Északmagyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

4 Nehéz megtalálni Pollágh ré A felvételeken bemutat­ják, mennyit fejlődött, épült, szépült Ernőd 1945-től napja­inkig. Tervükben szerepel­, hogy ellátogatnak néhány olyan községbe, ahol nincsen fotó-szakkör, s ott keresnek témát. A legközelebbi úticél: Hejőkeresztúr, a tájmúzeum. Tibort, a művelődési otthon igazgatóját Em­ődön. „Pendli­tik". Félórával ezelőtt még Itt látták, aztán a község má­sik végén bukkan fel. S mindez azért van így, mert másutt van a könyvtár, az Iroda, a különböző szakkörök és öntevékeny művészeti cso­portok is más-más helyen gyűlnek össze foglalkozásaik­ra. A nehézségek ellenére szép eredményekre lehetnek jogosan büszkék az emődiek Együtteseik az elmúlt évben is sikeresen szerepeltek a­ kü­lönböző bemutatókon, talál­kozókon. Em­őd hírnevét öregbítették az itt megrende­zett Bükkaljai Művelődési Napok is. A rövid visszapillantás után talán mégis a jelenről beszéljünk, pontosabban ar­ról: mire készülnek most a szakkörök a népművelők ve­zetésével? Egy merész terv Rendeztek Er­ődön egy csehszlovák-magyar barátsá­gi estet. Akkor vetődött fel az ötlet: kapcsolatot kellene teremteni valamelyik cseh­szlovákiai községgel. Azóta Megújult az énekkar Az énekkar egy kicsit meg­fiatalodott. Tagjai közül so­kan már kiöregedtek, nem tudtak mindig eljönni a pró­bákra. Helyettük új tagokat, fiatalokat szerveztek. A színjátszók szorgalmasan tanulnak, próbálnak. A fiata­lok Dunai Ferenc: Nadrág című vígjátékénak bemutató­jára készülnek. A Ságvári Endre Kulturális Szemlén két egyfel­vonásos darabbal sze­repelnek majd. A felnőttek is éppen olyan izgatottak lesz­nek, mint a fiatalok, ha a be­mutatóra gondolnak. Ők a Változnak az idők című szín­darabot választották. Kis piros háztetők... Elindult egy mozgalom: Ahány ház, annyi olvasó. Egy füzet lapjai híven minden mozzanatát­ tükrözik Minden lapon egy útra, és Ids, ra­gasztott papírok a házak. Amelyikből valaki már tag­ja a könyvtárnak, s rendsze­resen Olvas — a háztetőt pi­rosra festik. Lapozgatunk. Itt is, ott is pirosló, vidám foltok. S egyre több lesz a pi­ros házte­tő ... Szaporodnak sz. olvasó emberek Ernődön is Mire készülnek a fotósok ? A negyvenöttagú foto-szak­kör tablókat készít április 4- teimeibál. Ki mit tud ?..­­ A közelgő farsangot itt is megünneplik, jelmezbált ren­deznek a fiatalok, s külön az úttörők is. Kéthetenként ve­télkedőket tartanak. A helyi Ki mit tud? döntője május 1- én lesz. Más, szórakoztató műsorokat is láthat majd a közönség, a művelődési ott­hon vezetősége vendégművé­szeket is hív szereplésre, már megkezdődtek a levél­váltások, tárgyalások. Ha si­kerül valóra váltani a tervet, összeállítanak egy műsort, amellyel szerepelhetnek majd a szomszédos baráti állam­ban is. Kicsi a művelődési otthon Minden feltétel, felszerelés megvan már egy modern ott­honhoz. Csak éppen maga a helyiség... A nagyteremben 145-en férnek el. Persze egy­­egy rendezvény alkalmával jóval többen bezsúfolódnak ide, hiszen a község lakóinak száma S­IOO. „Kinőtte” már a község a régi művelődési otthont. Új kellene. Községfejlesztési alapból ezt nem lehet fel­építeni. Több pénz kell hoz­zá. S ha majd megvalósul, még eredményesebb munkát végezhetnek a község nép­művelői, a pedagógusok, még jobban kivirágzik a kul­­­túra Er­ődön, Gy. K. Könyvtára­vatás Sajószentpéteren író—olvasó találkozóval egybekötve rendezték meg a napokban Sajószentpéteren a miskolci járási Lévay József Könyvtár ünnepélyes megnyi­tóját. A köny­vtár szükségességéről, létrehozásának feladatairól dr. Bíró György, a járási ta­nács vb-titkára szólt megnyi­tó beszédében. A névadó Lé­vay Józsefről, a község szü­löttéről Serfőző János emlé­kezett meg. A fiatal írók nevében Ba­­ráth Lajos szólt az összegyűlt közönséghez. A könyvtár meg­tekintése után a községi és a járási vezetők, az olvasók és az írók barátian elbeszélgettek. m % m Bosszú Ketten voltak, két magas, vagányosan öltözött iZsrac”. Hanyag eleganciával „lejtettek” végig az úton, zsebredugott kézzel, fensőbb­séges mosollyal nézve a járó­kelőkre Idős asszony lépkedett a síkos úttesten a villamos­megálló felé Látszott, hogy bevásárolt, két kezében szatyrokat cipelt. Nehezek voltak, no, meg a néni is öreg, meg-megcsúsztak lábai, alig tudta megtartani egyensúlyát. — Nézd csak az öreg asszonyt! — húzta el gúnyo­san száját a fiú, látva az idős asszony küszködését, ahogy terhével a kocsira igyekezett. De segítség he­lyet már messziről hangos­kodni kezdett: — Gyerünk, gyerünk, még én is fel ak­arok jutni! No, mi lesz már! Ám a fiú a síkos úton megcsúszott és elesett. Az „út szelleme” bosszút állt rajta. A néni pedig lelépett a kocsiról, odatipegett hozzá, és gyöngéden megkérdezte — Nagyon megütötted magad, fiacskám'’ (cs. ad Mit kap Abaújszántó 1964-ben? Az új tanévben, 1964-től községünkben is lesz gimnázi­um. Két osztályt szervezünk, ehhez azonban szükséges az iskola bővítése. Négy tanter­met építünk az idén. A köz­ségfejlesztési alapból 180 ezer forintot tervezünk erre a cél­ra, s a lakosság is jelentős tár­sadalmi munkával járul majd hozzá az építkezéshez. Tavaly 500 méterrel bővült a községben a villanyhálózat. Az idén a Varga utcán és a Perei utca­ lakóinak biztosít­juk a villanyvilágítást. Az el­múlt évben mintegy 1200 mé­ter járdát építettünk, 1964-ben legalább ugyanennyi beton­járda készül majd el Abaúj­­szántón. Ugyancsak az idén tervezzük két új közkút épí­tését is. Juhász István vb-titkár, Abaújszántó Bár február az év legrö­videbb hónapja, szín­házi eseményekben mégis leg­­gazdagabbnak­ ígérkezik Mis­kolcon. A hónap folyamán a Miskolci Nemzeti Színházban két, a Kamaraszínházban egy, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Művelődési Házával közösen működtetett Győrrock­­színházban pedig ugyancsak egy bemutatót tartanak. a Február elsején mutatják be színházban Kunacsarszkij ironikus tragédiáját, a Don Quijote-rt Jutka, László rende­zésében, Wegenast Róbert díszleteivel és Káplár Éva jelmezeivel A címszerepet Szokolay Ottó alakítja­. Elma­radhatatlan kísérője, Sancho Pansa Fillar István lesz. A to­vábbi főbb szerepekben Pá­­kozdy János, Mathe Éva, Kemcz Gábor, Némethy Fe­renc, Gyuricza Ottó, Polgár Géza, Lóránd Hanna, Árvay Ágnes, Varga Gyula, Kiss Gá­bor alakításait láthatjuk. Nyolcadikam a Kamaraszín­házban tartanak bemutatót. Horváth Jenő,Kertész Im­re: Bekopog a szerelem című há­­romfelvonásos zenés vígjátékot mutatják be Sallós Gábor ren­dezésében, Ütő Endre díszletei­vel, Mészáros Margit jelmezei­vel, Bánó Pál, Takács Lajos, Varga Gyula, Telessy Györgyi, Farkas Endre, Makay Sándor, Nádassy Anna, Virágh Ilona és Szeli Em­ii szereplésével. A miskolci dráma-pályázat két első díjas műve közül az egyiket már februárban, bemu­tatják. 28-án lesz a premierje Szabó György: Játék és igaz­ság című kétrészes színművé­nek a Miskolci Nemzeti Szín­házban Az érdekesnek ígér­kező­­ előadást Orosz György rendezi, díszleteit Wegenasz Róbert, jelmezeit Németh Ilona tervezi, alakjait pedig Ruttka­ tr Ottó, Csiszár András, Vargha Irén, Győrvári Já­nos, Némethy Ferenc, Dob­­ránszky Zoltán, Kiss Gábor és Pákozdy János kelti életre. Nem kimondottan színházi produkció a negyedik bemu­tató: 17-én mutatják be a Szakszervezetek Megyei Mű­velődési Háza színháztermében, a Gyem­ekszínház műsoraként a Pell utcai fiúk­at Gyuricza Ottó rendezésében. Nemecse­­ket Telessy Györgyi játssza. A főbb szereplők közül meg­említjük Némethy Ferencet (Nemecsek apja), Fillér Istvánt (Rácz tanár úr), Varga Gyulát, Pákozdy Jánost, Bősze Pétert. A Gyermekszínház­ új érdekes­sége, hogy délutánonként álta­lános iskolások, az esti órák­ban pedig középiskolások és felnőttek részére tart majd előadásokat, a Pál utcai fiúid­ból. A Gyermekszínház ennek a­ darabnak bemutatásával az általános iskolásokat kívánja segíteni és a jövőben is több, az iskolai tanulmányokkal kapcsolatos darabot fog bemu­tatni. A négy bemutatón Hvül februárban meg­ál színházban az Kálmán Imre: kezdődnek előkészületek Ma­nca grófn­ő című nagyope­rettjének bemutatására. Négy színházi bemutató februárban Miskolcon A mádi borpalackozó üzem újdonsága: a tolcsvai édes hárslevelű Tokaj Hegyalja hét fajta­­borát töltik üvegekbe a mádi borpalackozó üzem automata­gépei. Naponta 13—14 ezer pa­lack márkás bor indul útnak Mádról az ország különböző részeibe. Ez év első negyedé­ben 400 hektoliterrel növelik a palackozó teljesítményét. Az eddigi ötezer helyett 3400 hek­toliternyi bort töltenek palac­kokba. Hamarosan bővül a to­kaji pecsenyétől a három put­tonyos aszúig terjedő választék is. A tolcsvai édes hárslevelű lesz a történelmi borvidék „palackozott” újdonsága. ES2ABLMAGTAEOES2 AS3 A halál könyörtelen, a halál markol... Mély megrendülés­sel tudatjuk a szomorú hírt, hogy 1964. január 29-én, hos­­­szas szenvedés után elhunyt Huzsvári Kálmán elv­társ, a munkásmozgalom régi harcosa, a volt DIMÁVAG pártbizott­ságának titkára, akit súlyos betegsége már évek óta ágyhoz láncolt, és az összevont Diós­győri Gépgyár pártbizottságá­nak munkájában aktívan már nem vehetett részt. Draga elvtársunkat, jó bará­tunkat, a párt kipróbált har­cosát vesztettük el benne és családtagjain, rokonain, köz­vetlen ismerősein kívül gyá­szolják mindazok, akik ismer­ték, akik valaha is dolgoztak vele. Huzsvári elvtárs munkás­szülők gyermekeként 1913-ban született,­ Diósgyőrben. Vasas szakmát tanult, s már fiatal korában magáévá tette a marxizmus­—leninizmu­s taní­tásait; harcolt a kizsákmányo­lók, az elnyomók ellen. Sztráj­­kok kezdeményezője, béketün­tetések szervezője volt, s 1944- ben, a hírhedt Szálasi uralom alatt Szilvásváradra internál­ták. De ugyanez év telén már a MOKÁN tagja, majd a fel­szabadulás után is az elsők­ között jelentkezik a rend hely­reállítására, a munka meg­szervezésére, a néphatalom vé­delmére. Harcos munkássága ezután még jobban kibontako­zik. Felelősségteljes beosztá­sait lelkiismeretesen ellátja, közben rendszeresen tanul, képezi magát, fejleszti marxis­ta tudását. Huzsvári­ elvtársat a párt többféle gazdasági és politikai munkakör ellátásával bízza meg. 1952-ben a DIMÁ­­VAG pártbizottságának titkára lett. Munkássága alatt a gyár kétszer lett élüzem, egyszer pedig elnyerte a Miniszter­tanács és a SZOT vándorzász­­­laját. Egy ideig a Miskolc vá­rosi Pártbizottság m­ásod­titká­rakén­t működött, majd az egyéves pártiskola elvégzése után ismét elfoglalja helyét a DIMÁVAG pártbizottsága első titkári tisztjében. Huzsvári elvtársat munkásságáért a Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. A valamikori katonaévek­ alatt szerzett betegsége azon­ban lappangott, rombolt ben­ne. Házsvári elvtárs dacolt, harcolt, keményen, férfiasan­ tűrte a megpróbáltatásokat. Szinte mindenütt ott volt, mindenütt az elsők között te­vékenykedett. Kommunistához méltó módon helytállt a mun­kában, a közösségi- és magán­életében. Helytállt az ellenfor­radalom alatt, majd utána él­harcosa volt a DIMÁVAG­ pártszervezete megalakításá­nak. Később ismét pártbizott­sági titkár lett, de a betegség elvonta őt értékes munkájától, s a szenvedések, a IdáUotfó fáj­dalmak, a nagy mepróbáltatá­sok után, az ember és a halál harcában az utóbbi győzött.­ Huzsvári elvtárs örökre eltá­vozott közülünk. Midőn emlékét ápolva, mun­kásságát, méltatjuk, elszorul a szivünk. Hiszen azok közé tar­tozott, akiket nagyon szeret­tünk. Fáradhatatlan munkás­ságát, egész életét példakép­nek tekintjük és örökre meg­őrizzük szivünkben. Huzsvári Kálmán elv­társat a Diósgyőri Gépgyár párt­bizottsága és vállalatvezető­­sége saját halottjának tekinti. Temetését február 1-én, dél­után fél három órai kezdettel a vasgyári Pax-temető rava­talozójából rendezik. Hetvenezer kötet könyv a Diósgyőri Vasas Művelődési Ház könyvtárában A Lenin Kohászati Művek, Valamint a Diósgyőri Gépgyár művelődési összevonásából intézményesnek alakult Diós­győri Vasas könyvtárában Művelődési Ház mintegy 70 000 kötet könyv áll a dolgozók rendelkezésére. A könyveket jelenleg a szabadpolcos köz­ponti könyvtárral együtt har­minc helyen kölcsönözhetik ki az olvasók. Az idén jelentősen fejlesztik, a könyvtárhálózatot s az üzemekben további 10 le­téti könyvtárat létesítenek, hogy a dolgozók, kényelmeseb­ben, munkahelyükön juthas­sanak olvasmányhoz. Számot­tevően gyarapítják a könyv­­állományt is. Új könyvek be­szerzésére ugyanis csaknem 200 000 forintot amelyből mintegy fordítanak, 8000 leg­újabb kiadású könyvet vés­­zolnak. B Virtuskodás helyett szervezzünk tartalmas munkaversenyt izony, bizony, ahogy mondani szokás: átestünk a ló másik oldalára. Ez egy­szer­ű mezőgazdasági, még pontosab­ban: a termelőszövetkezeti munkaversenyt illetően. Ritka, mint a fehér holló az olyan termelőszövetkezet, ahol hasznos, jó szellemű, egyénnek-közösségnek egyaránt kedvező mi­n­­t­kaversenyt találnánk. Tudunk olyan esetről is, ahol a férfiak egyszerűen kinevették a nőket, amikor azok bejelentették, hogy verse­nyezni akarnak, mégpedig a­ több termelésért, a több haszonért. A férfiak nem csatlakoz­tak. Így csak a női munkacsapatok versenyez­tek. S ráadásul a munkás- paraszt forradalmi kormány elismerő oklevelét is elnyerték... De hát nem oklevelekért kell versenyezni. Az oklevél, általában az elismerés, csak fon­tos része, néha kihagyhatatlan kelléke a­­ munkaversenynek, valójában azonban pénzre, a haszonra megy a munkaverseny is. Nem kell ezt szégyellni, se letagadni. Sőt, csakis az a jó, a tartalmas munkaverseny, amely hasznot hoz, amely az egész közös ügyet lendíti előre, de úgy, hogy a haszon is közös, azaz: jut be­lőle az egyénnek, a versenyző embernek is. Ilyen munkaversenyt igen kevés helyen lát­tunk az elmúlt esztendőben. Mert azt mondják: a tervek túlteljesítéséért prémium jár, vagy­ a szövetkezeti gazda az össztermésből is része­sedik, ilyenformán érdeke, hogy minél jobban dolgo­zzék. Ez igaz. De más a munkaverseny, és megint más a jövedelemelosztás ilyen, vagy olyan formája. Még a termelés ösztönző meg­szervezése sem­ helyettesítheti a munkaver­senyt. Jó és rossz tapasztalatok mondatják ezt velünk. Tükrözik a dolgok fonákságát, a mun­kaverseny és a munkaszervezés kevert értel­mezését a zárszámadások is. Mert mi is valójában a munkaverseny lé­nyege és célja? A sok közül csak­ néhányat említenénk. Talán a legfontosabb az, hogy az emberek általában­ szeretnek versenyezni, szeretik meg­mutatni, hogy ki mennyit ér. Ma, amikor éppen a végzett munkája szerint értékeljük az embereket, nem megvetendő eme emberi tulajdonság jó értelmezésű kihasználása. Csak hadd vetélkedjenek az emberek. Az okos, ér­telmes vetélkedés sohasem haszontalan. A jól szervezett és jól irányított munkaverseny többszörös hasznot hoz. Elsősorban anyagi hasznot, de erkölcsi, politikai hasznot is, amely legalább annyira fontos és értékes, mint az anyagi. A munkaverseny egy kicsit fokmérője, mu­tatója a szocialista öntudatnak is. Ha viszont e tétel szerint értékelj­ük­ a termelőszövetkeze­tekben lévő munkaversenyt — szomorú, s egy­ben hamis képet kapunk. Hamisat, mert, a szövetkezeti emberek öntudata máris sokkal értékesebb, mint ahogy az a munkaverseny tükrében látszik. Nem is az öntudat miatt kell szót emelni. Inkább a közömbösség miatt. Falusi pártszer­vezeteink és a szövetkezetek vezetői nem tö­rődnek eléggé a munkaversennyel, így aztán közömbösek az emberek is. Pedig példák so­kasága bizonyítja, hogy a versenyszellem él, hogy sokszor ösztönösen, csupa virtuskodás­­ból is versenyeznek. A virtuskodás egyébként is ismert tulajdonsága a magyar embernek. De a szocialista munkaverseny éppen nem virtuskodás. Az tudatos, megfontolt és célra­törő harc. Nem­ a véletlen szüli, hanem a­ közös érdek hajtja, bontja, vezérli. Nos, hát ez hiányzik a termelőszövetkezetek életéből. Az a pezsgés, az a lobogó, vidám és optimista hangulat, amelyet a jó célú és jó tartalmú munkaverseny eredményez. A zárszámadási tételek közt vannnak olyan kimutatások is, hogy a munka­­verseny eredményeként ennyi és ennyi mázsa, vagy forint a tiszta haszon. De sajnos, kevés az ilyen tétel, mert kevés az olyan termelőszövetkezet, ahol egész évben szerve­zetten és célratörően versenyeztek az embe­rek. Az idei zárszámadások tanulságaként ezt is meg kell állapítani. És még az sem elég, hogy megállapítjuk. A hibából, különösen ha már felismertük, tanulnunk is kell. A ter­melőszövetkezeti munkaverseny hiánya vi­­szint olyan tanulság, amelyen könnyű segíteni Csak szervezni kell. Beszélgetni az emberek­kel. Az emberek mindig szívesen és jókedvvel versenyeznek, ha a verseny célját, tartalmát és szépségét is megismerik Szendrsi József Platefc 1954 ja&nsz 51, A fekélybetegségre! ... tart előadást február (vasárnap) délelőtt 11 órakor dr. Frónay Gábor kórházi belgyógyász főorvos az SZMT-székház színház­termében. Az előadás előtt bemutatjuk a­ Melyik úton? és az Egyre se gyújts rá! című filmet. A belépés díjtalan! Mindenkit szeretettel várunk­ városi köjai. Tanácstagok fogadóórái Városi tanácstagok: Február Is Hell István, XV., Vi­rág K. u. 2., 17 órakor; Ladányi Sándor. III., Kistábornok u. 32.., technikum, 17 órakor; Z. Tóth Já­­nosné, Halász u. 1., 17 órakor. Február 3. Bacsó József, ET» Erdélyi u. 6., 16 órakor; Bodnár János, Kun B. utcai ált. iskola, 18 órakor; Csontos Mihály. Lilla­füred, Zalka Máté laktanya, órakor*; Lnckrédy József, OTP, Szé­chenyi u­. 15-17., 17 órakor; Fell­csik Imrén­é, ITT., Matula L. u. l. , 17 órakor; Harm­os Károly. 114., sz. Iparitanuló Intézet* Kilián-dél, Ga­garin u. 1., 17 órakor; Kammer La­­josné, József Attila pártszervezet, Baross Gábor ti., 18 órakor; Ráéry János. II., Fadrusz utcai iskola, 13 órakor; Takács József, TI.. Fürst S Pártszervezet, Győri­ kapu, 4* órakor. Február 4; Deák Béla, Kun T.. utcai ált. Iskola, 18 órakor; Sebő Ernő, II.. Szövő u. 8., 16 órakor: Tóth Józsefné. Déryné u. 6., 18.30 órakor: Tóth Sándor. III., Hegyal­­ja u. 123.. 16 órakor: Váradi Ist­ván. n., Ságvári utcai iskola, 18 órakor: Február 5. Berki Mihályné. TV* Vöröshadsereg u. 8.. 17 órakor: Kádár György, Tapolca. Bánya utcai iskola, 18 órakor: Komárom* jó^f. Párezer u. 1.. 17 órakor. Február 1i. dr. DesAő fiona; ‘iiren+rö+o­ H-kanU-i r«r»d**lő?nt.. fset. 32.. 15 órakor: Földes Gyula, te« rtcSleai pá^rervéjgft. Győri U., 1? órakor: Némethy Ferenc, Szabó T. utcát ált. i*k.. 13 6r»^-oT: Rec&* vő István tv. kő u. 35.. 17 óra* Hör; id. Tíz.őős Ferenc, somogyi Béla U. 65.. 17 órakor; Vágó oprendek pártszervezet,

Next