Északmagyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
)Mao Ce-tung „?örös áprilisa“ Mint a TASZSZ pekingi tudósítója megállapítja, egyre nagyobb méreteket ölt Mao Ce-tung csoportjának offenzívája a politikai ellenfelek és mindenekelőtt Liu Sao-csi köztársasági elnök, valamint Teng Hsziao-Ping, a KKP főtitkára és támogatóik ellen. A hivatalos propaganda ezt a fékevesztett kampányt „a hatalom megszerzéséért indított döntő ütközetnek, vörös áprilisnak" nevezi. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig.) Hétvégi krónika. Látogatás az iskolában. Életképek. Akit már régen hallottunk. Borsodi földek, borsodi falvak. A közös és a háztáji. Magyarnóták, csárdások, ÉSZAKMAGIARORSZAG Decemberre összehívják a MIS II. kongresszusát Az MTS Országos Elnöksége pénteken délelőtt a Nemzeti Sportcsarnok vívótermében tartotta meg az MTS Országos Tanácsa és a Magyar Olimpiai Bizottság együttes ülését. Második napirendi pontként Egri Gyula, az MTS elnöke az MTS II. kongresszusának összehívásával hozott. Mivel az MTS foglal1963. decemberében tartotta alakuló kongresszusát, ezért ebben az évben időszerűvé válik a II. kongresszus összehívása. Az MTS Országos Tanácsa december 12—13-ra hívja össze az MTS II. kongresszusát. Egy nap alatt egy métert áradt a Sajó Az újabb esőzések következtében némileg rosszabbodott a helyzet a borsodi folyók gátjain. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság pénteki tájékoztatása szerint a Csehszlovákiában hullott nagyobb csapadék a Sajón is árhullámot okozott. Az elmúlt 24 órában a szeszélyes folyó Sajópüspökinél egy métert áradt. További áradás esetén el kell rendelni az árvízvédelmi készültséget. Hatalmas vízmennyiséget szállít a kis Szerencs patak is a Takta csatornába. A Takta gátjain pénteken délben már el is rendelték az elsőfokú árvízvédelmi szolgálatot. A Bodrogon az apadás az esőzések miatt megszűnt. Felsőbereckinél pénteken órákon át 589 centimétert mutatott a vízmérce állása. Sajnos a további apadás helyett itt is némi áradással kell számolni. A bodrogközi védvonalon, a most már felülről is átázott gátakon továbbra is nagy erővel folyik az árvédekezés. A nagy sár ismét megbénította a gátakon a gépjármű-közlekedést. A Tisza árhulláma Tiszapalkonya alatt tetőzik, lejjebb még árad. A dél-borsodi falvakat védő gátakon rőzseművekkel védekeznek a hullámverés ellen. Humphrey Párizsban Humphrey amerikai alelnök pénteken délelőtt Nyugat- Berlinből Párizsba érkezett. Alig ért földet az orlyi repülőtéren az amerikai alelnök gépe, máris megkezdődött tüntetés. A repülőtér épületének teraszán gyülekező kétszáz főnyi tömeg „Békét Vietnamnak!”, „Amerikai kosok, menjetek haza!” gyilfelkiáltásokkal és hasonló feliratú táblákkal „üdvözölte” Humphreyt. A riadórendőrség azonnal akcióba lépett, de a tüntetők elvegyültek a várakozók között. Amikor Humphrey és kísérete elindult a város felé, a gépkocsikat tojásokkal és festékes dobozokkal dobálták meg. Filmegyzet A mozivásznon és a televízió képernyőjén mind gyakrabban jelentkező bűnügyi történetek, a krimik sokféle hatással vannak a nézőkre Jóllehet ezek a hatások nem mind pozitívak, jelentkezik olyan igény is, hogy a gyakorlott mozilátogató az adott műfajon belül mindig jobbat, érdekesebbet, izgalmasabbat, újszerűbbet kíván, s ha az újonnan látott bűnügyi történet visszalépést jelent a korábbi krimi-históriákhoz képest, bizony elégedetlenül jön ki a moziból. A csehszlovák filmgyártók új krimije, az Alibi a vizen érdekes ötletből indul ki: egy filmrendező arról akar filmet készíteni, miként nyomozza ki a rendőség egy lány eltűnését. E célból egy lakóhajón elrejt egy fotomodellt, s a cinema verité módszereivel, rejtett kamerákkal próbálja nyomon követni a lány utáni kutatást. Arra aligha számított, hogy a lány valóban eltűnik, sőt annyira eltűnik, hogy a hajóval együtt a tó fenekéről kerül elő — holtan. Ennek a bűnesetnek nyomozása képezi a film történetét. A film teremtői mindent bevetettek: szerepel benne többek között egy bizonytalan egzisztencia, aki szerelmi kalandokra szokta bérbeadni hajóját, van fotóművész, aki művészi aktfotókon kívül pornográf játékkártyákkal is foglalkozik, van szerelmet zsaroló kritikus, új „tehetségeket” kutató filmrendező, féltékeny primadonna, zug-találkahelyre járó közéleti férfiú és sok egyéb. És persze szerepel a filmben két derűs szuper-detektív akik mintha valami régi nyugati krimi-karikatúrából léptek volna át a szocialista Csehszlovákia rendőrségébe. Ennek ellenére a film lapos, fordulatai csaknem teljesen érdektelenek, a lankadó érdeklődést a rendező igen gyakran az aktfotókkal kívánja ébrentartani, végül pedig a két nyomozóról olyan összkép alakul ki, hogy nehéz hinni logikájuk sikerében. A film végén persze fény derül A bűntényre, a néző meg előtt kell megemlítenünk, hogy csütörtökön, a filmhét kezdetén a fenti krimi volt a két miskolci premier-mozi egyetlen új bemutatója. A hét premier-filmjei közül a Hogy szaladnak a fák! című magyar drámát csak ez után, április IX—12-én vetítik az egyik moziban, míg a másik egy kasszasikeres bűnügyi vígjáték ismételt vetítés-sorozatával kezdte a hetet és az Út a túlsó partra című új francia ellenállási témájú filmdrámát csak április 10-től 12-ig tartja műsorán.• Kísérőfilmként vetítik a Balázs Béla Stúdió fiatal alkotógárdájának Pékek című, kísérleti jellegű filmjét. Az Élet és Irodalom című lapban nemrég megjelent azonos című riport alapján készült dokumentumfilm igen sajátos képnyelven mutatja be azt az utat, amíg a lisztből mindennapi táplálékunk lesz. Nagyszerű portrék villannak fel közben, a munka egyes apró mozzanatai költői átfogalmazást kapnak, s igen plasztikusan érzékelhető a kenyérkészítés munkájának nehézsége. A film láthatóan kísérleti jellege megengedi azt az itt-ott érezhető egyoldalú aspektust, amellyel a film készítői a témát megközelítették, s jobbára a teremtő munka nehéz oldalát helyezték előtérbe. (bm) Alibi a vizen és egyebek könyvelheti magában, látta ezt a filmet is, hogy Szombat,1967 április K Megyei szakszervezeti küldöttértekezlet az építő-, fa- és építőanyagiparban Huszonkétezer szervezett dolgozó 136 küldöttének részvételével választották április 6-án, csütörtökön meg az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod Megyei Bizottságát. A BÁÉV székházában megtartott értekezlet, amelyen többek között részt vett Bárczi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gyöngyösi István, a szakszervezet főtitkára, Kopcsó László, az SZMT titkára is, voltaképpen az építők nagy seregszemléje volt. Emri Lászlónak, a szakszervezet megyei titkárának beszámolója és a 16 felszólalás számot adott róla, hogy az építők az elmúlt években új, vagy korszerűsített üzemek, új lakóházak, iskolák, bölcsődék építésével, kulturális létesítményekkel vésték kezük nyomát a megye „testére". A szakszervezethez tartozó építő-, fa- és építőanyagipari vállalatok mintegy 24 ezer dolgozójának tevékenységét nehéz summázni. Többek között a második ötéves tervben építették fel a BVK pvcüzemét, a TVK nitrogénműtrágya-gyárát, átadták a drótgyár új üzemcsarnokát, rekonstrukción vettek részt az ÓKÜ-ben, az LKM-ben, felépítettek 24 242 lakást, építettek 33 kilométer utat, 30 kilométer gyalogjárót. Emri László beszámolt arról is, hogy jelentős változás történt az építőipar szerkezetében. A hagyományos építés helyett mindinkább áttérnek a szerelőipari jellegű, korszerű építési módszerekre. Jelentős változás történt az emberekben is. Ez megmutatkozik a szocialista brigádmozgalom fejlődésében, amelynek fokozataként, mint például a Hollóházi Porcelángyárban, a Szocialista vállalat cím kiérdemlését tűzték ki célul. A változás megnyilvánul az emberek felelősségérzetében is. Egyre nagyobb tért hódít például a garanciavállalás. — Vállalatunknál — mondotta Szabó László, a BÁÉV dolgozója — 21 ifjúsági brigád működik. Közülük 8 már garanicalevelet ad. Czabala Bertalan, a Hejőcsabai Cementmű dolgozója arról számolt be, hogy két éve még csak két brigád, ma a dolgozók 60 százaléka tött szocialista szerződést. közmű alapanyagát adó kőbánya tavaly is jelentősen túlteljesítette feladatát, s az idén már négy és fél ezer tonnával többet adott a tervezettnél. A vitában egyik fő kérdésként az szerepelt: ma már az elmúlt időben is, de különösen az új mechanizmusban szinte elemi követelmény szakszervezet és a gazdasági a vezetés együttműködése. Mogyorósi Károly elmondotta, hogy a BMW-nél ez az együttműködés megvan, a műszakiak bátran támaszkodnak szervezett dolgozók kezdeményezésére. — Ez az együttműködés — mondotta — tavaly 26 millió forint értékű tervtúlteljesítést hozott. Domoszlai Rezső arról beszélt, hogy néhány éve a Sajószentpéteri Üveggyár akkori vezetői nem vették figyelembe a dolgozók javaslatait, kéréseit. A termelés messze a kívánt alatt maradt. Az új vezetés többet törődik az emberek sorsával, figyelembe veszi a kezdeményezéseket. Az együttműködés jó, a szakszervezet tudta nélkül nem döntenek emberek ügyében. Mi a kihatása? Tavaly 25 millió forint értékben teljesítették túl feladatukat. És hogy igénylik-e az együttműködést a vezetők? Erre több gazdasági felszólalóval egyetemben Márton János, a Borsod megyei (tanácsi) Építőipari Vállalat igazgatója igennel válaszolt. Azt is elmondta, hogy az együttműködéshez egyenlő partnerre van szükség. — Két éve — mondotta — a vállalat szakszervezeti szerve nem volt partner. Ennek kihatásaként mindent magam akartam megoldani. De gazdasági vezetésnek szüksége a van a szakszervezetre, enélkül nem tudja megoldani a feladatokat Az együttműködés ma már jó, s kihatása mind a termelés, mind az emberek gondjainak megoldásában realizálódik.• A vállalatok, a 36 szakszervezeti alapszerv működésében itt-ott társadalmi és vállalati gondok várnak megoldásra. Egyik ilyen társadalmi gond a lakáskérdés. Ebben nem tudták kellően kielégíteni az igényeket és az eddigi módszer szerint a jövőben sem tudnák. Ez tette szükségessé a Miskolci Házgyár építését, valamint az építőipar szerelő jellegének további fejlesztését is. Vannak gondok a minőséget illetően is. A beszámolási időben például 100 ezer tonnával nőtt a cement, 14 millió darabbal a téglatermelés. Ára a tégla minősége nem megnyugtató. És nem mindenütt megnyugtató a szociális ellátottság. Egy sor munkásszállót, fürdőt építettek, de ma is van, ahol a legelemibb igényeket sem elégítik ki. — A tállyai kőbányában — mondotta Tóth József —. 400 ember dolgozik. Itt nemcsak öltöző, de még jó ivóvíz sincs. Tarcalon a 75 milliós beruházás alkalmával elfeledkeztek az öltözőről. És azóta sem építettek. Hutnyik László arról szólt, hogy van az ÉPFU-nak Miskolcon egy ideiglenes jelleggel működő kavicsbányája. Összerakható és szükség esetén gyorsan elszállítható zárt barakkot szeretnének ide hozni. A városi tanács nem engedi. Azaz, vagy korszerűt építenek, vagy csak olyan színszerűséget, amelynek nincs oldala. Egészségügyi okokból. De hát mennyivel egészségesebb az, hogy ez a csaknem 200 ember ilyen esős időben, helyiség hiányában a szabad ég alatt ázik? A tájékoztatóban, a vitában sok szó esett az új mechanizmusra való felkészülésről. Erről beszélt Gyöngyösi István is. Hangsúlyozta, hogy már most és a következő időben nagyobb feladatok hárulnak a szakszervezeti szervekre is. Fokozott mértékben kell eleget tennie kettős feladatának: mozgósítani kell a népgazdasági feladatokra és védenie a dolgozók érdekeit. Bővül a szakszervezet jogköre, de bővül felelőssége is, hiszen a szakszervezeti szervek anyagilag nem, politikailag és erkölcsileg azonban felelősek a vállalat működéséért. Annál inkább nő felelősségük, mivel a vál>lalat munkaidő rendjének kialakítása, a munkaidő csökkentése, a foglalkoztatottság biztosítása a helyi vezetők, szervek feladata. Ezért nagyobb önállóságot kell biztosítani a műhelybizottságoknak, a főbizalmiaknak, a bizalmiaknak egyaránt, hogy eleget tehessenek a megnövekedett igényeknek. PINTÉR ISTVÁN: KCMNCCÍ ss mwm ifi Sturmbannführer hallotta, amint a ház nehéz vaskapuja becsapódik. Órájára pillantott — egy negyedórával valamivel több telt el azóta, hogy Pejacsevichcsel befejezte a telefonbeszélgetést. Nem kétséges, a horvát követségi tanácsos érkezett követségi tanácsos? A 89-es ■ számú ügynök. A gróf már régóta a Gestapo nyilvántartásában szerepelt. Már odahaza, ahorváth Pavelics-féle fasiszta államban különböző szolgálatokat tett a Gestaponak, abban az időben, amikor Hötzl még Bécsben ült és balkáni ügyekkel foglalkozott. ■ Amikor megkezdődött Magyarország megszállásának előkép szítése, éppen Höttl elhatárolására és beavatkozására nevezték ki Pejacsevichet a budapesti horvát követségre. A tőle kapott értesüléseket jól fel tudták használni az előkészületek, a listák összeállítása során. Most Pejacsevich hazai utazni készül, lecserélték a követség személyzetét Hötünek ’,már nem volt többé szüksége ■ Pejacsevichre Budapesten, annál inkább kérte őt a Gestapo belgrádi központja. A front közeledett Jugoszláviához, egyre inkább égett a talaj az ottani megszállók lába alatt, s a Gestaponak minden rendű és rangú ügynököt mozgósítania kellett, hogy legalább valamilyen eredményt elérjen az ellenállási mozgalom ellen. Az új horvát követ és tanácsosa már az előző nap, szeptember 7-én be is mutatkozott a kormányzónál. Pejacsevich néhány napon belül elhagyja a magyar fővárost. Vajon milyen jelentenivalója lehet búcsúzóul ? Höttel leült az íróasztala mögé, hogy megfelelő pózban fogadja a látogatót. Alapjában véve barátságos természetű ember volt, kellemes társalgó, de vigyázott, hogy viselkedésével is hangsúlyozza a közte és partnerei között lévő viszonyt Pejacsevich hiába gróf, hiába diplomata, ebben a szobában, Schulhoff Lajos egykori tulajdonát képező Dísz tér 7. szám alatti házban, amelyből a megszállás után azonnal kiköltöztették a háztulajdonost, s amelyben Höttl az irodáját rendezte be, csak egyszerű ügynök. A titkárnő jeteöteletes — A 89-es megjelent. — Küldje be — intett Höttl. A titkárnő kiment, Pejacsevich széles, barátságos mosollyal lépte át a küszöböt, de Höttl hivatalos arckifejezését látva, elbátortalanodott. Mivel Höttl nem állt fel, nem is kínálta hellyel, megállt két-három lépésnyi távolságban az ajtótól, mintegy öt méternyire a Sturmbannführer íróasztalától. Höttl — még mindig ülve — kelletlenül nyújtotta előre a kezét. — No, jöjjön csak. Pejacsevich közelebb lépett, s Höttl kezet fogott vele. Aztán egy kézmozdulattal helyet mutatott neki az íróasztal előtti széken. — Nos? — Nagy hírem van, Herr Sturmbannführer! Szenzációs hírem! — Mondja, hallgatom... — Arról van szó, hogy Horthyék különbékén spekulálnak ... A németek magyarországi kémfőnöke, ha lehet, még unottabb arcot vágott, mint amilyennel addig ült — ... Az a tervük, hogy különbékét kötnek az angolokkcal és az amerikaiakkal — folyatatta Pejacsevich. — Ifjú Horthy Miklós kifejtette nekem ... — Jól ismerjük azt a hülyét — jegyzete meg Höttl barátságtalanul. — Nem hiszem, hogy valami újat tudna róla mondani. Egyébként mikor utazik? — Szeptember 10-én, vasárnap Indulok — válaszolta Pejacsevich. — Van valami kívánsága, Sturmbannführer? Szívesen teljesítem. Valamilyen szép képre, vagy ilyesmire gondolok... — Óh, nem — intette le Hötzl. — Térjünk a tárgyra! — Ami az ifjú Horthy Miklóssal való beszélgetésemet illeti ... — készségeskedett Pejacsevich. — Egy lokálban találkoztunk és... — Ne folytassa — mosolyodott el gúnyosan Höttl. — Természetesen tökrészeg volt Megint tökrészeg. — Ivott valamit, az biztos. Elmondta, hogy apja Lakatossal, Csatayval, Hennyeyvel és másokkal tárgyalt Elhatározták, hogy fegyverszünetet kérnek... — Ezt már reggel jelentették nekünk! — közölte kurtán Pejacsevichcsel. — Az ilyesfajta fecsegésnek nincs sok értéke. Különben is megtaláljuk a módját hogy véget vessünk ennek a hintázásnak! Pejacsevich a kezét tördelte. — De a hadihelyzet... Már a bolgárok is fegyverszünetet kértek. A románok, a finnek abbahagyták... — Amikor Paulus 6. hadserege Sztálingrádnál elveszett, már nem lehetett kétséges a hadihelyzet alakulása — intette be Höttl Pejacsevichet — Vagy maga még mindig hiszi a végső győzelemben? — A Führer kijelentette : 13 — kezdte volna az ügynök, de Höttl nem szerette a sok be' S2/édi6tt — A Führer beszédei a tömegeknek szólnak, de nem nekem! Sőt, még magának sem.' A háborút elvesztettük, ez faktum. Úgy kell befejeznünk, hogy mégis nyerjünk valamit, ez is faktum. Nekünk Magyarországra szükségünk van, mint hadszíntérre. Az öreg kormányzó tegnap bizalmi embereivel tanácskozott, ott volt Lakatos miniszterelnök, Csatay hadügyminiszter, Hennyey külügyminiszter, Vörös, a vezérkari főnök, Ambrózy, a kabinetiroda vezetője és Vattay főhadsegéd. Elhatározták, hogy fegyverszünetet kérnek az angolszászoktól Már jelentették nekünk. — Kicsoda? —- érdeklődött Pejacsevich. Nem hiszem, hogy a köztünk lévő kapcsolatoknak használna, ha maga olyasmi iránt érdeklődik, ami csak ránk tartozik — utasította rendre Pejacsevichet Hötzl. — Ez esetben azonban a forrás nem titok, megmondom. Maga Horthy. Tegnap hívatta Veessenmayert és Greiffenberget, aztán közölte velük, hogy nem tudnak tovább ellentállni A dél-kárpáti erdei hágók már orosz kézen vannak, a németek képtelenek őket feltartani. Veesisenmayer tegnap még katonai segítséget ígért, alkudozott Lakatossal és Vörössel, de aztán ma délelőtt felkereste Lakatost Alaposan megmondta neki a véleményét, (folytat^ Dokumentumregény