Északmagyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

tf ' Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 1. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1966. január 1. Kádár Ján­­os elvtárs újévi nyilatkozata Az új év alkalmából a Nép­­szabadság szerkesztősége és a­­ Magyar Táviratai Iroda né­hány kül- és belpolitikai vo­natkozású kérdést intézett Svei­­dar Jánoshoz, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárához. " Alább közöljük a kérdéseket I és K­attár János válaszait. KÉRDÉS: A vietnami agresszió kiterjesztése, a Dominika belügyeibe való beavat­kozás, a reakciós, jobb­oldali erők támadásit In­­don­­­­iában, a nyugatné­­,”'c militaristák nyílt ’ff éi bejelentése az atti fegyverekre és más nemzetközi esemé­nyek azt a benyomást kelti , mintha az imperi­alisták az utóbbi időben magukhoz ragadták volna a kezdeményezést. Mi erről az ön vélemé­nye? VÁLASZ:­­ Az imperializmus a nemzet­közi politikában sem tud fel­­mutatni se­em­iféle, a jövőbe mutató elg­ondolást. Ilyen ter­veink csak nekünk vannak, akik a szocializmus, a társa­dalmi haladás elveit valljuk ,és a tartós béke megteremté­­­séért küzdünk. De, akinek nincs átfogó terve jövőt il­letően, az a kezdeményező sze­repet sem ragadhatja magá­hoz Az imperialista világ­rendszer válságban van: szo­rongatja szocialista világ­rendszer or­zágainak növekvő ei -je, nyomást gyakorolnak rá a gyarmati örökség minden formája ellen küzdő népek és saját dolgozóinak osztályhar­­ca, nehezítik helyzetét a re­­£ . kapital­sta országok egy­ikétőlf’ ^ Adó el" Csak arró­­l lehet beszélni, misz­m­alista hatal­m­nak, s különösen az amerikai eli,IS4k a múlt évben fe­hélel­ aAek elen irányuló, békebontó támadásaikat. A y­' .as­zt.isak. idején hangozta­tott békeszólamokkal szemben Khsimi­ll,k kormánya katonái r«h ',,kai szerencséltette az kis^a. nTM háborút Dél-Viet-Demokratikus aKöYi?m­a"li pen. » a­rabban katonaszámt? lással fenyegetik Laosz és Kmbodzsa területét és népét Ázsiában nemcsak háborút folytatnak, hanem felszmíi­­lt ellentéteket a gyarnTaUigá­tól felszabadult országok ki­lőtt és országokon belül, el­lenforradalmi akciókat’szer­eznek, bátorítják a népelle­­ges erőket, védelmezik a ko­­lonialista rendszer maradvá­­nyait. Afrikában is, Latin- Amerikában terrort alkalmaz­ik a haladó mozgalmak el­ső- Európában pedig azoknak nyugatnémet m­ilitaristák­­a kezébe akarnak atom­­fe­yvert adni, akik a történe­­t V, aba' régóta véglegesített atarok revíziójára törnek. ha az is tény " s ezt az “ő.erdcai imperialisták is jól tolok —’ hogy e »fhrkósbot”­­f­i tikával szemben magában K Egyesült Államokban is l i ii az elégedetlenség és szór­akozás, s még NATO-beli leseiket sem tudták kié» r es al<cióra bírni, s ami bika* ° ntosabb, a megtámadok­­­cni nem tudták megfélemlí­ Étirt ***^8 kevésbé leigázni, növekvő ellenállással »«toznak, győzelem szá­mukra­­ nem látható, s mind­jobban lelepleződnek a világ közvéleménye előtt. Így értem azt, hogy az im­perialisták nem ragadták ke­zükbe a kezdeményezést. Ag­resszív cselekedeteik sokkal inkább a szorongatott kalan­dor hazárd lépéseire emlékez­tetnek. KÉRDÉS: Milyen lehetőséget lát a békés egymás mellett élés elvének érvényesí­tésére a jelenlegi nem­zetközi helyzetben? VÁLASZ: A békés egymás mellett élés elve számunkra nem propagandaszólam, nem tak­tika, hanem egész érvényes lenini elv, korunkra amely­nek érvényesítéséért minden körülmények között a mosta­ni nemzetközi helyzetben is lehet és kell küzdeni.­­ Mi abból indulunk ki, hogy szocialista építőmunkához békére van szükség, a kom­munisták történelmi küldeté­se, hogy az emberiség érde­kében küzdjenek egy újabb világháború megakadályozá­sáért, azért is, mert a szo­cializmus eszméjének világ­méretű győzelméhez nincs szükség háborúra. Az emberiség­ naszencséjé­re a világháború immár nem végzetszerűen elkerülhetet­len: a Szovjetunió, a 14 szo­cialista ország, a gyarmati iga alól felszabadult népek, s a kapitalista országok hala­dó mozgalmai, ha egyesítik erejüket, képesek meggátolni az imperializmust egy új vi­lágháború ki­robbantásában. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megköveteli az imperialista támadások megfékezését. En­nek megfelelően mi teljes mértékben szolidárisak va­gyunk az amerikai agresszor ellen küzdő vietnami testvé­reinkkel és minden, az impe­rialisták által megtámadott néppel, s tőlünk telhetően tá­mogatjuk őket. Ugyanakkor hívei vagyunk a vitás nem­zetközi kérdések politikai, tárgyalások útján való meg­oldásának. Normális viszony­ra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a kapitalista vi­lággal is, ideértve a hozzánk közelebb eső európai országo­kat, s a távoli Amerikai Egyesült Államokat is. A mostani helyzetben fél­reértések is adódnak a békés egymás mellett élés értelme­zésében. Mi tudjuk, s a ka­pitalista országok kormányai­nak is meg kell tanulniuk, hogy a béke oszthatatlan, képtelenség azt feltételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista országokkal fej­leszthetik politikai kapcsola­taikat. A népeknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát rá kell kényszerí­teni­ az imperialistákra, s ebben nemcsak a kommu­nistáknak van feladatuk, ha­nem minden embernek, aki bármilyen okból ellene van a háborúnak, a föld bármely részén éljen­­. KÉRDÉS: Milyen lehetőségek nyíl­nak ebben a helyzetben a Magyar Népköztársa­ság nemzetközi kenysége számára, tévé­ho­gyan hasznosítjuk ezeket a lehetőségeket? VÁLASZ: A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye 1965- ben is erősödött. Ezzel együtt külpolitikai tevékenységének­ lehetőségei is tovább neve­­l­kedtek.­­ A nemzeti önbecsülést fel­ nem adva is jól tudjuk, hogy­ nekünk, mint kis országnak, nincs döntő befolyásunk a­ világpolitika alakulására.• Mégis, hála népünk politikai­ és az építésben elért sikerei­• nek, szocialista társadalmi] rendszerünknek, szavunk sú­­­lya növek­szik a nemzetközi­ életben, s ezt mi mindenkor­ a szocializmus, a haladás, a­­béke javára fordítjuk. • A múlt évben bővítettük­­kapcsolatainkat, és együttmű­­­ködésünket a Szovjetunióval,­ az európai szocialista országok­­­kal, távol-keleti szocialista or­­­szágokkal, elsősorban a Vietna­­­mi Demokratikus Köztársaság­­­gal. Bővültek kapcsolataink az­ európai kapitalista országok­­­kal, közöttük jelentősebb po­litikai lépéseket realizáltunk Ausztriával, Franciaországgal és Angliával is". Tovább fej­lődtek kapcsolataink Ázsia, Afrika országaival, Latin-Ame­­rikával. Növekedett szerepünk a különböző nemzetközi szer­vezetekben, közöttük az Egye­sült ’Nemzetek Szervezetében, ahol kormányunk álláspontját képviselő külügyminiszterünk ismert fellépésével széleskörű felismerést vívott '.ti. és a lés­­’-•ésA' ütés«,- • ke«­­a mi kep­­t­'~>:*r»nk töltötte be az i­szlá­mis politikai bizottság elnöki tisztét. Az 1966-os esztendőben szándékunkban áll és köteles­­s­­égünk is, hogy hasonló szel­lemben tovább folytathassuk és szélesítsük a Magyar Nép>­­köztársasási külpolitikai tevé­kenységét. Hazánk képviselőire a nemzetközi politikában az a megtisztelő szerep vár, hogy minden területen növekvő akti­vitással tevékenykedjének és önálló kezdeményezéssel is működjenek közre a szocialzz­­mus, a béke javára, a vitás nemzetközi kérdések megoldá­sa érdekében, szoros együtt­­működ­ésben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamai­­val, valamennyi szocialista or­­szággal, a haladás minden ere­jével. KÉRDÉS: Hogyan látja a szocialis­ta országok együtt­mű­ködésének eredményeit és távlatait, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének problémáit, s ezek hatását a jelenle­gi nemzetközi helyzetre? VÁLASZ: Mint ismeretes, az utóbbi években a nemzetközi kommu­nista mozgalmon belül és szocialista országok együttmű­­­ködésében is új problémák merültek fel. Mivel e kérdései­ rendkívül fontosak, mi nagy figyelmet fordítunk rájuk. Jó­magam 1965-ben részt vettem a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének varsói ülésén, jártam a Szovjetunió­ban, Jugoszláviában, Mongó­liában, s több, itthon folytatott nemzetközi tanácskozáson is sok személyes tapasztalatot szereztem. Az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy a vita tovább folytatódott, az ös­­­szes szocialista országok és az összes kommunista párt egy­ségét nem sikerült megterem­teni. Mégis kijelenthetjük, hogy a múlt évben fejlődött, erősödött a szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommu­nista mozgalom, a haladó erők kapcsolata és együttmű­ködése. S egyben azt is je­lenti, hogy az egységtörekvé­sek erősödtek az egységben­(I f­oly­tatás a 2. oldalon.) Solái&tg Bpjj ßsztertdipi ! Prága, Varsó, Moszkva, Isztambul Megyénkből, az IBUSZ kü­lönböző évvégi társasutazásai révén, jó néhányan külföldön kés­öinlöd­vnk Szilveszterkor, s A­.­5. /Ciii­r­ oban, Kulban, Moszkvában, Isztam­esetleg a Földközi­­tenger partjainak valamelyik városában köszöntik az új esz­tendőt. Elkészült különben a mis­kolci IBUSZ-iroda nem végle­­ges, 1965. évi statisztikája is. Eszerint Miskolcról és környé­kéről csaknem 38 ezren vettek részt az esztendő különböző tár­.­­­ lUcLása.VI. Külföld"., több, mint­­ 1ä00-an jártak az IBUSZ-szal. Legtöbben, mint­egy 800-an az NDK-ban. 1965- ben 790 belföldi társas autó­buszt indított a miskolci IBUSZ több mint­ 31 ezer or­szágjáró utassal. ' Kol­l­ed­ál­ás, n­y­á­j­ford­í­tá­s, ajándék a „koma­rásba“’ Új esztendő ] víg az erdő ? csörrentés, bányász területe­­most kell újulni. / Újuláskor ken, Bükk-környéki falvakban víg örömet / most kell hirdet­ a fejtő anyagokkal űzött in­­ni — hangzott egykor a dal dám robbantás. És kint. a me­­ós hangzik sok helyen még zőn nyájforditás jelzi az év­­ma is a Hernád völgyében, végét, no meg az új kezdetét, amikor Újév hajnalán fiatal A csordások kiterelik a cser­­gyerekek járnak köszönteni, hát a halálba, aztán visszatér- Persze, nem egészen önzetle­­nitják. Nem jelent ez mást. nül, mert pár garast mindig mint a megújulást a csorda kaptak érte Miskolcon és a életében éppúgy, mint ahogy megyében is. Ezt nevezték ito­ „„ . . .. . _ ledúl­ásnak. ls mcSulul Szilveszter Mielőtt azonban a gyerme­­kiszakájának fordulóján, kék Újévkor elindulnának jó­ Aztán beköszönt az új esz- kívánsággal párosított Pénz- tendő, és megérkeznek az szerző körútjukra, a mezokon , felhangzik a Szilveszterkor el- ajándékok, amelyeket minde­­maradhat­atlan ostorixittogta- m­ innen küldenek egymásnak tatás, a kertek alatt a lánc- vidéken a „koma-tálba". „Kifosztották” a jelmezköksimzdt Csúcsforgalom volt az el­múlt napokban a miskolci jel­mezkölcsönző boltban. Már az ünnep előtt egy héttel sokan válogattak a divatos kisestélyi ruhák, stólók, báli belépők között. Akadt jócskán olyan férfi, aki Szilveszter délután­ján sietett szmokingot kölcsö­nözni. Kazincbarcikára egy tánc­­versenyre kértek szép ruhá­kat, s a Heves megyei Balaton község év végi mulatságára is Miskolcról vittek jelmezeket. Konfetti, szerpentin, papírtrombita A kereskedelem jó előre gondoskodott róla , hogy az új esztendőt köszöntő vidám em­berek beszerezhessék az ilyen­kor nélkülözhetetlen kelléke­ket. A szilveszteri mulatságok­ra 1965-ben is több ezer mé­ter szerpentint, sok száz pa­pírcsákót, mulatságos álarco­kat, rengeteg konfettit vásá­roltak az emberek. S éjfél után a miskolci Jő utca hangos volt a papírtrom­­bi­ta-koncerttől. Vendégeket vár a Bükk Sokan töltöttek a SzHveaitert a Bükk turistaházaiban, s a kettős ünnepen is több száz természet­járót várnak a Bükkbe. A termé­szet szépségein kívül más „csalo­­gatóról”’ is gondoskodtak a turista­­házak. Szentlélekin, a Herman Ottó turistaházban például házi disznótoros, vadászételek és első­sorban természetesen korholyleves szerepel az ünnepi étlapokon. Újévi malac és a többi „Telt ház” volt Szilveszter éjjel a szórakozó­helyeken. Az éttermek, a kisvendéglők kü­lönleges ételekkel várták az Újévet köszöntő vendégeket. A miskolci Avas Szálló fehér termében vidám műsort, mu­tattak be ez alkalommal, amelyben Lady Zsuzsa, Sza­badi­ József és Makay Sándor, a Miskolci Nemzeti Színház művészei léptek fel. Éjfél után a legtöbb szórakozó­helyen élő kismalacot sorsoltak ki a jelenlevők között. A Polóniában ez alkalom­mal a hallban játszott a ze­nekar, hogy minden helyiség­ben táncra perdülhessenek a vidám szilveszt­erezők. Éjfél­kor a hagyományos pezsgős koccintáshoz is jutott elég habzó ital a poharakba. Egye­dül a miskolci Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben tízezer palackkal várták a vendége­ket. Az idei Szilveszter újdonsá­ga volt a miskolci avnsi Pin­ce-borkóstoló. Az ünnepre megnyílt az oldalág is. Itt se sokan köszöntöttek Új ivet,

Next