Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
1971. április 22., csütörtök ES2ft*-ftfAGYARORSZ*G 3 Vasárnap választ az ország. A jelölteket — a tanácstagi, a képviselői mandátumok várományosait — már mindenütt ismerik. Találkoztak a jelölőgyűléseken és találkoztak a választási gyűléseken, s — mi sem természetesebb — országos eszmecsere folyt a választók és jelöltjeik között mindarról, amit közös dolgainknak szoktunk nevezni. Választás idején az emberek visszatekintenek. Mérlegre teszik, s a legutóbbi választás programjával vetik össze a megtett utat. A beteljesült ígéretek adják meg a mostani, a jövőre szóló program hitelét. És van hitele ennek a programnak. Szocialista építőmunkánk eredményei, életkörülményeinknek az ígértnél is gyorsabb ütemű javulása, társadalmunk fejlődése, az ország megerősödése, nemzetközi tekintélyünk növekedése alapozza meg ezt a hitelt. A fővárosi dolgozók kőbányai választási nagygyűlésén Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára szólt azokról az eredményekről, amelyek számokban nem mérhetők. A párt és a tömegek összeforrottságáról, a szocialista nemzeti egység megerősödéséről, a munkáshatalom, munkásparaszt államunk, a Magyar Népköztársaság megszilárdulásáról. És szólt természetesen a számokról, a százalékokról is. Azokról a számokról, amelyek a legkonkrétabban mutatják eredményeinket, életszínvonalunk állandó emelkedését. Az országos számadatokban benne vannak Borsod megye eredményei is. Megyénk dolgozói részt vállaltak a nemzet programjának megvalósításából, s a mi megyénk is fejlődött, gazdagodott, Borsodban is jobban, egyre jobban és egyre kulturáltabb körülmények között élnek az emberek. Hadd szóljunk mi most elsősorban a megyéről, a mi jelenünkről és jövőnkről. Hadd villantsunk fel csupán néhány képet az utóbbi néhány esztendő eredményeiből, s arról, amit a program a mi választóinknak ígér. 1965 és 1970 között Borsod megye területén több mint 11 ezer állami — tanácsi és szövetkezeti — lakás épült fel. Ez azt jelenti, hogy Miskolcon 6500, Kazincbarcikán 1355, Ózdon 877, Leninvárosban 807 új állami lakásba költözhettek be a boldog családok, de jutottak állami lakások a kisebb városoknak, településeknek is. Szólni kell természetesen arról is, hogy a magánlakások építői is jelentős támogatást kaptak, s ennek eredményeként a megyében a 11200-at is meghaladja a harmadik ötéves terv időszakában felépült magánlakások száma. A tanácsok fontos feladatuknak tekintették mind a lakásépítést, mind a magánépíttetők támogatását. Jelentős közművesítési munkákra került sor a harmadik ötéves terv idején, s ennek eredményeként ma már társasházépítésre alkalmas területekkel rendelkezik Sátoraljaújhely, Sárospatak, Ózd, Leninváros, Kazincbarcika, a községek közül pedig Mezőkövesd, Szerencs és Edelény is. Miskolcon a tanács 1 milliárd 600 millió forintot fordított a lakások és az ezekhez kapcsolódó létesítmények építésére. Ennek eredménye, hogy jelentősen javult a város lakásellátottsága: a száz lakásra jutó népesség az 1965. évi 350-ről 342-re csökkent. Óriási eredménynek számít, hogy nemcsak a lakások száma, hanem kulturáltságuk, felszereltségük és az egy lakásra átlagosan jutó szobák száma is növekedett. A harmadik ötéves terv időszakában megépült lakások 88 százaléka két-, vagy több szobás, 55 százalékukban van külön mosdóhelyiség. E lakások 36 százalékában van vezetékes gáz, vízvezeték pedig az új lakások 50 százalékában. A lakások kulturáltságát, jobb felszereltségét mutatja többek között a korszerű fűtési módszerek elterjedése is. Ma már a lakások ezreiben fűtenek gázzal, s fejlődött, bővült a távfűtőhálózat is. A harmadik ötéves terv éveiben épült meg, illetve fejeződött be a miskolci Győri kapui lakótelep és Ózdon a bolyoki lakótelep távfűtőhálózata, s ugyanebben az időszakban bővítették Leninváros távfűtőhálózatát is. Borsod megyében 1970 végéig a gázzal fűtött lakások száma 9 ezerre, a távfűtésűeké pedig csaknem 10 ezerre emelkedett. Jelentősen fejlődött megyénk vízmű- és csatornahálózata is. Míg Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a felszabadulás előtt sem a városokban, sem a községekben nem volt számottevő vízmű- és csatornahálózat, s a megye lakosságának alig három százaléka élvezhette a vezetékes ivóvízellátás előnyeit, 1965-ben már a megye lakosságának 35 százaléka jutott vezetékes ivóvízhez. A III. ötéves tervben további erőfeszítéseket tettünk a vízvezeték- és a csatornahálózat fejlesztésére. Ennek eredményeként ma már a lakosság 45 százaléka jut vezetékes ivóvízhez. A miskolciakon kívül jelenleg mintegy 200 ezer Borsod megyei lakos élvezi közvetlenül az egészséges ivóvizet. Megyénk területén valósult meg az ország első regionális vízműrendszere. Ez Ózdtól Miskolcig a Sajó és az Ormos völgyében levő települések, az ipari és bányaüzemek ivóvízszükségletét elégíti ki. A szükséges vízmennyiség állandó biztosítására a vízhálózatokon, az átemelő berendezéseken és víztároló vezetéken kívül megépült a rakacai, majd a lázbérci mesterséges víztároló tó, amelyek egyenként 5—6 millió köbméternyi vizet képesek befogadni. Összességében a regionális vízműrendszer naponta csaknem 118 ezer köbméternyi vizet termel, vízhálózatának hossza 259 kilométer. A III. ötéves terv végén ez a vízműrendszer mintegy 30 település, köztük Ózd és Kazincbarcika vízellátását biztosította. Az elmúlt évben ezt a vízműrendszert összekötötték a miskolci városi ivóvízhálózattal, így szükség esetén Miskolc is kaphat vizet a rendszerből. A fejlődő szocialista városokban új vízművek biztosítják a lakosság ellátását. A III. ötéves terv utolsó évében megoldódott legfiatalabb városunk, Sárospatak ivóvízellátása is. Ezenkívül több nagyobb településen — például Szerencsen, Tokajban, Borsodnádasdon, Edelényben, Szikszón és Bükkszentkereszten — épültek jelentősebb vízművek. A vízhálózat fejlesztésével egyidőben jelentős erőfeszítéseket tettünk a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséért, bővítéséért és fejlesztéséért. A III. ötéves terv időszakában Miskolcon mindenekelőtt az új lakótelepek közművesítésével kapcsolatosan bővült a csatornahálózat, folytatódott a Pece-patak szabályozása, megkezdődött az Avas közművesítése és egy nagy kapacitású szennyvíztisztító telep műszaki tervezése. Bővült a csatornahálózat a megye többi területein is. Többek között Leninvárosban, Ózdon, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Mezőkövesden és Szerencsen került sor jelentősebb csatornázási munkákra. Így — Miskolcot nem számítva —, a megyében 44 kilométerrel bővült a csatornahálózat.• A lakosság életszínvonalának emelkedését önmagukban is jól jellemzik a növekvő jövedelmek. A foglalkoztatottság valamint az növekedésével, átlagkeresetek emelkedésével a lakosság pénzbevételei évente átlagosan 8,2 százalékkal növekedtek. A növekvő jövedelmeknek az életszínvonalra gyakorolt, kedvező hatása igen jól lemérhető a fogyasztás mennyiségének és különösen a fogyasztás szerkezetének alakulásán. A mennyiségi növekedésről sokat mond, hogy a megye kiskereskedelmi forgalma III. ötéves terv időszakában a körülbelül másfélszeresére emelkedett, s 1970-re megközelítette a 9 milliárd forintot, az Természetesen növekedett alapvető élelmiszerek forgalma. Ezen belül is erőteljesebben nőtt azonban fehérjedús élelmiszereké és a a vitamin tartalmú jég gyümölcsé. De az zöldélelmiszerekénél sokkal gyorsabb ütemben nőtt az úgynevezett forgalma — vegyesiparcikkek a növekedés elérte a 76 százalékot. Az emelkedő életszínvonalat legjobban jellemző tartós fogyasztási cikkek forgalma 106 százalékkal emelkedett. Például hűtőszekrényből és rádióból csaknem négy és félszer annyit, gáztűzhelyből négyszer, magnetofonból tizenegyszer annyit vásárolt a lakosság 1970-ben, mint 1965-ben. A IV. ötéves terv minden korábbinál nagyobb ütemű fejlesztést ígér Borsod megyének is. Fokozott erőfeszítéseket teszünk legnagyobb gondunk, a lakáshelyzet további javítására. A következő öt évben a megyében összesen mintegy 33 ezer lakás felépítését várhatjuk. Ebből 18 ezer állami erőforrásokból valósul meg. Az előző években megteremtettük a gyorsabb ütemű lakásépítés legfontosabb bázisát, a Miskolci Házépítő Kombinátot. Ez igen gyors építést tesz lehetővé, hiszen egy-egy lakás átfutási ideje jóval kevesebb, mint a hagyományos technológiákkal. A IV. ötéves terv időszakában a megyeszékhelyen a tanács mintegy 4 milliárd 135 millió forintot lakásépítésre. Ebből a fordít hatalmas összegből Miskolcon 11 ezer 900 állami — tanácsi és szövetkezeti — lakás épül fel. De ezeken kívül Miskolcon mintegy 500 magán- és 500 vállalati lakás felépítésére is számíthatunk. Így Miskolcon a IV. ötéves terv végére a 100 lakásra jutó népesség 297-re csökken. Természetesen a megye többi településén — elsősorban a munkások lakta városokban, ipari településeken is — kiemelt feladat a lakásépítés, öt év alatt mintegy 6 ezer tanácsi és szövetkezeti lakás épül fel, amelyből 5 ezer 108 a megye öt városában készül. A III. ötéves terv adataival összehasonlítva a megyében — a miskolci építkezéseket nem is számítva — másfélszer annyi új lakást építünk, mint az előző tervidőszakban. • A következő évek programjában a lakásépítésen kívül jelentős helyet kapnak a közművesítés beruházásai is. Csak néhány számadat: az ivóvíztermelés kapacitása napi 61 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitás napi 12 ezer köbméterrel növekszik. A vízvezeték-hálózat 1975 végén 617 kilométerrel, a szennyvízcsatorna-hálózat pedig 148 kilométerrel lesz hosszabb a jelenleginél. Miskolc vízellátását jelentősen megjavítja majd az új, alsózsolcai vízszolgáltatómű, valamint a keleti csúcsvízmű első lépcsője. A falvak elmaradásának csökkentése, a községek ivóvízellátásának megjavítása az úgynevezett hétéves vízellátási tervben fogalmazódott meg. Folytatódik a borsodi regionális vízműrendszer alaplétesítményeinek bővítése, folytatódik a dél-borsodi regionális vízmű építése, amely Mezőkövesd és nyolc környező község mintegy 40 ezer lakója részére biztosít majd jó minőségű ivóvizet. Tovább nő majd a következő években a gázellátásba bekapcsolt lakások és a propán-butángáz-fogyasztók száma. Jelentős fejlődést irányoz elő a terv a kommunális létesítményekben. Új óvodák, iskolák épülnek, fejlődik a művelődési és az egészségügyi hálózat. Borsod megye egyik ,,speciális” problémájának, a közlekedésnek javítására is jelentős erőket ferdítünk. Tovább korszerűsödik vasúti, a közúti hálózat és a a városi helyi közlekedés. A megye ipari fejlődése, gazdasági erősödése, a mezőgazdaság további fejlesztése garantálja a lakosság jövedelmének állandó emelkedését, javulását, életkörülményeinek A kereskedelmi hálózat a fogyasztási szerkezet további változására készül fel. 1975-re a kiskereskedelmi forgalom várhatóan eléri a 12—13 milliárd forintot. És ami a fogyasztás szerkezetét illeti: 1970- ben a lakosság minden 100 forint vásárlásra fordított összegből 49 forintot költött iparcikkekre, 51 forintot élelmiszerekre. A számítások szerint 1975-re a kiskereskedelmi forgalomban az iparcikkek forgalma meghaladja majd az élelmiszer-fogyasztást. Egyre többet és többet tudunk majd iparcikkekre, tartós fogyasztási cikkekre költeni. A program, amelyből néhány példát kiragadtunk, önmagáért beszél. E program teljesítésének feltétele elsősorban a mi munkánk, minden dolgozó odaadó munkája. Amikor vasárnap a Hazafias Népfront jelöltjeire, a párt és a Hazafias Népfront programjára adjuk szavazatunkat, egyben arra is kötelezettséget vállalunk, hogy erőnk, tudásunk legjavát fogjuk adni e program minél teljesebb megvalósulásáért. összeállította: Franek Tibor • JELEN ÉS JÖVŐ BORSODBAN • • A miskolci Centrum Áruház A lázbéxc! víztároló Az avasi építkezés makettje