Északmagyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

4 Mini-portrék színészekről ?9V remélem, a miniatúrák divatos világában nem meg­lepő, ha az újságíró is „diva­tozik”. Ha még a körülmé­nyek is kényszerítik rá, ak­kor tán bocsánatos bűnnek tekinthető, ha a színházunk csaknem húsz új, a közönség számára többé-kevésbé isme­retlen művészet csak röviden mutatja be. A mini-portrék egyebekben igazodnak lapunk terjedelméhez is. Bármennyi­re is csábít az alkalom, az összevont két színház együt­tese sok színfolttal gazdagít­hatná egy portré-sorozat képzelésünket. Különösen el­az új tagok mondhatnának sokat, de mivel a bőség zavarával küszködünk, kénytelenek va­gyunk szűkreszabottan fogal­mazni. No, meg a futó ran­devúk, a riporter félnapos csetlése-botlása az öltözőkben, a színház évadkezdését jelző nagyüzemi sürgése-forgása sem kedvezett a hosszabb be­mutatkozásnak. A színészek akként mente­getőznek, amikor e kénysze­rűségről beszélgettünk, hogy a tényleges bemutatkozást úgyis a közönséggel való sze­mélyes találkozás hozza meg. OLGYAY MAGDA: Nagyon­­korom a miskolci közönséggel történő találkozást. Kálmán Imre Ördöglovas című operett­­jében a császárnét játszom. Első találkozásunkra október 14-én kerül sor. Szeged, Pécs, Kaposvár, Eger, Győr után szeretnék a miskolci színház­­barátokkal is jó kapcsolatot kiépíteni. FÜZESSY OTTÓ: örömmel játszom az ország legnagyobb Vidéki színházában. Remélem, a megerősödött társulat mű­vészi munkálkodása olyan lesz, hogy országosan is elő­kelő eredményeket mutatunk majd fel. Bízunk abban is, hogy a Miskolci Nemzeti Szín­ház színvonalas produkciók­kal rácáfol a vidéki színházi kultúra eddigi hátrányos hely­zetére. Személy szerint a kö­zönség engem Németh László A csapda című drámájának D’Antes kapitányában láthat majd. CSIKÓS SÁNDOR: Egy éve végeztem el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Egerben játszottam az elmúlt esztendőben. Ez az évad ná­lam a szorongásé; sikerül-e egy mai, modern dráma bo­nyolult szerkezetű férfiszere­péhez hozzájutni. TIHANYI TÓTH LÁSZLÓ: Négy évvel ezelőtt végeztem a Zenekonzervatórium ének­szakán. Eddigi állomásaim: Pécs, Kecskemét, Debrecen és most Miskolc. Úgy érzem, megtisztelő feladat az ország egyik legrangosabb színházá­ban énekelni. Eddig több klasszikus operett bonviván szerepét játszottam, most az Ördöglovas Sándor Móricával mutatkozom be. FEKETE ALAJOS: Mis­kolcról indultam el a pályán, Földessy Géza társulatánál kezdtem, s Eger közbeiktatá­sával most ismét visszatértem pályaindító színházamhoz. Nagy boldogság számomra, hogy egykori ismerőseim a ré­gi barátsággal köszöntenek a miskolci utcákon. A mis­kolci közönség az lovas rendőrminiszter Ördög­szere­pében láthat majd. NÁDAI PÁL: Tizennégy évig voltam tagja a Nemzeti Színháznak. A Pécsi több mint egy évtizedes „vidéki” múlt bizonyítja, hogy szere­tem a vidéki színházbarátokat. Dolgoztam pesti színházaknál is, de valahogy mindig vidé­ken kötöttem ki. Bízom benne, hogy Miskolcon széles skálán mozoghatok majd. DARIDAY RÓBERT: Az el­múlt évek során már volt alkalmam találkozni a szín­háztisztelő miskolci közönség­gel. A Rozsdatemető Sápadt Béláját játszottam. Remélem, színészi ambíciómon kívül al­kalom lesz majd „külső” pó­diumokon történő fellépések­re is, ugyanis nagyon szeretek szavalni és konferálni. PÉVA IBOLYA: A Néphad­sereg Művészegyüttesének prózai társulatában játszottam négy évig. Az első „igazi” színház a mostani Izgatottan készülök otthonom. Németh László A csapda című drámá­jának egyik szerepére. Puskin feleségét, Natalját szeretném nagyon szépen színpadra vin­ni. KÖRNYEI OSZKÁR: Első miskolci szerepem A csapda Dansas nevű katonatisztje. Kis szerep, de én nagyra becsü­löm a kis szerepeket is, ha jók azok. Én is a Művészegyüttesétől Néphadsereg jöttem Miskolcra, nagy várakozással tekintek az évad elé. KOPETTY LIA: Mit mond­hatnék magamról? Mostaná­ban szívesebben beszélek két éves kisfiamról, mert a csa­ládban ő az egyedüli, a min­den mást kiszorító téma. Ter­mészetesen az Egerben meg­alkotott, nagy feladatot jelen­ítő szerepek után (Rostand­­ Roxan-ja, Gárdonyi Fehér­­ Annája) szeretnék Miskolcon­­ is eredményesen dolgozni. A­­ közönség tetszését többfajta [bizonyítással szeretném el­nyerni, ugyanis koreográfusa­ink szerint a tánchoz is értek Í[valamicskét . PALÁNCZ FERENC: Tol­sztoj Háború és béke című rap­­­•numentális művének színpadi [változatában játszottam Mis­­­kolcon. Tehát a közönséggel­­ már találkoztam. Úgy érzem, [Karatajev paraszt akkori­­ portréja visszhangra talált a [miskolci színházbarátok köré­­l­ben. Most A csapda című drá­­­­mában Gogolt játszom. [ GÉCZI JÓZSEF: Nemrégen [még a Ganz-MÁVAG vil­­­lanyszerelője voltam. Vécsei­­­ Ernő fedezett fel és kemény [zenepedagógiai stúdium után­­•Budapesten a Bartók terem­ében mutatkoztam be. Emléke­­­­im között őrzöm néhány tv­­-adás, koncert sikerét, s [nem tűnik dicsekvésnek, tán ha »•elmondom, a rádióban sokáig [szerepeltem táncdal énekes­tként. Zenei tanulmányaimat [tovább folytatom, jelen pilla­­­natban a komoly zene irányá­rba fejlesztem képességeimet . Az Ördöglovas Sándor Móric­z szerepében szeretnék jól be­­­­mutatkozni. [ PÁLFFY GYÖRGY: Pályá­imat a Kolozsvári Nemzeti *■*■ -------------­Színházban kezdtem. Harminc éve megszakítás nélkül dol­gozom színpadon. Nagy érdek­lődéssel tekintek az új évad elé. Egerből Miskolcra kerül­vén Metternich szerepét ját­szom az ördöglovasban. OLASZ ERZSÉBET: Csatla­kozhatnám az „előbb szóló­hoz”, akinek felesége vagyok. Én is várakozással tekintek az évad elé, még jobban, mint férjem, mert mind ez ideig nem tudom pontosan mely darabokban játszom. KOCS OLGA: Pécsről jöt­tem Miskolcra. Nyolc eszten­dőt töltöttem ott. Új helyen az ember mindig nagyon érzi magát. Szeretném ezt jól kellemes érzést itt, Miskolcon a tartósítani. Karakter szere­pekben érzem legjobban ma­gam, úgy hiszem, ez a színház mindvégig betölti reményei­met KAUTZKY ERNŐ: Felesé­gemmel, Kopetty Liával együtt Egerből jöttünk. Valóban nem túlzás: két éves kisfiúnk né­ha fontos művészeti kérdések­nél is elsőbbséget élvez. Jelen pillanatban­­ nagy gondunk lakáskérdés. Természetesen, a a színház és a színművészet ügyét gondjaink fölé helyez­zük. Mindketten élünk-halunk a színházért. A mostanit pró­baesztendőnek tekintjük, re­méljük, az évad családi gond­jaink enyhítésében és művé­szi feladatok vállalásában is eredményes lesz. CSAPÓ JÁNOS: Első talál­kozásom a miskolci közönség­gel Mikszáth Noszty fiú ese­te Tóth Marival című művé­nek színpadi változatában volt. Rendezőim mind ez idá­ig széles skálán mozgattak. Játszottam a Bekopog a sze­relem című zenés játékban 16 éves fiút, de megformáltam Dobozi Szélvihar című művé­nek Csendes Imre nevű öreg parasztját és Bródy Tanítónő­jének Főurát. KOPPÁNY MIKLÓS: Ki­lenc évvel ezelőtt Schiller Ár­mány és szerelem című tra­­­gédiájában játszottam Ferdi­­nándot kint, a vasgyári mozi­ban. A kényszerű színházi körülmények nem kedveztek Schiller remekének. Remélem, az idei évad, amely tarkítva van ősbemutatókkal, az én színészi képességeimet is pró­bára teszi majd. Legfrissebb szerepem Németh László A csapda című drámájának Nesselrode külügyminisztere. Az újonnan érkezett színé­szek rövid bemutatkozásából is kitűnt: a Miskolci Nemze­ti Színház évadnyitó bemuta­tója Németh László A csapda című drámája lesz. Ma este hétkor gördül fel a függöny ma este találkozik a közön­ség az egyesített színház erő­feszítéseivel. A közös munkál­kodás gyümölcseként egy hét múlva ismételten premierre szólítanak a plakátok, transz­parensek: október 14-én Kál­mán Imre Ördöglovas nagyoperettjét mutatja be című a Miskolci Nemzeti Színház együttese. Párkány László Népművelés pénzzel és pénz nélkül A szellemformáló tevé­­*­kenység mindig is költ­séges volt Huszonegy eszten­dő óta különösen az. Népünk kulturális felemelkedése az államháztartás nem kis há­nyadát emésztette fel, s emészti napjainkban is. szellemi javakra fordított fo­­­rintok előbb-utóbb megtérül­nek, vagy máris gyümölcsöt hoztak. Napjainkban analógia tár­gya az új gazdasági mechaniz­mus és a népművelés horizon­ton lévő új mechanizmusa. Aki a kettő között a felemel­kedés, a minőségi előrerugasz­­kodás analógiáját látja, he­lyes úton jár. De sajnos, akad­nak már most is szép szám­mal olyan vélemények, misze­rint a népművelésnek is „fenn kell majd tartania magát”, úgy kell gazdálkodnia, hogy forintokban is megtérüljön a ráfordítás. Magyarul ez azt jelenti, hogy a népművelés különböző faktoraiban a gazdasági és a gazdaságossági tényezők na­gyobb szerepet kapnak, mint korábban. Ebből pedig logi­kusan következhet majd gyakorlat: népművelésünknek a a „pénzes” rendezvényekre kell rátérnie. Jól ismerjük e kényszerű törekvéseket, jól tudjuk, mire vezethet a nép­művelésben a bevételi terv maradéktalan teljesítésére való törekvés. A gyakorlatok többsége azt igazolja, hogy az igényes törekvéseket és a gaz­dasági tényezőket mind ez idáig alig-alig sikerült szinté­zisbe hozni. A dolog ugyanis meglehetősen nehezen megy: aki csak kicsit is jártas a nép­művelési munkában, nagyon jól tudja, hogy vannak olyan fontos területei a népműve­lésnek, amelyektől egy fillér bevételt sem lehet remélni, ellenkezőleg: bizonyos tudat­­formáló régiók csak viszik és emésztik a pénzt. A­z Irányelvek a népműve­** lés ötéves tervezéséhez című dokumentum foglalkozik a kulturális szintén gaz­dálkodás kérdéseivel. A tézi­sek megalkotói szóban megerősítették: a kultúra tá­­s­mogatásának rendszere to­vábbra is megmarad. Ez ter­mészetes, ez a népi állam lé­nyegéből fakad. De a jövőben nagyobb gonddal kell ügyelni a hovafordításra, fel kell szá­molni az üresjáratokat, a fe­lesleges kiadásokat A kultúra támogatása címén a jövőben valóban azok a népművelési területek élveznek anyagi tá­mogatást, amelyek eredménye­ket tudnak felmutatni, ame­lyek kimutatható és félreért­hetetlen szellemi hasznot haj­tanak. Természetesen, a jövőben sem lehet figyelmen kívül hagyni bizonyos jövedelmező­ségi szempontokat A kultúra egyes kincseit meg kell fizet­ni, hiszen az állam így is szinte minden kulturális, művészeti terméket fillérekért kínál. Az állami támogatás mértékét a jövőben már nem lehet emelni, de hogy ez a tá­mogatás ne csökkenjen, a leg­célszerűbben kell gazdálkodni az erőforrásokkal. A népművelőkön máris ije­delem vonult át miután tü­zetesebben megismerkedtek az új gazdasági mechanizmus esetleges népművelési kihatá­saival. Az önálló gazdálkodá­si rendszer — ez várható — a kultúra támogatását érinti. Bizonyára lesznek vál­ls­lalatok, amelyek csökkentik majd a kultúrára fordított ös­­­szegeket. Persze, mi bízunk benne, hogy lesznek vállala­tok, amelyek oly biztonság­gal teremtik meg gazdasági eredményeiket hogy nem kell feladniuk a kultúra támoga­tását. Ha a vállalatok a kultúra rovására fogják meg forint­jaikat (erre az alternatívára is fel kell készülni), akkor új erőforrások felkutatása s bi­zonyos fontossági sorrend megállapítása válik szüksé­gessé népművelésünkben. A­z ember fejében felhal­­mozódó ismeretanyag szellemi érték, nem mérhető forinttal. Ezt néhányszor meg­állapítottuk már. A népmű­velésben a „gazdaságosság” csak átvitt értelemben érvé­nyes. Ha valaki a tudat gya­rapodását érti a fogalmon, nem pedig valamilyen úton­­módon előteremtendő forin­tot — az élhet a két mecha­nizmus közt meghúzódó ana­lógiával. De másképp nincs r­á jogosultsága az analógiának. (P—1) RSZAKMAGYARORSZAO h­elyes kezdeményezés Sajó­kazán [ A sajókazai könyvtár állan­­­dó propaganda tevékenysége­ihez tartozik, hogy színvonalas,­­érdekes kiállításokat rendez.­­■ Könyveket, képeket, folyóira­­­­tokat, érdekes újságkivágáso­­­­kat egyaránt kiállítanak itt. [Minden évforduló, a község ► vagy a járás életében jelen­tős esemény kiállítás formá­­­jában is jelentkezik, így hív­nák fel a könytárba látoga­tók figyelmét egy-egy érdekes [­­•könyvre, cikkre. Ebben­­ a könyvtárban­­•ugyanis nagyon kíváncsiak az [olvasók és a látogatók véle­► ményére. Magyar Lajos, a könyvtár vezetője külön kial­a­kítási naplót vezet. Ebben rög­­­zíti a kiállított anyagot, majd [a látogatók ez alá írják be ►véleményüket ♦ 1 ** * * *I Prolongálták a Hideg napokat ! A Hideg napok az utóbbi évek legnagyobb sikerű magyar filmje, amely az idei Karlovy­ Vary-i film­­fesztivál megosztott fődíjával megszerezte a nemzet­közi elismerést, a Pécsett tartott II. Magyar Játékfilm Szemlén és az elmúlt héten az ország igen sok mozi­jában megtartott vetítés-sorozaton pedig kivívta a ha­zai közönség igen nagyfokú elismerését és tiszteletét. Miskolcon a Hideg napok a Kossuth mozi műsorán szerepel. Eredetileg szeptember 29-e és október 2-a kö­zött kilenc előadást terveztek, de később a közönség érdeklődését látva 15-re emelték az előadások tervezett számát. A szokásos egy heti vetítés alatt végül 19 elő­adást tartottak. Ezeken az előadásokon 10 500 néző látta a filmet. Közülük 6500 volt azok száma, akik spontán, egyéni elhatározásuk, illetve a mozi által ki­fejtett propaganda hatására váltották meg jegyüket Mintegy 4000-re tehető a szervezett diák- és egyéb csoportok létszám­a. A nagyarányú érdeklődés arra indította a Kossuth mozi vezetőjét, hogy a bemutató vetítési hét lejárta után is műsoron tartsa a Hideg napokat, s jóllehet, már újabb filmet kell bemutatnia, e nagysikerű alko­tást is láthassák az érdeklődők. Ilyen prolongációra, amelynek indítéka a közönség spontán érdeklődése, még nem volt példa, hiszen, ha ritkán prolongáltak is filmet, az vagy olcsóbb szórakoztató, vagy könnyed vígjáték volt, s az országos szervek már előre számol­tak a hosszabb játékidővel. A Hideg napok miskolci prolongációja annak bizonyítéka, hogy közönségünk örömmel és érdeklődéssel fogadta e remek alkotást, s a moziüzem propagandája, valamint a jó értelem­ben vett tömegérdeklődés is nagyszerűen találkozott A bemutató hét után tegnap, csütörtökön vetítették meg a Hideg napokat, s ma, pénteken újabb előadá­son láthatja a közönség. (Például a Dolgozók Gimná­ziumának felnőtt növendékei is ma nézik meg.) Az esetleges további érdeklődés kielégítésére a moziüzem kész műsorán tartani a filmet. A film országos és nemzetközi sikere tagadhatat­lanul nagy vonzerő. De feltétlenül alapvető tényező­­­­­e a miskolci, prolongációban is megnyilvánuló siker­ ♦ nek a Kossuth mozi helyes, egészséges propaganda ♦ munkája, jó szervező tevékenysége, amellyel egy ar­­­­ra érdemes filmalkotás megtekintésére mozgósított ♦ nagy közönségtömegeket ♦ (bm) * Október 8-től 18-ig a KPVDSZ kulturális napok • A kereskedelmi dolgozók nevelése, tudatformálása szak­­szervezetünk igen lényeges feladata. A kereskedelmi egy­ségekben ugyanis igen sok ember fordul meg. A statisz­tika szerint a megye lakóinak 10 százaléka naponta felkere­si az üzleteket. Ennyi ember számára pedig nem közöm­bös, hogy a kereskedők mi­ként viselkednek, kérdéseik­re milyen válaszokat adnak — hallottuk bevezetőként Gerle Miklóstól, a KPVDSZ me­gyei bizottságának titkárától tegnap, október 6-án, amikor sajtófogadáson ismertette KPVDSZ hatodik nagyszabá­­­sú kulturális napjainak me­gyei programját — Minden oktatási év ele­jén kulturális napok atikal­mával kezdjük meg évi mű­velődési, nevelési programun­kat. — Gelb Miklós elmondot­ta, hogy az idén is központi rendezvénysorozatot tartanak a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székházá­ban. A központi rendezvénysoro­zat ünnepélyes megnyitására október 10-én este 7 órakor kerül sor az SZMT-székház színháztermében. A Budapes­ti Irodalmi Színpad ad ekkor ünnepi műsort A megnyitás napján azon­ban már délelőtt is érdekes esemény színhelye lesz az SZMT előcsarnoka: délelőtt 10 órakor nyitják meg a ke­reskedelem és a vendéglátó-­ ipar legjobb újításainak és legmodernebb gépeinek kiál­lítását. 11 órakor a legjobb újítói számára szakma tartan­­ak ankétot az SZMT-khilv­ban. A központi program szerint 12-én délután 5 órakor kez­dődik a kereskedelemben dol­gozó fiatalok és ifjú költők találkozása. 14-én délután órakor külpolitikai tájékozta­­­tót tart a szakszervezeti ve­zetők részére Gárdos Miklós. Illovszky Rudolf az angliai futball-világbajnokság tapasz­talatairól számol be 17-én es­te 6 órakor, s előadása után a sport­szellemi vetélkedő dön­tőjét tartják meg. r­iONABAN A NAGYVILÁG Péntek, 1966. október X A Miskolci Nemzeti Színház műsora 7., péntek. Évadnyitó előadás. A CSAPDA. Este 7 órakor. Bérletszünet. 8., szombat. Színházbarátok 7 estje. A CSAPDA. Este * órakor. Csehov bérlet. 9., vasárnap. Bérletszünet. A CSAPDA Délután 3 órakor. Színházbarátok 7 estje. A CSAPDA. Este fél 8 órakor. Goldoni bérlet. 10., hétfő. NINCS ELŐADÁS. 11., kedd. Színházbarátok 7 estje. A CSAPDA. Este 7 órakor. Ibsen bérlet. 12., szerda. Színházbarátok 7 estje. A CSAPDA. Este 7 órakor. „ Puskin bérlet. 13., csütörtök. Színházbarátok 7 estje. A CSAPDA. Este 7 órakor. Shaw bérlet. 14., péntek. Bérletszünet. Bemutató előadás: ÖRDÖGLOVAS. Este 7 órakor. 15., szombat. Ifjúsági előadás. A CSAPDA. Délután 3 órakor. Petőfi bérlet. Látványos esték. ÖRDÖGLOVAS Este fél 8 órakor. Csiky bérlet. 16., vasárnap. Bérletszünet. ÖRDÖGLOVAS. Délután 3 órakor. Látványos esték. ÖRDÖGLOVAS. Este fél 8 órakor. Szigligeti bérlet. 17., hétfő. A FILHARMÓNIA HANGVERSENYE. Este fél 8 órakor. 18, kedd. Látványos esték. ÖR­DÖGLOVAS. Este 7 órakor. Kálmán-bérlet. 19, szerda. Látványos esték. ÖR­DÖGLOVAS. Este 7 órakor. Le­­htár-bérlet. 20, csütörtök. Ifjúsági előadás. A CSAPDA. Délután 3 órakor. Ady-bérlet. Színházbarátok 7 estje. A CSAPDA. Este fél 8 órakor. Schiller-bérlet. péntek. Látványos esték. ÖR­DÖGLOVAS. Este 7 órakor. Heltai-bérlet.

Next