Északmagyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
4 Nehéz megtalálni Pollágh ré A felvételeken bemutatják, mennyit fejlődött, épült, szépült Ernőd 1945-től napjainkig. Tervükben szerepel, hogy ellátogatnak néhány olyan községbe, ahol nincsen fotó-szakkör, s ott keresnek témát. A legközelebbi úticél: Hejőkeresztúr, a tájmúzeum. Tibort, a művelődési otthon igazgatóját Emődön. „Pendlitik". Félórával ezelőtt még Itt látták, aztán a község másik végén bukkan fel. S mindez azért van így, mert másutt van a könyvtár, az Iroda, a különböző szakkörök és öntevékeny művészeti csoportok is más-más helyen gyűlnek össze foglalkozásaikra. A nehézségek ellenére szép eredményekre lehetnek jogosan büszkék az emődiek Együtteseik az elmúlt évben is sikeresen szerepeltek a különböző bemutatókon, találkozókon. Emőd hírnevét öregbítették az itt megrendezett Bükkaljai Művelődési Napok is. A rövid visszapillantás után talán mégis a jelenről beszéljünk, pontosabban arról: mire készülnek most a szakkörök a népművelők vezetésével? Egy merész terv Rendeztek Erődön egy csehszlovák-magyar barátsági estet. Akkor vetődött fel az ötlet: kapcsolatot kellene teremteni valamelyik csehszlovákiai községgel. Azóta Megújult az énekkar Az énekkar egy kicsit megfiatalodott. Tagjai közül sokan már kiöregedtek, nem tudtak mindig eljönni a próbákra. Helyettük új tagokat, fiatalokat szerveztek. A színjátszók szorgalmasan tanulnak, próbálnak. A fiatalok Dunai Ferenc: Nadrág című vígjátékénak bemutatójára készülnek. A Ságvári Endre Kulturális Szemlén két egyfelvonásos darabbal szerepelnek majd. A felnőttek is éppen olyan izgatottak lesznek, mint a fiatalok, ha a bemutatóra gondolnak. Ők a Változnak az idők című színdarabot választották. Kis piros háztetők... Elindult egy mozgalom: Ahány ház, annyi olvasó. Egy füzet lapjai híven minden mozzanatát tükrözik Minden lapon egy útra, és Ids, ragasztott papírok a házak. Amelyikből valaki már tagja a könyvtárnak, s rendszeresen Olvas — a háztetőt pirosra festik. Lapozgatunk. Itt is, ott is pirosló, vidám foltok. S egyre több lesz a piros háztető ... Szaporodnak sz. olvasó emberek Ernődön is Mire készülnek a fotósok ? A negyvenöttagú foto-szakkör tablókat készít április 4- teimeibál. Ki mit tud ?.. A közelgő farsangot itt is megünneplik, jelmezbált rendeznek a fiatalok, s külön az úttörők is. Kéthetenként vetélkedőket tartanak. A helyi Ki mit tud? döntője május 1- én lesz. Más, szórakoztató műsorokat is láthat majd a közönség, a művelődési otthon vezetősége vendégművészeket is hív szereplésre, már megkezdődtek a levélváltások, tárgyalások. Ha sikerül valóra váltani a tervet, összeállítanak egy műsort, amellyel szerepelhetnek majd a szomszédos baráti államban is. Kicsi a művelődési otthon Minden feltétel, felszerelés megvan már egy modern otthonhoz. Csak éppen maga a helyiség... A nagyteremben 145-en férnek el. Persze egyegy rendezvény alkalmával jóval többen bezsúfolódnak ide, hiszen a község lakóinak száma SIOO. „Kinőtte” már a község a régi művelődési otthont. Új kellene. Községfejlesztési alapból ezt nem lehet felépíteni. Több pénz kell hozzá. S ha majd megvalósul, még eredményesebb munkát végezhetnek a község népművelői, a pedagógusok, még jobban kivirágzik a kultúra Erődön, Gy. K. Könyvtáravatás Sajószentpéteren író—olvasó találkozóval egybekötve rendezték meg a napokban Sajószentpéteren a miskolci járási Lévay József Könyvtár ünnepélyes megnyitóját. A könyvtár szükségességéről, létrehozásának feladatairól dr. Bíró György, a járási tanács vb-titkára szólt megnyitó beszédében. A névadó Lévay Józsefről, a község szülöttéről Serfőző János emlékezett meg. A fiatal írók nevében Baráth Lajos szólt az összegyűlt közönséghez. A könyvtár megtekintése után a községi és a járási vezetők, az olvasók és az írók barátian elbeszélgettek. m % m Bosszú Ketten voltak, két magas, vagányosan öltözött iZsrac”. Hanyag eleganciával „lejtettek” végig az úton, zsebredugott kézzel, fensőbbséges mosollyal nézve a járókelőkre Idős asszony lépkedett a síkos úttesten a villamosmegálló felé Látszott, hogy bevásárolt, két kezében szatyrokat cipelt. Nehezek voltak, no, meg a néni is öreg, meg-megcsúsztak lábai, alig tudta megtartani egyensúlyát. — Nézd csak az öreg asszonyt! — húzta el gúnyosan száját a fiú, látva az idős asszony küszködését, ahogy terhével a kocsira igyekezett. De segítség helyet már messziről hangoskodni kezdett: — Gyerünk, gyerünk, még én is fel akarok jutni! No, mi lesz már! Ám a fiú a síkos úton megcsúszott és elesett. Az „út szelleme” bosszút állt rajta. A néni pedig lelépett a kocsiról, odatipegett hozzá, és gyöngéden megkérdezte — Nagyon megütötted magad, fiacskám'’ (cs. ad Mit kap Abaújszántó 1964-ben? Az új tanévben, 1964-től községünkben is lesz gimnázium. Két osztályt szervezünk, ehhez azonban szükséges az iskola bővítése. Négy tantermet építünk az idén. A községfejlesztési alapból 180 ezer forintot tervezünk erre a célra, s a lakosság is jelentős társadalmi munkával járul majd hozzá az építkezéshez. Tavaly 500 méterrel bővült a községben a villanyhálózat. Az idén a Varga utcán és a Perei utca lakóinak biztosítjuk a villanyvilágítást. Az elmúlt évben mintegy 1200 méter járdát építettünk, 1964-ben legalább ugyanennyi betonjárda készül majd el Abaújszántón. Ugyancsak az idén tervezzük két új közkút építését is. Juhász István vb-titkár, Abaújszántó Bár február az év legrövidebb hónapja, színházi eseményekben mégis leggazdagabbnak ígérkezik Miskolcon. A hónap folyamán a Miskolci Nemzeti Színházban két, a Kamaraszínházban egy, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művelődési Házával közösen működtetett Győrrockszínházban pedig ugyancsak egy bemutatót tartanak. a Február elsején mutatják be színházban Kunacsarszkij ironikus tragédiáját, a Don Quijote-rt Jutka, László rendezésében, Wegenast Róbert díszleteivel és Káplár Éva jelmezeivel A címszerepet Szokolay Ottó alakítja. Elmaradhatatlan kísérője, Sancho Pansa Fillar István lesz. A további főbb szerepekben Pákozdy János, Mathe Éva, Kemcz Gábor, Némethy Ferenc, Gyuricza Ottó, Polgár Géza, Lóránd Hanna, Árvay Ágnes, Varga Gyula, Kiss Gábor alakításait láthatjuk. Nyolcadikam a Kamaraszínházban tartanak bemutatót. Horváth Jenő,Kertész Imre: Bekopog a szerelem című háromfelvonásos zenés vígjátékot mutatják be Sallós Gábor rendezésében, Ütő Endre díszleteivel, Mészáros Margit jelmezeivel, Bánó Pál, Takács Lajos, Varga Gyula, Telessy Györgyi, Farkas Endre, Makay Sándor, Nádassy Anna, Virágh Ilona és Szeli Emii szereplésével. A miskolci dráma-pályázat két első díjas műve közül az egyiket már februárban, bemutatják. 28-án lesz a premierje Szabó György: Játék és igazság című kétrészes színművének a Miskolci Nemzeti Színházban Az érdekesnek ígérkező előadást Orosz György rendezi, díszleteit Wegenasz Róbert, jelmezeit Németh Ilona tervezi, alakjait pedig Ruttka tr Ottó, Csiszár András, Vargha Irén, Győrvári János, Némethy Ferenc, Dobránszky Zoltán, Kiss Gábor és Pákozdy János kelti életre. Nem kimondottan színházi produkció a negyedik bemutató: 17-én mutatják be a Szakszervezetek Megyei Művelődési Háza színháztermében, a Gyemekszínház műsoraként a Pell utcai fiúkat Gyuricza Ottó rendezésében. Nemecseket Telessy Györgyi játssza. A főbb szereplők közül megemlítjük Némethy Ferencet (Nemecsek apja), Fillér Istvánt (Rácz tanár úr), Varga Gyulát, Pákozdy Jánost, Bősze Pétert. A Gyermekszínház új érdekessége, hogy délutánonként általános iskolások, az esti órákban pedig középiskolások és felnőttek részére tart majd előadásokat, a Pál utcai fiúidból. A Gyermekszínház ennek a darabnak bemutatásával az általános iskolásokat kívánja segíteni és a jövőben is több, az iskolai tanulmányokkal kapcsolatos darabot fog bemutatni. A négy bemutatón Hvül februárban megál színházban az Kálmán Imre: kezdődnek előkészületek Manca grófnő című nagyoperettjének bemutatására. Négy színházi bemutató februárban Miskolcon A mádi borpalackozó üzem újdonsága: a tolcsvai édes hárslevelű Tokaj Hegyalja hét fajtaborát töltik üvegekbe a mádi borpalackozó üzem automatagépei. Naponta 13—14 ezer palack márkás bor indul útnak Mádról az ország különböző részeibe. Ez év első negyedében 400 hektoliterrel növelik a palackozó teljesítményét. Az eddigi ötezer helyett 3400 hektoliternyi bort töltenek palackokba. Hamarosan bővül a tokaji pecsenyétől a három puttonyos aszúig terjedő választék is. A tolcsvai édes hárslevelű lesz a történelmi borvidék „palackozott” újdonsága. ES2ABLMAGTAEOES2 AS3 A halál könyörtelen, a halál markol... Mély megrendüléssel tudatjuk a szomorú hírt, hogy 1964. január 29-én, hosszas szenvedés után elhunyt Huzsvári Kálmán elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a volt DIMÁVAG pártbizottságának titkára, akit súlyos betegsége már évek óta ágyhoz láncolt, és az összevont Diósgyőri Gépgyár pártbizottságának munkájában aktívan már nem vehetett részt. Draga elvtársunkat, jó barátunkat, a párt kipróbált harcosát vesztettük el benne és családtagjain, rokonain, közvetlen ismerősein kívül gyászolják mindazok, akik ismerték, akik valaha is dolgoztak vele. Huzsvári elvtárs munkásszülők gyermekeként 1913-ban született, Diósgyőrben. Vasas szakmát tanult, s már fiatal korában magáévá tette a marxizmus—leninizmus tanításait; harcolt a kizsákmányolók, az elnyomók ellen. Sztrájkok kezdeményezője, béketüntetések szervezője volt, s 1944- ben, a hírhedt Szálasi uralom alatt Szilvásváradra internálták. De ugyanez év telén már a MOKÁN tagja, majd a felszabadulás után is az elsők között jelentkezik a rend helyreállítására, a munka megszervezésére, a néphatalom védelmére. Harcos munkássága ezután még jobban kibontakozik. Felelősségteljes beosztásait lelkiismeretesen ellátja, közben rendszeresen tanul, képezi magát, fejleszti marxista tudását. Huzsvári elvtársat a párt többféle gazdasági és politikai munkakör ellátásával bízza meg. 1952-ben a DIMÁVAG pártbizottságának titkára lett. Munkássága alatt a gyár kétszer lett élüzem, egyszer pedig elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Egy ideig a Miskolc városi Pártbizottság másodtitkáraként működött, majd az egyéves pártiskola elvégzése után ismét elfoglalja helyét a DIMÁVAG pártbizottsága első titkári tisztjében. Huzsvári elvtársat munkásságáért a Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. A valamikori katonaévek alatt szerzett betegsége azonban lappangott, rombolt benne. Házsvári elvtárs dacolt, harcolt, keményen, férfiasan tűrte a megpróbáltatásokat. Szinte mindenütt ott volt, mindenütt az elsők között tevékenykedett. Kommunistához méltó módon helytállt a munkában, a közösségi- és magánéletében. Helytállt az ellenforradalom alatt, majd utána élharcosa volt a DIMÁVAG pártszervezete megalakításának. Később ismét pártbizottsági titkár lett, de a betegség elvonta őt értékes munkájától, s a szenvedések, a IdáUotfó fájdalmak, a nagy mepróbáltatások után, az ember és a halál harcában az utóbbi győzött. Huzsvári elvtárs örökre eltávozott közülünk. Midőn emlékét ápolva, munkásságát, méltatjuk, elszorul a szivünk. Hiszen azok közé tartozott, akiket nagyon szerettünk. Fáradhatatlan munkásságát, egész életét példaképnek tekintjük és örökre megőrizzük szivünkben. Huzsvári Kálmán elvtársat a Diósgyőri Gépgyár pártbizottsága és vállalatvezetősége saját halottjának tekinti. Temetését február 1-én, délután fél három órai kezdettel a vasgyári Pax-temető ravatalozójából rendezik. Hetvenezer kötet könyv a Diósgyőri Vasas Művelődési Ház könyvtárában A Lenin Kohászati Művek, Valamint a Diósgyőri Gépgyár művelődési összevonásából intézményesnek alakult Diósgyőri Vasas könyvtárában Művelődési Ház mintegy 70 000 kötet könyv áll a dolgozók rendelkezésére. A könyveket jelenleg a szabadpolcos központi könyvtárral együtt harminc helyen kölcsönözhetik ki az olvasók. Az idén jelentősen fejlesztik, a könyvtárhálózatot s az üzemekben további 10 letéti könyvtárat létesítenek, hogy a dolgozók, kényelmesebben, munkahelyükön juthassanak olvasmányhoz. Számottevően gyarapítják a könyvállományt is. Új könyvek beszerzésére ugyanis csaknem 200 000 forintot amelyből mintegy fordítanak, 8000 legújabb kiadású könyvet vészolnak. B Virtuskodás helyett szervezzünk tartalmas munkaversenyt izony, bizony, ahogy mondani szokás: átestünk a ló másik oldalára. Ez egyszerű mezőgazdasági, még pontosabban: a termelőszövetkezeti munkaversenyt illetően. Ritka, mint a fehér holló az olyan termelőszövetkezet, ahol hasznos, jó szellemű, egyénnek-közösségnek egyaránt kedvező mintkaversenyt találnánk. Tudunk olyan esetről is, ahol a férfiak egyszerűen kinevették a nőket, amikor azok bejelentették, hogy versenyezni akarnak, mégpedig a több termelésért, a több haszonért. A férfiak nem csatlakoztak. Így csak a női munkacsapatok versenyeztek. S ráadásul a munkás- paraszt forradalmi kormány elismerő oklevelét is elnyerték... De hát nem oklevelekért kell versenyezni. Az oklevél, általában az elismerés, csak fontos része, néha kihagyhatatlan kelléke a munkaversenynek, valójában azonban pénzre, a haszonra megy a munkaverseny is. Nem kell ezt szégyellni, se letagadni. Sőt, csakis az a jó, a tartalmas munkaverseny, amely hasznot hoz, amely az egész közös ügyet lendíti előre, de úgy, hogy a haszon is közös, azaz: jut belőle az egyénnek, a versenyző embernek is. Ilyen munkaversenyt igen kevés helyen láttunk az elmúlt esztendőben. Mert azt mondják: a tervek túlteljesítéséért prémium jár, vagy a szövetkezeti gazda az össztermésből is részesedik, ilyenformán érdeke, hogy minél jobban dolgozzék. Ez igaz. De más a munkaverseny, és megint más a jövedelemelosztás ilyen, vagy olyan formája. Még a termelés ösztönző megszervezése sem helyettesítheti a munkaversenyt. Jó és rossz tapasztalatok mondatják ezt velünk. Tükrözik a dolgok fonákságát, a munkaverseny és a munkaszervezés kevert értelmezését a zárszámadások is. Mert mi is valójában a munkaverseny lényege és célja? A sok közül csak néhányat említenénk. Talán a legfontosabb az, hogy az emberek általában szeretnek versenyezni, szeretik megmutatni, hogy ki mennyit ér. Ma, amikor éppen a végzett munkája szerint értékeljük az embereket, nem megvetendő eme emberi tulajdonság jó értelmezésű kihasználása. Csak hadd vetélkedjenek az emberek. Az okos, értelmes vetélkedés sohasem haszontalan. A jól szervezett és jól irányított munkaverseny többszörös hasznot hoz. Elsősorban anyagi hasznot, de erkölcsi, politikai hasznot is, amely legalább annyira fontos és értékes, mint az anyagi. A munkaverseny egy kicsit fokmérője, mutatója a szocialista öntudatnak is. Ha viszont e tétel szerint értékeljük a termelőszövetkezetekben lévő munkaversenyt — szomorú, s egyben hamis képet kapunk. Hamisat, mert, a szövetkezeti emberek öntudata máris sokkal értékesebb, mint ahogy az a munkaverseny tükrében látszik. Nem is az öntudat miatt kell szót emelni. Inkább a közömbösség miatt. Falusi pártszervezeteink és a szövetkezetek vezetői nem törődnek eléggé a munkaversennyel, így aztán közömbösek az emberek is. Pedig példák sokasága bizonyítja, hogy a versenyszellem él, hogy sokszor ösztönösen, csupa virtuskodásból is versenyeznek. A virtuskodás egyébként is ismert tulajdonsága a magyar embernek. De a szocialista munkaverseny éppen nem virtuskodás. Az tudatos, megfontolt és célratörő harc. Nem a véletlen szüli, hanem a közös érdek hajtja, bontja, vezérli. Nos, hát ez hiányzik a termelőszövetkezetek életéből. Az a pezsgés, az a lobogó, vidám és optimista hangulat, amelyet a jó célú és jó tartalmú munkaverseny eredményez. A zárszámadási tételek közt vannnak olyan kimutatások is, hogy a munkaverseny eredményeként ennyi és ennyi mázsa, vagy forint a tiszta haszon. De sajnos, kevés az ilyen tétel, mert kevés az olyan termelőszövetkezet, ahol egész évben szervezetten és célratörően versenyeztek az emberek. Az idei zárszámadások tanulságaként ezt is meg kell állapítani. És még az sem elég, hogy megállapítjuk. A hibából, különösen ha már felismertük, tanulnunk is kell. A termelőszövetkezeti munkaverseny hiánya viszint olyan tanulság, amelyen könnyű segíteni Csak szervezni kell. Beszélgetni az emberekkel. Az emberek mindig szívesen és jókedvvel versenyeznek, ha a verseny célját, tartalmát és szépségét is megismerik Szendrsi József Platefc 1954 ja&nsz 51, A fekélybetegségre! ... tart előadást február (vasárnap) délelőtt 11 órakor dr. Frónay Gábor kórházi belgyógyász főorvos az SZMT-székház színháztermében. Az előadás előtt bemutatjuk a Melyik úton? és az Egyre se gyújts rá! című filmet. A belépés díjtalan! Mindenkit szeretettel várunk városi köjai. Tanácstagok fogadóórái Városi tanácstagok: Február Is Hell István, XV., Virág K. u. 2., 17 órakor; Ladányi Sándor. III., Kistábornok u. 32.., technikum, 17 órakor; Z. Tóth Jánosné, Halász u. 1., 17 órakor. Február 3. Bacsó József, ET» Erdélyi u. 6., 16 órakor; Bodnár János, Kun B. utcai ált. iskola, 18 órakor; Csontos Mihály. Lillafüred, Zalka Máté laktanya, órakor*; Lnckrédy József, OTP, Széchenyi u. 15-17., 17 órakor; Fellcsik Imréné, ITT., Matula L. u. l. , 17 órakor; Harmos Károly. 114., sz. Iparitanuló Intézet* Kilián-dél, Gagarin u. 1., 17 órakor; Kammer Lajosné, József Attila pártszervezet, Baross Gábor ti., 18 órakor; Ráéry János. II., Fadrusz utcai iskola, 13 órakor; Takács József, TI.. Fürst S Pártszervezet, Győri kapu, 4* órakor. Február 4; Deák Béla, Kun T.. utcai ált. Iskola, 18 órakor; Sebő Ernő, II.. Szövő u. 8., 16 órakor: Tóth Józsefné. Déryné u. 6., 18.30 órakor: Tóth Sándor. III., Hegyalja u. 123.. 16 órakor: Váradi István. n., Ságvári utcai iskola, 18 órakor: Február 5. Berki Mihályné. TV* Vöröshadsereg u. 8.. 17 órakor: Kádár György, Tapolca. Bánya utcai iskola, 18 órakor: Komárom* jó^f. Párezer u. 1.. 17 órakor. Február 1i. dr. DesAő fiona; ‘iiren+rö+o H-kanU-i r«r»d**lő?nt.. fset. 32.. 15 órakor: Földes Gyula, te« rtcSleai pá^rervéjgft. Győri U., 1? órakor: Némethy Ferenc, Szabó T. utcát ált. i*k.. 13 6r»^-oT: Rec&* vő István tv. kő u. 35.. 17 óra* Hör; id. Tíz.őős Ferenc, somogyi Béla U. 65.. 17 órakor; Vágó oprendek pártszervezet,