Északmagyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

SZA K­özségről­­községre (3. oldal) A pártoktatás eredményeiről (3. oldal) A képernyő előtt (1. oldal) 70 éves énekkar Sport (4. oldal) (5., 6., 7. oldal Ellopta­k egy harangot (8. oldal) VILÁG PROLI­­JA!. EGYESÜLJETEKI esz 9- 1 A magyar pi­a­rista munkáspárt borsod megyei bizottságának lapja XXV. évfolya­ , 119. szám ARA: 80 FILLER Kedd, 1069. július 1. Az Elnö­ jki Tanács elrendelte Népszámlálást tartanak hazánkban Az adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak lesz a feladata A Népköz­társaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesz­tésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásá­ról 1970-ben. A törvényerejű rendelet ki­mondja: Magyarország terüle­tén az 1960. december 31. és az 1970. január 1. közötti ér­­téli állapot alapul vételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egy­idejűleg össze kell írni a la­kásokat és az intézeti háztar­tásokat (kórházakat, munkás­szállásokat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az inté­zeti és az egyéb lakott épülete­ket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottság­­ainak feladata. Az e munká­ban résztvevőket tennivalóik ellátásában hivatalos szemé­lyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítá­sát, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Sta­tisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat min­denki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határ­időben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szent­gotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben dön­tött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Magyarországon az első hi­vatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlat­nak megfelelően — általában tízévenként tartanak népszám­lálást. A jövő évi lesz a tizen­egyedik; időpontja megegyezik mind a KGST statisztikai ál­landó bizottságának, mind az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának javaslatával. A népszámlálás megbízható­­ képet ad a társadalom szerke­zetéről, alapadatokat szolgál­­­­tat a népgazdasági, elsősorban­­ a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valamen­­­nyi állampolgárára kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettség­­gel jár, pontos végrehajtásá­hoz jelentős érdekek fűződnek, ezért elrendelése hazánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelet­tel történt. Tudománypolitikai Bizottságot hoznak létre He miér­tl­szabározza a tsz-ek kiegészítő üzemi tevékenységét A kormány Hivatala közli: A Minisztertanács hétfő­,­ ülést tartott. A kormán el­­­nökének előterjesztése napján, elhatározta, hogy az M­SZMÓ i Központi Bizottsága július 27- ülésén elfogadott tudo­mány­poli­tikai irányelekkel összhangban Tudományooliti­­kai Bizottságot hoz létre A bi­zottság feladata a tudom­ányre építi;D­ kutatás egységes állami k­i­ u­tcái nyílása, a nemzetközi l­g °|Po­nyos kapcsolatokkal val­ó ös­szehangolása, a Magyar Köztársaság tudományp­ tlt’h­elveinek kialakítása és­­ azk megvalósításának szerve. A Minisztertanács a magy politikai Bizottság^10! kévé dr. Ajtai Miklóst, máris elnökhelyettesét nyer ki. A kormány megvitatta­.­­­fogadta a tudományper­i Irányelvek végrehajtani­ szükséges jogszabályok Ru­gózásának ütemtervére ja­­­vaslatot. A külkereskedelmi minijr jelentést tett a külföldi ái­­­talos kiállításokon, vásárral magyar részvétel 197­1 'i programjának , bővüléséé^ javaslatot terjesztett ez 1971 -ben megrendezendő f­­földi kiállításokon tig részvételünk programját A kormány megtárgya mezőgazdasági és élek­­­ügyi miniszter jelenté: mezőgazdasági üzemek szító tevékenységéről és h alapján határozatokat fojt el a kiegészítő üzemi tevő­ség további fejlesztésért eredeti célokkal ellentéte bú­ly­talanságok felszám­oltA Minisztertanács egyéb ügyeket tárgyalt. A lakosság ellátásánál­­lása céljából a tsz-el­ ba­gvobb ütemben kell ír­­ni a mezőgazdasági tej feldolgozását.­ Szükséges a mezőgaz üzemek közvetlen ért tevékenységének fejleszt értékesítéssel kapcsolats­gedélyezési eljárás egy­­lése. A mezőgazdasági > ji szo­lgál­tató és egyéb ipari te­lj­­ék­enységű közül elsősorban pl­aZi utat kell fejleszteni, amelyek r­z élelmiser-gazdaságot, to­ I vállai a helyi szükségletek ki­építését segítik, a kedvezőt­len adottságú területeken pe­dig a helyi lakosság foglalkoz­tatottságának növelését teszik lehetővé. 1 A mezőgazdasági üzemek | épíőipari 1 vitelezői jogosult­sága! űs té illeti illetékességét úg­y kell tudósítani, hogy el­­s ° u?,ei>an i I­ezőgazdasági üze­­mC.í pn «j az élelmiszer­it, tag (>*"'éb területein vé­gesek é­ itőipari munkát. Ajukm­ező adasági tel&t plxtV-Vil I ''llvii 1 üzemek végzet! '.píí; brig,iUten , -Jikenységét, az epika , J ^rnység kivéte­­lévelil zod<MáVa A,ni-V/ÍE va,kilt szer­ V)< ^égek telje­­s L te­sítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. Állami vállalatok és intéz­mények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telep­helyükön sem munkaerő-áten­gedéssel (munkaerő-kooperá­ció), sem bérmunkával folya­matosan nem foglalkoztathat­nak. Az ilyen jellegű foglal­kozta­tást és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést vállalat és az intézmény 1969.­­ szeptember 1-ig köteles meg­szüntetni. Külön figyelmet kell fordíta­ni a mezőgazdasági üzemben a bérezésre, a munkaidőre, kooperációra, a bérmunkára, a a munkavédelemre és a bün­tetlen előéletre vonatkozó ér­­­ vényes jogszabályok betartá­­­­sán­ak ellenőrzésére. szenv „ , VÍz.V CzfllPé(nzt: lamtanj nn* tatai Al­'ezerezredest, honvédelmi minisztert fogadta Nicolae Ceausescu, RZ­te. Jobbról: Ion Ionita, a román fegyveres erők minisztere. Több mint egymillió forintos beruházással új önkiszol­gáló üzletet építettek a Borsod megyei Szentsimon köz­ségben. Ülést tartott a megyei pártbizottság Magyar Az ülés Tegnap, június 30-án kibővített ülést tartott a Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága, sen az MSZMP Központi Bizottságának június 26-i ülése alapján a kommunista és munkáspártok moszkvai tanács­kozásán részt vett magyar küldöttség jelentését ismertette dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A pártbizottsági ülés rész­vevői egyetértésüket fejezték ki a fontos jelentéssel kapcso­latban, majd elfogadták Bodnár elvtársnak azt a javasla­tát, hogy a Központi Bizottság június 27-i ülésén szereplő jelentést, amely tudománypolitikánk időszerű kérdéseivel foglalkozott, a megyei feladatokkal kiegészítve, szeptember első felében vitassa meg a megyei pártbizottság. A kibővített megyei pártbizottsági ülést Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg és zár­ta be. jka szőri 1 va ídik ade gy v­olt, A vez­­írba ónál geli •iási a a r ' Szí an Cs; Határidő előtt befejeződött a tízéves re­k «ss­s­z­i’i a­k­cc­i­ó Ózdon Tíz évvel ezelőtt kezdődött, s tegnap, június 30-án, hétfőn fejeződött be az Ózdi Kohá­szati Üzemek acélműi 1,6 mil­liárd forintos rekonstrukciós programja. A régi acélműre az idősebbek még mindannyian jól emlékeznek, hiszen hatvan éven keresztül csapolta szün­telenül az acélt. 1957-ben egy szakértői bizottság megállapí­totta, hogy a kemencék nem­csak öregek, elavultak, de élet­­veszélyesek is. Még abban az évben megkezdődött a rekonst­rukció előkészítése. A régi kemencék lebontását 1959-ben és 60-ban végezték, s 1962 első félévében már be­fejeződött a kemencék, a pó­dium és az acélműi csarnok átépítése. Azóta is egyedülálló az országban az olyan acélműi rekonstrukció, ahol az átépítés mellett a folyamatos termelés­ről, acélgyártásról is gondos­kodni kellett. A pódium egyik végében még a régi kemen­cékben ,,főzték" az acélt, a másik végén már az új ke­mence üzemelt, középen pedig az áttelepítést végző munká­sok dolgoztak. Bravúros szer­vezéssel biztosítani tudták a folyamatos termelést. Az új Mi­rz-kemencéket 750 ezer tonnás évi acéltermelésre tervezték, a régi 600 ezer ton­nás kapacitás helyett. A jól sikerült beruházás, az azóta végrehajtott, apróbb módosítá­sok, szervezési változások ered­ményeként ma már 900 ezer tonnás évi termelésről be­szélnek a kohászati üzemben. Az acélműi rekonstrukció a csarnok és a kemencék átépí­tésével nem fejeződött be A nagy beruházási programban súlyponti helyet foglalt­ el a hulladékenergia hasznosítása, részben elgőzülögtető, részben pedig füstgázhasznosító kazá­nok révén. Ennek eredménye­ként ma már minden acélműi kémény füstgázhasznosító ka­zánjában óránként 5,5 tonna ■ is. B:­sz ts gőzt, nyernek hullad­ékenergiá­­ból. A régi kémények hel­yén is új kémények nyújtóznak, s­őr ezzel szinte egyidőben átépí­­­t­tették az acélmű és a kohók vízvezeték-rendszerét is. A termelőberuházások befejezé­seként készült el tavaly a ga­zomete', a 150 ezer köbméte­res gáztároló, amely évente mintegy 26 millió forintos megtakarítást eredményez az ÓKü-nek. Erre az évre már csak kisebb helyreállítási mun­kák jutottak, melyeket határ­­időre, június 30-ra befejeztek A program szerint az acél­t a­ mai rekonssrukció befejezésé­ iség­nek határideje 1971. december 30. volt. 1967. május 12-én az Ózdi Kohászati Üzemek kez­­­­deményezésére szocialista szer­ződést kötöttek a rekonstruk­cióban részt vevő vállalatok, melyben a határidő másféléves rövidítését vállalták. A leg­több munkát az Észak magyar­­­­országi Állami Építőipari Válvá­l­lalat végezte. A jó munkát­­t végzők között tartják számon a Kohászati Gyárépítő Válla­latot, a Villanyszerelőipari Vál­­­­lalatot, a Csőszerelőipari Vál­lalatot, a G­yárkéményépítő Vállalatot és a Ganz-MÁVAG- ot. Sok dicséret érte a cseh­szlovák ostravai szerelőket, akik a gazométa­ építésénél végeztek eredményes munkát.­­ A program befejeződött, de az ózdiak újabb tervet dédel­getnek. Az átépített acélmű­ben lehetőséget látnak arra, hogy 1975-re az acéltermelést 1,2 millió tonnára fokozzák. Természetesen ehhez újabb be­ruházásokra van szükség T. I. er st ol an ta u pegj ­eli ci

Next