Északmagyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
SZA Községrőlközségre (3. oldal) A pártoktatás eredményeiről (3. oldal) A képernyő előtt (1. oldal) 70 éves énekkar Sport (4. oldal) (5., 6., 7. oldal Elloptak egy harangot (8. oldal) VILÁG PROLIJA!. EGYESÜLJETEKI esz 9- 1 A magyar piarista munkáspárt borsod megyei bizottságának lapja XXV. évfolya , 119. szám ARA: 80 FILLER Kedd, 1069. július 1. Az Elnö jki Tanács elrendelte Népszámlálást tartanak hazánkban Az adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak lesz a feladata A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1960. december 31. és az 1970. január 1. közötti értéli állapot alapul vételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában résztvevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Magyarországon az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlatnak megfelelően — általában tízévenként tartanak népszámlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; időpontja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizottságának, mind az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának javaslatával. A népszámlálás megbízható képet ad a társadalom szerkezetéről, alapadatokat szolgáltat a népgazdasági, elsősorban a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valamennyi állampolgárára kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, pontos végrehajtásához jelentős érdekek fűződnek, ezért elrendelése hazánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelettel történt. Tudománypolitikai Bizottságot hoznak létre He miértlszabározza a tsz-ek kiegészítő üzemi tevékenységét A kormány Hivatala közli: A Minisztertanács hétfő, ülést tartott. A kormán elnökének előterjesztése napján, elhatározta, hogy az MSZMÓ i Központi Bizottsága július 27- ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelekkel összhangban Tudományoolitikai Bizottságot hoz létre A bizottság feladata a tudományre építi;D kutatás egységes állami ki utcái nyílása, a nemzetközi lg °|Ponyos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Köztársaság tudományp tlt’helveinek kialakítása és azk megvalósításának szerve. A Minisztertanács a magy politikai Bizottság^10! kévé dr. Ajtai Miklóst, máris elnökhelyettesét nyer ki. A kormány megvitatta.fogadta a tudományperi Irányelvek végrehajtani szükséges jogszabályok Rugózásának ütemtervére javaslatot. A külkereskedelmi minijr jelentést tett a külföldi áitalos kiállításokon, vásárral magyar részvétel 1971 'i programjának , bővüléséé^ javaslatot terjesztett ez 1971 -ben megrendezendő fföldi kiállításokon tig részvételünk programját A kormány megtárgya mezőgazdasági és élekügyi miniszter jelenté: mezőgazdasági üzemek szító tevékenységéről és h alapján határozatokat fojt el a kiegészítő üzemi tevőség további fejlesztésért eredeti célokkal ellentéte búlytalanságok felszámoltA Minisztertanács egyéb ügyeket tárgyalt. A lakosság ellátásánállása céljából a tsz-el bagvobb ütemben kell írni a mezőgazdasági tej feldolgozását. Szükséges a mezőgaz üzemek közvetlen ért tevékenységének fejleszt értékesítéssel kapcsolatsgedélyezési eljárás egylése. A mezőgazdasági > ji szolgáltató és egyéb ipari teljékenységű közül elsősorban plaZi utat kell fejleszteni, amelyek rz élelmiser-gazdaságot, to I vállai a helyi szükségletek kiépítését segítik, a kedvezőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságának növelését teszik lehetővé. 1 A mezőgazdasági üzemek | épíőipari 1 vitelezői jogosultsága! űs té illeti illetékességét úgy kell tudósítani, hogy els ° u?,ei>an i Iezőgazdasági üzemC.í pn «j az élelmiszerit, tag (>*"'éb területein végesek é itőipari munkát. Ajukmező adasági tel&t plxtV-Vil I ''llvii 1 üzemek végzet! '.píí; brig,iUten , -Jikenységét, az epika , J ^rnység kivételévelil zod<MáVa A,ni-V/ÍE va,kilt szer V)< ^égek teljes L tesítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. Állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerő-átengedéssel (munkaerő-kooperáció), sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést vállalat és az intézmény 1969. szeptember 1-ig köteles megszüntetni. Külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemben a bérezésre, a munkaidőre, kooperációra, a bérmunkára, a a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó ér vényes jogszabályok betartásának ellenőrzésére. szenv „ , VÍz.V CzfllPé(nzt: lamtanj nn* tatai Al'ezerezredest, honvédelmi minisztert fogadta Nicolae Ceausescu, RZte. Jobbról: Ion Ionita, a román fegyveres erők minisztere. Több mint egymillió forintos beruházással új önkiszolgáló üzletet építettek a Borsod megyei Szentsimon községben. Ülést tartott a megyei pártbizottság Magyar Az ülés Tegnap, június 30-án kibővített ülést tartott a Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága, sen az MSZMP Központi Bizottságának június 26-i ülése alapján a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán részt vett magyar küldöttség jelentését ismertette dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A pártbizottsági ülés részvevői egyetértésüket fejezték ki a fontos jelentéssel kapcsolatban, majd elfogadták Bodnár elvtársnak azt a javaslatát, hogy a Központi Bizottság június 27-i ülésén szereplő jelentést, amely tudománypolitikánk időszerű kérdéseivel foglalkozott, a megyei feladatokkal kiegészítve, szeptember első felében vitassa meg a megyei pártbizottság. A kibővített megyei pártbizottsági ülést Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg és zárta be. jka szőri 1 va ídik ade gy volt, A vezírba ónál geli •iási a a r ' Szí an Cs; Határidő előtt befejeződött a tízéves rek «ssszi’i akcció Ózdon Tíz évvel ezelőtt kezdődött, s tegnap, június 30-án, hétfőn fejeződött be az Ózdi Kohászati Üzemek acélműi 1,6 milliárd forintos rekonstrukciós programja. A régi acélműre az idősebbek még mindannyian jól emlékeznek, hiszen hatvan éven keresztül csapolta szüntelenül az acélt. 1957-ben egy szakértői bizottság megállapította, hogy a kemencék nemcsak öregek, elavultak, de életveszélyesek is. Még abban az évben megkezdődött a rekonstrukció előkészítése. A régi kemencék lebontását 1959-ben és 60-ban végezték, s 1962 első félévében már befejeződött a kemencék, a pódium és az acélműi csarnok átépítése. Azóta is egyedülálló az országban az olyan acélműi rekonstrukció, ahol az átépítés mellett a folyamatos termelésről, acélgyártásról is gondoskodni kellett. A pódium egyik végében még a régi kemencékben ,,főzték" az acélt, a másik végén már az új kemence üzemelt, középen pedig az áttelepítést végző munkások dolgoztak. Bravúros szervezéssel biztosítani tudták a folyamatos termelést. Az új Mirz-kemencéket 750 ezer tonnás évi acéltermelésre tervezték, a régi 600 ezer tonnás kapacitás helyett. A jól sikerült beruházás, az azóta végrehajtott, apróbb módosítások, szervezési változások eredményeként ma már 900 ezer tonnás évi termelésről beszélnek a kohászati üzemben. Az acélműi rekonstrukció a csarnok és a kemencék átépítésével nem fejeződött be A nagy beruházási programban súlyponti helyet foglalt el a hulladékenergia hasznosítása, részben elgőzülögtető, részben pedig füstgázhasznosító kazánok révén. Ennek eredményeként ma már minden acélműi kémény füstgázhasznosító kazánjában óránként 5,5 tonna ■ is. B:sz ts gőzt, nyernek hulladékenergiából. A régi kémények helyén is új kémények nyújtóznak, sőr ezzel szinte egyidőben átépíttették az acélmű és a kohók vízvezeték-rendszerét is. A termelőberuházások befejezéseként készült el tavaly a gazomete', a 150 ezer köbméteres gáztároló, amely évente mintegy 26 millió forintos megtakarítást eredményez az ÓKü-nek. Erre az évre már csak kisebb helyreállítási munkák jutottak, melyeket határidőre, június 30-ra befejeztek A program szerint az acélt a mai rekonssrukció befejezésé iségnek határideje 1971. december 30. volt. 1967. május 12-én az Ózdi Kohászati Üzemek kezdeményezésére szocialista szerződést kötöttek a rekonstrukcióban részt vevő vállalatok, melyben a határidő másféléves rövidítését vállalták. A legtöbb munkát az Észak magyarországi Állami Építőipari Válvállalat végezte. A jó munkátt végzők között tartják számon a Kohászati Gyárépítő Vállalatot, a Villanyszerelőipari Vállalatot, a Csőszerelőipari Vállalatot, a Gyárkéményépítő Vállalatot és a Ganz-MÁVAG- ot. Sok dicséret érte a csehszlovák ostravai szerelőket, akik a gazométa építésénél végeztek eredményes munkát. A program befejeződött, de az ózdiak újabb tervet dédelgetnek. Az átépített acélműben lehetőséget látnak arra, hogy 1975-re az acéltermelést 1,2 millió tonnára fokozzák. Természetesen ehhez újabb beruházásokra van szükség T. I. er st ol an ta u pegj eli ci