Északmagyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

proletárjai egyesül­­etek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 127. szám Ara 50 fillér Kedd, 1964. június 2. ««•MMOtMmHHtMMOMMIHMtMI Magyar—jemeni közös közlemény Politizálni a műszaki munkával! • Gondolatok a nép­művelés átalakuló időszakáról Menekülés , az erdőből egy érdekes kiállítás Sport­eredmények Vasárnap is dolgoztak a borsodi földeken Borsod megyében a rétek kaszálásánál, valamint a bog­lyákba rakott lucerna behor­­dásánál mutatkozik elmara­dás. Sok helyen a kapások is gyomosak. Különösen az encsi és az edelényi járás lejtős te­rületein szorít a munka, ahol a legtöbb kapálnivaló van. A lemaradás behozására Bor­sod megyében számos helyen vasárnap is dolgoztak a ter­melőszövetkezet tagjai. A me­­zőcsáti, valamint a mezőkö­vesdi járásban elsősorban a boglyákba rakott lucernát szállították kihasználva a tsz-majorokba, az ünnepnapra felszabadult erőgépeket és fo­gatokat. A tagság jelentős ré­sze a rétek kaszálásához is hozzáfogott, míg az asszonyok a renden lévő széna szárításá­nál, forgatásánál serényked­tek. Az encsi és az edelényi já­r­ás­ban a termelőszövetkezetek­­ tagjai a családokra kiosztott­ parcellákon dolgoztak, s egyel­ [UNK]­ték a cukorrépát, kapálták a­ kukoricát és a burgonyát. A­ munkában segítettek azok a családtagok is, akik a szom­szédos bányaüzemekben, vagy a miskolci gyárakban dolgoz­nak. A családtagok 6—10 órát töltöttek a földeken, s több mint másfél ezer holdat taka­­­rítottak meg a gaztól. A délelőtti munka után a Mezőkövesd környéki falvak * lakossá­ga nagy számban ke­reste fel a mezőkövesdi termál gyógyfürdőt. A termelőszövet­kezetek vontatókat is bocsátot­tak a kirándulók rendelkezé­­­sére, s ezek szállították messzebb fekvő községekből a a fiatalokat és öregeket a nagy­­ hírű strandfürdőre ahol több 5 mint ezer környékbeli tsz-tagy töltötte a vasárnap délutánt hatvanezer középiskolás végez az idén A gimnáziumok és a köz­­gazdasági technikumok Nap­pali tagozatán tegnap a szóbeli érettségi kezdődött meg Az esti és levelező tagozaton az írásbeli érettségi, illetve képe­sítő vizsga június 3-án kezdő­dik és 10-ig fejeződik be. A szóbeli érettségi képesítő vizs­gákat a „felnőtt diákok” részé­re június 22. és július 15. kö­zött tartják. A nappali tagozatra vonat­kozó könnyítések a dolgozók iskoláiban is érvényesek, tehát az esti- és levelezőtagozatok hallgatóinak ugyancsak három tárgyból kötelező az érettségi, s kötelezően választhatják ne­gyediknek azt a tantárgyat, amelyik leginkább megfelel érdeklődésüknek. A középiskolák nappali, esti, illetve levelező tagozatain a 4. évfolyamokban az idén or­szágosan több mint 60 000-ren fejezik be tanulmányaikat. Gépesítették az elővájást a Borsodi Szénbányászati Tröszt legkorszerűbb üzemében ban, a szuhakállói II-es aknán az elmúlt héten két F 5-ös elő­­vájógép kezdte meg üzemszerű működését. Az üzemi koncentrációval az akna már több mint 110 vagon szenet termel naponta, amely jövőre tovább emelkedik. A nagyobb termelést biztosító, új munkahelyekhez mintegy 1600 méternyi, földalatti folyosót kell készíteni. Ez a hagyomá­nyos, kézi munkaerővel csak­nem két esztendeig tartana. Az új frontfejtéseknek pedig már jövőre termelniük kell. Az elővárás meggyorsítására állították üzembe a két gépet, amely naponta hat méternyi vágatot készít. Ugyancsak gé­pesítették a szállítást is: a gép­től a csillékig gumi szállító­­szalag hordja el az elővájásból kikerülő szenet. A gépekkel mintegy 120 ezer vagon szenet adó új munka­helyet tárnak fel, és ott már a következő év elején megkez­dik a termelést. A Borsodi Szénbányászati Tröszt legkorszerűbb bányája­ A rekonstrukció sikeréért A Diósgyőri Gépgyár határafi elől gyártja le a szükséges be­rendezéseket, ezzel­ nagyban segíti a hengerdei rekonstrukció sikerét. Képünkön a Tamás szocialista brigád tagjai összesze­­­­­relik a kohászatnak szánt term­ékeket. Fotos Szabados ♦ ♦ ♦ ♦ „Szegély-növény“ lett­ a pipacs és a búzavirág * a nagy * Megyénkben, különösen a­­ mélyebb fekvésű Tisza-men­­­tén, a mezőcsáti járásban, lamint Bodrogközben, gabonatermő területeken, még * néhány éve is a gabonatáblá­­­kat színesítette a Pipacs és a búzavirág.­­ Az utóbbi években rendsze­­­­resen végzett gyomirtás és ga­­­bonavetőmag, tisztítás nyomán ♦ mind kijjebb szorult az alföldi% jellegű vidék e két jellegzetes­­ virága. Az idén több mint % 70 000 holdon végeztek vegy­ * szeres gyomirtást a termelő­szövetkezetek, s mindkét, a­ szemnek kedves, de a gabona­* ban nem kívánatos virág már * az árokpartokra szorult. Most­­ már csak „szegélynövényként” * nyílik. Egyes helyeken, mint taktaközi részeken pedig * „hiánycikk” lett, mert teljesen­­ kipusztult. *♦ Vigyázz, ha jön a vonat ! Különös szenvedélynek hódol Újszászi Gyula, ózdi tisztviselő, az évek során miniatűr „mese­várost” épített. A 4x2 méteres nagyságú Mint már megírtuk, területet elfoglaló építményben megtalálható az ózdi nagykohó makettje, az ózdi középületek és a pálya­udvar kicsinyített mása. A több mint 70 méter hosszú sínhálózaton 15 különböző típusú, élethűen pontos mozdony modell vontatja a méretarányosan elkészített apró szerel­vényeket. A gombnyomásra működő váltók és jelzőberendezések üzembiztosan működ­nek. Újszászi Gyula és gyermekei, szabad idejükben nagy kedvvel építik a kisvasút-háló­­zatot, és ebben az évben tovább fejlesztik a mesevárost is. JJII­ J: Újszászi Gyula a központi kapcsolótábláról irányítja az apró szerelvényeket. 1 .­­ I­I­I­I­I­I­I­I ».Légifelvétel’­a meseországról. (MTI-fotó: Birgés Árpád felv.) __________ ♦ Új eljárással felére csökkentik a nyersvas kéntartalmát Ózdon Világszerte régi kohászprob­léma, hogy miként csökkent­sék, távolítsák el a nyersvasból az egyik legnagyobb mennyi­ségben előforduló szennyező anyagot, a ként. A hagyomá­nyos módszer szerint e célból általában darabos mészkövet adagolnak a kohókba. Ez az eljárás nem kielégítő. Költsé­ges. Sok mészkő és még több koksz kell hozzá, elhúzódik az olvasztási idő, s még min­dig jócskán marad a nyersvas­ban a nem kívánatos kísérő­­elemből. Benyó Tibor, Horváth János, Kiss Antal és Kovács Zoltán, az Ózdi Kohászati Üzemek mérnökei új, célravezetőbb módszer kidolgozásán kísérle­teztek. A sok évi, kitartó mun­kát siker koronázta. Eljárásuk lényege, hogy a kohókból üst­be eresztett folyékony, 1200— 1300 fokos izzó nyersvasba kü­lönleges készülékkel, hőálló csövön keresztül, púder finom­ságú égetett mészport juttat­nak sűrített levegővel. Ezzel az eljárással a kísérletek so­rán harmincezer tonna nyers­­vasat kezeltek, s az a gyakor­latban igen célravezetőnek eredményesnek bizonyult. A nyersvas kéntartalma általá­ban negtven-ötven százalék­kal csökkent. Egy egy­forma nyersvasnál több mint nyolc­van forint költség megtakarí­tást tudtak elérni, ami bek között a koksz és a mész-* kő felhasználásának csökkené­­­séből származik. A bevált , nagy jelentőségű eljárás hasz­*­nosítására az ózdi kohászatban * nagyobb teljesítményű kénte­lenítő berendezést építenek, amelyet ez év második felében már üzemszerűen használnak. Ezzel évente kétszázezer ton­­­na nyersvasat tisztítanak meg kéntől, s ennek várható haszna eléri majd a tizenhat- tizennyolc millió forintot. A nagy mennyiségű import­­koksz megtakarításon felül a megoldás nagy előnye, hogy jobb betétanyagot adhatnak az acélműnek, miáltal lénye­gesen javul majd az acél minősége is. A Úttörők — munkában mezőkeresztesi úttörők igen sokat segítenek a felnőt­teknek. Legelőkarbantartást, csemeteültetést és különböző munkákat vállalnak és telje­sítenek is. Nemrégiben például 650 út­törő dolgozott a legelőkarban­­tartáson. Még előbb 770 pajtás vett részt ugyanezen a mun­kán. Az első kerületi iskola út­törői nemrégiben felajánlották, hogy a sportpályáit is rendbe­hozzák, A harmadik ötéves terv közepére befejeződik a mezőgazdaság villamosítása A Minisztertanács tanács­szervek osztálya, az Országos Tervhivatal, a Földművelés­­ügyi, a Nehézipari és az Épí­tésügyi Minisztérium részvéte­lével néhány éve alakult me­zőgazdasági tárcaközi bizottság legutóbbi tanácskozásán szám­ba vette a mezőgazdaság vil­lamosításának eredményeit és meghatározta további felada­tait. A beszámolókból megállapí­tották, hogy az állami gazda­ságok és üzemegységeik 93,2 százalékát már villamosítot­ták. Az állami gazdaságok vil­lamosítása ezzel gyakorlatilag befejeződött, mert ami még az idén hátra van, lényegében már nem egyéb a villamos­­energia ellátás bővítésénél: termelőszövetkezetek és üzem­i egységeik 53 százalékába ve­zették be eddig az elektromos energiát. Ezzel a bekapcsolt tsz-ek mindegyikében megte­remtették a lehetőségét a me­zőgazdasági munkák gépesíté­sének. Az összes mezőgazda­­sági üzemeknek — beleértve a már száz százalékig villamo­sított gépállomásokat is — 64,2 százaléka van ellátva villa­mosenergiával. Az illetékes szakemberek úgy számítják, hogy az eddigihez hasonló ütemben a mezőgazdaság vil­lamosítása körülbelül a har­madik ötéves terv közepére teljesen befejeződik. Folytatják a Sajó szabályozását A Sajó rendezését csehszlo­vák területen már befejezték. Az árvízveszély megszünteté­sére két évvel ezelőtt kezdték meg a folyó magyar szakaszá­nak szabályozását. A munkát az idén tovább folytatják Put­­nok és az országhatár között. A munkákra 12,5 millió forin­tot költenek. r

Next