Északmagyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
• A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • XX. évfolyam, 81. szám Ára 50 fillér Szerda, 1964. április 8. Képek a szovjet párt- és kormányküldöttség Borsod megyei látogatásáról Kazincbarcikán, a BVK-ban a gyárlátogatás során megtekintették a szovjet óriás-kompresszort. Lelkes fogadtatásban részesítették Hruscsov elvtársat és kíséretét a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Többek között bemutatták a kedves vendégnek az egyetem épületében létesített tanbányát is. Hruscsov elvtárs elismerően nyilatkozott a látottakról. Az egyetemi ifjúság képviselői ajándékot adtak át a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetőjének, Viszontlátásra drága barátaink! Még egy búcsúpillantás, integetés és a vonat kigördül a miskolci Tiszai Pályaudvarról. Szabados György felvételei, Hruscsov elvtárs Martonvásáron N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció több tagja kedden délelőtt Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetébe látogatott. A vendégek társaságában volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. • Az üdvözlések után dr. Rajki I • Sándor részletes tájékoztatót adott az intézet tevékenységé• ről, kutatási programjáról, eredményeiről. i • Ezekben az eredmények ben nagy része van azok• nak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, amelyeket szovjet kutatókkal, intézetek• kel építettek ki. Csaknem 2 valamennyi hasonló jellegű szovjet tudományos • intézménnyel állandó összeköttetésben állnak, 2 rendszeres gyakorlattá • vált a különböző tanulmányok, tudományos dokumentumok, sőt a nemesi• tési alapanyagok cseréje is. 2 A közvetlen és szoros kapcso• latokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonvásári kutatóintézet valamennyi tudományos munkása • hosszabb-rövidebb időt töltött 2 3 Szovjetunióban tanulmányi úton, s természetesen jó néhány szovjet kollégát Marton- 2 vásáron láttak vendégül. • A magyar és a szovjet kutatók együttműködése különösen • termékeny a búza fagyállóságának fokozásában, nemesítésében, valamint a kukorica • hibridizációban, így A vendégek gépkocsi oszlopa háromnegyed 11-kor kanyarodott az intézet elé. A bejáratnál Juhász János, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Senkár István, a járási pártbizottság titkára, Gonda István, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Márton János, a községi pártszervezet titkára, Lukács János, a martonvásári tanács végrehajtó bizottságának elnöke, továbbá dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója, valamint az intézet több más vezetője fogadta a vendégeket. Lukjanyenko akadémikus, a krasznodari kutatóintézet helyettes igazgatója, a híres Berosztája és Szkoroszpelka búzák nemesítője állandó kapcsolatot tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni nemet Szóba kerültek a lucerna termesztésében elért martonvásári eredmények is. Nyikita Hruscsov érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatást: Az intézetben, előállított lucerna-magvak a keresettek, nemzetközi piacon is Tréfásan megjegyezte: A martonvásáriak ne nagyon bízzák el magukat, mert Üzbegisztánban sem ülnek ölbetett kézzel a szakemberek, s ugyancsak jó hírnevet vívtak ki maguknak a lucernatermesztésben. A tapasztalatcsere ezen a területen is minden bizonnyal hasznos lenne a martonvásáriaknak és az üzbegisztániaknak egyaránt .Amikor a kukorica és búzatermesztés aktuális tudomásító munka segítésére az általa kinemesített Bezosztája 1. és 4., valamint Szkoroszpelka 3. és 3/b fajtákat. Ezután Szalai Dezső, intézeti párttitkár a pártszervezet tevékenységéről számolt be. A tájékoztatók után csakhamar kötetlen, baráti hangú beszélgetés természetesen alakult ki, amely szakmai témák körül forgott. Nyikita Hruscsov számos kérdést tett fel. A beszélgetés során az intézet munkatársainak figyelmébe ajánlotta, hogy a hazánkban elterjedt és nagyon jól bevált szovjet Berosztaja I-esnek új vetélytársa is támadt a Mironovka 808-as elnevezésű búzafajtában, amelynek termesztése főleg hidegebb éghajlat alatt előnyös. Megemlítette, hogy szülőfalujában, Kalinovkában ezzel a búzafajtával a nagy téli hidegek ellenére 43 méter mázsa termést takarítottak le egy hektárról, míg a Bezosztája ilyen körülmények között csak 21 mázsás átlagot adott. Természetesen, melegebb éghajlatú vidékeken a Bezosztája előnyösebb a Mironovkánál nyos kérdéseire terelődött a szó, Nyikita Szergejevics sok megszívlelendő észrevételt fűzött a szakemberek ismertetőihez. Megjegyezte például, vannak vidékek, mint a Szovjetunióban a Kubány-vidék és krasznodari körzet, ahol kukoricából nehéz olyan jó termést elérni, mint búzából. Természetes, hogy az ilyen helyeken inkább a búza termelését kell előtérbe helyezni. Szóba került az is, hogy a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet javaslatára hazánkban a búza tavaszi tejtrágyázása helyett a téli-télvégi tejtrágyázásra tértek át. Hruscsov megerősítette ennek helyességét. Lukjanyenko akadé(Folytatás a 2. oldalon.) A gyümölcsöző kapcsolatok eredménye Megszívlelendő észrevételek