Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. április 8., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) szakában is példát mutatott. Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkás város jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még következetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépítésének munkáját. Hozzáfűzte: — Hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. % Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki 5 éves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre. S azokra a feladatokra, is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak kimunkálását. A nemzeti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit. A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban beruházások terén mutatkozó a feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú beruházási fegyelmet fogunk meghonosítani. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdapolitikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség, azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben még következetesebben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit. Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javaslataikra, cselekvőkészségükre. jó ságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben ez a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az ismert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelésbe bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s erősítenünk kell tehát azokat a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizálásnak is. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva, a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtatásokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a megvalósítása, járműprogram a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgazdaságunk energiastruktúrájának korszerűsítése — majd a szénbányászat jövőjével Rámutatott, hogy foglakozott a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—23 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős, alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét, így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlítések, árkorrekciók — 14 vállalatra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot, jogtalan áremelés miatt. Örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, a szolgáltatásra hivatott vállalatok, intézmények ne játszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmek. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket, természetes emberi kötelességük. Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerűnnek és szükségesnek tartotta lakásgazdálkodás problémakörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határozatok megvalósításától a lakásviszonyok további javulását, a jobb lakáselosztást és a terhek igazságosabb megoszlását várjuk. Megállapította a kormány elnöke, hogy egyes bányavidékeken a lakásellátás az utóbbi fejlődött évek folyamán nem kielégítően. Ezért figyelemmel a kényszerű szanálásokra is fokozni kell a bányavidékeken a lakásépítkezés ütemét. "Amint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva, a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. Fock Jenő beszéde Tatabányán Üzemeink önállóan alakítják ki ötéves terveiket I bányászokat megkülönböztetett megbecsülésben kell részesíteni Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan munkálatokhoz, bányanyitást a termelékenységet növelő fejlesztéshez és a széntermelő kapacitásoknak olyan pótlásához, amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. Népgazdaságunk jelenlegi év távlati igényeit alapul véve, a kormány már korábban intézkedéseket tett a jó minőségű szenet termelő szénmedencék rekonstrukciójának folytatására A kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké a 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. Arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971-ben, még az év első felében megtárgyalja a további 10—15 éves időszak energiafejlesztési programját és meghatározza energiaszükségletünk kielégítésének legfontosabb feladatait. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti Vedelem Büszkék szociálpolitikai A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a lehetünk eredményeinkre családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett. A gyermekgondozási segélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970-ben 13 100 millió forint volt. Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma 1970. végén millió 453 ezer, tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek figyelmét; törődjenek jobban az idős, egyedülálló nyugdíjasaikkal, ez Központi berintézkedéseket hajtunk végre Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal emelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre. Felemeljük az alsó- és a középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal; és Emeljük a fegyveres erők testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. A végrehajtás kimunkálása az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyenlősdi. Például a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természettudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem területén helyezkedjenek el egy-két évi nevelői tevékenység után. Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mutatkozó, ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehetőségeinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk és mert tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy pedagógus, vagy egy érezve a fokozottabb ápolónő, megbecsülést nagyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, közvetve egy-egy család érzi majd kedvező hatását. Hazánk védelme, biztonsága megköveteli, hogy fokozottabban elismerjük a fegyveres erőinknél és testületeinknél — néphadseregünkben, a Belügyminisztérium szerveinél és másutt — szolgálatot teljesítők kitartó és áldozatos munkáját, példaadó helytállását. A közelmúltban hagyta jóvá a megyei tanács vb Ózd városrendezési tervét. Ahhoz, hogy 68 ezer ember új lakáshoz jusson a múlt században kialakult kolóniás település egy részét le kell bontani. A felszabadulás után Ózdon elsőként a Béke lakótelep épült fel, amelyben tízezren laknak. A lakótelep előtt épül fel az új városközpont, amely újabb 20 ezer dolgozónak biztosít kényelmes lakhelyet Bővítenünk kell külkereskedelmünket Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten, sorra-rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsíthatja. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal összefüggésben a Minisztertanács elnöke aláhúzta : Minden vonatkozásban bővítenünk kell külkereskedelmünket, a mainál hatékonyabban fel kell használnunk a nemzetközi együttműködésben rejlő nagy lehetőségeket. Együtt a szocialista országokkal, elő kell segítenünk a szocialista nemzeti gazdaságok közötti integrációs folyamatokat, és a különböző kooperációs együttműködések további kiterjesztését. Exportra gyártott termékeinkkel szemben a külföld egyre nagyobb igényeket támaszt. A szónok a továbbiakban a KGST-országok gazdasági integrációjának és munkamegosztásának fontosságáról, a népgazdaságokban kialakult, nem kívánatos párhuzamosságok kiküszöböléséről beszélt. (Folytatás a 3. oldalon)