Északmagyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

II X ­ Világ proletárjai egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 104. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1965. május 5. As első negyedév tanácsi tervt­eljesítésének eredményei A nyári munkák intézkedési terve a vb. előtt • Kitüntetik a község­fejlesztés legjobb társadalmi segítőit Többek között találjunk raj módot, hogy az elfekvő kész­letek hasznosíthatók legye­­­nek. A végrehajtó bizottság­­ határozatokat hozott annak­­ érdekében, hogy a második 3 negyedévben a különböző te­­­rületeken, főleg a felújítások­­­nál mutatkozó lemaradáso­­­­kat pótolni tudják. Ezután a megye anya-, cse­csemő- és gyermekvédelmi helyzetét tárgyalta meg végrehajtó bizottság, majd el­­­fogadta a nyári mezőgazda­­sági munkák végrehajtására készített intézkedési tervet. A terv segítséget nyújt hozzá, hogy zavartalanul történjék a mintegy 237 ezer holdat kite­vő terület kalászosainak idő­beni és jó minőségbeni ara­tása, hordása és cséplése. Az aratáshoz több mint 650 kom­bájn áll az idén rendelkezés­re. A hátralévő idő elegendő a nyári munka gépeinek kija­vítására. A végrehajtó bizottság szá­mos intézkedést hozott a me­zőgazdaság munkájának egyik legnagyobb zavartalansága érdekében. Többek között elő­írta, hogy a kereskedelem ide­jében készüljön fel a falvak jó áruellátására. Az intézke­dési terv azt is megállapítja, hogy az öntözőberendezések megfelelő kihasználása érde­kében biztosítsák a gépenkén­ti 1200 üzemórás teljesít­ményt. A továbbiakban a Közös­ségért kitüntető jelvény arany fokozata és az emlékplakett odaítéléséről szóló előterjesz­tést vitatta meg a végrehajtó bizottság. Megyénk lakossága az elmúlt évben több mint 44 millió forint értékű társadal­mi munkát végzett a község­fejlesztésben. Azok közül, akik a több, mint 100 társa­dalmi munkaórát túlhaladták, csaknem kétszáz dolgozót ju­talmaztak meg, 17 iskolának, KI­SZ-szervezetnek, termelő­­szövetkezetnek, üzemnek és más szervnek, amelynek tag­jai kiemelkedő társadalmi munkát végeztek, emlékpla­kettet adományoztak. A tár­sadalmi munkáért járó kitün­tetéseket a májusi tanácsülé­seken ünnepélyes keretek kö­zött nyújtják át. Kedden, május 4-én, dél­előtt ülést tartott a Borsod megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. Dr. Papp Lajos el­nökletével először az első ne­gyedévi tanácsi tervteljesítés­ről szóló jelentést tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Az előző év hasonló idősza­kához viszonyítva jelentős a javulás, ugyanakkor egyes ágazatokban adósak maradtak a terv teljesítésével. A kön­­nyűipari vállalatok 103,2 szá­zalékra, ugyanakkor az építő­ipar csak 87,1 százalékra tel­jesítette tervét. Megállapítot­ta a végrehajtó bizottság, hogy a párt Központi Bizottsága 1964. decemberi határozatá­nak végrehajtására készült intézkedési tervek eredmé­nyeképpen születtek ugyan si­kerek, de az ütem még nem kielégítő. Fokozottabban töre­kedjünk a gazdaságosságra! fl nagy tavaszi békekampány Írta: Dezséry László, az Országos Béketanács titkára A magyar békemozgalom idei legnagyobb vállal­kozásába kezd. Május 9-én, a fasizmus felett aratott győze­lem 20. évfordulóján az or­szág valamennyi megyéjében elkezdődik a békeszerető ma­gyar emberek nagy sereg­szemléje, „A béke, a nemzeti függetlenség és a leszerelés hónapja”. Sorrendben ez negyedik nagy tavaszi béke­a kampányunk a békés egymás mellett élés és a leszerelés követelésére. Ezelőtt négy évvel másfél millió ember fe­jezte ki tiltakozását a háború ellen azokon a gyűléseken és összejöveteleken, amelyeket a leszerelési hónap keretében az Országos Béketanács felhívá­sára a Hazafias Népfront és valamennyi társadalmi tö­megszervezetünk együtt ren­dezett és szervezett. Azóta évről évre növekedő szám­ban bizonyították hazánkban az emberek­ eltökélten harc­­olnak a békéért. Nem nyug­szanak bele, hogy az imperia­lizmus újabb és újabb nem­zetközi feszültséget és válsá­got teremtve, a népek füg­getlensége elleni támadások­kal helyi háborúkat kezdjen, amelyek kiterjedhetnek és ki­válthatják a nukleáris világ­háborút. Tavaly e kampány során már 2 millió 200 ezer ember tett hitet békeakaratá­ról. Az a reménységünk, hogy az idén hazánk népe még ezt a nemzetközi békemozgalom­ban is feltűnő, hatalmas bé­ketüntetést is felülmúlja. Túlzás nélkül állíthatjuk:­­ a magyar békemozga­lom eddigi nagy demonstrá­ciói elismerést keltettek vi­lágszerte. Növelték az ország hírét, mert kifejezték a Ma­gyar Népköztársaság békepo­­li­tikáját. Továbbá bátorítást adtak más országokban mű­ködő békemozgalmaknak. Az­zal a véleménnyel is találko­zunk külföldön, hogy a ma­gyar békemozgalmat a Ma­gyar Népköztársaság állhata­tos békepolitikája teszi lehe­tővé, mindenekelőtt azáltal, hogy a mi nénünket húsz éve,­­— hazánk felszabadulása óta ,— a békére nevelik. Erre hatalmas magyar tömegmeg­ a­­­yilvánulásra hallatlanul nagy szükség van. A békeszerető emberek százmilliói szerte a a világon tömegesen követelik jelenleg folyó imperialista beavatkozások és agressziók beszüntetését. A mai nemzetközi válság az­­ok Amerikai Egyesült Álla­mok­ vietnami beavatko­zásából ered. Az Amerikai E­gyesü­lt Államok ezt a há­borúját ma már lepdezetlenü­l folytatja a vietnami nép fel­szabadítási frontja ellen, egyre inkább kiterjeszti. Ki­s terjesztette a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elle­ni támadásokkal, a Laosz és Kambodzsa ellen elkövetett provokációkkal úgyannyira, hogy a vietnami válság ma már indokínai válságnak te­kintendő. A világ békeszerető közvé­leménye teljességgel tisztában van azzal: válságos és igen fenyegető napokat élünk, s felfogja annak szükségét, hogy a népek teljes erővel kiáltsanak megálljt ennek a folyamatnak. E­lég erős-e a népek szoli­daritása ahhoz, hogy az amerikai imperializmust ki­űzze Délkelet-Ázsiából? Ez a nemzetközi békemozgalom jelenleg legforróbb kérdése, amelyre nem adhat más vá­laszt, minthogy világra szóló tömegakciókat és tüntetéseket szervez az agresszorok meg­fékezésére. Ha valaki kételkednek, ele­gendők-e a nemzetközi béke­erők és a nemzetközi béke­mozgalom arra, hogy ezt célt elérjék, úgy gondoljon a a második világháború befeje­zése óta kirobbant helyi há­borúkra és válságokra. Eddig mindegyiken úrrá tudtunk lenni és elkerültük a világ­háborút. El kell kerülnünk most is! Még a NATO orszá­gokban és az Amerikai Egye­sült Államokban is egyre erősödik azoknak a tábora, akik velünk együtt jól tud­ják: a vietnami háborút tár­gyalásokkal kell befejezni. Vissza kell térni a genfi egyezményhez, biztosítani kell Vietnam békéjét és önrendel­kezését. Követeljük továbbra is a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élését. A tavaszi nagy magyar békekampány abba a világakcióba kapcsolódik, amelynek ezek a követelései és ebben helytáll. Talán min­den eddiginél fontosabb pil­lanatban foglalunk állást béke és a szabadság mellett. ” A magyar békemozgalom “ tudja, még akkor sincs harcának végén, ha a vietna­mi válság megoldódik. A bé­kemozgalom valamennyi kö­vetelésének tejesülnie kell. Helsinkiben 1965. július 10— 17 között azért ül össze a bé­kevilágkongresszus, hogy ki­jelölje a mozgalom további harcának céljait, megteremtse győzelmének feltételeit. A ta­vaszi magyar békekampány egyben a békevilágkongres­­­szusra való felkészülés is. Azt kérjük a magyar békeszerető millióktól, jelenjenek meg és nyilvánítsák akaratukat. %A menekültek % Jegyzetek az emelvényről Négyszemközt A hidasnémeti­­ tanácson is BMY-re készül a borsodi ipar­i szerareti ifjúság ; Május Ünnepi ülést tartott a MTESZ Borsod megyei Intézőbizottsága A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Borsod megyei Inté­zőbizottsága tegnap, május 4-én, kedden ünnepi ülést tartott a Borsodi Műszaki Hetek megnyitása alkalmából Miskolcon a MTESZ-klubban. A tanácskozáson részt vett Dojcsák János, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Bárczi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Dr. Szaladnya Sándor, az intézőbizottság titkárának megnyitója után dr. Pásztor Pál, MÁV-igazgató, a MTESZ borsodi intézőbizottságának elnöke mondott megnyitó be­szédet. Méltatta a borsodi iparvidék előtt álló feladato­kat, s azokat a tennivalókat, amelyekben közreműködhet­nek, segíthetnek megyénk mű­szaki és közgazdasági szak­emberei. Utalt arra is, hogy a korábbi években egy hetet fordítottak erre a tudomá­n­­yos munkára, most azonban megnövekedett feladatok miatt két hétig tart az a program, amelynek kereté­ben tudományos vitákat, an­­kétokat rendeznek egyes te­rületek legjobb szakemberei­nek bevonásával. Végül a ve­zetési módszerek tökéletesí­téséről szólt. Ezután Dojcsák János, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára, a tanács­kozás felkért hozzászólója be­szélt azokról a tennivalókról, amelyeknek megoldásában éppen az Bizottságának MSZMP Központi december 10-i határozata szellemében sokat tehet megyénk műszaki értel­misége. Utalt azokra az ered­ményekre, amelyek máris fémjelzik, hogy műszaki és közgazdasági értelmiségünk magáénak vallja a párthatá­rozat célkitűzéseit. Végül dr. Susánszky János, a Nehézipari Műszaki Egye­tem tanszékvezető egyetemi docense — ugyancsak felkért hozzászóló — ismertette a borsodi vezetőképző tanfo­­­lyam eredményeit, s azokat tapasztalatokat, amelyeket egy év alatt szereztek. Az intézőbizottság ünnepi ülése dr. Szaladnya Sándor zárszavával ért véget. Verseny az időjárással A sok csapadék gátolja a tavasziak vetését Tíz éve nem volt ilyen esős április Amilyen enyhe volt a tél, olyan furcsamód „tréfásan” érkezett, s viselkedik mind­máig a tavasz. Először is: másfél-két héttel később ér­kezett, nem igazodott megfe­lelően sem a naptárhoz, sem a tervekhez. Ez mezőgazda­­sági szempontból azonnal gyorsabb munkára késztette termelőszövetkezeteinket, ál­lami gazdaságainkat. Arra tö­rekedtek, hogy a jól telelt, fejlett őszi vetéseken mielőbb elvégezzék a szükséges ta­vaszi teendőket, illetve gond­dal, szorgalommal a tavasziak vetésénél is kiegyenlítsék tavasz késését. Ezt azonban a a mai napig sem engedte a szo­katlanul csapadékos április. Akik munkával ünnepeltek — Szerencse, hogy alapos volt a felkészülés — vallják a szakemberek. — Mihelyt en­gedi az idő, azonnal ott van­nak a táblákon emberek és gépek. Bár a tervezetthez ké­pest így is jelentős az elma­radás ... Bár a tavaszárpa vetését lényegében egész megyénk területén sikerült április vé­gére befejezni, a borsón kívül minden tavaszi növényféle­ség jórésze még a raktárak­ban, zsákokban „pihen” vető­mag formájában. Számada­tokkal illusztrálva, április végéig a tervezett terület mindössze 75 százalékán si­került földbe tenni a cukorré­pa-, 41 százalékán a burgo­nya-, 15—20 százalékán a ku­korica-vetőmagot, s a tavaszi szántás, tehát a talajelőké­szítés mérőszáma is csak 82 százalék. Ez azt mutatja, hogy az optimális határidőket véve alapul, jelentős a kése­delem. Pedig akaratban, hoz­záértésben nincs hiány. Ami az „akaratot” illeti, mi sem beszédesebb bizonyíték mint az, hogy a megye szá­mos termelőszövetkezetében, ahol nem hullott jelentősebb csapadék,­munkával ünnepel­te a tsz-tagság a munka ün­nepét: dolgoztak május else­jén is, másodikén is. — Úgy lopkodjuk az órá­kat az időjárástól — telefo­náltak a mezőkövesdi járás vezetői. — Ha csak néhány órát enged is az idő, azonnal munkához látnak a gépek, sőt, ha a talaj nem bírja, a könnyebb lóvontatta vetőgé­pek is, így van ez Szerencs, Sátoraljaújhely, Encs, lény környékén egyaránt. Ede­ A munka természetesen csak akkor gyorsulhat meg igazán, ha most, május első napjai­ban megváltozik az időjárás, ha — ellentétben a régi, egyébként igaz közmondással: „Májusi eső aranyat éri­ — az elkövetkezendő májusi pókban már nem hullik lenősebb csapadék. Bizonygató pozitívumok Természetesen nem lehet az idei tavaszt teljesen elma­rasztalni. Az őszi vetések, sőt az időben földbe került ta­vaszárpa, borsó szépek, jól fejlődnek. Sok helyen azon­ban éppen a fejlett, dús álla­pot miatt, már nem lehet el­végezni a kalászosféleségek vegyszeres gyomirtását. Igaz, hogy a legtöbb őszi kalászos táblában elenyészően kevés a gyom. Ennek megvan a kellő magyarázata: az egyre hoz­záértőbb talajmunka, az egy­re tökéletesebb növényápolás a gyomok kipusztulását ered­ményezi. Ez persze nem azt je­lenti, hogy ott, ahol lehet s ahol szükséges, ne alkalmazzák a vegyszert. Hiszen­­ a gyom is károsan hat a kevés túlnövényzet fejlődésére. kul- Az elkövetkezendő napokban el­sősorban a tavasziak vetésé­nek befejezése sürget. Ehhez minél több órát kell „ellop­kodni” az időjárástól. A leg­több termelőszövetkezetben ez a fel­tétel, s nem az időjárás az oka annak, hogy május elején még nem tudták le a tavaszi vetés gondját. Barcsa Sándor

Next