Északmagyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-01 / 205. szám
2 A zsinat utolsó üésszakáról A Santa Crocae templomból a San Giovanni bazilikához vezető ünnepélyes körmenettel kezdődik majd szeptember 14-én a zsinat negyedik ülésszaka. A Vatikán közölte, hogy a a pápa akarata folytán ez lesz zsinat utolsó ülésszaka. Nagy figyelmet keltett ez a bejelentés, mert — mint ismeretes — a zsinat munkája még távol áll a befejezéstől. Úgy tűnik, hogy a pápa lényegében meghajolt a kúria bíborosainak véleménye előtt, akik nyílt támadásba mentek át a zsinat újító csoportjainak képviselői ellen. BSZAKMAGYARORSZAG szovjet-pg iiptomi bar'átsás'i nas'ng'fűlés a Kremlben Mikojan és Nasszer mondott beszédet Ma, kedden a moszkvai Kreml nagy palotájának üléstermében szovjet—egyiptomi barátsági nagygyűlést rendeztek abból az alkalomból, hogy Nasszer, az EAK elnöke befejezte moszkvai tárgyalásait. A nagygyűlésen megjelent Nasszer és kísérete, valamint Mikojan, Koszigin, Brezsnyev és több más szovjet vezető. Iszajev, a Moszkvai városi Tanács elnökhelyettesének bevezető szavai után Mikojan beszédében részletesen elemezte a szovjet —egyiptomi barátság, a gazdasági és kulturális kapcsolatok, az önzetlen segítés, valamint a nézetek azonosságának és közelségének különböző oldalait. a Beszélt a vietnami kérdésről, nyugatnémetek revansista területi követeléseiről és kijelentette, hogy azok bonyolítják az európai helyzetet és veszélyeztetik a fejlődésben levő országokat. Majd a novemberre kitűzött afro-ázsiai konferenciára utalva aláhúzta, hogy a Szovjetunió támogatja az értekezlet összehívását. Ezután Nasszer emelkedett szólásra. Kijelentette: — Az arab—szovjet barátság az a cél, amelyet minden utunkban álló akadály, minden nehézség és minden ellenünk intézett támadás ellenére elértünk. Az Arab Szocialista Unióról kijelentette, hogy az a valódi demokrácia politikai megtestesülése. Nasszer rámutatott arra, hogy a népi harc céljai még nem valósultak meg maradéktalanul, de a nép már ura jövőjének. Élesen elítélte az EAK belső reakciós erőit amelyek az arab egység megbontására törekednek. Nasszer kijelentette, hogy az EAK népe mindig törekedett az afro-ázsiai szolidaritás erősítésére és támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmat. — Népünk tudja — fűzte hozzá —, hogy egyeseknek Washingtonban talán nem tetszik, hogy Észak-Vietnam elítéljük az elleni agressziót. Ennek ellenére népünk még jobban felemeli szavát és más békeszerető népekkel együtt arra törekszik, hogy nemzetközi küzdőtéren minél nagyobb erők mozduljanak meg és forduljanak szembe az agresszióval. Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol H. F. miskolci olvasónkat tíz évvel ezelőtt bűncselekmény miatt elítélték. Azóta bebizonyította, hogy beilleszkedett a szocialista társadalomba és „tiszta” erkölcsi bizonyítványt akar kapni. Kérdése: hogyan mentesülhet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól? tés Ha tehát az elítélt a büntőelszenvedése után, meghatározott idő sikeres elmúlásával, anélkül, hogy újabb bűncselekményt követett volna el, tanújelét adta annak, hogy cialista beleilleszkedett a szó társadalomba, korábbi elítélésének ténye nem éreztetheti hatását. A Büntető Törvénykönyv széleskörű törvényi rehabilitációt biztosít, a bírói mentesítés pedig bármilyen bűntett miatti elítélésre kiterjed. A Btk. 79. paragrafusa szerint az elítélt mentesítésben részesülhet, ha viszonylag enyhébb büntetésről van szó, a törvény erejénél fogva, ha bizonyos idő eltelt és arra érdemes. kérelmére, az a bíróság mentesíti, amely az ügyben elsőfokon határozott. Ezenkívül az Elnöki Tanács. kegyelemből részesítheti mentesítésben. Levelében nem írta meg, mennyi időre büntették, ezért, a tájékoztatásul közöljük, hogy bírói rehabilitációhoz egy évnél hosszabb, de öt évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén öt év, öt évet meghaladó, de tizenöt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetében tíz év eltelte szükséges a büntetés kiállásától.0 T. Ilona encsi olvasónk panaszolja, hogy a pénztárát kezeli, de vállalat mivel az ezzel járó elfoglaltság csak félnapos, nem kap manco-pénzt. Kérdése: megilleti-e ez a pénz és milyen rendeletek írják ezt elő? Igen. A 6080/10/1951. számú OMB-határozat előírja, hogy az állandóan pénzkezeléssel foglalkozó dolgozókat mancopénz illeti meg. Ennek összege főpénztárosnál havi 70, pénztárosnál havi 42, pénzkezeléssel rendszeresen megbízott munkavállalóknál 21 forint havonta. Ahhoz, hogy mancopénzt kapjon, szükséges, hogy rendszeresen, ne alkalomszerűen foglalkozzék pénztárkezeléssel Az ezzel járó elfoglaltságnak csak az összegszerűségre van kihatása Az újabb munkaügyi jogszabályok alapján mancopénzt a dolgozók átlag keresetének kiszámításánál figyelembe kell venni. A házipénztár kezeléséről az 1/1964. számú PM rendelet, a JTK incopénzről a XV. — 253/ 1954. PM. számú talmaz előírásokat.utasítás tar* P. Sándornak tállyai olvasónk panaszolja, hogy munkaviszonyát a vállalat felmondta, de munkakönyvét nem adják ki, amíg vélt tartozását nem fizeti ki. Kérdése: a munkaadó jogosan tartja-e vissza munkakönyvét, és emiatt ő élhet-e kártérítéssel? A Munkaerőtartalékok Hivatala elnökének 1/1954. sz. MTH számú utasításának 16. paragrafusa szerint a munkáltató köteles azt a dolgozót, akinek munkaviszonya megszűnt, munkakönyvének átvételére szóban, vagy írásban felszólítani, és munkakönyvét kiadni. Ha a munkaviszony könyvét megszűnt, a munkasemmilyen címen nem szabad a munkáltatónál visszatartani. A Munka Törvénykönyv 131. paragrafusa előírja, hogy a munkaviszony megszűnésekor a vállalat köteles a munkakönyvét kiadni, tehát volt munkaadója jogellenesen jár el, ha ismételt kérésére nem hajlandó ezt teljesíteni. Javasoljuk, éljen panasszal a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál, és ha a vállalat ennek ellenére továbbra is visszatartja munkakönyvét, kártérítés címén követelheti átlagkeresetét. Dr. Sass Tibor Ml Dél-Vietnam Sikeres támadás An Hoa ellen A dél-vietnami hazafiak elpusztították a kormánycsapatok egyik helyőrségét kedden a hajnali órákban. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint a támadás nem sokkal éjfél után kezdődött meg a Saigontól 530 kilométernyire északkeletre fekvő An Hoa ellen. Amikor néhány órával később Da Wangból felderítő gépeket küldtek a helyőrség fölé, a pilóta azt jelentette, hogy An Hoa lángokban áll. A Chu Lai amerikai tengerészgyalogos-támaszponttól 20 kilométernyire délkeletre lévő helyőrséget az UPI szerint 100 kormánykatona védelmezte. Sorsukról nincs hír, de veszteségük alighanem rendkívül nagy. Amerikai katonák nem voltak velük. Az amerikai főhadiszállás szerint a dél-vietnami kormányerők visszafoglalták An Hoa helyőrséget. A XV. Bányásznap ünnepségei nyaüzemeiben mindenütt nagy lelkesedéssel készülnek erre a napra: sok helyütt új munkasikerekkel, a felajánlások maradéktalan teljesítésével ünneplik a bányásznapot. A Borsodi Szénbányászati Tröszt pártbizottsága, és igazgatósága szeptember 4-én, szombaton délelőtt 11 órakor tartja ünnepségét az SZMT- székházban, amelyre a miskolci bányaüzemek képviselőin kívül meghívják a társadalmi- és tömegszervezetek vezetőit, képviselőit is. A bányatelepeken másnap lesz az ünnepség, amikor is kiosztják a hűségjutalmakat, átadják az új szociális létesítményeket, így például Farkaslyukon a bányásznapon adják át a felújított művelődési otthont. A bányásznapi ünnepségeken mindenütt részt vesznek a környékbeli ipari üzemek képviselői, a termelőszövetkezeti parasztok. Sokfelé gazdag kulturális- és sportműsorral készülnek erre a napra. A hagyományokhoz híven, jól felkészült a kereskedelem és a vendéglátóipar is. Szeptember 5-én, vasárnap rendezik meg a XV. Bányásznap ünnepségeit. Megyénk bá- Szerda- 196S. szeptember 1, A jövendő fáklyája 1930. szeptember 1 Már úgy látszott, hogy nincs kiút: a gazdasági világválság gőzhengere utolérte az angyalföldi munkást, az alföldi parasztot, és csak idő kérdése, mikor roppantja össze. 1930 perzselően forró nyarán mintegy félmillió dolgozó ember, családtagjaikkal együtt a magyar nép egynegyede nézett szembe azzal a perspektívával, hogy a tél folyamán, ha addig nem történik valami, családjával együtt éhenhal. Győrött 1500-an azzal a kéréssel fordultak a városházához, hogy adjanak nekik koldulási engedélyt. Karcagon 195- en írták alá azt a kérelmet, amely így végződött: „Ha követeléseinket nem teljesítik, zárjanak be a börtönbe, legalább ott nem fordulunk fel éhen”. Budapesten a tömeg péküzleteket vert széjjel, hogy egy falat kenyérhez jusson. „A nemzet egy nagy család, amelynek össze kell tartani. Mindannyiunknak tűrni és dolgozni kell, hogy közelebb jussunk céljainkhoz” — ez volt minden, amit Horthy Miklós őfőméltósága mondani tudott a salgótarjáni munkanélküli bányászoknak. A Főméltóságú Asszony akciója: „100 nyomorenyhítő kis rongyos felruházása”, a „szegények karácsonyfája” — ez volt minden, amit a Horthyrendszer „tenni” tudott az éhhalállal küzdők érdekében. De volt egy erő, amely megálljt kiáltott az éhhalálnak: a láthatatlan, a föld alá kényszerített, rendőrkopóktól hajszolt, börtönkamrákban gyötört, és mégis mindenütt jelenlévő, elpusztíthatatlan és megtörhetetlen párt, a Magyarországi Kommunisták Pártja. csepeli viskókban, a ferencvárosi barakkokban, a hódmezővásárhelyi tanyákon kézről-kézre jártak a sokszorosított röplapok: „Ki az utcára! Védekezzetek a véresen vagdalkozó rendőrkarddal, a földmunkás anyák testébe fúródó csendőrszuronnyal szemben!” A röplapok nyomán ökölbe szorított kezű emberek jelentek meg a Rákóczi úton. 1930 elején az utcára mentek a munkanélküliek Szegeden, Debrecenben, Gyöngyösön, Szentesen, Miskolcon, Kiskunfélegyházán. Ha az éhezőket parlamentinterpellációval meg lehetett volna nyugtatni, a Szociáldemokrata Párt vezetői bizonyára nem határozták volna el, hogy tüntetést szerveznek. De a tömegek nélkülük is kimentek az utcára, így született meg a határozat: 1930. szeptember 1-én legyen néma tüntetés Budapesten és a munkás városokban. „Munkások! Munkanélküliek! Elvtársak! Nem csendes Sétára, hanem harcos, bátor tüntetésre hív benneteket szeptember 1-én a déli órákban a Nagykörútra a Kommunisták Magyarországi Pártja. Tüntessetek a régi, győzelmes elszántsággal. Munkát! Kenyeret!” — hangzott a kommunisták szava. Meleg hétfői nap volt. 11 órára kitűzött tüntetés útA vonalán már 9 órakor sűrűsödtek a járókelők. 10 órára az Andrássy út feketéllett a tüntetőktől. Fegyelmezett, komor fenyegető sorokban hömpölygött, egyelőre némán, a tömeg. És egyszerre csak megszólalt: „Munkát! Kenyeret!” a „Éljen a Szovjetunió!” „Éljen Kommunista Internacionálé!" A tüntető sorok között először bátortalanul, majd erőre kapva egyszerre csak feszengett: ........A föld fog sarkából kidőlni, semmik vagyunk s minden leszünk...” A kivezényelt rendőrök tüzet nyitottak. De a tömeg nem hagyta magát. A késő délutáni órákig folyt a barikádharc a forradalmi pesti utcán. A budapesti proletárokkal egy sorban haladtak a vidéki éhezők. És másnap már tudta az egész világ: a magyar proletariátus nem hagyja magát! A világsajtó első oldalon tárgyalta a budapesti eseményeket. A tüntetés megrázta az egész országot Az uralkodó osztály pánikba esett. A koronatanács rendkívüli ülése foglalkozott a tüntetéssel. A múlt kísérlete — „is jövendő fáklyája” —s így jellemezte a tüntetést Kun Béla. A fáklya még sokáig világított Fénye azt az utat mutatta, amely a munkásosztály végleges felszabadulásához vezetett. Borsányi György a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa A FRÁTER FALUJA I. Hatszázöt portán 2332 lakos, de száztizenkét telek még beépítésre vár. A község összterülete (szántóval, réttel, telekkel együtt) 2300 katasztrális hold. A termelőszövetkezet 1800 holdon gazdálkodik. A felszabadulás előtt kis- és középparasztok lakták a községet, s 16 szomszédos falu határában volt földjük. Nagyon egyszerű ok miatt Sajóládon 600 katasztrális hold föld vallásalapítványnak számított és csak bérelni lehetett, megvenni soha, azután 7 nagybirtokos ■ szorongatta a földre éhes parasztembert minden irányból.— Nehéz helyzet volt, ha jól ► [meggondoljuk. Pedig a sajóládiak szorgal► mukról is híresek. És még sok minden ad hírt, [ patinát a falunak, lakóinak ►] egyaránt. »A pálosok kolostora ► Nagy Lajos király két kengyelije, Czudar Péter és György [ gróf 1387-ben Sajóládon megalapította a pálosok kolostorát, birtokot adományozott ► hozzá. 1423-ban már templomot szentelnek a községben, »mely végül is azért létezik, ► hogy a falu jobbágyai és z*elilérei kiszolgálják a földes►urat és a kolostort. A hét ostárú templom is arra enged ► következtetni, hogy Sajóládon ► sok pap élt, tanult. A kolostor ► a templom északi falának támaszkodik; a szerzetesek földi műveléssel, kertészkedéssel, könyvmásolással is foglalkoztak, sőt, a festészet és a szobrászat művelésének nyomai is megtalálhatók. A kolostor leghíresebb lakója Fráter György volt, aki 20 éves korában bejut János király udvarába, de Szapolyai János már ismerte őt anyja udvarából. Fráter nemcsak kiváló politikus és diplomata volt, hanem részt vett a török és a németek elleni harcokban is. Később Sajóládra kerül, s innen, levélben küldte a királynak tanácsait. A kolostori cellák egyikében született meg benne az hogy Magyarország elhatározás, egységének és függetlenségének visszaállításáért fog küzdeni. Előbb a németektől akarta megszabadítani az országot, török segítséggel, később megfordítva. Lehetséges, hogy megérezte: német tőr vet véget életének? Fráter élete érdekes, de ezt kevesen tudják Sajóládon. pálosokról mende mondák járnak, csak éppen arról hallgat a fáma, aki a maga korában haladó politikusnak, nagyszerű diplomatának, kiváló magyarnak számított elsősorban, és nem papnak. Fráter György 1528-ban elhagyta Sajóládot, s rövid idő múlva Erdély püspöke, politikusa. Amikor Zápolya János meghal, a gyermek király, János Zsigmond nevelője és tanácsadója. Itt fogalmazza meg a feladatot: három részre egyesíteni kell a szakadt országot, ha Magyarország független, s szabad akar lenni, ő az első, aki a nemzeti egység megteremtéséért diplomáciai lépéseket tesz. ... 1538-ban Alsóviczen német orgyilkosok tőrrel megölték Fráter Györgyöt, akinek nevét Sajóládon még egy utca sem őrzi! És a többiek? Sok derék és becsületes szerzetes élt egykoron a sajóládi kolostorban, akik tettek valamit a magyar szellemi életért. A pálosok, nem csupán a monda szerint, hanem feljegyzéseik is bizonyítják, szerették a bort, a jó ételeket és bizony a nőket sem vetették meg. 1741. októberében Kolnaky Fülöp vezetésével és három noviciussal megnyitják az újoncházat, de már a következő év elején, pontosabban: március 30-án el kellett küldeni egy bizonyos Kulman János nevű ifjút, aki „túlságosan szerette a bort”. (A krónika szerint az első három közül csak egy tett fogadalmat ...) A faluban széltében-hosszában hallhat az ember történetét: a pálosok szerették a bort, szerették a szép lányokat, asszonyokat a kolostorba De az a nő, aki lépett , vissza már nem térhetett. Hogy mi lett a végük? Nem nehéz kitalálni. Egy azonban visszatért. Érdekes történet. A XVIII. században a környékén állomásozó katonák tisztjéhez ellátogatott fiatal és nagyon szép menyasszonya. A pálosok elcsalták a kolostorba, mondván: megtisztítják a lelkét, akár jó előre, és az üdvözülésre akár mérget is vehet. Lehet, hogy ezért, lehet, hogy másért, a szép lány ellátogatott a pálosok otthonába. Mikor a hadnagy megtudta, hogy menyasszonya elveszett, nem kételkedett és nem is habozott. Katonáit és ágyúit a kolostor alá vezényelte és kijelentette: ha egy félóra elmúltával a lány nem lesz mellette, parancsot ad katonáinak, hogy rombolják le a kolostort és a templomot. Csodák csodája, a leány előkerült, pedig előtte a pálosok esküdöztek, hogy semmit sem tudnak a hadnagy menyasszonyáról... Visszajáró lelkek... A rend hol gazdagon, hol meg szegényen, néha számkivetetten, máskor meg királyi és helytartói kegyben élt, virágzott, kókadozott. Az 1784- es leltár szerint az évi jövedelmük gabonatermésből 2922 forint 35 krajcár; külön becsülték fel az úrbéri jövedelmet, melyben tejet, csirkét, tojást, kacsát kaptak. Jól jövedelmezett a bor is (1569 forint és 40 krajcár), és a kocsmák is hoztak pénzt (1040 forint); az emődi szőlőkben termett 50 hordó bort azonban, mai nyelven szólva, reprezentációra használták, s töröltették a jövedelemből. Fájdalmasan érte őket II. József határozata, hogy a rendnek semmi hasznát nem veszi az ország és a nép, ezért feloszlatja, birtokát lefoglalja. 1786. február 7-én József rendeletet ad ki: „Mivel tudomásunkra jutott, hogy a magyarországi pálosrendben és tartományaiban a kolostori fegyelem teljesen aláhanyatlott, jónak tűnik fel előttünk, hogy a nevezett rend tartományainkban teljesen eltöröltessék ...” Sajóládra Melczer László megyei főjegyző és Kókay Márton vitte meg a hírt március 20-án. Papp Péter prior a refektóriumba hívatta a konvent összes szerzeteseit (16-an voltak akkor összesen), és felolvasták a császár rendeletét; „a fájdalom annyira meghatotta az atyákat, hogy sírva fakadtak, de ellentmondás nélkül nyugodtak bele szomorú sorsukba” — írja bölcsészdoktori értekezésében Szabó László (megjelent 1940- ben, Debrecenben). A rend összes vagyona akkor 4 593 460 forint volt. A faluban ma is azt mondják, hogy késő este, amikor az éjfél közeleg, a pálos barátok szellemei visszajönnek a megcsonkított kolostorba. De ebben már csak a nagyon öregek és a nagyon vallásosak hisznek. A sajóládi gyerekeket esetleg a sötét, s nem a suhogva lebbenő szellemek ijesztgetik. Egy időben a kilakoltatott kriptában tartották az iskola szenét és senki sem félt szénért leereszkedni a huzatos pincébe. Pedig egyszer még valóban visszajöttek a szétszéledt pálosrendi szerzetesek. Csakhogy, a történelem is meghozta a maga sorsfordulóját, és Fráter György falujának ez az érkezés többet jelentett. (FolytatfaJzA, Baráth Lajos