Sebők Imre Valentyin Ivanov tudományos-fantasztikus regénye nyomán írta: PODARJOV AKADÉMIKUS MAINAP. SZINTE EGY IDŐBEN. KÉT TÁVIRATOT KAP. MINDKETTŐT IS RASZNOSZ TAVSZKBÓL. ELKÉPESZTŐ TARTALOMMAL. NYOMBAN különrepülőgépet IGÉNYEL. Új VÁROSBA ÉRVE ELŐSZÖR A KÓRHÁZBA SIET.Munkatársának Állapota AMIODALOMMAL TÖLTI EL A tudóst, mégis• • • Rejtélyes eredetű nagyfokú^^* Y A NEM!A. ILYEN HIRTELEN TAMADT VÉSZES r VÉRSZEMENYSÉGET EDD IS NEM ISMERT A TUDOMÁNY. MINDENT ELKÖVETÜNK, DE CSAK VASSZERVEZETÉNEK KÖSZÖNHETŐ. HA ÉLETBEN MARAD. Gyorsan az Erőműhöz ! , KÉREM HAJTSON, AMILYEN SEBESEN ! CSAK TUDJ