Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 S zovjet delegáció megyénkben Tegnap, október 31-én délben, a szovjet kultúra napjai rendezvénysorozat alkalmából szovjet kulturális delegáció érkezett megyénkbe. A megyei tanács épületében Deme László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács vbelnöke és Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács vb-elnökhelyettese fogadta a küldöttséget. Simó Jenőnek, a művelődésügyi miniszter helyettesének kíséretében Miskolcra érkezett N. I. Mohon, a Szovjetunió kulturálisügyi miniszterhelyettese, J. M. Mihnyevics, a Belorusz Szovjet Köztársaság kulturálisügyi miniszterhelyettese, A. D. Frolov, az SZKP KB képviselője és J. Fagyejeva színésznő. A delegáció tagjai délután Miskolccal ismerkedtek. Tok Miklós, a városi tanács vbelnökhelyettese és dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vbtitkára mutatta be a vendégeknek a megyeszékhely nevezetességeit. A Hevesy Iván filmklubban megtekintették a Miskolc ’70 című kisfilmet, majd városnézésre indultak. Bemutatták a vendégeknek legújabb büszkeségünket, sportcsarnokot is. Este a Miskolci Nemzeti Színház vezetői és művészei fogadást adtak tiszteletükre, majd a küldöttség megtekintette a szovjet kultúra napjai alkalmából bemutatott darabot. Zorin A nagy karrierjét A küldöttség ma dr. Kardos Sándor kíséretében Tokaj-Hegyaljára látogat, ismerkedik a Tisza-parti Tokajjal, és a nagy múltú Sárospatakkal. Ugyancsak tegnap érkezett meg Miskolcra egy másik szovjet kulturális küldöttség is. A Miskolci Nemzeti Színházzal ismerkedett I. Korszunov, a Szovjetunió Kulturálisügyi Minisztériuma színházi főosztályának helyettes vezetője és I. Karel, az észtországi Tartu színházának művészeti vezetője. A delegáció tagjai megtekintették A nagy karrier bemutatóját is. A kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett szovjet küldöttséget fogadták a megye és a város vezetői. Algéria nemzeti ünnepe Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszterelnökét, az algériai forradalmi tanács elnökét Algéria nemzeti ünnepe, az algériai nemzeti felszabadító harc megindulásának 16. évfordulója alkalmából. ter Péter János külügyminiszter iratban köszöntötte Abdel Aziz Buteflika, algériai külügyminisztert. Vasárnap, 1970, nov. 1. Előkészületek november 7-re November 6-án, az ünnep előestéjén Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára méltatja majd a rádióban és a televízióban a Nagy Október jelentőségét. A Kossuth téren — a Parlament előtt — felvonják az állami zászlót, amely előtt november 7-én délben zenés őrségváltással tisztelegnek a fegyveres testületek tagjai. A Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél szintén katonai tiszteletadás közepette vonják fel a nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Az évforduló estjén F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a rádióban és a televízióban méltatja az októberi forradalom jelentőségét. A vidéki városokban és falvakban országszerte hasonló ünnepi megemlékezésekre, koszorúzási ünnepségekre, emlékművek és új gazdasági, kulturális, szociális létesítmények avatására kerül sor november 7. alkalmából. Az új chilei kormány Salvador Allende chilei köztársasági elnök pénteken, a késő esti órákban nyilvánosságra hozta tervezett kormányának összetételét. A 15 tagú kormányban a szocialista párt négy, a radikális párt három, a kommunista párt három, a chilei egységes népi akciómozgalom egy, a szociáldemokrata párt két, a független népi akció (API) pedig ugyancsak két tárcával rendelkezik. Az ország külügyminisztere Clodomiro Almeyda (szocialista), belügyminisztere Jose Thoha (szocialista), igazságügy-minisztere Lizandro Cruz Ponce (API), gazdaságügyi minisztere pedig Pedro Buskovic (API) lesz. A Chilei Kommunista Párt a rendkívül fontos munkaügyi miniszteri (Jose Oyarce), a közmunkaügyi miniszteri (Pascual Barraza), és a pénzügyminiszteri (Maerico Zorilla) tárcával rendelkezik. Az új chilei koalíciós kormány a jövő kedden teszi le a hivatali esküt. Megkezdődött a budapesti pártértekezlet. Szombaton a Csepeli Sportcsarnokban összeültek a fővárosi kommunisták küldöttei, hogy a pártbizottság beszámolója alapján megvitassák a budapesti pártszervezetek négyéves munkáját és megválasszák vezető pártszerveiket, valamint kongresszusi küldötteiket. 13. Most, hogy újra a főúton suhant, az őrnagy fölmérte az elágazásban rejlő sajátos lehetőséget. Tegyük fel — gondolta —, hogy egy 50 kilométeres sebességgel haladó teherautót követek. Ha rátérek az elágazásra, kerülőt teszek, s mire ismét kiérek ide a főútra, az a kocsi már jócskán megelőzött engem. De ha ismerem az ő haladási sebességét, s az enyémet az övéhez képest megduplázom, például százzal hajtok, akkor a kerülő ellenére könnyen beérhetem, csakhais már újra ott vagyok mögötte. Azt, hogy egy időre leszakadtam, hogy háta fedezetlen volt, esetleg észre sem veszi. Persze, csak esetleg. Mert ha figyeli a visszapillantó tükröt, akkor rájön, hogy nem vagyok mögötte, hogy eltűnésem és felbukkanásom között eltelt pár perc... dig A lehetőség, amely az edfeltárt adatok között nem szerepelt, mindenesetre érdekes volt. S csakhamar még inkább az lett. * Beke úgy tervezte, hogy útja minden tekintetben pontos másolata lesz a gyakorlatra vonuló tüzérek útjának. A kitérő miatt azonban időt vesztett, így pár perccel később ért a vasúti sorompóhoz, mint a katonai gépkocsioszlop, amely május 8-a hajnalán megállt ott. Az oszlophoz képest késett, de a sorompó csak érkezésekor zárult le. Az őrnagy a műszerfalra pillantott: negyed öt volt. A gyakorlat hajnalán a sorompó ilyenkor már pár perce elzárta a tüzérek útját, várakoztatta a gépkocsikat! Furcsa, sajátos eltérés. Május 8-án a vasúti őr túlzottan óvatos volt? Vagy a vonat érkezett korábban? Lehet. De ha az őr azon a hajnalon is csak ilyenkor engedi le a sorompót, akkor a gépkocsioszlop nem áll meg útközben. Simán keresztülhajt a vágányon, és a sorompó csak olyan kocsikat vág el tőle, amelyek leszakadtak. Késnek, például azért, mert az elágazásnál befordultak az erdei útra, s a kitérő pár percet elrabolt tőlük... A gyors, észrevétlen csatlakozás így lelelenné válik: felfedezik a maradást, és rájöhetnek a céljára is. Mert mi lehetett a cél? Az, hogy a sorompónál megállított, várakozó gépkocsioszlop utolsó, fedezetlenül maradt kocsijához valaki hozzáférjen! Az időbeli különbség tehát, a sorompó akkori és mostani lebocsátása között, esetleg nagyon is fontos lehet... Miközben Beke mindezt végiggondolta, elrobogott a menetrendszerű személy. Szerintem — vélte az elhárító tiszt, a villogó ablaksort nézve —, a személyvonatok inkább késni, mint sietni szoktak ... S hogy ez a járat 8- án valóban sietett, nem nagy probléma ellenőrizni. Ha megtudtuk, majd beszélgetünk a vasúti őrrel. A sorompó magasba emelkedett, de Beke nem hajtott tovább. A motort meg a világítást már korábban kikapcsolta, s most csendben, az ajtót sem kattantva be, kilépett a harmatos útmenti fűre. A sorompóhoz sétált, majd kocsinként felbecsülve az oszlop hosszát, visszament addig a pontig, ahol, elképzelése szerint, az utolsó, lőszert szállító teherautónak állnia kellett. Ezen a helyen egy extra hosszúságú cigaretta hevert a fűben. Mellette ugyanannak a márkának a csikkje. A két cigaretta közül az egyiket végigszívták, a másikból alig néhányat szippanthattak. Beke mindkettőt fölvette, tárcájába csúsztatta, aztán beszállt a Skodájába, és tovább indult. ... A Vadgalamb turistaházhoz épp olyan békés, napfényes reggelen érkezett meg, mint öt napja, amikor életében először járt ott. — Éppen százhúsz órája várok a kávémra! — kiáltotta nevetve a szőke büféslánynak, aki meglepve meresztette rá nefelejcsszínű szemét. — Remélem, ma nem ejti el a feketés tálcát ... A kislány már perdült is, futott a kantinba. Kisvártatva valamennyien előjöttek: a házaspár meg a fia, végül a lány ife, tréfásan billegtetve a könnyű fémtálcán álló feketés pohárkát — Látom — szólt mosolyogva az őrnagy —, mindnyájan túljutottunk a megrázkódtatáson. De úgy lenne igazságos, ha azt is megtalálnék, aki megtréfált bennünket. Úgy érzem, aki megcélzott azokkal a kellemetlen golyóbisokkal... Már csak a cica miatt is! Maga biztosan nagyon szerette... — Beke a lányra pillantott. — Mit tegyünk? Mi nem tudunk semmit... — A szemei elkomolyodtak, a kislányt bántotta az elpusztult cica említése. Beke egyenként, lassan, tíz fényképet tett az asztalra. — Nézzék meg őket, hátha ismerősre akadnak köztük. Talán látták már valamelyiket. Szorongva várt, kevés esélyt adott magának. Aztán kinyúlt egy ujj, a fiú ujja, és rámutatott egy képre: • — Ez, azt hiszem, járt itt. Mit gondolsz, Mari? — Igen — mondta a lány is. — Itt volt. — Helyes. A napra nem emlékeznek? — Harmadikén vagy negyedikén lehetett. Szóval, néhány nappal az eset előtt, talán kora délután. Éppen nem volt más vendég A férfi csak beugrott, vermutot meg szendvicseket vett, és sietett vissza az erdőbe. Motorral volt, de a rendszámát persze nem tartottuk fontosnak megjegyezni. (Folytatjuk) Miskolcon a KISZ KB vörös vándorzászlaja Ifjúsági nagygyűlés a fegyveres erők klubjában egyik miskolci alakulata nyerte el. Az ünnepségen részt vett dr. Havasi Béla, az MSZMP Miskolc városi Bizottsága első titkára Dudla József, a KISZ KB Intéző Bizottsága tagja, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára, Gácsi Miklós, a DIGÉP vezérigazgatója, Németh Tibor, a KISZ Miskolc városi Bizottsága titkára, jelen voltak a magasabb egységek parancsnokai. A nagygyűlésen Dudla József mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a vörös vándorzászló elnyeréséhez rendkívül megalapozott, tervszerű munkára volt szükség, és az egység fiataljai ezt a munkát úgy végezték el, a tudnivalók sokaságát úgy sajátították el, hogy mindezzel kivívták a legmagasabb fórumok elismerését is. Ennek bizonyságául vehetik most birtokukba az elismerés jelképét, a vándorzászlót. A katonafiatalok nemcsak a kiképzésben értek el példamutató eredményeket, hanem egyéb feladatok ellátásában is. A forradalmi ifjúsági napok rendezvényeiben, a különböző vetélkedőkben, találkozókban, sportrendezvényekben, kommunista vasárnapokban, véradásban is. Az egység eddigi sikerei, eredményei megfelelő biztosítékul szolgálnak a jövő feladatainak pontos elvégzéséhez is. Ezután a katonafiatalok ünnepélyesen átvették a vándorzászlót, majd jelvények, oklevelek jutalmak átadása következett. A testvér KISZ-alapszervezetek képviselői szalagot kötöttek a zászlóra, majd a magasabb egységek parancsnokai szóban vagy írásban gratuláltak a sikerhez. Az ünnepség második részében kultúrműsor szórakoztatta az egybegyűlteket. Katonák, ifjúgárdisták, áttörők. Ünneplő ruhás civilek gyülekeztek tegnap, október 31-én a miskolci fegyveres erők klubjaiban: részesei az ifjúsági nagygyűlésnek, melyet abból az alkalomból rendeztek, hogy a KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzászlaját néphadseregünk