Északmagyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-14 / 86. szám
g Fokozódik a harc a gyarmatosítás ellen Egyre szorosabbá válik az afrikai népek egysége Nemrégiben tartották az Afroázsiai Szolidaritási Tanács VI. ülését Algéria fővárosában. Koltai Ferencné, a nemzeti függetlenségükért küzdő népek megsegítésére alakult magyar szolidaritási bizottság titkára, aki megfigyelőként részt vett a következőkben konferencián, a tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát a tanácskozás tapasztalatairól. — A mostani VI. ülésen 70 ország képviseltette magát az ötnapos tanácskozáson. A tanácsülésen az afrikai, illetőleg az ázsiai országok küldöttei, valamint a szocialista országok néhány megfigyelőin kívül a vendéglátó algériai kormány meghívására Magyarország is megfigyelővel képviseltette magát. Latin-Amerikából Kuba és Brit-Guyana megfigyelői voltak jelen. Az afrikai és ázsiai országoknak össze kell fogniok — Ben Bella elnök is részt vett a megnyitón és beszédet is mondott. Beszédének alapgondolata, hogy az afrikai egység és a felszabadító mozgalmak egyik legnagyobb ellensége a nemzeti önzés, szinte szállóigévé vált. — Teljes volt az egység abban, hogy az afrikai és ázsiai országoknak össze kell fogniok a még fel nem szabadított országok szabadságáért. Ezeknek az országoknak képviselői szenvedélyes hangon fejezték ki eltökéltségüket a gyarmati iga lerázására. A tanácsülés nagy rokonszenvvel és helyesléssel fogadta a portugál gyarmatok — Angola, Macambique, Portugál-Guinea — képviselőinek bejelentését, hogy készek fegyverrel vívni ki szabadságukat, és harcukat mindaddig folytatják, amíg a gyarmatosítók le nem mondanak elnyomó törekvéseikről. Nagy lelkesedés fogadta a kongói nemzeti felszabadítási mozgalom megalakulásának bejelentését, valamint azt, hogy a mozgalom Lumumba szellemében kíván küzdeni az ország teljes felszabadításáért. Az ellenállás, illetőleg a fegyveres harc máris több tartományban megkezdődött. Hasonlóképpen nagy tetszéssel fogadták a Dél-Afrikai Nemzeti Kongresszus küldöttsége vezetőjének, Robert Reshanak beszédét, amelyben megbélyegezte a dél-afrikai kormány fajüldöző elnyomó politikáját. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel és nagy tetszéssel fogadták a Szovjetunió képviselőjének, Gaszirovnak beszédét, aki a szabadságukért küzdő népek határozott megsegítését sürgette és egész sor konkrét javaslatot tett, többek között a gyarmatosító és a faji megkülönböztetésen alapuló rendszerek felszámolására. Javasolta hogy az afrikai és ázsiai országok támogassák a vitás határkérdések békés megoldását, segítsék a dél-amerikai népek harcát. Sürgette a Kuba-ellenes gazdasági blokád felszámolását stb. Kudarcot vallott a kínai törekvés . A kínai küldöttség sajnálatos módon az értekezletet szovjetellenes propagandájára akarta felhasználni. A kínaiak megdöbbenést kirohanásai keltettek a tanácskozás résztvevőinek körében, de nem tudták meggyengíten az értekezlet egységes állásfoglalását a két világrész népeit érdeklő kérdésekben. Kudarcot vallott a kínaiaknak az a törekvése is, hogy kettészakítsák az afroázsiai szolidaritási mozgalmat. Sőt, éppen az algériai küldött javaslata alapján várható, hogy a mozgalmat Latin-Amerikára is kiterjesztik és a legközelebbi tanácsülést már mint az afroázsiai, latin-amerikai népek szolidaritási tanácsának ülését hívják össze. Az arab népek egységéért — Az arab országok képviselői következetesen állásfoglaltak a gyarmatosítás és neokolonializmus elleni egységes harc kérdésében. Minden támogatást megígértek a szabadságukért küzdő népeknek. Ugyanakkor külön aláhúzták az arab népek egységének szükségességét. — Az algériai sajtó még Sekou Touré guineai elnök látogatása mellett is jelentős helyet szentelt a konferencia tanácskozásainak. Nincs helye a széthúzásnak — állapította meg ismételten —, mert a szabadságukat elnyert, vagy érte harcoló népek csak együttes erővel tudják szabadságukat, biztosítani fejlődésüket A lengyel párt- és kormányküldöttség Moszkvában Gomulka és Jozef Cyranskie■wicz vezetésével hétfőn Moszkvába érkezett a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A delegáció az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. B82AKMAGYARORSZAG Egy mondatban HRUSCSOV vasárnapi rádió- és televízió-beszéde igen nagy érdeklődést keltett Londonban, a Times, a Daily Worker, a Daily Telegraph, a Guardian és több más lap vezető helyen foglalkozik a beszéddel. A BURMAI kormány további lépéseket tesz annak érdekében, hogy az ország gazdaságában felszámolják a magántőkés szektort. A KAMBODZSAI hatóságok — mint a KHMER sajtóügynökség közli —, ezentúl nem adnak beutazási engedélyt angolszász újságíróknak. A HALADÓ osztrák közvélemény hétfőn emlékezett meg Bécs felszabadulásának évfordulójáról. 19 évvel ezelőtt, ezen a napon űzték el a szovjet csapatok — az osztrák ellenállási mozgalom harcosainak támogatásával — az utolsó náci csapatokat. Földrengés Jugoszláviában Hétfőn délelőtt, pár perccel fél 10 után, belgrádiak tízezrei rohantak ki lakóházaikból és hivatalokból az utcára. A 4-es erősségű enyhe földlökések, amelyeket a jugoszláv fővárosban észlelni lehetett, a tragikus sorsú várost, Szkopjét juttatták az emberek eszébe, és senki sem akart a négy fal között maradni. Pánikra azonban nem került sor. A belgrádiak az utcákon és a pakisokban fegyelmezetten várták a rengéseik folytatását, ez azonban szerencsére elmaradt. A szerb földrengésjelző intézet legújabb adatai szerint a Belgrádban, Zágrábban, Sarajevóban és sok más helyen tapasztalt földlökések epicentruma a Derbenta — Slavonski, Brod — Banja-Luka háromszögön belül, a jugoszláv várostól 190 kilométernyire, főVucsoljak hegység alatt volt. a • Földmozgások a Dunántúlon és a sz Alföldön Hétfő de. fél 10 óra tájban az országban több helyen kisebb erősségű földmozgásokat észleltek. Elsősorban a Dunántúlról jelentettek földrengést. Pécsett a város lankás részein egy erős és egy enyhébb földlökés történt. Egyes helyeken a lakóházakból, az irodákból az utcára tódultak az emberek, a magasabb épületek és gyárkémények, valamint az aknatornyok kilengtek. A Pécsi Bőrgyár erőművének és a Pécsi Fűtőháznak a kéménye leomlott. A Pécsi Nemzeti Színház falai megrongálódtak, homlokzatán díszítések meglazultak, s ezeket a tűzoltók eltávolították. Pécsett néhány életveszélyessé vált lakásból a lakókat ideiglenesen kitelepítették. A bányák aknatornyainak szállítógépeit rövid időre leállították, a kezelőszemélyzet elhagyta az erősen kilengő tornyokat. Pécsen kívül Komlóról, Mohácsról, Siklósról, Sásdról, Dunaszekcsőről és Kaposvárról jelentettek Több épület földlökéseket megrongálódott, épületfalak megrepedeztek, egyes tetőszerkezetekben károk keletkeztek. Az eddigi becslések szerint a károk sehol sem jelentősek. Észleltek földmozgást az Alföldön is, a többi között Szegeden, Kecskeméten, Baján, Kiskőrösön, Kiskunmajsán, Kiskunfélegyházán. Ezeken a helyeken néhány épületről leomlott a vakolat. A beérkezett jelentések szerint a földmozgások következtében emberéletben kár nem esett, sérülés sem történt sehol. Ankét a hazai hűtőgépgyártásról A hazai hűtőgépgyártás időszerű kérdéseiről rendezett ankétot április 10-én a MTESZ borsodi intézőbizottságához tartozó Gépipari Tudományos Egyesület miskolci szervezete és budapesti általános gépgyártási szakosztálya. Az ankéton az ország hűtőgépgyártó és felhasználó vállalatainak számos képviselője is megjelent. — Magyarországon a hűtőgépgyártásnak már 70 éves múltja van. Jövőjét pedig hazánk és a KGST-országok egyre növekvő igénye határozza meg. Hogy ezt az igényt kielégíthessük, a korszerű gyártás előfeltételeit meg kell teremtenünk — Villányi József, a Diósgyőri Gépgyár hűtőgéptervezési főosztályának vezetője mondotta ezt, mielőtt a hűtőgépgyártás jelenlegi problémáiról beszélt. Mert vannak még problémák az ipari és a háztartási hűtősének, hűtőszekrények gyártásával kapcsolatban: a Diósgyőri Gépgyár Hűtőgépipari Fejlesztő Intézete országos viszonylatban igen kis létszámmal, 25 emberrel dolgozik, nem megfelelő helyiségben, gyár két gépészmérnöke. Ennek ellenére sok új terve van, egy-egy új konstrukció bevezetése azonban évekig elhúzódik, s így a magyar hűtőgépek elmaradnak a világszínvonaltól. Pedig a világszínvonal elérése igen fontos lenne, mert akkor sok hűtőgépet exportálhatnánk. A hűtőberendezések előállítása ugyanis gazdaságos, s az önköltséget még csökkenthetnénk, ha több alumínium- és műanyagfelhasználással alacsonyabb súlyú hűtőgépeket gyártanánk "— jegyezte meg előadásában Hoffer Tivadar, a Diósgyőri Gépgyár osztályvezetője. Trollik István osztályvezető pedig arról beszélt: milyen vizsgálati módszerekkel dolgoznak hazai szakembereink a jobb konstrukciók előállításán. Az ankét további részében a lakosságot különösképpen érdeklő Ids hűtőgépekről, háztartási hűtőszekrényekről, önkiszolgáló fagylalt-, ital- és élelmiszerhűtő automatákról beszélt ifj. Gaál Ferenc és Bakó János, a Jászberényi Hűtőgép Figyelemreméltó, hogy a Mshűtőgépek terjedése milyen összefüggésben van az életszínvonal emelkedésével. Mint ifj. Gaál Ferenc elmondotta: a lakosság minél inkább megismeri a hűtőgépek előnyeit, annál több gépet igényel. Sok háztartásban, ahol hűtőszekrény van, már csak hetente egyszer vásárolják meg az élelmiszereket (természetesen egy hétre elegendő mennyiségben), s mivel tartósítani tudják, így a dolgozó embereknek nem kell nap mint nap az üzletekbe szaladgálniuk. S az emberek szeretnének hűtőszekrényeikben minél több élelmiszert tárolni. Az új lakások azonban ma már nem nagy méretűek, s ezért a hűtőszekrények külső térfogatát sem növelhetjük. A belső térfogatot kell tehát kiszélesítenünk. Ez a tasak szigetelőanyagainak tökéletesítésével, a műanyag habszigetelők (polisstirol, poliuretán) alkalmazásával lehetővé is válik — hangsúlyozták az előadók. Kevésbé ismertek még hazánkban a klímatechnikai és a hypotermiás készülékek. Az előbbiek a lakásokban és a tárgyalótermekben szüntetik meg az időjárás okozta hőingadozásokat, s mindig egyenletes hőmérsékletet biztosítanak. A hypotermiás készülékeket kórházakban használják: nehéz műtéteknél az operálandó beteg testhőmérsékletét 27—28 fokon tarthatják. Ezeket a készülékeket is várja tervezőinktől és hűtőgépgyárainktól az ország. Hámori Sándor, a Diósgyőri Gépgyár műszaki igazgatója, a GTE miskolci szervezetének alelnöke éppen ezért hívta fel az illetékesek figyelmét a hűtőgépgyártással kapcsolatos gondok mielőbbi megszüntetésére. Az ankét befejezéseként Kordoss József, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára jutalomban részesítette Asztalos Gézát és Kiss Ernőt, a GTE miskolci szervezetének két legjobb vezetőségi tagját, majd az ankét résztvevői tanulmányi látogatást tettek a Miskolci Hűtőházba. (Ruttkay) Ketfő, 1084. április 14 „Az ember nem marad a Földön” A nevezetes év, 1961 márciusának végéig már öt műszeres szputnyik-űrhajót bocsátottak fel a Szovjetunió területéről. Az éveken át tartó, tervszerű kísérlet-sorozat sikeréből mindenki érezte, vagy inkább tudta: hamarosan az ember következik. De mikor? A nyugati szakértők óvatos, tartózkodó becslése így hangzott: még ebben az évben (1961-ben) tanúi lehetünk az első szovjet ember űrrepülésének. A szovjet szakértők hallgattak , és lázas ütemben dolgoztak az eredmények értékesítésén, a végleges program formálásán, az időpont meghatározásán, amikor eljut az ember a Földön túl terjedő, végtelen tér küszöbére. Az időpont több volt a meglepetésnél, a szenzáció viharával kavarta fel a világot: ilyen hamar? jég Április 12-én a földkerékvalamennyi rádióállomása — égtájaktól függően a kora délelőtti vagy a késő esti órákban — megszakította adását. Száz nyelven hangzott el: az első űrrepülő ember, Jurij Gagarin szovjet repülő-főhadnagy másfél óra alatt megkerülte a Földet és épségben leszállt a Szovjetunió területén. A bonyolult technikai előkészítés után tehát sikerült azokat a biológiai feltételeket is biztosítani, amelyek lehetővé tették a végső célt, az ember űrutazását. Alig lehetne megmondani, mi volt nehezebb: a világűr ismeretlen tényezőinek ellenálló űrhajót építeni és a felbocsátásra alkalmas hordozórakétát megfelelő üzemanyaggal ellátni, vagy a pályaelemeket, a repülés „menetrendjét” hajszálpontosan kiszámítani, vagy az embert felvértezni a nagy gyorsulással, a szokatlan élettani helyzettel együttjáró fokozott terhelés káros hatásai ellen. A szovjet tudomány igen rövid idő alatt együtt oldotta meg ezeket a semmilyen korábbi, emberi vállalkozáshoz nem hasonlítható, bonyolult feladatokat Gagarin űrhajójában a műszerek egyik csoportja a világűrről szolgáltatott objektív adatokat (hőmérséklet légnyomás, sugárzások stb.); a műszerek másik csoportja azt regisztrálta, hogyan működik az emberi szervezet ilyen soha nem tapasztalt körülmények között, hogyan lehet majd lélegzeni, táplálkozni, tudományos megfigyeléseket végezni, ha az ember még távolabbra hatol a világűrbe. Méltán került történelembe 1961. április 12. az űrhajózás napjaként. Ezen a napon emlékezünk meg a további, még nagyobb sikerekről. Tyitov a tizenhétszeres Föld körüli repüléséről, Popovics és Nyikolajev páros űrrepüléséről, Bikovszkij és Tyereskova űrrandevújáról, amelynek során az első nő jutott fel a világűrbe. Megemlékezünk ezen a napon az amerikai tudósok és technikusok, bátor repülők jelentős, de szerényebb teljesítményeiről is. Legendák és elképzelések hona volt sokáig a „Földön túl” terjedő mindenség. Szovjet emberek bizonyították be elsőnek a történelemben, hogy ott is a természet törvényei uralkodnak, s hogy úrrá lehetünk rajtuk. Emberalkotta szputnyikok, űrhajók, Telstar- és Kozmosz-rakéták pásztázzák három év óta a bolygónk körüli övezeteket. — Az ember nem marad a Földön — írta Ciolkovszkij, alig fél évszázaddal ezelőtt. Gagarin repülésével elkezdődött ez a merészen álmodott jövő, számunkra jelen. A bolygóközi közlekedés fantasztikus és reális korában élünk. A mondabeli Daedalus tudós utódai szárnyra keltek, megtették az első, a legnehezebb lépéseket. S az emberiség örökké emlékezik azokra, akik az ismeretlenbe utat törtek. ljön az idő — valamennyien tanúi lehetünk még —, amikor az ember idegen bolygókon is megemlékezik az űrhajózás születésének napjáról, 1961. április 12-ről. E Kassák Lajos és Váci Mihály Miskolcon A Pedagógus Szakszervezet miskolci művelődési házában, közel háromszáz résztvevő jelenlétében tartották meg a Költészet Napja tiszteletére rendezett ünnepséget. Bevezetőt Kordos László könyvtárigazgató mondott, aki méltatta az ünnepségen megjelent Kassák Lajos és Váci Mihály költői munkásságát. Ezután az előadóművészek léptek pódiumra. Téby Katalin, a Debreceni Csokonai Színház művésze mondott verseket, majd Ruszinkó Mária előadóművésznő és Lukács Sándor egyetemi hallgató tolmácsolásában hangzottak el szép magyar versek. Kassák Lajos két saját versét olvasta fel a közönség előtt nagy sikerrel. Váci Mihály három versével adott ízelítőt költészetéből. Az előcsarnokban könyvkiállítás nyílt erre az időre sokan vásároltak a személyesen megjelenő költők köteteiből. A Költészet Napja tiszteletére rendezett, jól sikerült ünnepségen örvendetes módon nagyon sok fiatal is megjelent. Az ünnepség után Kassák Lajos és Váci Mihály éjszakába hajló beszélgetésbe és vitába elegyedett Miskolc város irodalmáraival. A Költészet Napja Mezőkövesden Mintegy 350 érdeklődő volt jelen azon az ünnepségen is, amelyet Mezőkövesden rendezett meg a földművesszövetkezet. Itt Illyés Gyuláról hallottak előadást a résztvevők. A műsorban fellépett és nagy sikerrel szerepelt Balogh Emese, valamint Polgár Géza, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, Mezőkövesden is könyvkiálltással kötötték össze a szép vers tiszteletére rendezett ünnepséget. Irodalmi vita a Bartók Béla Művelődési Házban A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Házban a Költészet Napjának előestéjén irodalmi vitát rendeztek. A rendezvény eredetileg író-olvasó találkozó lett volna, azonban Weöres Sándor költő lemondta a találkozón való részvételt. Jóllehet erről a közönséget előre értesítették, mégis igen nagy számban jöttek el az érdeklődők, hogy ha a szerzővel nem is, de műveivel találkozzanak. Böröcz József, a művelődési ház művészeti vezetőjének bevezetője után dr. Kabdebó Lóránt tanár ismertette igen jól felépített előadásban Weöres Sándor életművét, munkásságát, jelentőségét. Az előadáshoz sűrűn használt illusztrációként Weöres-verseket, amelyeket részben Telessy Györgyi, Miskolci Nemzeti Színház műésze, részben pedig a művelődési ház irodalmi színpadának több tagja szólaltatott meg. A bevezető után sokszínű, hosszas és értékes gondolatokkal terhes vita indult meg Weöres Sándorról, illetve sajnálatos módon Weöres Sándornak egy költeményéről, az utóbbi hónapokban nagy port felvert Antik eklogáról. Nagy kár, hogy az értékes vita csaknem kizárólagosan ez egy vers köré csoportosult, és itt is igen sok esetben a versen túlmenően bizonyos asszociációkra építve vitáztak a jelenlévők pro és kontra, így a vitában bizony meglehetősen háttérbe szorult maga a költő és költészete. E hibája ellenére is mindenképpen azt mutatta a vita, hogy’a legszélesebb olvasó tömegek érdeklődéssel fordulnak a költészet felé és ha e vitán egységes álláspont nem is alakulhatott ki Weöres Sándor költeményével kapcsolatban, a hozzászólások, a megosztó vélemények a nagy számban megjelent érdeklődők művészi ízlésének csiszolását, a költészet iránti érdeklődésének fokozottabb felkeltését szolgálták. A bemutatott versek tolmácsolásáért Telessy Györgyit és az irodalmi színpad tagjai közül Nohaj Imrét kell külön megdicsérnünk.'