Észak-Magyarország, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 883. szám. ARA: SO FILLER Csütörtök, 1966. december 1. A pártkongresszus szerdán folytatta tanácskozását Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házá­ban szerdán reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongres­­­szusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Ezután Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula elvtárs beszéde A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfel­áldozó harcainak eredménye­ként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának — a mun­káshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának — történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIli. kongresszu­sa, ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben, jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő több­sége magáénak vallja pár­tunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitű­zéseit és odaadóan munkál­kodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek alapján for­málódik a legszélesebb körű n­ézeti egység. Leninnek a proletárdikta­túráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a leg­szélesebb osztályszövetség is a munkásosztály vezetésével. Fejlő­désünk jelenlegi sza­kaszában mi ezt az osz­tályszövetséget a nemzeti egység politikájával való­sítjuk meg. A formálódó, erősödő szo­cialista nemzeti egység azon­ban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a ku­­lákok ellen folyik és nem ut­cai tüntetésekben, sztrájkok­ban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szo­cializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osz­tályharc eszközei és módsze­rei is tovább változnak az ad­minisztratív és hatalmi esz­közöktől és módszerektől gaz­dasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban, politikai igény más pártok lé­tezésére! A magyar nép a szocializ­­­­mus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megva­lósítani! A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek rá, hogy a szo­cializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmoz­galom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány összeté­telére, nagy jelentőségű tör­vények megalkotására pár­tunk Központi Bizottságával és népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javas­latot az országgyűlésnek. A­­ Népfront közjogi felada­tai különösen megnöveked­nek most, amikor az ország­­gyűlési választások is egyéni választókerületekben történ­nek majd. A Népfront-szer­veknek nagy munkát kell vé­gezniük a jelölőgyűlések meg­szervezésében és a választá­sok lebonyolításában. Arra törekszünk, hogy a Népfront még nagyobb mér­tékben járuljon hozzá szocia­lista államéletünk demokra­tizálódásához. Kedves Elv­társak! A szocialista építésben el­ért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egy­házak között kialakult vi­szonynak is. A Központi Bizottság be­számolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött, s az együtt­működéssé, közös munkává ér­lelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek elérésé­ért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felisme­réshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttmű­ködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egyház között kialakult nor­mális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kö­tött. A Vatikán — történelme során először — de jure el­ismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztár­saságban az állam és a kato­likus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás népköztársaságunk nem­zetközi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocia­lizmusnak már nincsenek el­lenségei. Vannak, sőt, az utób­bi néhány évben valamelyest Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Számunkra a Népfront nem taktika! A szocialista nemzeti egy­ség megszilárdításáért folyta­tott küzdelmünk szempontjá­ból nagy fontossága van a népfrontmozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: számunkra a Népfront nem­ taktika, hanem politi­kánk szerves része, ame­lyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztály nélküli társadalom megteremtésé­ért folytatott küzdelem­ben — mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta: — A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Sajátos történel­mi körülményeink folytán ná­lunk 1948 után megszűnt a többpárt­rendszer. Fejlődé­sünknek ugyancsak sajátos vonása volt, hogy a többpárt­rendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzet­közi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­­­­párt vezetésével vívta ki nagy­­ történelmi győzelmét, a szo­cializmus alapjainak leraká­sát! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bi­zalma igazolja, hogy népünk túlnyomó többségében nincs semmiféle társadalmi, vagy élénkült is tevékenységük fő­ként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommuniz­­mus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszé­lyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a cso­portok erős politikai és szá­mos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nem­zetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntet­lenül a nép állama, a nép ha­talma ellen! Népünk ellensé­geivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkal­mazzuk! Tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársak! A demokrácia alapkérdése : volt és marad: kié a hata­lom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az ér­telmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a né­pé, s az övé marad a jö­vőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvet­lenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogok­kal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszö­vetkezete ügyeinek, egyben községe, városa, megyéje, ha­zája országos nagy ügyeinek intézéséből is, ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hata­lom birtokosa. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése — többek kö­zött — a szocialista demok­rácia kiszélesítését is szolgál­ja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt és szakszervezeti szervek út­­­­ján, de közvetlenül is bele­­ szóljanak a termelés irányí­­­­tásába, a problémák megoldá­­­­sába. Az állami és társadal­­­mi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve i­s biztosítaniuk kell, hogy az­­ üzemek dolgozóinak, a ter­­­­melőszövetkezetek tagjainak­­ hasznos javaslatai megvaló­­­­suljanak. S Kállai Gyula ezután a szo­­­­cialista demokráciával kap­csolatos egyik téves nézetről­­ szólt. Nem egyszer találkozunk­­ olyan vélekedéssel, hogy a­­ demokráciával és a szocializ­mussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések r­­ég nőhetnek is. Éppen ezért fel­lépünk a káros egyenlősdivel szemben. Valamennyi párt, állami és társadalmi szer­vünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt kö­vetkezetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anya­gi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következ­­ményeit! A következőkben az állam­­hatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszkö­ze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és állam­­igazgatásunk, amely a demok­ratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egé­szet alkot, alapjában jól telje­sítette funkcióit. A szocializmus teljes fel­építése érdekében azonban szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak­­gondosabban tárják fel a tár­sadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyama­tokat. Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szer­vek együttműködését. Állami szerveink sokat fejlőd­tek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő­­ párt­fórumtól kapott elvi-politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerül­hessen feljebb annál a szint­nél, ahol azt érdemben el le­hetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biz­tosítani politikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésé­re, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek — kezd­ve az országgyűléstől egészen a községi tanácsokig — rend­szeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint ér­demben ellenőrizhetik végre­hajtó szerveik munkáját. Az állami vezetés megja­vításában nagy szerepük van­­ a minisztériumoknak és ta­nácsoknak. Az egyes miniszté­riumok munkájában a min­dennapos operatív vezetés he­lyett a reájuk bízott terület nagy, összefüggő kérdéseinek kidolgozása, a vállalatok te­vékenységének elemzése és gazdaságpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának to­vábbfejlesztése érdekében el­sőrendűen fontos feladatunk­nak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek to­vábbi feladat- és hatáskörö­ket, anyagi eszközöket adja­nak át a tanácsoknak, a me­gyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, külö­nösen városi és községi taná­csaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolat­ban a lakossággal A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új tör­vény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Indokolt az is, hogy a je­lenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rend­szert is — pontosan megha­tározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus tel­jes felépítésének szakaszá­ban. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei azt is tar­talmazzák, hogy a­­ hazánkban 1949 óta vég­bement változásokat idő­szerű új alkotmányban is megfogalmazni Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a leg­fontosabbat, a dolgozó nép ha­talmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsák­mányolást, forradalmi válto­zások történtek a tulajdon­­viszonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és társadalmi szervezetünk, le­raktuk a szocializmus alap­jait, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába lép­tünk. Mindezek indokolják,­­ hogy módosítsuk alaptörvé­nyünket. Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fej­lődésében elért eredményein­ket és meghatározza fejlődé­sünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidol­gozásának szervezése és vezetése a tavasszal meg­választásra kerülő új or­szággyűlés megtisztelő fel­adata lesz. A szocialista demokrácia kiszélesítéséről Az államhatalom és államigazgatás néhány kérdése Borsodi küldöttek a kongresszuson. Népköztársaságunk külpolitikájának főbb vonásai Kállai Gyula ezután a ma­gyar külpolitika kérdéseiről szólott: E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a vi­lág minden népével, amely az elnyomás ellen, a szabadság­ért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocia­lista világrendszer a nem­zetközi élet fejlődésének dön­tő tényezője lett, — mondta Kállai Gyula, h­a a­d­atteszn­tést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ez­után áttért a békés egymás mellett élés elvének megvaló­sításáért folytatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az im­perialisták agresszív cseleke­detei és elsősorban az Egye­sült Államok vietnami agres­­­sziója jelenti. A többi szoci­alista országgal együtt ml it­t folytatás a 2. oldalomj

Next