Északmagyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-01 / 256. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 256. szám. Ara: 50 fillér Péntek, 1963. november 1. r Ő Építőiparunk felelőssége szinte szavakkal világos feladatokat szabott meg az országgyűlés. A Minisztertanács beszámolója, képviselők, a miniszterek felszólalásai igen reálisan ismertették népgazdaságunk eredményeit, gondjait. A gazdasági építőmunka valamennyi lényeges kérdéséről igen őszinte légkörben folyt a tanácskozás, a vita. Nem volt könnyű ez az esztendő. Különösen az építőiparban éreztette hatását a zord tél, de nemcsak ez az oka, hogy ebben az iparágban nem értük el a kitűzött célokat. Bár az eredmények itt is szépek, mint azt Trautmann Rezső építésügyi miniszter mondotta az országgyűlési felszólalásában: „A háromnegyedévi termelési volumen 6 százalékkal magasabb az 1962. évi első háromnegyed év termelési értékénél, holott szinte teljesen azonos műszaki feltételek mellett 1,4 százalékkal kevesebb munkaerő állította azt elő”. Az építőiparban a szervezetlenség akadályozta másodsorban a munkát. Így történt ez Borsodban is, ahol a nagy erőfeszítések eredményeként a harmadik negyedév végére szépen felfejlődött az építőipari munka, mégis több, jelentős beruházásunkon az építkezések előkészítésének lassúsága visszavetette a terv szerinti előrehaladást. A beruházások az év kilenc hónapjában elmaradtak a tervhez viszonyítva. Ez az oka annak, hogy megyénkben a 27 nagy beruházásból év végéig csak húszat adunk át Közismert tény, mint azt az építésügyi miniszter is mondotta referátumában, hogy munkaerőhiány, és nem egy esetben anyagellátási zavar is hátráltatta a lelkesen dolgozó építőmunkásokat, továbbá a szállításban fellépő kisebbnagyobb zavarokig akadályozták az anyagellátást. Van azonban egy harmadik ok is: nem sikerült még az építőipar minden területén kialakítani a kulturáltabb irányítást, megteremteni a korszerűbb generál- és alvállalkozói összhangot, s a technológiai és munkafegyelem is több kívánnivalót hagy maga után. Borsodban folyó hatalmas beruházások, lakásépítkezések helyzete kielégítőnek mondható, ha figyelembe vesszük a már ismertetett gátló körülményeket. A megyei Állami Építőipari Vállalatnál eddig Miskolcon a 862 lakás helyett 857- et, a megyében pedig összesen 1548 lakást adtak át. Ebből is kitűnik, hogy van remény a tervben szereplő lakások év végére történő átadására. Ennél a vállalatnál a korszerűbb technológiák egyre nagyobb területen történő alkalmazásával eredményes volt az idei munka. Igaz, az országosan engedélyezett 9 millió túlórából, beleértve, a vasárnapokat is eddig már több mint 262 ezret használtak fel. És jól. A Megyei Mélyépítő Vállalatnál, ahol szintén vannak eredmények, 208 ezer túlórát használtak fel, s ez sokat segített abban, hogy ez a nagy területen dolgozó és igen fontos munkát végző vállalat jobb minőséget és nagyobb mennyiséget produkálhasson. A jelen tehát biztató, de nem szabad elfelejteni, hogy két hónap múlva új évet kezdünk. Az új év pedig még nagyobb követelményeket állít az építőipar elé. A minőség dolgában is sok még a tennivaló. Szakadatlanul fejleszteni kell az új építési technológiákat, csökkenteni az építési időt, s ami a legfontosabb, folytatni kell a hasznosnak mutatkozó folyamatos építésszervezést, a korszerű munkaszervezést, amely egyik feltétele az építőipar színvonala emelésének. A feladat, a jövő, a távlat gazdag, ehhez kell szabni a munkát. Egyedül Borsodban 600 lakással többet építünk 1964-ben, mint az idén, továbbá 35 új, nagy beruházás kivitelezését kezdjük meg, 2 milliárd forint értékben. Hűen tükrözik ezek az adatok a megye építőiparának az eddigieknél is jóval nagyobb feladatát. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy megyénk építőipara már mindent megtett a jövő évi felkészülés érdekében. Több építőipari vállalatunknál megkéstek a tervek készítésével, van olyan építőipari vállalat is, amelynek nincs jóváhagyott terve 1964-re. A beruházások előkészítettsége sem megfelelő. Van tehát feladat bőven, s nem is elsősorban Borsodban, hanem a felsőbb szerveknél kell meggyorsítani a munkát. Igaz, a beruházások előkészítése a jövőben egyszerűbbé válik, mint azt Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke mondotta az országgyűlés előtt: egységesítik a beruházások engedélyezését és egyeztetését, az erről szóló programmódosítást a jövő év elejéig valamennyi építőipari vállalat megkapja. Nem véletlen, hogy az országgyűlésen csaknem valamennyi felszólaló foglalkozott az építőipar jövőjével. A 15 éves távlati terv szerint 1 millió lakást építünk fel, ez pedig az ország egész közvéleményét foglalkoztatja. Gazdaságpolitikánk alapvető célkitűzése a nép életszínvonalának szüntelen emelése, a lakáshelyzet javítása, a lakáskultúra fejlesztése. Ezért a magyar építőiparnak is fel kell zárkóznia az építőipar nemzetközi színvonalához. Borsodban több helyen, például a tiszapalkonyai gyárépítkezéseknél van e téren szép előrehaladás. A lakásépítkezéseknél azonban még nem kielégítő a helyzet, mint arról Bondor József képviselő szólt a parlamentben. Elmondotta, hogy a jövőben feltétlenül növelni kell a panel-építkezés arányát. A panelos építkezés műszaki megoldásához azonban még nem teljesen biztosítottak a feltételek. Sor kerül külföldről egy házgyár behozatalára és megépítésére, és tárgyalások folynak több házgyár beszerzéséről. Ez azonban meglehetősen hosszadalmas, ezért az a fontos, hogy a már eddig is alkalmazott korszerű, öntöttfalas és panelos építési módszereket szélesebb körben alkalmazzuk lakásépítkezéseinken is. Borsodban, ahol igen sok lakás épül, különösen fontos, hogy jobban elterjesszük a paneles, előregyártott elemekből történő építkezést. Az országgyűlésen valamennyi képviselő és miniszter felszólalásából erőteljesen kicsendült most az építőkön a sor, hogy bebizonyítsák: el tudják érni a nemzetközi viszonylatban is magas színvonalat S amikor még több és még jobb munkát kérünk az ország, benne Borsod megye gyár- és lakóházépítőitől, akikre igen nagy felelősség hárul, azt se feledjük el, hogy köszönetet is mondjunk az építőknek jó szívvel végzett eddigi munkájukért. Szegedi László B Algéria is Marokkó üzsrneti esezményt felsül November 2-ára virradóra elhallgatnak a fegyverek az algériai—marokkói határon. Mint már jelentettük, Barnakóban szerdán aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Az egyezmény olyan kompromisszumnak látszik, amely inkább az algériai álláspontot vette tekintetbe. A megállapodás értelmében a vitatott határterületén demilitarizált övezet létesül, az övezet pontos elhatárolása egy négyhatalmi — algériai, marokkói, etiópiai és mali tisztekből álló — bizottság feladata. Algéria és Marokkó megállapodott ezenfelül abban, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, egybehívják az afrikai egységszervezet külügyminiszteri értekezletét, úgy, amint ezt Ben Bella korábban javasolta. E bizottság feladata lesz, hogy kivizsgálja, melyik fél felelős a határviszályért, neki kell a két állam közötti határt megállapítania és a viszályt végérvényesen rendeznie. Mindkét fél kötelezte magát arra is hogy november 1- től megszünteti a vitát a rádióban és a sajtóban, figyelembe veszi azt az alapelvet, hogy nem avatkozik más állam belügyeibe és az afrikai államok között felmerülő minden vitás kérdést tárgyalások útján old meg. A megegyezés híre mindenütt megkönnyebbülést, megnyugvást váltott ki. Az algíri rádió megszakítva adását jelentette be a tűzszünet létrejöttét. Az értekezlet — mondotta a rádió bemondója —, amelyet még megkezdése előtt egyesek kudarcba akartak fullasztani, végül is békét hozott. Igazolta reményeinket, amelyet Afrikában és másutt, főként a szocialista országokban is osztottak, nevezetesen, hogy tárgyalások útján megvan a lehetőség a megoldásra. Megemlékezések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulójáról A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében: a kapitalizmus összeomlásának és a kommunizmus létrejöttének korszakát. A világ munkásosztálya, dolgozó népe azóta legnagyobb ünnepeként tartja számon és minden évben megünnepli a páratlan jelentőségű évfordulót. Az idén is országszerte, megyeszerte megemlékezések lesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulójáról. Megyénkben a központi díszünnepséget Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházaiban november 6- án este 6 órai kezdettel tartják. Ezen Dojcsák János elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet Az évfordulóról megemlékeznek még a járási székhelyeken, a nagyobb üzemekben és vállalatoknál, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, továbbá közép- és általános iskoláinkban is. b Tyereskova és Nyikolajev házassága Mezőnyárádi számvetés Szociatizmus és jólét Szakkörösdi, vagy szakköri munka Új „felet” az ősi várban Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottságának Moszkvában tartott üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a földművelésügyi miniszter tájékoztatóját az őszi mezőgazdasági munkák menetéről. A kenyérgabona vetését október végére a tervnek megfelelően országosan befejezték a korábbi esztendőkhöz képest jobb minőségben. A kormány szorgos és eredményes munkájukért elismerését fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, valamint a mezőgazdasági munkát segítő vállalatok és irányító szervek dolgozóinak. A kormány megállapította: a mezőgazdaságban további nagyon fontos és sürgető feladatok vannak. Felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a kedvező időjárás kihasználásával is gyorsítsák meg és gondos munkával mielőbb fejezzék be a betakarítást, az istállótrágya kihordását és az őszi mélyszántást. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta, hogyan valósultak meg a mezőgazdaságban a második ötéves terv termelési előirányzatai és a további tennivalókra határozatokat hozott. A pénzügyminiszternek, az Országos Tervhivatal elnökének és a Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok községfejlesztési tevékenységének továbbfejlesztésére. A tudományos és felsőoktatási tanács elnöke jelentést tett a szakemberek külföldi képzéséről és továbbképzéséről. A kormány a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. .Burgonyadombok télire A MÉK megkezdte a lakosság ellátásához szükséges téli burgonya tárolását. Az öt zárt raktár és 54 pince mellett a szabadtéren is rengeteg burgonyát tárolnak. A Hűtőház szomszédságában levő MÉK-telepen például több tehervonat rakomány burgonyái tárolnak fagyáró prizmákban* (Fotó: Sz. G&4 Elkészült az üzemorvosi rendelő a Lenin Kohászati Művekben menyeknek. Ezért a múlt évben új, modern üzemorvosi rendelő építését kezdték meg. A kereken 12 ezer légköbméter hasznos teret magában foglaló, többszintes épület, amelynek költségeire nyolcmillió forintot fordítottak, elkészült és megkezdték a műszaki átadását. A központi üzemorvosi szolgálaton kívül az épületben két üzemkörzeti rendelő, férfi és női fektető, fogászati, belgyógyászati rendelő, röntgen, valamint kötözőhely kap majd helyet Ebben helyezik el továbbá az SZTK ügyintézést, a munkásellátási, illetve munkaerőgazdálkodási, valamint a munkásvédelmi szerveket munkásvédelmi oktatásra külön filmvetítésre is alkalmas termet rendeznek be. Az új létesítményt a jövő hónapban veszik használatba. Az új üzemorvosi rendelőközvetlen szomszédságában, annak folytatásaként épül már a körzeti szakrendelőintézet is, amely a gyári dolgozókon kívül Diósgyőrvasgyár lakosainak kényelmes egészségügyi ellátását szolgálja. Ebben a létesítményben, amely a jövő évben készül el, több mint tízféle szakorvosi rendelő, tüdőgondozó és szűrő állomás, különböző laboratóriumok biztosítják Diósgyőr a mintegy 40 ezer dolgozójának korszerű egészségügyi ellátást. A Lenin Kohászati Művek üzemorvosi szolgálatát a csaknem 70 éve épített szűkös épületben látták el, ami korántsem felelt már meg a követel FEL FÜLLEL Két, fröccsöt iszogató bácsi beszélget az egyik étteremben. — Hallottad, hogy bormúzeumot létesítenek Tokajban? — Igen, de ezt a fröccsöt biztosan nem teszik a kirakatba... — Én csak arra lennék kíváncsi, hogy megalakítják-e a Bormúzeum Baráti Körét? (p. S.)