Északmagyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
tf ' Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 1. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1966. január 1. Kádár János elvtárs újévi nyilatkozata Az új év alkalmából a Népszabadság szerkesztősége és a Magyar Táviratai Iroda néhány kül- és belpolitikai vonatkozású kérdést intézett Sveidar Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárához. " Alább közöljük a kérdéseket I és Kattár János válaszait. KÉRDÉS: A vietnami agresszió kiterjesztése, a Dominika belügyeibe való beavatkozás, a reakciós, jobboldali erők támadásit Indoniában, a nyugatné,”'c militaristák nyílt ’ff éi bejelentése az atti fegyverekre és más nemzetközi események azt a benyomást kelti , mintha az imperialisták az utóbbi időben magukhoz ragadták volna a kezdeményezést. Mi erről az ön véleménye? VÁLASZ: Az imperializmus a nemzetközi politikában sem tud felmutatni seemiféle, a jövőbe mutató elgondolást. Ilyen terveink csak nekünk vannak, akik a szocializmus, a társadalmi haladás elveit valljuk ,és a tartós béke megteremtéséért küzdünk. De, akinek nincs átfogó terve jövőt illetően, az a kezdeményező szerepet sem ragadhatja magához Az imperialista világrendszer válságban van: szorongatja szocialista világrendszer orzágainak növekvő ei -je, nyomást gyakorolnak rá a gyarmati örökség minden formája ellen küzdő népek és saját dolgozóinak osztályharca, nehezítik helyzetét a re£ . kapitalsta országok egyikétőlf’ ^ Adó el" Csak arról lehet beszélni, miszmalista hatalmnak, s különösen az amerikai eli,IS4k a múlt évben fehélel aAek elen irányuló, békebontó támadásaikat. A y' .aszt.isak. idején hangoztatott békeszólamokkal szemben Khsimill,k kormánya katonái r«h ',,kai szerencséltette az kis^a. nTM háborút Dél-Viet-Demokratikus aKöYi?ma"li pen. » arabban katonaszámt? lással fenyegetik Laosz és Kmbodzsa területét és népét Ázsiában nemcsak háborút folytatnak, hanem felszmíilt ellentéteket a gyarnTaUigától felszabadult országok kilőtt és országokon belül, ellenforradalmi akciókat’szereznek, bátorítják a népelleges erőket, védelmezik a kolonialista rendszer maradványait. Afrikában is, Latin- Amerikában terrort alkalmazik a haladó mozgalmak első- Európában pedig azoknak nyugatnémet militaristáka kezébe akarnak atomfeyvert adni, akik a történet V, aba' régóta véglegesített atarok revíziójára törnek. ha az is tény " s ezt az “ő.erdcai imperialisták is jól tolok —’ hogy e »fhrkósbot”fi tikával szemben magában K Egyesült Államokban is l i ii az elégedetlenség és szórakozás, s még NATO-beli leseiket sem tudták kié» r es al<cióra bírni, s ami bika* ° ntosabb, a megtámadokcni nem tudták megfélemlí Étirt ***^8 kevésbé leigázni, növekvő ellenállással »«toznak, győzelem számukra nem látható, s mindjobban lelepleződnek a világ közvéleménye előtt. Így értem azt, hogy az imperialisták nem ragadták kezükbe a kezdeményezést. Agresszív cselekedeteik sokkal inkább a szorongatott kalandor hazárd lépéseire emlékeztetnek. KÉRDÉS: Milyen lehetőséget lát a békés egymás mellett élés elvének érvényesítésére a jelenlegi nemzetközi helyzetben? VÁLASZ: A békés egymás mellett élés elve számunkra nem propagandaszólam, nem taktika, hanem egész érvényes lenini elv, korunkra amelynek érvényesítéséért minden körülmények között a mostani nemzetközi helyzetben is lehet és kell küzdeni. Mi abból indulunk ki, hogy szocialista építőmunkához békére van szükség, a kommunisták történelmi küldetése, hogy az emberiség érdekében küzdjenek egy újabb világháború megakadályozásáért, azért is, mert a szocializmus eszméjének világméretű győzelméhez nincs szükség háborúra. Az emberiség naszencséjére a világháború immár nem végzetszerűen elkerülhetetlen: a Szovjetunió, a 14 szocialista ország, a gyarmati iga alól felszabadult népek, s a kapitalista országok haladó mozgalmai, ha egyesítik erejüket, képesek meggátolni az imperializmust egy új világháború kirobbantásában. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megköveteli az imperialista támadások megfékezését. Ennek megfelelően mi teljes mértékben szolidárisak vagyunk az amerikai agresszor ellen küzdő vietnami testvéreinkkel és minden, az imperialisták által megtámadott néppel, s tőlünk telhetően támogatjuk őket. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nemzetközi kérdések politikai, tárgyalások útján való megoldásának. Normális viszonyra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a kapitalista világgal is, ideértve a hozzánk közelebb eső európai országokat, s a távoli Amerikai Egyesült Államokat is. A mostani helyzetben félreértések is adódnak a békés egymás mellett élés értelmezésében. Mi tudjuk, s a kapitalista országok kormányainak is meg kell tanulniuk, hogy a béke oszthatatlan, képtelenség azt feltételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista országokkal fejleszthetik politikai kapcsolataikat. A népeknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát rá kell kényszeríteni az imperialistákra, s ebben nemcsak a kommunistáknak van feladatuk, hanem minden embernek, aki bármilyen okból ellene van a háborúnak, a föld bármely részén éljen. KÉRDÉS: Milyen lehetőségek nyílnak ebben a helyzetben a Magyar Népköztársaság nemzetközi kenysége számára, tévéhogyan hasznosítjuk ezeket a lehetőségeket? VÁLASZ: A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye 1965- ben is erősödött. Ezzel együtt külpolitikai tevékenységének lehetőségei is tovább nevelkedtek. A nemzeti önbecsülést fel nem adva is jól tudjuk, hogy nekünk, mint kis országnak, nincs döntő befolyásunk a világpolitika alakulására.• Mégis, hála népünk politikai és az építésben elért sikerei• nek, szocialista társadalmi] rendszerünknek, szavunk súlya növekszik a nemzetközi életben, s ezt mi mindenkor a szocializmus, a haladás, abéke javára fordítjuk. • A múlt évben bővítettükkapcsolatainkat, és együttműködésünket a Szovjetunióval, az európai szocialista országokkal, távol-keleti szocialista országokkal, elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Bővültek kapcsolataink az európai kapitalista országokkal, közöttük jelentősebb politikai lépéseket realizáltunk Ausztriával, Franciaországgal és Angliával is". Tovább fejlődtek kapcsolataink Ázsia, Afrika országaival, Latin-Amerikával. Növekedett szerepünk a különböző nemzetközi szervezetekben, közöttük az Egyesült ’Nemzetek Szervezetében, ahol kormányunk álláspontját képviselő külügyminiszterünk ismert fellépésével széleskörű felismerést vívott '.ti. és a lés’-•ésA' ütés«,- • ke«a mi kept'~>:*r»nk töltötte be az iszlámis politikai bizottság elnöki tisztét. Az 1966-os esztendőben szándékunkban áll és kötelességünk is, hogy hasonló szellemben tovább folytathassuk és szélesítsük a Magyar Nép>köztársasási külpolitikai tevékenységét. Hazánk képviselőire a nemzetközi politikában az a megtisztelő szerep vár, hogy minden területen növekvő aktivitással tevékenykedjének és önálló kezdeményezéssel is működjenek közre a szocialzzmus, a béke javára, a vitás nemzetközi kérdések megoldása érdekében, szoros együttműködésben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, valamennyi szocialista országgal, a haladás minden erejével. KÉRDÉS: Hogyan látja a szocialista országok együttműködésének eredményeit és távlatait, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének problémáit, s ezek hatását a jelenlegi nemzetközi helyzetre? VÁLASZ: Mint ismeretes, az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalmon belül és szocialista országok együttműködésében is új problémák merültek fel. Mivel e kérdései rendkívül fontosak, mi nagy figyelmet fordítunk rájuk. Jómagam 1965-ben részt vettem a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének varsói ülésén, jártam a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Mongóliában, s több, itthon folytatott nemzetközi tanácskozáson is sok személyes tapasztalatot szereztem. Az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy a vita tovább folytatódott, az összes szocialista országok és az összes kommunista párt egységét nem sikerült megteremteni. Mégis kijelenthetjük, hogy a múlt évben fejlődött, erősödött a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom, a haladó erők kapcsolata és együttműködése. S egyben azt is jelenti, hogy az egységtörekvések erősödtek az egységben(I folytatás a 2. oldalon.) Solái&tg Bpjj ßsztertdipi ! Prága, Varsó, Moszkva, Isztambul Megyénkből, az IBUSZ különböző évvégi társasutazásai révén, jó néhányan külföldön késöinlödvnk Szilveszterkor, s A.5. /Ciiir oban, Kulban, Moszkvában, Isztamesetleg a Földközitenger partjainak valamelyik városában köszöntik az új esztendőt. Elkészült különben a miskolci IBUSZ-iroda nem végleges, 1965. évi statisztikája is. Eszerint Miskolcról és környékéről csaknem 38 ezren vettek részt az esztendő különböző tár. lUcLása.VI. Külföld"., több, mint 1ä00-an jártak az IBUSZ-szal. Legtöbben, mintegy 800-an az NDK-ban. 1965- ben 790 belföldi társas autóbuszt indított a miskolci IBUSZ több mint 31 ezer országjáró utassal. ' Kolledálás, nyájfordítás, ajándék a „komarásba“’ Új esztendő ] víg az erdő ? csörrentés, bányász területemost kell újulni. / Újuláskor ken, Bükk-környéki falvakban víg örömet / most kell hirdet a fejtő anyagokkal űzött inni — hangzott egykor a dal dám robbantás. És kint. a meós hangzik sok helyen még zőn nyájforditás jelzi az évma is a Hernád völgyében, végét, no meg az új kezdetét, amikor Újév hajnalán fiatal A csordások kiterelik a csergyerekek járnak köszönteni, hát a halálba, aztán visszatér- Persze, nem egészen önzetlenitják. Nem jelent ez mást. nül, mert pár garast mindig mint a megújulást a csorda kaptak érte Miskolcon és a életében éppúgy, mint ahogy megyében is. Ezt nevezték ito „„ . . .. . _ ledúlásnak. ls mcSulul Szilveszter Mielőtt azonban a gyermekiszakájának fordulóján, kék Újévkor elindulnának jó Aztán beköszönt az új esz- kívánsággal párosított Pénz- tendő, és megérkeznek az szerző körútjukra, a mezokon , felhangzik a Szilveszterkor el- ajándékok, amelyeket mindemaradhatatlan ostorixittogta- m innen küldenek egymásnak tatás, a kertek alatt a lánc- vidéken a „koma-tálba". „Kifosztották” a jelmezköksimzdt Csúcsforgalom volt az elmúlt napokban a miskolci jelmezkölcsönző boltban. Már az ünnep előtt egy héttel sokan válogattak a divatos kisestélyi ruhák, stólók, báli belépők között. Akadt jócskán olyan férfi, aki Szilveszter délutánján sietett szmokingot kölcsönözni. Kazincbarcikára egy táncversenyre kértek szép ruhákat, s a Heves megyei Balaton község év végi mulatságára is Miskolcról vittek jelmezeket. Konfetti, szerpentin, papírtrombita A kereskedelem jó előre gondoskodott róla , hogy az új esztendőt köszöntő vidám emberek beszerezhessék az ilyenkor nélkülözhetetlen kellékeket. A szilveszteri mulatságokra 1965-ben is több ezer méter szerpentint, sok száz papírcsákót, mulatságos álarcokat, rengeteg konfettit vásároltak az emberek. S éjfél után a miskolci Jő utca hangos volt a papírtrombita-koncerttől. Vendégeket vár a Bükk Sokan töltöttek a SzHveaitert a Bükk turistaházaiban, s a kettős ünnepen is több száz természetjárót várnak a Bükkbe. A természet szépségein kívül más „csalogatóról”’ is gondoskodtak a turistaházak. Szentlélekin, a Herman Ottó turistaházban például házi disznótoros, vadászételek és elsősorban természetesen korholyleves szerepel az ünnepi étlapokon. Újévi malac és a többi „Telt ház” volt Szilveszter éjjel a szórakozóhelyeken. Az éttermek, a kisvendéglők különleges ételekkel várták az Újévet köszöntő vendégeket. A miskolci Avas Szálló fehér termében vidám műsort, mutattak be ez alkalommal, amelyben Lady Zsuzsa, Szabadi József és Makay Sándor, a Miskolci Nemzeti Színház művészei léptek fel. Éjfél után a legtöbb szórakozóhelyen élő kismalacot sorsoltak ki a jelenlevők között. A Polóniában ez alkalommal a hallban játszott a zenekar, hogy minden helyiségben táncra perdülhessenek a vidám szilveszterezők. Éjfélkor a hagyományos pezsgős koccintáshoz is jutott elég habzó ital a poharakba. Egyedül a miskolci Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben tízezer palackkal várták a vendégeket. Az idei Szilveszter újdonsága volt a miskolci avnsi Pince-borkóstoló. Az ünnepre megnyílt az oldalág is. Itt se sokan köszöntöttek Új ivet,